Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

~ Az élet nyomorúságát egy amerikai lap a következő módon bizonyítja: Gyermekkorunkban a fogfájás kínoz, ifjúkorunkban a szerelem nem hagy nyugton, férfikorunkban gyomrunkkal vesződünk, öreg­korunkban a halálfélelem rabolja meg álmainkat; hozzá még az is gyötör, hogy halálunk után az örökösök port támasztanak végrendeletünk ellen és vagyonunk legnagyobb része az ügyvédek kezébe kerül! = Pályázat ifjúsági elbeszélésre. A ..Ma­gyar Ifjúság“ czimü képes ifjúsági lap pályázatot hir­det egy 200—300 soros ifjúsági elbeszélésre. A magyar történelemből vett tárgyak elsőbbségben részesülnek. A pályázati határidő f. é. április 15-ike, a pályadij 100 trank. A művek jeligés levélkével ellátva, a lap szer­kesztőségéhez (Budapest, Károlykörut 15) küldendők. Közgazdaság. A gazdaközönség ügyeimébe. A mezőgazdaság pár hét múlva ismét talpra szó­lítja a magyar gazdaközönséget, mely egész télen át pihenve, gyűjtötte erejét ahhoz a nehéz munkához, mely a tavasz rügyfakadásaival kezdődik. A gazda e sokféle és különböző irányú munkáját még megnehezítik a kártékony állatok pusztításai, melyek az utolsó években oly ijesztő módon szaporod­nak, de a melyek ellen a lehetőségig védekezni^ önma­gunk iránijtartozó kötelességünk. Az óriási károkról, melyeket a múlt télen a nyá­lak okoztak, e lapok hasábjain már többször megem­lékeztünk. Ezekhez járulnak most a hernyók által okozott pusztítások, melyeknek megakadályozása czéljábol a földmivelési miniszter az összes törvényhatóságokhoz a következő rendeletet intézte, melyet egész terjedel­mében közlünk : Az elmúlt két évben úgyszólván egész Magyaror­szágban oly óriási mértékben pusztítottak a hernyók, hogy az ország gyümölcstermésének nagy részét tönkre tették. A hernyók pusztítása a fák termő-képességét az előző két évben annyira elgyöngitette, hogy sok helyen a gyümölcstermés ez évre is kétségessé van téve. Szükségesnek találtam, hogy az ország ezen tekin­télyes jövedelmi forrása a gyümölcstermelés, a hernyók pusztítása ellen erélyes intézkedések által biztosíttassák : ennélfogva a következőket rendelem el : 1. A czél könnyebb elérhetése végett, szakközegem javaslatára az irtást kizárólag a legtöbb kárt okozó ugynevezet feliér — galagonya pillangó és a sárgafarkú pille hernyóira, illetve azok fészkeire, továbbá a gyap­jas pille petéire és a gyűrűs pillére nézve rendelem el. Itt megjegyzendőnek találom, hogy az első helyen említett két pille hernyói egyes ágakon pókháló forma szövetbe húzódva telelnek ki ; ezeket a hernyófészkeket a magasabb ágakról is aránylag könnyen lehet póz­nákra kötött u. n. hernyóollók segítségével levágni és megsemmisíteni. A gyapjas pille petéit, a fák törzsére és vastagabb ágaira csomókban szokta letojni, e petecsomók könnyen felismerhetők, mert barnasárga bársonyszerű szöszbe vannak burkolva ; irtásuk, mely nagyon egyszerű, abból áll, hogy a körülbelül tallérnagyságú petecsomók vala­mely alkalmas eszközzel levakartainak, összegyüjtetnek és elégettetnek. A gyűrűs pille irtása a gyűrűalakban petékkel berakott éves vesszőknél, ollóval való eltávo­lítása és elégetése által történik. 2. Az említett hernyófajok ily módon való elpusz­tításának mindenütt minden év márczius hó 20-ig be kell fejezve lennie. 3. A város közönsége minden évben május hó végéig jelentést tartozik hozzám felterjeszteni az illető évben történt hernyóirtás eredményéről. 4. A város közönsége tartozik arra nézve intéz­kedni, hogy az elrendelt hernyóirtás ne csak a magá­nosok által eszközöltessék, hanem, hogy az a városok illetve községek tulajdonát képező kertekben, udvarok­ban stb. , valamint az utakon és utczákon levő fákon és cserjéken is keresztül vitessék. 5. A 4-ik pontban megjelölt helyeken elrendelt hernyóirtás pontos vagy hiányos keresztülviteléért vá­rosokban az azzal megbízott hivatalos közegek, közsé­gekben pedig a községi bírák vonandók felelősségre. G. Azok, kik a hatósági közegek felhívása daczára a 2-ik pontban reájuk rótt kötelezettségnek eleget nem tesznek, kihágást követnek el és 2 egész 50 (ötven) írtig terjedhető és az országos közgazdasági alap javára for­dítandó pénzbüntetéssel büntetendők. Midőn fentebbi intézkedéseimnek kellő közzétételét, valamint azoknak végrehatását, tekintve az elérendő országos fontosságú czélt, — a közönségtől elvárom, egyidejűleg felhívom, hogy ez ügyben tett intézkedése­iről jelentését hozzám mielőbb terjessze fel. Közgazdasági helyzetünk. Magyarország közgazdasági helyzetében nevezetes fordulat állott be az utóbbi időben. Még nem olyan hosszú ideje annak, hogy a világpiacz hatalmas ténye­zői között Magyarország csak másodrendű szerepet ját­szott és daczára egyes gazdasági czikkei páratlan ke­lendőségének, mégis alig számottevő helyet foglalt el a. világforgalom hatalmasai között. A helyzet azonban már jobbra kezd fordulni és a szégyenletes állapot, mely nemzeti és kulturális fej­lődésünkre oly bénilúlag hatott, egyre jobban tünede- zik azzal a lendülettel szemben, melynek az állami ked­vezmények mellett iparunk az utóbbi időben indult. A magyar ipar eme fejlődésének köszönhetjük azt az eredményt, hogy ma már egyenrangú tényezővé is­mernek el bennünket a világpiacz hatalmasai és hogy ipari czikkeinket már többé nem az utolsó sor padjára utalják, hanem hogy elismerik versenyképességünket. Ezt a megnyugtató tényt nemcsak a mindennapi ta­pasztalat bizonyítja, de világos tanúságot tesznek róla Imúmiáink jelentései is, melyeknek hivatalos jellege csak növeli adataik megbízhatóságát. Ezek a konzuli jelentések oly képet tárnak elénk Magyarország közgazdasági viszonyairól, mely valóban megelégedéssel töltheti el a honfiak keblét. Mert e je­lentésekben ugyanis nem kevesebbről van szó, mint, hogy Magyarország iparczikkei már a külföldön is ke­reslet tárgyát képezik és hogy a beviteli üzlet az utóbbi időben tetemesen megcsappant, ami kétségtelen jele annak, hogy a hazai fogyasztó közönség, iparczikkeinek beszerzéséről már itthon is gondoskodhatik és hogy már többé a külföld gyártmányára nem szorul. A magyar ipar eme gyors föllendülése a gazda­közönséget is kiábrándította eddigi balhiedelméből és azok, kik eddig csupán elfogultságból azt hitték, hogy jó és olcsó gazdasági felszerelések csak külföldi gyá­rakból szerezhetők be, nézeteiket alaposan megváltoz­tatták ama fényes eredményekkel szemben, miket a ma­gyar gazdasági gépipar fel tud mutatni. Mért tagadhatlan, hogy a magyar gazdasági gép­ipar valóban oly virágzásnak indult, melyhez fogható az ipari szorgalomnak más Lerén alig található. De ez a virágzás főleg oly gyáraknak köszönhető, melyek miként az Első magyar gazdasági gépgyár részvény- társulat. minden egyes készítményével hathatós eszközt állít elő a külfödi verseny legyőzésére, annyira, hogy hazai gazdaközönségünk az idegen mellőzéséve nagy­részt csak ezt a gyárat keresi föl megrendeléseivel. Az, hogy az „Első magyar gazdasági gépgyár rész­vénytársulat“ ezt az eredményt kivívhatta, főleg annak köszönhető, hogy készítményeit olcsóbban, de a mellett mégis jobb minőségben állítja elő és hogy tartósság tekintetében az általa alkotott gazdasági gépek vete­kednek a külföldi drágább gyártmányokkal. Meg vagyunk győződve, hogy a konzulok jelentései, melyekből oly sok tanulságot vonhatunk le összes gaz­dasági életünk fejlődésére, visszhangot fognak kelteni a magyar gazdasági és ipari közönség körébe és hogy e két gazdasági tényező vállvetve fog majd törekedni egymás érdekeinek előmozdítására akként, hogy a gaz­daközönség megrendeléseivel a magyar gyáripart, ez utóbbi pedig megbízhatóbb, tartósabb és olcsóbb gyárt­mányok szállítása által a gazda jólétét biztosíthassa. Irodalom és zene. = Verhovay Gyula uj napilapja, a «Füg­getlen Újság“, a közönség oly rendkívüli érdeklődésé­vel találkozott, hogy a márczius 15-iki számából már a harmadik kiadás is fogyatékán van. Az érdekesen, változatosan s az igazságot bátran szolgáló lap április 1-töl kezdi meg rendes megjelenését. Jóllehet a lap terjedelme a hasonló áru lapoknál nagyobb, szedése tö­mörebb, előfizetési ára mégis csak Iá frt egész évre, fél évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalába (Buda­pest, IV., Duna-utcza, 7. szám, I. em.) küldendők. A ..Magyar Nők Lapja“ czimü szépirodalmi, társadalmi és háztartási hetilap, melyet néhány hónap­pal ezelőtt még „Magyar Háziasszony“ czimmel ösmert a közönség, folyvást sok jelét adja annak, hogy ezúttal igazán oly kezekben van, melyek rohamosan emelik e kedvelt lap értékét. Mióta Bársony István az ösmert fővárosi iró, meg Szirmai Mór szerkesztik, nagy átala­kuláson ment át az a hetilap. Minden száma változato­san és érdekesen van összeállítva s nem hiányzik be­lőle a háziasszonyokra nézve különösen fontos tudni­valók sem. Alakra és tartalomra egyaránt olyan most a „Magyar Nők Lapja“, hogy minden müveit nő élve­zettel veheti kezébe. Minden számban találkozunk oly jeles írói nevekkel, melyek díszére válnának bármelyik magas igényű irodalmi vállalatnak, s ezenkívül a gyön- gédérzésü és finomtollu Írónők egész gárdája dolgozik a lapnak állandóan, kellemes változatosságok vegyítve el egész keretében, sőt a háztartási rész jobbára oly hölgyeknek a kezében van, akik szakértelemmel adják az olvasóknak a legidőszerűbb tanácsokat és utasítá­sokat minden irányban. A lap rendes tartalma a nőket illető érdekfeszitő aktuális czikkekből, elbeszélésekből, költeményekből, tárczákból, regényekből sokféle válto­zatos apróságból s a háztartás minden ágára kiterjedő hasznos közlemények csoportjából áll; mindezt kiegé­szíti a kérdések és feleletek, kéziratismertetés, a talány és a nyílt társalgó rovata, még amit elöl kellett volna említenünk, egy-egy gyönyörű szép, sokszor valamelyik jelesünk arczképe. Ad ez a derék lap a felsoroltokon kívül folyvást egy regény mellékletet s havonta egy félivre terjedő illustrált divatmellékletet is. A lap ál­landó munkatársainak a száma meghaladja az ötvenet. Mindez elég arra, hogy melegen ajánljuk a „Magyar Nők Lapja“ ezt a kizárólag női lapot minden müveit magyar családnak annálinkább, mert ez a legolcsóbb szépirodalmi hetilap is egyszersmind. Ára egy évre hat forint, félévre három forint s negyedévre egy forint 50 krajezár. Az előfizetési pénzek a lap kiadóhivatalához (Budapest, Erzsébet-körut 7. szám küldendők). „Simor János bibornok herczegprimás emlé­kezete“ czimü munkára vettük a megrendelési felhívást. A könyvet irta Dr. Walter Gyula. Esztergom, 1891. Nyomatott Bu- zároviLs Gusztávnál. Negyedrét, 172 lap. ti képpel. Ára 1 frt 50 )<r. — 1891. január 28 szomorú emlékű marad hazánk történe­tében. Magasztos hivatásban, lelkiismeretes munkásságban, kilogy- hatlan adakozásban töltött oly nemes életet, oltott ki e napon a kérlelhctlen balál, melyet még évtizedekre Ígérgettünk a hazának és feledni alig leszünk képesek! Simor János bibornok, herczeg­primás a láuglelkü főpap, a páratlan hazafi, a tudományok és müvészetek nag7 pártfogója, a bámulatos áldozatkészség« alapító költözött el az élők sorából, árván hagyva a magyar katholikus egyházat, bánatba merítve az egész hazát. Tettei és alkotásai ál­tal rég megörökítette ugyan már nevét, de megkönnyezett távo­zása mégis szomorú kötelességgé tette, hogy dicsó' személyének azonnal is oly emlék állittassék, melyben a legkésőbbi utódok is elvitázhatlan tanúságát bírják azon általános és nagy tiszteletnek, melylyel az egész ország környezte. Ez czélja a fentebbi munká­nak, mely a megdicsőiilt bibornokot fényes pályáján keresztül egészen azon szomorú helyig kiséri, mely áldott porhüvelyét rej­tegeti. Hat részre felosztva, a következő czimek alatt szól a hal­hatatlan emlékű főpap életéről és utolsó napjairól. I. A nagy nemzeti gyász — II. Simor János élete. Tizenöt szakaszban. — Hl. Simor János, mint műbarát. Simor János, mint jótevő. — Simor János adakozásainak összeges átnézete. — IV. Simor János, mint gazda — Simor János, mint rokon. — V. Simor Já­nos utolsó napjai. A betegség. A válás. Előkészületek a teme­téshez. Az utolsó út. A temetés után. Klió és szomorú napok. —• VI. A részvét. A táviratok. A sajtó. A részvét-iratok. — Függelék. A temetésen jelen volt idegenek, küldöttségek, tanintézetek, egy­letek stb. névjegyzéke. A munka nagy negyedrétben, 22 ívnyi terjedelemmel bir és a legfényesebben van kiállítva, Az illuszt- rácziók számra nézve hat — a boldogult bibornok kitűnő arc­képe melleit kéziratát, a ravatalokat stb. tüntetik fel Azon czél- ból, hogy minél szélesebb körökbe vihesse a munka a boldogult bibornok kegyeletét, ára a lehető legmérsékeltebb : 1 frt 50 kr. postaköltség a megrendelőt terheli. A megrendeléseket a szer­zőhöz, vagy Buzárovits Gusztáv könyvkereskedéséhez intézendők Esztergomba. — Hasznos és időszerű munkára hirdet előfizetést Tar ez üli Dezső nyíregyházi könyvkereskedő, czime: »Szülőmévé- lesi ugar-rendszer általában, de legföképen a homok talajonr A mű szerzője Czapári Albert mükertész, gazdasági Író. Mint a felhívásból olvassuk, a mű három fejezetre oszlik : az első feje­zetben értekezik szerző a levél sajátságairól általánosan és a szőlő- levél fejlődés kiváló fontosságú hivatásáról; a második fejezetben fejtegeti kimeritőleg a szölőnövény természetét; mig a 3 ik feje­zetben rátér a szőlő ugar rendszer szerint való mivelés módjának szakszerű előadására ; előadja ezen rendszernek már betelepített területeken való alkalmazásának könnyen kivihető módját, meg világítja a termő vessző vizszinte* vonalon alól való lehajlitásának a bő termés előidézésére vonatkozó nagyfontosságát; ismerteti az ezen rendszernél alkalmazandó feltűnő egyszerűségű metszés mó­dot; a szőlő zöld munkáját, trágyázását és végre értekezik a szü- retelésröl. Mint a felhívásból kiveszszük, ez oly munkának Ígér­kezik, amelyet megszerezni minden szőlőbirtokosnak ajánlunk. A mű előfizetési ára 4Q kr., tehát oly csekély, hogy azt bárki meg­szerezheti ; bolti ára jóval magasabb leend. Az előfizetési összeg fenti könvykereskedés czimére küldendő be. = Az építési idény beálltával ajánljuk úgy az építészek, építő iparosok, gyárosok, mérnökök és vállalkozók, valamint az építkező gazdaközönség figyelmébe Gonda Béla műszaki tanácsos müeg-yeterni m. tanárnak, a Gazdasági Mérnök szerkesztőjének „Építési Tanácsadó^ czimü müvét, melyből most jelent meg a 9-ik füzet, a következő tartalommal : Az építési idő beosztása na­gyobb bérházak építésénél, az épületek leltározása, az épületek biztosítása tűzkár ellen. A füzethez a debreczeni ref templom hosszmetszeti és alaprajza, valamint egy csinos apró marhaól rajzai csatolvák. Az Építési Tanácsadó összesen mintegy 30 fü­zetben jelenik meg. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetni lehet egy évre 18 füzetre 5 frt 40 krral, félévre 9 füzetre 2 frt 70 krral. A meg­rendelések és előfizetések a mű kiadójához ifj. Nágel Ottó könyv- kereskedőhöz intézendők. Budapestre Vili. Muzeum körút a Nem­zeti színház bérházában. = Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereske- désében Budapesten váczi utcza 30-ik szám alatt megjelent: Kövér Miklóstól hat eredeti magyar dal ének hangra zongorakisérettel, Hieronymi Blanka Ő nagyságának ajánlva. Ára : 3 frt. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. hír. d b t é se k. ?£ A A A A A A A A A A A A A A A A A I A A A A A A A A A A G A AA I A A A A Só V >4­Melyik lapra fizessünk elő? „EGYETÉRTÉS,“ Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a leg- G olcsóbb magyar lap az >p 4< a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a íj. -K magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó >f t) értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvas- ÍJ -K mányok gazdag tárháza tették az »Egyetértésit népszerűvé, h- *2 Az orsziiggyülési tiirgyailiisolliról a legrészletesebb >1- T) s e mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az »Egyet- (J értés« közöl. Gazdasági rovata. elismert régi tekin- (j. -K télynek örvend. A magyar kereskedő s gazdakö- í=- j zönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az ÍJ 4< »Egyetértés« kereskedelmi s tőzsdei tudósiül- J -K sóinak bőségével s alaposságával ma már nem verse- sj. f) nyezhet más lap. A kereskedő, az .iparos s a. >4- ; mezőgazda megtalálja mindazt az »Egyetértés«-ben, a (t ^ mire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárczájában jl ■K annyi regény olvasmányt ad. mint egy lap >f t) sem. Kél-három regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy 47 év alatt 30 -40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint ÍJ -H a külföldi legjelesebb termékeket jó rnagyarságu forditás- •G ban kapnak az »Egyetértés« olvasói. A ki olvasni valót >4- Jj keres és a viliig folyásáról gyorsan hitelesen ÍJ akar értesülni, fizessen elő az »Egyetértés«-re, mely- G_ M nek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr. egy negyed évre >f t) 5 frt s egy évre 20 frt. Az előfizetési pénzek az' »Egyet- >4- X értés» kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámot a ki- J. •H adóhivatal egy hétig ingyen és bérinentve küld. 3 ^ *V* *¥* *¥* *Y* •¥* *V* *¥* *V* *Y* *Y* «^7 7^7 ^7 ^7 ^7 ^<7 ^7 ?y7 Tyr ^ MÁRT ACZELL1 liasliajto labdacsok (pilulae laxantes mariaz.) Ártalmas anyagoktól mentes, kellemes segédszer rest székélésnél, dugulásnál és az ebből keletkező bántalmaknál, miről a nagy kedveltség, széles körű elterjedség és nagy mérvű orvosi rendelés tanúskodik. — Gyors és szelíd hatása csikarás-és fájdalommentes. A mellettes védjegy a valódiság bizonyítéka, kr. Egy tekercs ti dobozzal I II. A pénznek előlegek beküldése mellet, bérmentes postái szántással együtt, egy tekercs ára I fi. 20 kr., 2 tekercs 2 ft. 20 kr., 3 tekercs l fi. 20 kr. BRÁDY C. gyógyszerész, lvrcmsierben (Morvaország). Az alkoto részek nyilvánosságra'Vannak hozva. Gyógyiüzci'lóroklinn http haló.

Next

/
Thumbnails
Contents