Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-08 / 6. szám
szernek engedélyese a dunai rakpart felső lejárója szomszédságában, mint a tűzoltó főparancsnokság által kijelölt helyen, nagy közönség s a fővárosi sajtó kiküldöttei jelenlétében — bemutatott. A tűzmentesitő folyadéknak nemcsak az -a hatása, hogy az azzal impregnált tárgyakat az elégéstől megóvja, hanem főleg az, hogy a tűzet tovaterjedésében megakadályozni képes. S ez oly vívmány, mely ha valónak bizonyul — amiben különben a sikerült próba után kételkedni nincs okunk — halhatatlanná fogja tenni feltalálóját épp úgy, mint azon keveseket, kik az emberiség javán fáradoztak. Persze maga a közönség, melynek vagyonbiztonsága első sorban forog kérdésben, bizalmatlansággal tekint minden oly kísérlet felé, mely a természet elemeit akarja megfékezni. Mi hiszszük azonban, hogy idővel az emberiség épp úgy meg fog barátkozni a tűzmentesitő folyadék használatával, miként megbarátkozott azzal, hogy a villám csapásait Franklin egyszerű módszerével hárítsa el lakóházai területéről. Alábbiakban adjuk a helyszínén jelen volt tudósítónk terjedelmes jelentését, melyből olvasóink kellő tájékozást nyerhetnek a tűzmentesitő szernek haszna- vehetősége tekintetében : Azon hir, hogy egy fővárosi feltaláló oly szerrel készül városunk közönsége előtt kísérletet tenni, mely a legféktelenebb elemnek: a tűznek hatalmát képes visszanyerhetlenül megtörni, nagyszámú közönséget csábított a múlt vasárnapon a Duna partjára. A közönség sorában láttuk a városi hatóságot Gajáry Géza polgármesterrel, az önkéntes tűzoltók számos tagját dr. Gsányi János főparancsnokkal, Kemény Gusztáv főszolgabírót, a káptalan több tagját s a fővárosi napisajtó képviselőit. A közönség tájékozására a tárgyak előzetesen helyeztettek el a Duna partján. Ezek közül kivált a magas póznákra feltűzött, színpadi ékítmény (vászonból), melynek alsó negyedén húzott fekete haránt vonalon kivül „tűzmentes“ és „tűzveszélyes“ felírások jelezték az alája gyújtott lángok terjedési határát. A póznák mindkét oldalán ezen kivül nemzeti színű zászlók és kender csomók voltak felfüggesztve. Kis távolságra ettől forgács halmazok és fa rakások voltak a földön elhelyezve s végül két szalmafedelű faépítmény egymásnak tőszomszédságában egészítették ki a kísérletre szánt tárgyak sorozatát. Kevéssel 3 óra után a vállalat alkalmazottja égő fáklyával meggyujtotta a dekoráczió alá felhalmozott szalmát s a lángok teljes erővel pusztítottak annak tűzveszélyesnek jelzett részén. De ott a hol a harántvonal a tűzmentességet jelezte az ékítményen, a lángok ereje is megtört s bár dr. Csányi tűzoltó főparancsnok felhívására a dekorácziót még petróleummal is leön- tötték a tűz még sem nyert tápot a tűzmentesitő folyadékkal impregnált ékítményen s legfeljebb azzal érte be, hogy arról a petreleumot lenyaldosta. Majd az oldalt felfüggesztett trikolorok és kendercsomók gyujtattak meg. Előbbieken a belső fehér részek hamvadtak el, mig a külsők épek maradtak. Hasonlóan a kendercsomók, melyek közül a folyadékkal impregnált semmikép sem fogott tűzet. Természetes, hogy a zászlókon épen maradt részek is a kísérleti folyadékkal voltak impregnálva. A forgács és farakások közül is azok, melyek nem voltak impregnálva, sisteregve hamuvá égtek, mig az impregnáltak többszörös kísérletezés után sem gyulad- tak meg. Nagy érdeklődéssel nézte a közönség a szalmafedelű faépítmények felgyujtását is, melyek előzőleg szin- ! tén petróleummal öntettek le. Ezek közül az, mely nem | volt a szerrel impregnálva, néhány másodpercz alatt , porrá égett, mig a tőszomszédságában lévő másik, mely j a folyadékkal impregnáltatott, a petróleummal való leöntés s a lángok közelsége daczára ép is maradt. — Ugyan édes Pénzes úr, nem küldhetnék önhöz tiz forintért ? Erre aztán Pénzes dühös hangon kiáltja: — Teringettét, egy szót sem hallani ezen a telefonon . . . Alá szolgája! Igaz ugyan, hogy a telefonon kitünően megismerhetni a beszélőnek hangját, bármily messze is van tő- j lünk, de azért szélhámosságoknak tág tere nyílik. Meg j is járta nem rég egy előkelő vendéglős. A telefonhoz hívták, s örömmel hallgatta a következőket: — Korkay Béla, képviselő beszél . . . — Ah, parancsára nagyságos uram ... — Kérem készítsen el öt személyre való vacsorát... Külön szoba . . . Szivarokat rendeltem . . . Ha elébb j hoznák, mintsem ott lennék, váltsa ki ... A szivarokat í csakugyan elébb hozták, mint ahogy a képviselő megérkezett. Különlegességek voltak; a skatulyán ékeskedett az árukat, százhuszonöt forintot jelző vignetta. A vendéglős szó nélkül kifizette. De Korkay Bélának nyoma sem akadt, és bizony utóbb kitűnt., hogy a skatulyában csak rövid szivarok voltak. Nemcsak csalók, a billentők is kihasználják a telefont, s nem utolsó dolog az a vadászlatinsággal előadott história, mivel a napokban Gácsér Pista mulattatta hallgatóit: — Az ám, — mondja — Török-Bálint környékére ' mentem vadászni. Képzeljék csak bosszúságomat, mikor a vonaton észreveszem, hogy a kutyámról megfeledkeztem. Hiába, nem lehetett kiszállni. De Kelenföldön elhagytam a vonatot, a telefon állomáshoz siettem és irodámba szóltam, hogy tartsák a vizslám fülét a kagylóhoz. Hangos ugatás jelezte, hogy az ebem csakugyan ott van a telefonnál. Aztán odakiáltottam: „Káró, pszt! pszt! jösz ide!“ Kérem, fél óra múlva az okos állat Kelenföldön volt! i Bossz néveri ne vegyék annak a jó parasztaszMeglepetés sugárzott le e látványra valamennyi i jelenlevő arczárói, s tetőpontját érte el akkor, midőn a folyadék oltó erejét tették próbára. E végből a vízzel j megtöltött kézi fecskendőbe a kísérleti folyadékból öntöttek oly arányban, hogy minden 10 liter vizre egy liter tűzmentesitő tinktura jutott. A fecskendő csövét egy égő farakásnak irányozták, mely abban a pillanatban szűnt meg lángolni, a mint a tinkturás viz nehány sugara reá ömlött. E kísérletet fokozodó hatással többször ismételték s ezzel a kísérletezés véget ért oly eredménynyel, melyhez Enyel Zs.-nak csak őszinte szívből gratulálhatunk. A helyszínen számosán fejezték ki elismerésüket Engel Zs.-nak, köztük dr. Csányi János tűzoltó főparancsnok is, ki a tűzmentesitő folyadékot úgy impreg- nálás, mini oltási czélra teljesen megbízhatónak véleményezte. E vélemény kompetens helyről jött s magunk is hozzájárulunk. Mert hallottunk ugyan már tűzmentesitő szerekről beszélni, de arról, hogy e szerek ily beható kísérleteknek lettek volna valaha alávetve, mint Enyel Zsigmondé — mitsem tudunk. A kérdéses szernek nemzetgazdasági haszna alkalmazás esetén valóban megbecsülhetlen, mert a mellett, hogy az eléghető tárgyak e folyadékkal impregnálva tartósan lesznek a tűz ellen megvédve, még a tűz tovaterjedése körül is kiszámithatlan szolgálatokat tesz. Sikerrel alkalmazhatja tehát a szert első sorban a tűzoltóság, mely e szerrel ruházatát is tűzmentessé teheti. A folyadék oltó ereje a tiszta vízhez viszonyítva úgy aránylik, mint 110 az 5000-hez. A háztetők impregná- lósa aránylag elég olcsónak mondható s Engel Zs. állítása szerint alig kerül többe, mint a 3 évi időtartamra számított biztosítási összeg. Engei Zs. a kísérletet az ország számos városában fogja folytatni s ha kísérletei mindenütt oly sikeresek lesznek mint nálunk, úgy a tűzmentesitő folyadék álta- i lános használata el nem maradhat. Reméljük, hogy városunk tanácsa nem hagyja figyelmen kivül e folyadék czélszerüségét s a tűzoltó j főparancsnokkal egyetértőleg oda fog hatni, hogy a ! tűzmentesitő folyadék városunkban kellőleg kipróbálva általános használatba vétessék. Benevölus. Mulatságok. i. Tisztelt Szerkesztő úr! A legnagyobb örömmel engedek azon megtisztelő bizalmának, hogy a „Vácz- vidéki egyetemi ifjak köre“ által f. hó 1-én rendezett estélyről becses lapjába referádát írjak. A kör büszke lehet sikerére, mert az akadályokat, melyek működése elé gördítettek, most romba dőlin látta. Büszke lehet azért, mert ellenségeit nemcsak legyőzve, de meghódítva is tudja, mert a nagyközönség- teljes bizalmát megnyerte. De sokkal büszkébb lehet arra, hogy sikerében Vácz város legelőkelőbb személyiségei támogatták. A város szine-java gyűlt volt, s midőn a csárdás első akkordjai befutották a nagy táneztermet, mely ez alkalommal elégtelennek bizonyult, a határtalannak látszó jókedv vette át a teremnek más különben csendes birodalmát, mely jókedvet a hajnal fénysugarai bírtak csak hosszas küzdelem után szétoszlatni. Az estély fényes sikeréből az oroszlánrész a rendezőséget illeti, mely ifj. Tragor Ignácz a „V. v. e. i. köre“ tevékeny elnökével élén mindent elkövetett, hogy ne csak a kör, de a közönség is. a legnagyobb lelkesedéssel gondoljon vissza 1891. február hó 1-re. A tevékenységéért meg is kapta jutalmát a szűn- óra alatt, a mikor is Gajáry Géza, városunk polgár- mestere rövid, de lelkesedés- és őszinteséggel telt beszédben emlékezett meg az ifjúság nemes buzgalmáról s becses támogatását továbbra is a legszívesebben felajánlotta. Szavait dörgő éljenzés fogadta, melyet csak szonynak, ki a bécsi központi telefon állomásán a világért sem mert hozzányúlni a hallgató kagylóhoz, pedig a bécsi állomáson várta a fia, kit előzetesen odarendeltek. Csak úgy bekiáltotta a fülkébe, melyben a telefon van alkalmazva: — Édes fiam, hoztam ám egy egész sódart, de bizony elveszett az úton. A központi állomáson kivül még csak néhány helyről lehet Budapesten közvetlenül Bécscsel beszélni. A tőzsdéről és egyes nagy lapok szerkesztőségeiből. A lapoknak ma már csak kivételesen sürgönyöznek Bécs- ből, mert a telefon ezt feleslegessé teszi; német gyorsírók rögzik papírra a Bécsben diktált híreket. Persze csak úgy lesz olcsóbb ez a közlekedés, ha stenografus közvetíti, de nehéz ám olyan német gyorsírót találni, ki a német gyorsírói jegyeket azonnal magyarra tudja fordítani. Egyik budapesti napilap kénytelen volt lemondani a telefon használatáról, mert sehogy sem tudott szert tenni ily gyorsíróra. Az Egyetértésnek van, a Pesti Hírlapnál meg épen kettő dolgozik, kiknek egyike nem kevesebb, mint hat nyelvnek törvényszéki tolmácsa, s azonkívül is beszél fél tuczat nyelvet. Nem csodálom, ha akad ember, ki egyenesen azért jő Budapestre, bogy a távbeszélőn szóljon Bécsbe, sőt a bécsi telefon-hivatalnok jóvoltából közvetve Prágával is beszélhet. Hallottam már olyan terzettet énekelni, melynek szopránját Prágában dalolta egy kisasszony, basszusát Bécsben, tenorját Budapesten énekelték. Az összhang egészen jó volt. A berliniek különben már javában élveznek opera előadásokat telefon útján. Nagy időket élünk. Ki tudná megmondani, hogy még mily villamos csodadolgok következnek a telefon után ?! Komor. Gzompo N. úr hangja tört meg rövid időre, aki éltette a polgármestert és éltette a vácz-vidéki ifjakat. Erre újra lelkes éljenbe tört ki a jelenlevő közönség. E helyen szó nélkül nem hagyhatom azt sem, hogy akadt egynéhány fiatal, akik a polgármester éltetésekor megfeledkeztek — vagy talán nem is tudják — hogy műveltek is lehetnének s ellentüntetést provokáltak. A hölgyközönségnek a rendezőség diszes tánczrend- del kedveskedvén, a tánczrenden jelzett soupé csárdás véget vetett ezen inczidensnek, s a jókedv ismét átvette birodalmát. Tánczos volt elég, ami a rendezőség dicséretére válik, ele a jókedv tisztán az aranyos hölgyek érdeme, akik jókedélyükkel akarták viszonozni, s enyhiteni az ifjúság fáradtságait. A négyeseket mindvégig körülbelül 40—50 pár tánczolta. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Balkay Istvánná, Özv. Beniczky Lászlódé, Gseko Pálné, Dr. Freysinger Lajosné, Gajáry Gé- záné, Gonda Mihályné, Goldberg Ignáczné, Gyürky Ká- rolyné, Hufnagel Imréné, Havas Jánosné, Iványos Kálmánná, Intzédy Sománé, Kilián Árminná (Bodony), Körl- vélyesy Lászlóné, özv. Krezsák Ferenczné, Korpás Lajosné, Dr. Lencsó Ferenczné, Mányainé (Göd) Medveczky né, Millmann Lajosné, Marossy Ferenczné, Novotni Ká- rolyné (Rátóth), Nikitits Sándorné, özv Némethné, Paczolay Gusztávné, Dr. Pauer Béláné, Pertik Gyuláné, Racsek Jánosné, Reiser Henrikné, Rosenberg Mórné. Reiser Béláné, Reitter Istvánná, Rozsos Arturné, Schei- terné, Szuhár Béláné (Beszterczebánya), Viviánné (Göd), özv. Varga Jánosné stb. Leányok: Beniczky Matild, Gseko Apollónia, Gonda Izabella és Jolán, Fiavas Vilma, Intzédy Irma és Nelli, Körtvélyesy Emma, Krezsák Gizella, Kiss Etel, Kondor Ilon (B.-Gyármath), Kilián Mariska (Bodony), Leichtner Bianka, Medveczky Elza, Mayer Lujza, Meiszner Her- min, Novotny Karolin (Rátóth), Németh Ilona, Oroszi Zsuzsanna, Pauer Izabella, Paczolay nővérek, Pertik Paula, Reitter Lotti, Varga Adrienne stb. Az erkélyen a mulatság szemlélő voltak: Jakabffy Károly né és leánya Ilona, Velzer Lajosné és Velzer Margit, Haidfeld Alajosné és leánya Erzsiké. 1 íiúr. II. F. hó 4-én a siketnéma-intézetben Krenedits Ferenczné ő nagysága ismert vendégszerető körében di- szes^ társaság gyűlt egybe, hogy a farsang vig napjait ismét egy gyei gazdagabbá tegyék. Sok szépet lehetne Írni, de nem tudja az ember, váljon a kedves háziasszony ritka magyar vendégszeretetéről zengjen-e vagy a vigságról szóljon, mely csak akkor ért véget, midőn reggel 7 órakor a nap sugarai a láthatáron feltűntek. A város több notabilitása jelen volt ez estén, a kiket felsorolni nem tartok szükségesnek, de annál inkább azokat, akik nemcsak a táncz, de a nagy vacsora alatt is jókedélyükkel és fáradhatatlanságukkal fűszerezték az estélyt. Ezek voltak a hölgyek, akiknek névsora a következő: Asszonyok: Adám Rezsőné, Gajáry Gézáné, Krenedits Ferenczné, Krisztinkovicsné (Bpest), Krakker Kálmánné, Nécsei JáHOsné, Pertik Gyuláné, Scherer Istvánné, Tariczky Ferenczné, Vadkerty Mihályné, Vizemé, Vörös Károlyné. Leányok: Adám Emma, Csepy Jolán, Krakker Mariska, Krenedits Matild, Marossy Ilona, Pertik Paula, Sipos Jolán (Fóth), Schvoy Matild, Veiser Adél stb. III. A váczi önkéntes tűzoltók zártkörű tánczmulatsága januárius hó 31-én tartatott meg a lövőházban. A bál igen sikerültnek mondható, amennyiben a kitűzött czélra: az őrtorony-alap gyarapítására oly tekintélyes összeg gyűlt egybe, mely városunkban a ritkaságok közé tartozik. Bevétel volt: jegyek után 73 frt 50 kr., árverezésekből 15 frt 25 kr: kiadás: 72 frt 30 kr. Maradt tiszta jövedelem: 149 frt 20 kr. A jelenvolt szépek névsorát tudósítónk hanyagsága folytán ezúttal, sajnálatunkra, nem közölhetjük. IV. Másnap azaz februárius 1-én - tehát éppen akkor midőn a „Vácz-vidéki egyetemi ifjak ‘ köre“ estélye volt, — a lváptalan-Sörház helyiségében is tartatott tánczmulatság, és pedig a váczi kórház-alap javára. A mulatság a jótékony czélra, mint értesülünk, 27 frt 55 krt jövedelmezett. Tehát ez is jól sikerült. Városi és vidéki hírek. — Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a székesegyházban a gyertyaszentelési szertartást Dr. Schuszter Konstantin megyés püspökünk ő exciája tartá. melynek végeztével jelen volt a szentmisén és a prédikáczión is. = Szentsógimádás tártatik a farsang három utolsó napján a székesegyházban. Az aj tatosság kedden délután fél hatkor ünnepélyes „Te Deum“-mal fog befejeztetni. — Személyi hir. Mint részvéttel értesülünk, Weiszbarth Jánost, a takarékpénztár igazgatóját pár nap előtt gyenge szélhüdés érte, mely bár nem veszélyes, de mégis akadályozza őt egy időre hivatalos teendői végzésében. A takarékpénztár igazgatósága betegeskedése idejére helyettesekül Dr. Csányi Jánost és Meiszner Rudolfot bízta meg az intézet vezetésével. — A kath. legényegylet tánczczal egybekötött jótékonyezélú előadása iránt városszerte oly élénk, az érdeklődés, hogy — mint értesülünk — a jegyek már tegnap jóformán mind elkeltek, miért, is a rendezőség kénytelen volt az 1 frt 20 kros sorokat egy- gyel megtoldani. Az előadás a szépen sikerült főpróba után ítélve, bizonyára szintén fényesen fog sikerülni.
