Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51. szám

XIII. évfolyam. 51. szám. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI ÉS Váoz, 1891. deczember SZÉPIRODALMI HETILAP. i:í.OII/,171Í:sí ÍíU: negyed évre I írt 50 kr. házlioz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : IO kr. Kapható : KISS EHNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyiirky ház.) szidás Gi HNXTOSÜ«.; ídS U a .4 l>ÓII l VATA a.: Vácz, Gasparik-utcza 12. sz. alatt (hová. a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők). Kéziratokat nem adunk visiza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. IB S QS 1>KT IdSIdBi : jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. Xyi ll-lér: sora . .......................................................SO kr. Bélyegilletélc minden beiktatásnál 30 kr. A tanítók nyugdija. Egy régi hibáját a magyar társadalomnak igazítja most helyre a képviselőház. Azért mond­juk: hibáját a magyar társadalomnak, mert leg­jobb jól te vö il hagyta sok ideig sanyarogni a nélkül, hogy latba vetette volna minden befolyását és erejét, hogy azokat a szegény taniló meste­reket, akik egész működésük idejét amúgy is szegénységben tengették keresztül, legalább öreg napjaikban megóvták volna a nélkülözésektől. A törvényjavaslat, a mely most a képviselőház asztalán fekszik, szól a tanitók nyugdíjazásáról, valamint a tanítók özvegyeinek és árváinak gyá- molitásáról. Az a czélja a törvénynek, hogy az eddiginél méltányosabb módon történjék gondos­kodás a tani tói alapból az arra igényt tartók irányában. Általános megelégedést keltett tehát a ja­vaslat országszerte és annak előnyeit mindenki elismeri. A szegény tanitók tehát nem lesznek ezen­túl nélkülözéseknek kitéve; sem ők, sem özve­gyeik vagy árváik. Sajnos, hogy az állam ma még nincs ab­ban a helyzetben, hogy a néptanítót nyugalomba küldhesse már 30 évi működése után épen úgy mint a középiskolai tanárokat. A néptanító a benyújtott törvényjavaslat szerint csak 40 évi szolgálat után lesz nyugdijképes. A magyaror­szági néptanítók országos bizottságának egy kül­döttsége kérte ugyan a vallás és közoktatásügyi minisztert a 30 évvel való nyugdíjazás kimon­dására, de a miniszter ezt egyelőre meg nem ígérhette, mivel a nyugdíjazás malhematikai mér­lege ezt ma még nem engedheti meg, kölcsö­nösen azért sem, mivel a tanitók részéről való nyugdíj hozzájárulások rettentően csekélyek. De szó meg mégis fér ám ahhoz, vájjon a néptanítók egyenlő méltatásban részesüljenek-e, A „Yáczi Közlöny“ tárczája. Az első tánczestély. Sok édes emléket elevenít fel a korszakot alkotó első tánczestély. Talán még többet, mint az első bál emléke. Hogy is ne ?! Hisz az első tánczestély csinál nagyokat a kicsikből, kik a gyermekszoba küszöbét ez­zel határozottan átlépték, holott a mamák teljes joggal elmondhatják, hogy az én leányom még mindig nem hálózott. Mert, kérem a kettő között óriás különbség van. Illő dolog, hogy a nagyobbacska leányok kisebb mu­latságokon résztvegyenek és a mívelt társadalmi érint­kezésről maguknak közvetlen tapasztalatot szerezzenek, de hálózni, kérem, csak két év múlva fognak! Hadd szokjanak egy kicsit hozzá a nyilvános élethez, igy azután feltalálják magukat és nem lesznek újabb férfi ismerőseikkel szemben olyan tartózkodók. A társadalom igen sokat követel mai napság a kis tánczosnőktől, nem elég, hogy szépek, de ügyesek, kedvesek és jó modornak legyenek. Körülbelül ezeket ballottom az utóbbi estélyek egyikén egy igen derék és szeretetreméltó mamától, kinek ragyogó szemei állandóan az éppen csárdást l.ánczolók felé voltak irányítva. Szomszédságába ugyan véletlenül kerültem, eltévedt klakkomat kerestem, de siettem is szerencsekivánataimat kifejezni az első es­tély szerfeletti sikere felett, mit ő maga látható öröm­mel fogadott, tekintetét azonban a jelzett irányról le nem vévé. Ellenállhatlan, logikus érvelésétől teljesen áthatva ég némi kíváncsiságtól vezéreltetve a jelzett irány felé vettem utamat és a terem baloldali sarkában hatod­szor ujrázó tánezoló párok közé elegyedtem. mint a középiskolai tanárok; illetőleg jogos-e, hogy ők is 30 évre legyenek nyugdijképesek, épen úgy, mint az egyetemet végzett, hosszabb és nehezebb tanulmányra szorított tanárok, a kiknek ezen kívül a diploma megszerzés is sok­kal többe kerül, mint a néptanítóknak. A néptanítók helyzetén a legutóbbi időkben sok javulás történt, és még fog történni. Ezt el kell ismerni. Hiszen maga a miniszter is meg­ígéri e jobb állapotok megteremtését, mihelyest azt a pénzügyi helyzetünk megengedi. A mai kormány ellen a hazai tanári- és tanítói karnak épen nem lehet panasza, mert mindent megtesz, a mit ereje és képessége megenged. A mostani törvénynek is épen az a legszebb vonása, hogy > nemcsak az állami néptanítók helyzetének javí­tását tűzte ki c.zélul, hanem a felekezeti tanitók fizetésének javításáról is kíván gondoskodni. Városi közgyűlés. Folyó évi deczember hó 13-án Gajáry Géza pol­gármester rendes közgyűlésre liivta egybe a város atyáit, a melyen a városi képviselők igen szép számmal jelen­tek meg. Délelőtt 10 órakor elnöklő polgármester az egybe­gyűlteket üdvözölvén, a közgyűlést megnyitóttnak nyil­vánította, s dr. Zechmeister János főjegyző dr. Schuster Konstantin megyés püspökünknek a városhoz intézett f. é. 4125. sz. kegyelmes átiratát felolvastatá, mely szerint a nagylelkű püspök a székesegyháztér rendezése, fásítása és díszítésével felmerült költségeket a városi pénztárnak megtéríti, melyet a közgyűlés örömmel vett tudomásul, s a püspök azon óhajának is megfelelt, miszerint a váczi székesegyházat körülvevő és kőoszlo­pokkal bekerített, térséget nem tekinti köztérnek, avagy olyannak, a mely a közterekkel egyenlő elbírálás alá esik, hanem a székesegyház olyan kizárólagos tulajdo­nának és tartozékának ismeri el, a melyre nézve a város tulajdonjogot nem igényel. Ezt követőleg tárgyaltatott a polgármester előter­jesztése az orsz. vásárnapok megállapítása tekintetében, mely szerint az országos vásárok az 1892-ik évben a következő napokon fognak megtartatni, és pedig: 1 Ott tánczolt Lizike, pánczél derekat vitéz tánezo- sának glaqé keztyűi övezték, szemecskéit szemérmesen lesütötte, ujjacskáinak hegyével tánezosa vállát gyen­géden is alig érintve, szerényen, mint egy kis harma­tos ibolya, melyet a kertész szigorú elvei szerint ne­veltek. Ruhájának hófehérsége, tánezosának hevült rákvörös arczától annyira elütött, mint a tarló kis kamillája, melyet a rőt pipacs társaságában látunk. Tánezosának ismétlődő biztatásait nem látszott meg­érteni és annak folyandárszerű tartását karjainak gyen­géd megfeszítésével igyekezett ellensúlyozni. Még néhány heves körforgás, tánezos és tánezosné egymáshoz szorosan simulnak, utóbbinak mintha súg­nának valamit, mire tagadólág int, egyszerre csak ott terem a kis virágot távolról is őrző, gondosan védő mama haragosan kavargó, liullámzatos uszályával és arczának mosolyából kicsillámló rendithetlen elhatá­rozással karon fogja a kis fehér Elizt. Lányom, te fel vagy hévül ve, máris sokat *tán- czoltál, ne hogy megártson, mond, — mama és leánya a kényszerűségből bókoló tánezost kecses fejbiczen- téssel üdvözölve, eltűnnek. Persze, hogy persze, mondám baljóslatszerűen fiatal barátomnak a királyfogás szavaival, „majd, ha baju­szom nő, állásom megfelelő stb. slb. Nem akarom azonban az egész estély eseményei! csoportosítani, minnék tenném, midőn a farsang má­sodik szombatján, vagyis 1892. január 1 (5-án Váczon, a Curia dísztermében úgyis tánczestély lesz, melyen becses megfigyeléseiket folytathatják! Múlt szombaton a „Vácz-vidéki egyetemi ifjak köré“-nek vigalmi bizvttsága dr. Kovách Ödön elnök­lete alatt Budapesten a Báthory kávéházban rendkí­vüli népes ülést tartott, melyben a 16-iki estélyt illető összes előmunkálatok jogérvényesen elhatároztatván, I azóta már foganatosíttattak. Virágvásár április hó 10 és 11-ikén, 2. Sarlósvásár jú­nius hó 26 és 27-ikén, 3. Gálvásár október 16 és 17-én, 4. Tamásvásár deczember 18 és J9-én. Özv. ifj. Nagy Jánosné abbeli kérelmével, hogy a „Szentháromságtéri“ mészárszéki bolthelyiségek bére felére szállíttassák le, — elutasít tatot I. Tárgyaltatott továbbá, a „homokbányái“ legelő föld, a zálogolás által lefoglalt ingók összehordására szükségelt előfogatok kiállítása, a „kisderecskei“ rétnek, i a vásártéri trágya és szemét szedési, a város szükség­I letére megkívánható fa és kőszén szállítása, a kőolaj és gyertya szállítása tárgyában megtartott, árlejtés, melyet a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. A kéményseprők által beadott felebbezés megyei alispánhoz határoztatott felterjesztetni. Réty Ignácz nyug. városi polgármester 300 forint gyógyköltségeinek biróilag történt letiltása tárgyában a közgyűlés elhatározta, hogy a mennyiben ezen 300 frt megadása bontó feltételhez van kötve, s a mennyiben ez által ezen bontó feltétel bekövetkezett, ennél fogva Réty ignácz ezen 300 frt évi gyógykültség élvezésétől megfosztatott. Hornung Albertinek a képviselőtestület kilátásba he­lyezte, hogy ha a magyar állam polgárságot elnyeri, a köz­ségi kötelékbe felvétetik. Kovács Károly kórházi gondnok 60 frt jutalomban részesittetik. Ezután mint majd minden közgyűlésen egyik-másik képviselő interpelláczióval lép fel, úgy ez alkalommal is dr. Freysinger Lajos támadást intézett Emerich Lajos rendőrkapitány ellen, s a birság pénzek nem erélyes behajtásával vádolta, mely vádat azonban Enterich visz- szautasitott; a polgármester is támogatta a rendőr­kapitány álláspontját. A közgyűlés azonban ebben nem nyugodott meg, hanem egy három tagú bizottságot küldött, ki a polgármester, dr. Csernyi János és dr. Freysinger Lajos személyében, kik hivatva lesznek el­dönteni, hogy kinek van igaza. Végül elnöklő polgármester bejelentette, hogy Rei­ser Béla választatott meg a Kovách Ernő lemondása folytán megüresedett megye bizottsági helyre, mely körülményt a közgyűlés örömmel vett tudomásul, annál is inkább mivel a város közönsége meg van győződve Reiser Béla elvhűségéről s demokratikus elveiről, ki mióta polgári jogait gyakorolja folyton a 48-as elveket szolgálja. A diszesen kiállított meghívók szétküldése már megtörtént, a mely igy hangzik: Meghívó. A „Vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ 1892. évi január hó 16-án (szombaton) Váczon,_ a „Curia“ szálló nagytermében saját pénztára javára táncsestéhyt rendez, melyre t. Uraságodat és b. család­ját meghívja a bizottság. Dr. galsai Kovách Ödön a vigalmi bizottság elnöke. Gegus Dániel a kör elnöke. Keuler Iván pénztáros. Bognár Mátyás ellenőr. Minczér József jegyző. Benesch János, Csillagh Mihály, Forgó Kálmán, Gaál Pál, Herczfeld Mór, Ivánszky Imre, Ká- rossy Gyula, Konta Ferenc/., Korcsák Antal, Kurdy Béla, Krenedits Ferencz, Krnó Iván, Nagy Béla, Nagy Sándor, Oberländer József, Steiner Aladár, Steiner Lajos, Szenessy Aladár, Trausch György, Iragor Ig­nácz, Wlassits József, Zirkelbach Antal. Kezdete este 9 órakor. Személyjegy 1 frt.; családjegy 2 frt 50 kr. Jegyek előre válthatók Meiszner Rudolf úr kereskedé­sében és este a pénztárnál. Ezekből láthatjuk hölgyeim, hogy a szavakat tett követte, a városunkban már sok érdemet szerzett vácz- vidéki derék ifjaknak köre megalakult, vigalmi bizott­ságot és tapasztalt elnököt választott, kik az estély sikere érdekében minden telhetőt el fognak követni. A terem ezen alkalomra különösen fel lesz díszítve, mely díszek kizárólag a magyar ipar termékei lesznek. A Curia vendéglőse Ifibb száz személyre szóló ki­tűnő buffetről gondoskodik és éjfél után a helybeli bérkocsik a szállóban mind kéznél lesznek. Tómnak 14 tagból álló zenekara lett szerződtetve, ki a nagy- érdémü közönségnek annyiszor kivívta osztatlan elis­merését és ez alkalommal is nehány uj csárdást be fog mutatni. Mindezeken kívül a hölgyek mindegyike külön meglepetésben is fog részesülni. No de pszt! Mindent nem szabad elárulnunk. Azért a viszontlátásra! Adieu. ^ o ^

Next

/
Thumbnails
Contents