Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-01 / 5. szám
órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Tekintve a valóban helyi érdekű jótékony czélt, számos látogatásért esedezik a rendezőség. — A váczi önkéntes tűzoltóknak 1891. évi január 31-dikén vagyis a tegnapi napon az őrtorony-alap gyarapítására rendezett zártkörű tánczmulatsága a nagyérdemű közönség napról- napra fokozódó érdeklődése folytán nem a káptalan- sorházban, amint előre tervezve és közölve volt, hanem a lövő-ház kényelmesebb termeiben tartatott meg. = halálozás. Bodendorf er Bélát a „Curia-szálló“ vendéglősét nagy csapás érte, a mennyiben szeretett neje f. hó 28-án elhunyt. A kiadott gyászjelentés következőleg hangzik: Alulírottak úgy a maguk, valamint számos rokonok nevében szomorodott szívvel tudatják a felejthetlen nő, gondos anya, jó testvér és szerető rokonnak Bodendorf er Béláné született Burgyel Máriának f. hó hó 28-án reggeli ]/48 órakor életének 46-ik, boldog házasságának G-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták — A boldogultnak hült tetemei f. hó 29-én délután 4 órakor fognak a középvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 30-án reggeli 8 órakor fog a felsővárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. — Váczon, 1891. évi január hó 28-án. Áldás és béke lengjen porai felett! Bodendorfer Béla mint férj. Burgyel János mint fiú. Burgyel József, Burgyel Sándor mint testvérek. Burgyel Józsefné szül. Bjilik Jozefin mint sógornő. Bodendorfer Gyuláné szül. Rosznagel Erzsébet mint anyós. Bodendorfer Mihály mint sógor. Bodendorfer Zsófi, Berta, Irma és Elza mint sógornők. A beszentelési szertartást dr. Gzettler Antal kanonok-plébános végezte segédlettel, nagyszámú közönség részvéte mellett. Ny. b. = Kettős gyász. Burgyel József aranyos-ma- rótlii lakost, ki elhunyt nővérének Bodendorfer Béláné szül. Burgyel Máriának temetésére múlt csütörtökön kora reggel városunkba érkezett, ott nővérének holtteste mellett szivszélhűdés érte, s azonnal meg is halt. Jóformán be sem lépett a szobába, hol nővére kiterítve volt, midőn a halál elérte. Holtteste aznap délután hivatalból felbonczoltatott, Aranyos-Maróthra leendő szállítása azonban, mire az előkészületek már megtétettek, abban maradt, mert onnan azon sürgöny érkezett, hogy a szerencsétlen véget ért embernek felesége annyira súlyos beteg, hogy az esetről értesíteni sem lehet. így tehát a temetése itt ment végbe. A holttest a középvárosi temetőben, a nővérnek két nappal előbb hantolt sírja mellett temettetett el. Ny. b. = Közgyűlés. A ,, Váczi Takarékpénztár“ ez évi rendes közgyűlését mai napon tartja, a részvény-osztalék 10 írtban lett megállapítva. = Felülfizetések. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ által az elaggott szegény iparosok és betegsegélyző pénztár javára rendezett tánczmulatság alkalmából utólag befolyt Miltényi Gyula kanonok úrtól 2 frt, Haidfeld Lajos úrtól 1 frt. Á felülfizetések a múlt számban kimutatott összeggel együtt 103 frtot tesznek ki. A jótevőknek köszönetét mond a társulat nevében Réitter István elnök. = A múlt vasárnapi ipartársulati tánczmu- latságon résztvett hölgyek névsorából tévedés _ folytán kimaradt Quell Ferenczné neve. . '1 fi 3= Kiigazítás. Lapunkban közöltük volt, hogy Majer Ferencz neveztetett ki városi számtisztté, a mi tévedésen alapult, mert a városi tanács Skultéty Mátyás rendes dijnokot nevezte ki egyhangúlag ezen állásra, mely körülményt a városi közgyűlés f. hó 18-án nagy lelkesedéssel vett tudomásul. — Érdekes jellemvonását említették fel a napokban a megboldogult Fortuner Pál postamesternek. Valamikor a Báthory-utczában fekvő Fortuner-féle ház udvarán tartotta a helybeli evangélikus egyház az első isteni tiszteletet, egy terebélyes hársfa árnyékában. így szőtte ábrándjait tovább — tovább az anya. Ott ült az ablak mellett és foldozgatta a kicsik ruháit, mialatt könyekkel öntözé azokat . . . Azután nyugtalanul ki-ki néz, nem jönnek-e még azok a gyermekek ? Nem . . . mégsem, pedig úgy hallotta, hogy a pitvarajtó csapódott . . . Már hét óra . . . nem jönnek . . . Eléjök kell menni, gondolá magában és egy nagy kendőt vetett vállaira. A hótól alig képes haladni, de az anya megy, mert szive"vonza . . rosszat sejt . . . Időközönkint gyermekei nevét kiáltozza ... de semmi nesz . . . semmi felelet . . . Kovácsné azt gondolja, hogy talán a tanítónál maradtak a gyermekek, tehát el kell menni a tanítóhoz. De ott nincsenek . . . Az anya már most jobban fél, remeg , . . Visszaindul s ismét a fiúk neveit kiáltja, de feleletet nem kap, legföljebb a szél süvöltése hallatszik . . . Letér az útról: hátha erre mentek . . . Ah ott . . . ott van valami . . . hátha az . . . Borzasztó sejtelem szállja meg szivét ... De nem ők . . . nem . . . egy hitvány kődarab . . . Péter . . . Pál . . . kiált rémülten az anya. Ismét csend . . . semmi felelet . . . Tovább megy . . . meglát egy kis púpot a földön . . . Oda rohan . . . csakugyan ők azok ... a hó bevonta testüket . . . Lerogy az anya melléjük és izgatottan tépi fel keblökről a ruhát . . . nem tudja melyik a kedvesebb . . . melyiket dörzsölje fel előbb hóval . . . Minden kísérlet kárba vész ! — Nem lehet . . . nem lehet ... Az anya fájdalmasan kiált fel s szorosan magához öleli kis gyermekeit ... el akarja j vinni . . . nem bírja . . . érzi, hogy kezei merevülnek j a nagy hidegben ... de nem bocsátja el őket ma- 1 gától . . . inkább ő is velők hal ... de nem távozik | A hó csendesen hull. A hold elbújik a felhők mögé. Az anyai szív mindenre képes . . . Mikor e fát kivágatták, Fortuner bácsi sajátkezüleg faragott belőle egy kis feszületet s az most is ott van az (ltáron a lutheránus templomban. = Védekezés az árviz-veszély ellen. A lapok újságolják, hogy Pozsonynál nagyon olvad a hó és hogy a fővárosban megalakult az árviz-bizottság az emberélet és a vagyon megmentésére. Vacz városának is van félteni valója t. i. az uj vaskorlát, a melyet az őszön rakott le Friedrieh Alajos helybeli gépész lakatos, a kinek uj találmánya van az árviz-veszély ellen. Ajánljuk figyelembe. — Szőlészetünk jövője, tekintve, hogy rohamosan szaporodó ellenségei eddig több mint 200,000 holdat tettek tönkre Magyarország szőlőültetéseiből, első sorban is termelő közönségünk szakértelmétől van függővé téve. — A földművelési minisztériumban egy felsőbb szőlészeti szakiskola felállítását tervezik ; a belügyi, a vallásügyi és a földművelésügyi minisztériumok pedig a Baross Károly orsz. gazd. egy. titkár szerkesztette „Borászati Lapok“-A hármasajánlatukban részesítve, általános elterjedését segítették elő. — A specialis szaklap Magyarországon e fontos irányt ma egyedül képviseli, s az összes hazai szakértők munkatársai lévén, a szőlészet és borászat érdekeit hivatottal! szolgálja és védi. A tavasz közeledtével kiválóan foglalkozand a szőlők műtrágyázásával, úgy a szénkénegezett mint az amerikai és a homoki ültetéseknél, és kiváló gondot fordít az amerikai szőlővesszők fásojtására, gyökerezte- tése- és ültetéséire. — A szerkesztőség díjtalanul válaszol minden hozzáintézett szakkérdésre. A„ Borászati Lapok“ megjelen minden szombaton. Kiadó hivatala Budapest (Köztelek.) Előfizetési ára egész évre 5 frt félévre 2 frt 50 kr. = Gőzfürdő megnyitás. A gőzfürdő csinosan átalakítva, mához egy hétre a közönség rendelkezésére fog bocsájtatni. A gőzmalom pedig tavaszra meg fogja kezdeni működését. = Eljegyzés. Kapczy Vilmos, a váczi alsójárás szolgabirója, Gödöllőn eljegyezte Prepeliczay Gyula koronauradalmi jószágigazgató leányát Irént. — Halálozás. Szunter Nándor, a nagybányai állami főgimnázium igazgatója, városunk szülötte, január hó 27-én, életének 42-ik évében elhunyt. Szuntert a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nem régiben helyezte oda Aradról, a hol a főgimnáziumot három kitűnő váczi tanár képviselte, dr. Reichenhaller Kálmán, Kövesdy Ignácz és ö. — Adomány. A menház részére Bénis János úr két kiló zsírt adományozott. = Mai vezérczikkünket jeles laptársunk: a ,,Barsi Ellenőr“-bői vettük át. Az ügyesen irt irány- czikket korszerűsége ajánlja. = Tüzpróba. Ma délután 3 órakor a dunai rakpart felső részén egy budapesti feltaláló érdekes próbát fog egy tűzmentesitő szerrel tartani, melyre a közönség figyelmét különösen felhívjuk. = Utczáinkat magas hóréteg fedi annyira, hogy a közlekedés helyenkint küzdelemmel jár. Ideje volt tehát, legalább a főbb közlekedési utak tisztítását va- lahára megkezdeni, mi bizonyára könnyebb szerrel s kevesebb költséggel megy vala, ha előbb történik, mikor a nagymennyiségű hó féligmeddig felolvadva jéggé nem fagyott. Node igy is jól van. A „Káptalan-utcza“ ilyetén tisztítása a lefolyt héten lön eszközölve, hol a hó s jég csaknem két lábnyi réteggé gyarapodott. A tisztogatás ideje alatt éjjelre az utcza felső végén (de csakis a felső végén) egy lámpa jelezte, hogy arrafelé kocsik nem járhatnak. Ä helyes intézkedés folytatását óhajtjuk és sürgetjük. = Segítség siketnémáknak. A váczi siket- néma-intézet igazgatósága pályázatot hirdet a Léváig Henrik alapítványából nyújtandó 500 forint segítségre. A folyamodást az erre jogosított siketnémáknak feb- ruárius 20-áig a váczi síketnéma-intézet igazgatóságához kell benyújtani, a kultuszminisztériumhoz czi- mezve. — Mennyi^hideget és meleget állhat ki az ember ? Az emberi test melegsége az éjszaki sarkok felé lakóknál ép úgy 37-38° Celsius-fok, mint az egyenlítő lakosainál, azonban az ember 100° különbségnek is ki van téve. Szibériában, Jakucsban télen átlag 42 fok a hideg, júliusban pedig 18 fok a meleg. Ez a különbség G0°. De ugyan e helyen előfordult 62 fok hideg 38 fok meleg mellett is, a mi már 100 foknyi különbség. A Vöröstenger mellett többször volt már 45-50 foknyi hőség. Utazók még nagyobb forróságot is észleltek. Nem egyszer tettek már kísérletet egyes természetbúvárok és utazók, hogy mily hőséget bírhat el az emberi test. Blaydes természetbúvár 120 fok meleget tűrt el 7 perczig, bizonyos Martuez nevű spanyol 170° meleget tűrt el 74 óráig, gyárakban dolgozó munkásoknál láthatjuk leginkább, hogy az emberi test mily különböző hő- mérsék között mozog. Órákig dolgozik 40-50 foknyi hőségben, s azután az esti lehűlt levegőre megy ki. A hajófütők sokszor rettenetes hőségben izzadnak, és csodás dolog valóban, hogyan bírják ki a rettenetes hőséget. Egy szóval a Gondviselés úgy intézte el az emberi szervezetet, hogy az munkája között tömérdek bajt, nélkülözést bírjon ki; mert hát „ arczunk verejtékével keressük a mindennapit“. = A kis lutri eltörlése. Ez a szegény emberek réme, még mindig nem hajlandó kipusztulni a világból. A magyar pénzügyminiszter megpróbálta ugyan a tárgyalásokat az osztrák pénzügyminiszterrel ez iránt; azonban azzal válaszolt a német sógor, hogy ez időszerint nincsen más fedezet a kis lutriból befojyó nehány millió fedezésére. így hát kedves magyar népem csak lutrizzál bátran tovább, mert hát a német sógornak nincs szándékában eltörölni a lutrizás mániáját. = A „Képes Családi Lapok“ f. évi második számában Rudnyánszlcy Gyulától „Irodalmi dolgok“ czim alatt egy igen érdekes czikksorozatot kezd közölni; amely irodalmi viszonyainkat és bajainkat a tárgyilagosság szempontjából tárgyalja s az alaptalan ; vádakat kimutatva a valódi okokat felderíti s az olcsó könyveket sürgeti. = Amerikai újságolvasók? Sehol a világon nem olvasnak annyi lapot, mint az északamerikai Egyesült-Államokban; összesen a földön 43,000 hírlap és folyóirat jelenik meg, ebből 17,000 az Egyesült - Államokban, melynek lakossága 65 millió, holott a 46 milliót számláló Németországban csak 5500, gyarmataival 63 ! milliós Francziaországban 5000, az angol királynő 320 millió lakosságú birodalmaiban 6000 lap jelenik meg. A „Te World“ c. newyorki lapot 100 milliónál több példányban nyomatták és külték szét 1882-ben De Eszak-Amerikában kivétel nélkül olvas mindenki lapot. Az amerikai nép e szenvedélyes újság falása már egy uj intézményt teremtett New-Yorkban : a hírlap- olvasó | intézeteket. Ugyanis az óriási amerikai lapokban kissé idővesztegető foglalkozás legalább a tevékeny yankeek előtt afnekik érdekes és hasznos közlemények kibön- gézése. Ezen segítenek a hirlapolvasó-intézetek. A n-u gyón elfoglalt amerikai egyszerűen az olvasóintézetben előfizet bizonyos összegben bizonyos időre, s ezért hallgathatja a felolvasásokat vagy pedig megkapja azokat a kivonatokat, melyekre szüksége van. Hogy ez intézetek munkájáról megközelítő képet adjunk, elég lesz talán annyi, hogy egy héten mintegy 7000 lapot olvasnak és ezekből legalább 10,000 ollózmányt küldenek szét a megrendelőknek. = Mintázott egész selyem foulardokat 1 frt 20 krtól 4 frt 65 krig méterenkint (mintegy 450 különf. rajz szerint) — küld egyes ruhákra vagy végszámra vám- és bérmentesen a czimzett helyre Henne- berg G. (cs. és kir. udv. száll.) selyemgyári raktára, Zürich. Minták postafordultával. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. (6) Jótékonyczélú műkedvelői előadás! A „Curia“ szálló dísztermében 1891. február 8-án (vasárnap) a katholikus Legényegylet javára előadatik A TÓT LEÁNY énekes népszinmü dalokkal és tánczczal 3 felvonásban. Irta: Almásy Tihamér. Zenéjét «zerzé : Serly Lajos. Személyek : Gyarmathy János jómódú gazdaember Szalay Pál | Örzse, a felesége — — — — — Drajkó Anna k. a. Bandi a fiók — — — — — — Bokor József Máthé Julis, elárvult közeli rokonuk s gyámleányuk — — — — — Lányi Berta Kospál, uradalmi baromorvos — — Korpás Lajos Lipták, a tótok felügyelője — — — Franyó Lajos Sári, a felesége — — — — — Macz Erzsiké k. a. Ötös Mári javasasszony — — — Prohászka Ágostonná assz. Brbolya, a tót summások vezetője — Lőbl Ignácz Hanka a leánya — — — — — Orszáczky Mariska k. a, Miso, tótlegény — — — — — G. Balogh Ferencz Panni — — — — — — — Schlinger Teréz k. a. I Száli csaplárleány — — — — — Simon Hermin k. a. Gsendbiztos — — — — — — Ruzics István Deres kisbiró — — — — — — Csomay József Csöbör parasztlegény — — — — Zavaros Ferencz Rigó Matyi kispostás — —• — — Nell Mihály — — — — — Pásztor Erzsiké k. a. — — — _ — Sári Etelka k. a. ,, , , , — — — — — Pokorny Anna k. a. Magyar leányok--------------------------Szalay -Mariska k a- — — — —- - Fancsik Mariska k. a. — — — — — Parti Erzsiké k. a. — — — — — Macz Erzsiké k. a. — — — — — Tóth Mariska k. a. — — — • - — Obermajer Etelka k. a. — — — — — Domaniczky Ilka k. a. — — — — — Cseko Mihály — — — — — Pákozdi István — — — — — Novotny Dezső — — — — — Csepregi Pál — —- — — — Friedrich István — —. _ — — Balkovics István — — — — — Tóth Lajos L •— — — — — Kovács János ; Tót legények — — — — — Szucsányi István — — — — — Szkokanovics István — — — — — Lévák József — — — — — Macz Sándor — — — — — — Schaurmann Jakab — — — — — — Pothragyai Sándor — — — — — — Gosztonyi János Nép. Tót summások. A dalokat Mandl Lipót úr szivességből kiséri. -Súgó : Marieseh Dezső. Történik az első felvonás az alvégi korcsma előtt, a második Gyarmathy és Lipták udvarán, a harmadik a tót summások tanyáján. Történethely egy alföldi falu. Idő : Jelenkor. Az előadást megelőzi: „Katholikus Legényegylet“ költemény. Irta Porubszhy József e. alelnök. Szavalja: Kovács József. Az összes szereplők szivességből működnek közre. Az öltözetek a budapesti népszínházból valók. Helyárak: Az első két sorban 1 frt 20 kr„ a 3 - 10. sorban 1 írt, ezentúl 70 kr., állóhely 50 kr. Jegyek előre válthatók Meiszner Budolf úr divat-kereskedésében és este a pénztárnál. Kezdete pontban 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. j Előadás után táncz. I A t. közönség megnyugtatására kijelentjük, hogy a rendezőség lelkiismeretes pontossággal teljesiti abbeli kötelességét, hogy mindenki tulajdon helyét foglalhassa el.
