Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

szuronyainkat villogtatja a napsugár! Micsoda világ ez! Szinte megeleveníti az ember előtt amaz egész korszak amidőn még hinni tudtunk magunkban és cselekedni tudtunk azért, hogy magyarok legyünk és szabadok. Bizony, bizony elmúlt idő az, s ma már alig is van belőle egyéb, mint épen csak ezek az emlékek. Az emberek meghaltak, az érzelmek kialudtak az eszmék elsötétedtek, a gigási hadjárat eleven tényezőit túlélték vasból, posztóból és papírból való kellékei. De ezek igy egymás mellé állítva, egymást kiegészítve és megjavítva, ma is ellenállhatatlan benyomást tesznek a szemlélőre. A nyolcz nagy terem mely a kiállításnak közel 10000 tárgyát befogadja, egy óriási festett dráma képét teszi a szemlélőre, csupa mozaikból kirakva. A képnek nincs kidolgozva minden részlete, de egészben mégis híven adja vissza a nagy történelmi drámát, kezdve a negyvenes évek mozgalmaitól, egészen a világosi katasztrófáig s aradi és pesti (Neugebaidebeli) nemzeti kálváriákig. És magában fogadja még pedig (talán a legnagyobb teljességgel az) epilógust is; az emigráczió történetét egészen máig.

Mert hogy a magyar emigráczió története még máig sincs befejezve, arról nagy ékesszóllással beszél Kossuth legújabb olajfestésü arczképe, Karlovszky Bertalan Párisban élő művész hazánkfiának egyik remeke.

Mint minden jó dráma, ez a kiállítás is keveri a hangulatokat, a nélkül hogy az alaptónusból kiesnék. A nagy tragédia hatalmas páthoszsza teljes hatással érvényesül, bár a cselekményhatását komikus és humoros intermezzók is tarkítják. A csataképek, fegyverek, vértanú ereklyék, sötét környezetéből, itt is, ott is, kiki bukkan egy-egy torzkép, a melyen, hol mi csu- folódunk azt osztrákkal, hol az velünk. De tudjuk, hogy az idegen nemzetek karrikatura rajzolói ugyancsak kihasználták az a küzdelmet a mely akkor Magyarország földjén folyt. S nem kis elégtételünkre szolgál, hogy az idegen képiró szerszámok, egyetlen egyeseiben sem a mi rovásunkra űzték tréfáikat.

Nem kicsiny dolog ez, mert hisz a kor hangulatait a komoly lapoknál sokkal őszintébben tükrözik vissza a nem komoly vicczlapok. S ezek viszont arról tesznek bizonyságot, hogy Európa szive velünk volt akkor ha cselekvését a kormányok politikai érdekei más irányba terelték is.

Ennek a ténynek egyébként komoly bizonyságait is találjuk itt: minden fajú emlékeit annak a példátlan ünneplésnek, a mely Kossuthot a magyar ügy megszemélyesítőjét két világrészen keresztül kisérte; különösen az Angol és Amerikai sajtó nem győzött betelni Kossuthtal, minden lépését és minden szavait megörökítve képben és Írásban.

Akkor divatban voltunk mert erőseknek és élni akaróknak mutattuk magunkat. De az idő elmúlt s számunkra nem maradt belőle egyéb, mint ez a kiállítás.

Inczédy László.

Városi és vidéki hírek.

= Hidassy Kornélnak prímássá való kinevez- tetését majdnem kétségtelennek tartjuk. A kitűnő egy- háznagy komáromi születésű és 63 éves. Sajátságos a napi lapok különféle véleménye róla, a legtöbben zárkózott kedélyű, hallgatag embernek mondják; — ez nem egészen áll, Hidassy igen szereti a nyájas beszélgetést s olyankor fel is tud melegedni, sőt szokatlanul is bizalmas, közlékeny. Szombathelyi püspökké 1880-ban nevezték ki, ő felsége pécsi tartózkodása alkalmával külön fogadtatáson fogadta Hidassyt s már ott kinyilatkoztatta, hogy őt szándékozik Magyarország herczegprimásává kinevezni.

= Hampel József a magyar nemzeti muzeum régiségtárának őre s budapesti egyetemi tanár Ígéretet tett hogy a f. hó 19—22-én tartandó régészeti kiállítást okvetlenül meg fogja látogatni, vele együtt a tudósok és irók közül többen is készülnek Váczra.

= A városi főorvosi állás a ma délelőtt tartandó képviselő testületi gyűlésen lesz választás utján betöltve.

= Gyászhir. Siposs István, a városunkban és vidékén mindenki által ismert „Siposs bácsi“, f. h.

4-én délután, kilencz hónapi betegség után elhunyt. Több mint negyven évet töltött el, daczára hogy jogvégzett ember volt, mint egyszerű sóárus abban a sósboltban, mely régebben sok barátságos összejövetelnek, tréfás szórakozásnak gyűlhelye volt. Mindig szívesen emlékezett vissza azokra a régi jó időkre, melyek élményeit gyakorta élvezettel mondogatta el. Szerette a latinnyelvet, s kiváló kedve telt abban, ha tehetségesebb tanulókat szorgalomra buzdíthatott, atyai jó tanácsokkal s pártfogással iskolázásra bírhatott. Az iskoláknak általában barátja, s mint a róm. kath. iskolaszék világi elnöke, fáradhatlan látogatója volt. A közép- és felsővárosi temetők buzgó gondnokot vesztettek el benne. Az utóbbi években munkásságában a régebbi elevenség tünedezni látszott, jobbára visszavonultan élt, kevósbbé szerepelve a nyilvánosság terén. Elhunytéról a következő gyászjelentés szól: Özv. Siposs Istvánná szül. Prettenhoeffer Anna mint hitves, Siposs Jakab mint fivér, özv. Prettenhoffer Ignáczné szül. Haidfeld Katalin mint anyós, özv. Millmann Já- nosné szül. Prettenhoffer Antónia, Prettenhoffer József, Prettenhoffer Imre és Prettenhoffer Paulina mint sógorok és sógornők, úgy maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalommal jelentik, hogy a legjobb férj, testvér, vő és sógor Siposs István városi képviselő, a váczi róm. kath. iskolaszék tagja és számos éven át volt világi elnöke f. h. 4-én délután 6 órakor, keresztény béke-tűréssel viselt hosszas betegség s a szentségek ajtatos felvétele után élte 70-ik, boldog házassága 28-ik évében elhunyt. A boldogult földi 'maradványai e hó 5-én délután 5 órakor a gyászházban (Eszter- házy-utezu 2-ik sz.) beszenteltetvén, vasárnap délután 5 órakor a középvárosi sirkertben levő családi sir- | boltba fognak örök nyugalomra helyeztetni. Az elhuny

lelki üdvéért az engesztelő szent mise-áldozat e hó 7-én (hétfőn) reggeli S órakor fog a felsővárosi ple- bánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Vácz, 1891. szeptember hó 4-én. Az örök világosság fényeskedjék neki!

= Áthelyezés. Az igazságügyminiszter a munkácsi orsz. fegyintézetnél üresedésben levő 1. oszt. tiszti irnoki állásra saját kérelmére Libertini Lajos váczi fegy- intézeti tiszti írnokot helyezte át.

— Zártkörű tánczestély lesz rendezve az „ Országos nölcépzö-egyesület“ és a I 'áczi nöegylet“ által jótékony czéljaikra 1891. évi szeptember hó 19-én a gazdasági kiállítás alkalmából, a „Curia“ dísztermében. Kezdete esti 10 órakor. Belépő-jegyek ára személyenként I frt 50 kr. Felül fizetések a két egylet javára köszönettel fogadtatnak. — A váczi gazdasági kiállítás alkalmából még a két egylet szeptember hó 19-én esti ]/28 órakor — a tánczestély előtt — műkedvelői előadást és élőképeket, 20-án esti 8 órakor pedig, katonai zenekar és villám világítás mellett, sétahangversenyt, közvacsorát és nyereménysorsolást is rendez a váczi honvédségi lovarda helyiségeiben, melyre falragaszok utján lesz meghiva a lisztéit közönség.

= Kossuth ünnepély. Városunk polgárai múlt hó 30 án este 8 órakor a „Korona“ vendéglő helyiségeiben szép számmal egybegyült, s Kossuth Lajos hazánk dicső fiának nevenapját ünnepelte meg. Az ünnepi szónok Hritz Béla végzett jogász és lapunk munkatársa volt, ki emelkedett hangon, hazafias lelkesedéssel, gyönyörű nyelvezettel tartott szónoki beszédében ecsetelte az ünnepély czélját és magasztosságát, továbbá allegorikus képekben lefestette a dicső hontalannak sanyarú helyzetét, mely a közönséget az ünnepelt iránt mély részvétre indította. Különösen megható volt beszédének vége, melyben fohászát és imáját küldte a Mindenhatóhoz ama végtelen kegyéért, hogy hazánk dicső martyrját ily hosszú élettel és ép szellemi erővel áldotta meg nemzetünk javára. Beszédének számtalan helyénél viharos éljen tört elő a hallgatóság ajkairól. A beszéd végeztével a zenekar elkezdte a Kossuth nótát. Ezután Kurdi Bálint a nagy hazafi életnagyságu arczképe felé fordulva egyszerű szavakban ugyan, de hatásos beszédet tartott az 1848—49-iki eseményekről, beszédét a társaság lelkesedése többször félbeszakította. Utána Alpári Lajos tanárjelölt tartott felköszöntőt, melyben Irányi Dániel és Verhovay Gyulára emelte poharát, a társaságot szavai nagy lelkesedésre indították. A felköszönlőket Hritz Béla a szabadság eszméjére, s a 48-as honvédekre mondott lelkes beszédjével szaporította, s végső szavaiban indítványára a hazafias társaság lapunk munkatársa által szerkesztett következő üdvözlő táviratot menesztett Kossuth Lajoshoz. „Kossuth Lajos kormányzó úrnak Turin Via de Mille 22.“ Akadályok miatt elhalasztva a váczi függetlenség párti polgárok 89-ik nevenapja alkalmából imát küldenek a Mindenhatóhoz azon véghetlen kegyéért, hogy kormányzó urat testben és lélekben épen a magyar nemzet javára megtartottba. Isten áldása „Kossuth Lajoson“. — A beszedett sürgönydijakból felmaradt, 5 frt 56 kr., melyet Ilritz a társaság indítványa folytán a tállyai Kossuth templom javára elküldött. A beszédek sorát Kurdy B. rekesztette be, ki is Hritz Bélára és Alpári Lajosra mint hazafias szellemű és áldozatkész ifjakra ürítette poharát. Az ünnepély emelkedett hangulatban este V2 1 2 órakor ért véget.

= A váczi műkedvelők dalegyesülete két havi szünet után ismét megkezdette működését, és legutóbbi választmányi gyűlésén elhatározta, hogy tagul minden önálló egyén, ki erkölcsi szempontból kifogás alá nem esik, az egyletbe felvétetik. Kívánatos lenne, lenne, hogy polgártársaink közül minél nagyobb számmal lépjenek ezen egyletbe, mely semmi egyéb kötelezettséget nem ró tagjaira, csak hogy a szív- és lélek - nemesitő dal művelésére a kitűzött időben pontosan megjelenjenek.

= Esküvő. Pokorny Ferencz és Ottó Miczi k. a. esküvőjük f. hó 9-én d. u. 6 órakor lesz a felsővárosi plébánia templomban.

= Kovaohich Márton György műve a haza védelméről igen jól conservált példány a váczi püspöki könyvtárban. A napokban lapunk egyik munkatársa utánna járt a budapesti nyilvános könyvtárakban a dolognak; sazt kétségtelenül/aa(7a^cmműnekjelentetteki.

= Széchy Máriának egy eredeti leveléről adtunk hirt az elmúlt héten; — mint újabban értesülünk, az okirat hadadi gróf Wesselényi Ferencz nádortól eredt, s egykorú másolatnak tekintendő.

= Széchenyi Istvánnak f. hó 20-án ünnepelik születése századik évfordulóját. Országszerte ünnepélyek lesznek, illenék ha a váczi mulatságok rendezői is tekintetbe vennék e napot s az élőképek közé pl. a magyar Akadémia alapításának történetét vagy más hatásos jelenetet vettek volna fel. ügy halljuk, hogy Sopronban ezt szándékoznak bemutatni Holló Barna szobrász vésője után.

= Svéd harangnak hírét vette a héten két archaeologus, el is ment keresni a Morlin féle-házba, a tabánvárosrészbe, de nem talált semmit; van olyan lakója a háznak a ki tizennégy év óta tartózkodik ottan, de a svéd harangról semmit se hallott. Úgy mondják, hogy nem is a Morlin féle-házban kell azt keresni, hanem a járásbirósági börtön épületében.

= Zürichben, Orel és Füszli kiadásában közelebbről egy igen csinos és érdekes Baedecker féle kalauz jelent meg Magyarországról. Vácz is benne van Írásban és képben, csak hogy mi keveseljük úgy a képet, mint a szöveget. Egyszer már nekünk magunknak kellene gondoskodnunk egy jó kalauzról ; arra hogy dr. Kenedy Gé/a, kinek neve a czim lapon olvasható valaha itt járt volna, bizony nem emlékszünk!

= A kivándorlás Vácz környékéről divatba kezd jönni, a mint értesülünk többen Vácz-Hártyámból is kivándoroltak már; eddig csak Nagy-Maros, Verőcze stb. állottak abban a hírben.

= Turisták a múlt vasárnap városunkon keresztül futottak kerékpárjukon egész Rétságig, sőt Balassa- Gyarmatig is. Volt is sensatio úgy hogy bizonyos palócz igy csodálkozolt a veloczipédező fiatal ember fölött: „AT, né,*iédes anyaóm, mcbbolondaut a nie met köszörűs.Lc Azt gondolta persze, hogy a szerszámján nyargal.

— Egyet elfelejtettek a váczi kiállítások

rendezői. Vácz város fekvésére kiváncsi a legtöbb idegen, a kivel csak a. látogatások érdekében szóba állottunk. Váljon nem volna-e érdemes nekik a na- szálhegyi panorámát bemutatni, a honnan szép tiszta időben rendkívüli élvezet kínálkozik ?

— Az ingatlan kezd a város területen nap- ról-napra keresettebb lenni. Házi urak, állítják hogy alig győzik a közvetítőket elutasítani.

== Az 1848 9-iki váczi napok inéltóképen történendő megörökítését többször hangsúlyozta lapunk. Mini értesülünk a város levéltárában megvannak az 1848-ik i és I 849-iki jegyzőkönyvek, a melyeket nagy terjedelmüknél fogva nem használl fel Karcsii A. Arzén sem. Egyébiránt e kénlésre még visszatérünk.

— Seraphi szent-Ferencz remek fest vénynek a kiállításra való felvételid indítványozták a múlt beli értekezleten. Miután e kép egyik oltáron van elhelyezve, az alig lehetséges a nélkül hogy ne pro- fanizáltqinék, az indítványozó — mint; halljuk — visszavonta i n d i t v á n y á t.

= A Duna áldozatai közöl még vasárnap kikifogták Vei'őczénél Marosi szokolyai lakost, kinek tetemét Verőczére szállították s ott eltemették. Szeptember 1-én Kálnai szokolyai lakos tetemét a Büki-szigetnél Balázs vendéglős fogta ki. A holttest a ref. egyháziakba vitetett, s innen lemet teleti el. Folyó hó 2-án Kristóf József verőczei lakos tetemét Oláh Máté fogta ki Vácz alatt. A végfeloszlásnak indult holttest a hullakamrából temettetett el. A nála levő 50 frt. pénz ruhája zsebében szétázva találtatott meg.

= Rendőrségünk legújabb rendelete. A Tragor- és Pauer-féle házak szögletén ".naphosszául ácsorgó lazarónikra nézve elrendeltetett, hogy ha reggel 8 óráig munkába nem állanak, az azon túl ott ácsorgók be fognak kisértetni. Valahára tehát mégis közönségünk meg fog szabadulni e mihaszna nép ocsmány és trágár beszédeitől! ideje is volt, mert már becsületes és tisztességes ember alig merte arra venni útját.

= Kossuth, mint kiállitó. A szabadságharczi emlékek kiállításában, mint fővárosi levelezőnk értesít, maga Kossuth Lajos is küldött tárgyakat Hentaller Lajos orsz. képviselőhöz. Elküldte azt az ezüst koszorúcskát, melyet a vitézségi érdemkereszt jelvénye gyanánt viseltek hőseink. A Kossuth által beküldött példány Ihász ezredesé volt. A szabadságharcz alatt magának az érdemkeresztnek elkészítésére nem volt idő; Kossuth azonban később Turinban a Debreczen- ben megállapított terv emlékezete után elkészíttette azt, s most beküldte a kiállításra. Elküldte továbbá Kossuth az „Iratai“ III. kötetében említett honvéd érmet- s az érem bélyegzőt is. Ez az érem bélyegző remek vésés, s mint Kossuth Hentallernek irt levelében mondja, ezer frankba került.

= Drágul a sütemény! A helybeli pékek egyesült erővel felemelték a sütemények árát, mint ez lapunk hirdetési rovatában olvasható. Azért is felhívjuk György Mihály sütőmester hirdetésére gazdasszonyáink figyelmét!

— Az 1848 -49-iki szabadságharczi-em- lékeknek fővárosi kiállítása, a melyet Hentaller Lajos orsz. képviselő Farnek Béla Károlyi Gábor gróf és Pázmándy Dénes képviselők közreműködésével rendeztek, országos érdeklődés tárgyát képezi. Úgy a hazafias kegyelet, mint a történetírás szempontjából országos nevezetességű esemény az, a mely iránt a közérdeklődést nem zsibbasztják meg a legszenzá- cziósabb napiesemények sem. Példa rá a múlt napokból a Jellasics-ezred novidvori tüntetése, a mely még inkább fokozta a kiállítás látogatóinak számát, mert a rendkívüli gazdag tárlat bővelkedik a Jellasicsra vonatkozó érdekesebbnél érdekesebb képekben. Az ország számos részéből az érdeklődő hazafiak kiránduló társasággá szervezkednek, s a zónás-utazás olcsóságát felhasználva tömegesen mennek fel a fővárosba, a melynek a szabadságharcz-emlékeinek kiállításánál rég volt s aligha hamar lesz érdekesebb s tanulságosabb látnivalója. Az 1848—49-iki csataképek, akkori vezérlő politikusaink és hadvezéreink, valamint ellenségeink arczképei; a különböző magyar, orosz, osztrák kiáltványok, okmányok, lőfegyverek, kardok, kaszák, a csatákban megtépett zászlók s a szabadságharcz egyéb emlékei a fővárosi Vigadónak nyolcz termét töltik be, a melyek közül egy — a feketével bevont „Gyászszoba“ — kizárólag vértanúinktól maradt erek- lyékek tartalmaz; s egy nagy terem falait töltik be a Kossuth-képek. A ki csak teheti ne mulaszsza el e nagyszerű kiállítás megtekintését.

— Tanár választás, Dr. Horváth József főgymn. tanár, ki városunkban is két évig működött, mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, augusztus hó 26-án a csurgói (Somogy m.) református főgym- nasiumhoz egyhangúlag rendes tanárrá választatott. — Fölemlítjük ezen alkalommal azt is, hogy az intézetet a közel jövőben az állam szándékozik átvenni.

= Á szabadságharczi emlékek kiállításának redezői felkérik mindazokat, kik kiállításra tárgyakat beküldeni szándékoznak, szíveskedjenek ezt előzetesen tudatni a rendező-bizoitsággal, nehogy oly tárgyak küldessenek be, a melyek a kiállításon már megvannak.

= Mintázott egész selyem foulardokat

1 frt 20 krtól 4 frt 65 krig méterenkint (mintegy 450 különféle rajz szerint) — küld egyes ruhákra vagy végszámra vám- és bérmentesen a czimzett helyre Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) selyemgyári raktára, Zürich. Minták postafordultával. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. (6.)