Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-15 / 33. szám

szükséges a telefon összeköttetés közegészségi és köz­rendészeti központokkal is, valamint a mezőgazdaság­ban a birtokokon és telepeken, ahol gyakran százez­rekre menő haszon járulhat azzal az időnyereséggel, melyet a telefon biztosit. És ha mindehhez hozzáteszszük, hogy a telefon fel­állításának költségei mérsékeltek és hogy egy évi telefon­díj két-három fuvar vagy zónázásból bőven kitelik, akkor valóban kétszeres mulasztás terheli azokat, kik a tizenkilenczedik század e legnevezetesebb találmányát saját érdekükben kihasználni nem akarják. A telefon­összeköttetés módozatára és annak keresztülvitelére nézve a budapesti Egger B. és társa czég bővebb tá­jékozást nyújt mindenkinek, ki e tekintetben hozzáfor­dul. Ez a czég már számos városban rendezte be a telefont és készséggel nyújtana módot, hogy Magyar- ország vidéki városai is mihamarább részesülhessenek a telefon áldásában. Keresztfeltevési ünnepély. Alsó-Némedi, 1891, augusztus 6-án. Keresztfeltevési ünnepély folyt le folyó hó 2-án Alsó-Némedi községben. Nevezett község a váczi püs­pökség uradalmaihoz tartozván, ez gondoskodik mint pátronus a templom és plébánia lak fentartásáról. Az ez időszerinti megyés püspök nagyméltóságú és főtisz­telendő Schusler Konstantin úr ebbeii hivatásának nemcsak kötelességből, hanem nemes szivűségből is fényesen megfelel. Amint hivatalosan értesült, hogy az alsó-némedii templom a gyökeres javításokat tovább már nem nélkülözheti, elrendelte, hogy a költségveté­sek közzé felterjesztessenek. A költségvetések egy egész új torony emeltetése — ennek bádoggali befe- detése és befestetése.— az egész templomon uj ajtók és ablakok beállítása — s a templom külső és belső falainak tetőtől talpig való kijavítása s háromszori bemeszeltetése iránt 3700 frt. összértékben ő excellen- tiájának felterjesztetvén, azokat — miután reális alapon nyugodtak — észrevétel nélkül jóváhagyta s elrendelte,, hogy a munkálatok azonnal megkezdessenek. Nagy érdeme van meg templomunk eme újjáalakításában főtisztelendő Vadkerti) Ferencz plébános úrnak is, ki fáradságot nem kiméivé, mindent elkövetett, hogy a tervek valósulhassanak. Az ács, részben a bádogos munkák is és a dúsan aranyozott impozáns kereszt immár elkészülvén, augusztus 2-ikára tűzetett ki ennek feltevése a szép karcsú torony csúcsára. A keresztet előzőleg a község szépei gyönyörűen felpántlikázták, koszorúkkal és virágokkal feldiszitették; gömbjébe pe­dig egy Sztankovics János községi jegyző úr által fo­galmazott s az újjáalakítás történetét tárgyaló okmány helyeztetett el. A keresztet a csigára való húzás előtt Vadkerty Ferencz plébános úr — az ez alkalomra adott püspöki kivételes engedélynél fogva — megáldván, lelkes szavakkal fejtegette a kereszt jelentőségét mint vallásunk symbolumát, mely már messziről is figyel­meztet hitünk alapítójára és Megváltójára, végül meg­köszönte a kegyes püspök-pátronus bőkezűségét s ajánlotta hivei imáiba. A keresztnek a torony csúcsára helyezése után az ácslegény ősi szokás szerint a ma­gasban poharat ürített a kegyelmes főpásztorra, a plé­bánosra, a hitközségre, a község elöljáróságára és összes lakosságára. A bádogos munkákat, a keresztet s a szépen sikerült aranyozást Gserni József váczi bádogos mester készítette. A csak ritkán előforduló ünnepélynek vallás különbség nélkül sok nézője volt, Ott találtam régi iskolatársamat, Hurka Pistát, a ki annyira el volt merülve a csöndesbe, hogy észre se vette üdvözletemet. Azonban én nem tágítottam. Feléje nyujtám job­bomat, mire meleg kézszoritás következett. Nagyon ellátszott merülve a játékba, mert még meg se kö­szönte, mikor anyósának üdvözletét átadtam neki. Szó nélkül mutatott egy üres székre és egy invi­táló kézmozdulattal adta tudtomra, hogy azon helyet foglalhatok. Egy darabig néztem a játékot, midőn végre meg­szólal. — Már unatkozol ugye?- Hát bizony nagyobb mulatság a játék, mint a kibiczelés. — No csak ne türelmetlenkedjél, azonnal félbeha­gyom és aztán majd kárpótollak. Kiváncsi voltam a kárpótlásra. Ismertem Hurka Pistát és tudtam, hogy nem szokott ok nélkül Ígére­teket tenni. Végre abban hagyták a játékot és Pista barátom meggyarapodva néhány ropogós százassal, a játékszo­bából távozott. Fn ellenvetés nélkül követtem a kaszinó étterméig, a hol a czigányok vigan húzták. Nem tagadom, hogy rózsás kedvem volt és örö­mest csatlakoztam Pista kompániájához, mely a ka­szinóból egyenesen kiment a szőlőkbe, a czigányban- dát előre küld vén két döczögő paraszt szekéren. Voltunk vagy öten. Csupa jóképű vidéki hono- rácziorok, a malomszegi intelligenczia szine-java? Hurkáék présháza volt a kirándulás végpontja, a hol olyan lucullusi vacsora várt reánk, a milyent csak mágnások szoktak elfogyasztani ünnepnapokon. Nagyon csúszott rá a bor, melynek minden fajtája ott gyöngyözött a poharakban. Zeneszó, kitűnő borok, pompás vacsora, régi iskolatárs mind olyan ténye­zők, melyeknek nem állhat ellent az ember és köny- nyen megfeledkezik arról, hogy van „makacsság“ is a világon. Egészen átengedtem magamat a mulatságnak, mely kivilágos-kiviradtig tartott. Mikor a. nap már jókora kik lélekzet elfojtva lesték, mint emelkedik lassan-lassan a kereszt s végre czélt érvén, riadó éljenzésben része­sítették az ügyes ácslegényt. Ezután a vendégszerető plébános a templom körül foglalkozó munkásoknak áldomást adván, az ünnepély mindvégig a legpéldásabb rendben folyt le. Végezetül a hitközség kötelességének tartja fő­pásztora nagy mélt. és főt. Schuster Konstantin úr iránt érezett mély hálája és forró köszönetének ez utón is kifejezést adni. ________ P-rR-ö, Apróságok. Furcsa disztinkezióit olvastam ecjy lapban a múlt héten. Az illető lap ugyanis különbséget tesz a hir és hirecske között. A saját újdonságait femek tartja, a más lapból átvetteket csak hirecskének nevezi. Hja, ilyen az élelmesség! * * * A székesegyháztért disztelenitő pinczegádorok is eltűntek végre-valahára. Ugyan nem egészen, de hát igy is jól van. A földből mintegy két lábnyira kiálló ajtók a planirozott térrel egy irányba leszállittattak s í most már az impozáns tér benyomását nem rontják el. í Ki hitte volna, hogy az egyik pincze feltörése hasznára | válik a szépitészetnek ? Mégis jó hogy feltörték, mert •! különben talán soha se lett volna ily állapotba he- I lyezve. s * I * * A székesegyháztéri fű csak nem akar a kavicsok i alatt megmaradni. Százados jogait követeli s ki-kibu- ! jik a felszínre, bármennyire irtsák is. De azért kitar- | tással ki lehet rajta fogni! * * I * Gontraria juxta se posita magis elucescunt. Tem­plomtéri kavics — plébánia előtti fű. A ki nem hiszi, nézze meg. * * * Van egy utczánk Petőfiről elnevezve. Ha idegen jön városunkba s útja ezen utczán visz keresztül, el- mélkedhetik magában, vájjon a koszorús költő emlé­kére adták-e ezen nevet annak, vagy valami újabb keletű Petőfy tett rá érdemet. A házszámok táblái ugyanis y-nal hirdetik Petőfi Sándor halhatatlan nevét, s melyet ő nem irt soha azzal. * * * A Petőfi-utcza csatornái úgy látszik mostoha sors­ban részesülnek az utcza söprők részéről. Oly miazma tenyésztők folytonosan, miszerint csodálatos, hogy va­lamely járványos betegség fel nem ütötte még ott ta­nyáját. Jó lenne a mellék utczákat is egy kissé gon­doztatni, ha más okból nem, legalább a közeledő ki­állítás miatt. Aucun. Vácz r. t. város módosított szabályrendelete a közhelyen álló fuvaros és bérkocsi iparról. (Folytatás és vége.) 9. §. A jogosítványt a kocsis a szolgálatba lépés nap­ján a bérkocsi tulajdonostól átveszi, szolgálat közben magával hordja, kívánatra a rendőrségi közegeknek előmutatja, a szolgálatból kilépéskor pedig azt a gaz­dának visszaadni tartozik. A gazda az eltávozott, vagy elhalt vagy pedig a rendőrség által eltiltott kocsisnak jogosítványát a ren­utat tett meg az égboltozaton, hazafelé kezdénk szál­lingózni. Kiki dolga után nézett, én pedig a vendég­lőmbe siettem, hogy rendbeszedjem magamat, mert mint fővárosi prókátor imponálni akartam a törvény­szék embereinek. A lakásomra érkezve azonban úgy elfogott az álom, hogy lehetetlen volt küzdeni ellene. Hej hiszen rá érek én még gondolám — most még csak nyolez óra van. Mielőtt lefeküdtem a szobapin- ezérnek meghagytam, hogy kilencz órakor keltsen fel. Alig, hogy a szememet lekunytam, mélyen elalud­tam. Hogy mi történt aztán, nem tudom, csak annyira emlékszem, hogy mikor felébredtem, a közeli toronyóra éppen kilenczet ütött. Azonnal felpattantam és rövi­den áttekintve a pörös aktákat, a törvényszékre siet­tem. A pörtárnok igen előzékenyen fogadott és elkez­dett velem beszélni az Uzselacz ügyről. Én azonban kissé türelmetlen voltam és ügyes kanyarodással a pörömre fordítottam a beszédet.- Ah a pör! szólt nyújtott hangon a pertárnok, azt bizony elkellett intézni makacssággal. — Hogyan — kérdem meglepetve — hiszen még egy jó negyedóra hiányzik a tíztől. A pertárnok csodálkozva emelé rám tekintetét, mintha nem akarna hinni komolyságomban. Aztán ; szárazon válaszolá: | — Uram, az a per tegnapra volt kitűzve tárgya- : lásra és miután a felperesi ügyvéd meg nem jelent, I makacsságot kellett felvennem. De kérem az idézés mára szól, hebegém, az j idéző végzést felmutatva. Bocsánat, de ez egyszer tévedni tetszik, feleié óindulatu nyugodtsággal a pertárnok; ez az idézés k e d d r e szól, ma pedig szer d a van. Nem mertem tovább feleselni és bocsánatot kérve, hazasiettem a vendéglőbe. Gsak most láttam be, hogy csakugyan szerda van és hogy én másfél napon át aludtam az igazak álmát, mialatt engem a bíróság százezer forintos peremben elmakacsolt. Paróka János. dőrségnél 24. óra alatt vissza adni köteles, ha pedig azzal a kocsis megszökött ezen körülményt 24. óra alatt ugyanott bejelenteni tartozik. 1°. g. A kocsis a kocsiját felügyelet nélkül nem hagy­hatja, sem másnak vezetésére nem bizhatja, ha azon­ban a hajtásra képtelenné válik, a kocsit helyette más haza vitetheti. A közönség szolgálatára kiálló kocsit köteles a kocsis a szabályszerű díjért mindenkor és bárkinek személy válogatás nélkül rendelkezésére bocsátani. A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtani tilos. Tilos továbbá a kocsisnak üléséből azon czélból leszabni, hogy a közönséget kocsija használatára fel­hívja, vagy pedig hogy más kocsijának használatáról lebeszélje. Tilos végül a gőzkocsi és gőzhajó állomásoknál a kijárat elébe állani azon czélból, hogy az utazó kö­zönséget kocsi használatára felhívja, úgy hasonlólag tilos ezen czélra közbenjárót, vagy utas felfogadót tartam. 11. §. A váczi vasúti és gőzhajó állomásoknál a váczi bérkocsik sora után a balassa-gyarmati igazolt bér­kocsik állást foglalhatnak. Magán vagy idegen bérkocsiknak utczára, köz­helyekre, különösen a vasúti, vagy gőzhajó állomások­hoz fuvar félfogadás okáért kiállani tilos, s ha más­honnan utast hoz is, a mint vendége leszállóit helyé­től eltávozni köteles, s a vasút és gőzhajó állomások­nál magán fogatok külön e czelra kijelölt helyen állanak. Kocsisnak a megrendelt kocsiba a felfogadó beleegyezése nélkül senkit felvenni nem szabad. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni, s abban talált idegen tárgyat haladék­talanul vagy tulajdonosának visszaadni, vagy a rend­őrségnek átadni köteles. 12. §. Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozatai a bérkocsi tulajdonosokra is értendők, ha személyesen vezetik kocsijukat. 13. §. A bérkocsi és lószerszám rendes, csinos külalakú, jó karban és tiszta legyen; rossz lovakat bérkocsi elé fogni tilos. Ezen szakasz ellen vétők a bérkocsi tartásától rendőrileg eltilthatok mindadddig, mig a kivánalmaknak eleget nem tesznek. 14. §. Hullát, holttestet bérkocsiban szállítani tilos. 15. §. Ha a bérkocsin járványos vagy ragályos beteg szállíttatott a kocsit fertőtleníteni kell. 16. §. Sötétben, vagy ködben csupán kivilágított lámpa használata mellett szabad hajtani. A város belterületén a bérkocsis lovaira csengőt nem alkalmazhat. Télen azonban, midőn az út hóval sűrűn van borítva, vagy szántalpak használtatnak, okvetlen csengők vagy csör­gők alkalmazandók. 17. §. A kocsis köteles elő vigyázattal hajtani s a közön­séget kiáltással kitérésre figyelmeztetni. 18. §. A bérkocsi után kézi kocsit vagy más járművet akasztani, vagy járdára hajtani tilos. 19. §. A kocsi állomáshelyek folytonosan tisztán s a köz­egészség követelményeinek megfelelő állapotban tar­tandók s onnan minden szemét és hulladék azonnal eltávolitandó; szükség esetén az állomás helyek ren­desen öntözendők és fertőtlenitendők. 20. §. Azon kocsitulajdonos vagy kocsis, a ki a jelen szabályrendelet 2, 3, 4, 7, 8, 10, 14,“T7 és 18. §-aiban előirt intézkedéseket meg nem tartja, illetve megszegi, vagy ellenök bármi módon vét, a jelen szabályrende­lettel megállapított rendőri kihágást követ el s a vá­rosi rendőrkapitány által a városi kórház javára 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, mely behajthatlanság esetén megfelelő arányban 2 napig ter­jedhető elzárásra változtatható. Súlyosabb beszámítás, vagy ismétlés esetén mindkét büntetés együttesen is alkalmazható. A jelen szabályrendelet 6. és 7. §-aiban megálla­pított árszabály áthágása ellenben az 1884. X\ IL t.-cz. 156. §-a b) pontja alapján büntetendő s az ebből be­folyandó pénzbüntetési összegek az 1884. XVII. t.-cz. 165. §-a értelmében iparoktatási czélokra fordítandók. 21. §. Az a kocsitulajdonos és kocsis, ki a 15. §. értel­mében kocsiját nem fertőtleníti az 1879. évi t.-cz. 100—101. §-a értelmében a rendőrhatóság által 15 napig terjedhető elzárással és 100 írtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő, mely pénzbüntetés az 1887. évi Vili. t.-cz. 2. §-ában jelzett czélokra fordítandó. 22. §. A megbüntetett kocsitulajdonos vagy kocsis vissza­esés esetében, vagy ha a kocsis a közönség irányában durva és illetlen viseletét tanúsít, úgy ki szolgálat közben ittas, a hajtástól a rendőri hatóság által 5

Next

/
Thumbnails
Contents