Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-28 / 26. szám

15-ig küldendők he. Térdijat a térmelők nem fizetnek, csakis a szállítás költségeit födözik, a melyek külön­ben szintén igen mérsékellek lesznek. A rendező bi­zottság gondoskodott továbbá arról, hogy a kiállításra bel- és külföldi fogyasztók és kereskedők figyelme is felhivassék, hogy igy a termelők és fogyasztók között direkt összeköttetés létesüljön. A részletes programmoí jövőre fogjuk közölni. Hegyközségi közgyűlés. A váczi szőlőhegyközség f. évi június 21-én dél­előtt 10 órakor tartotta meg évi közgyűlését a városi tanácsteremben. Haffner Ferencz hegybíró a szép számmal össze­jött szőlőtulajdonosokat üdvözölvén, a közgyűlést meg­nyitotta. Felolvastatott az elnöki jelentés, melyben előada­tott az egész évről szóló működés. Ezután Gajáry Géza városi polgármester egy igen szép beszédei tartott, melyben buzdította a szőlőtu­lajdonosokat a szőlőtenyésztésre, előadta, hogy mióta a filloxéra a szőlőket elpusztította, igen sok szőlőföld munkálatlanul, parlagon fekszik. Fölhívta őket, hogy hangyaszorgalommal munkálják meg elhagyott parlag szőlőjüket, mert azok, mint nagyobb részt partos föl­dek, csakis szőlő és gyümölcsfák tenyésztésére alkal­masak. Előadta továbbá, hogy a Vácz város határában felállított amerikai szőlőtelep azon czélból állíttatott fel, hogy onnét a szőlőtulajdonosok szőlővesszőket ingyen kaphassanak; felhívta továbbá figyelmüket, hogy a városi faiskolából nemesitett többféle fajokból álló gyümölcsfákat igen olcsó áron megszerezhetnek. Ezen előadottakat a közgyűlés örömmel fogadta és a polgár- mestert megéljenezte. Fölolvastatott továbbá a számvizsgáló bizottságnak a pénztár állásról szóló jelentése, s amennyiben a számadás a legnagyobb rendben találtatott, a pénztár­noknak a fölmentvény megadatott. A f. évi költség- előirányzat a tavalyi mód szerint állapíttatott meg. Indítvány tétetett, hogy a hátrélékos nyugták a választmány által átvizsgáltassanak és a be nem hajt­hatók leírassanak. Ezek után pedig az elhalt választmányi tagok he­lyébe Klim'stein Ferencz. Tischler András, Komáromi János, Stiri Mihály, Braun Mátyás és Szikora János választmányi, — Vida Vilmos és Schmidt Ferencz pedig számvizsgáló tagokul választattak meg. Több tárgy nem lévén a közgyűlés föloszlott. Budapesti levél. A tanidény befejezése után rendesen nagy szám­mal rándul fel a vidéki közönség Budapestre; a szülők gyermekeikkel, a tanárok és tanítók családjukkal a szünidőt arra használják, hogy az ország fővárosát, mely évről-évre szépül, növekedik, és érdekesbedik, megteld ntsék, inegcsodá 1 ják. Az idén azonban még egy rendkívüli a maga nemében páratlan látványosság, az agyagipar kiállítás is különösen vonzó hatással kell hogy legyen a vidéki közönségre nézve. Hogy némi fogalmat nyújtsunk t. olvasóinknak, röviden ismertetjük a kiállítás néhány csoportját. Az asfaltnak hazánkban elért fejlettségéről fényes bizonyítékot ad a Magyar Asphalt-Részvény-Társaság kiállítása, melyről a legkiválóbb szaktekintélyek s a fővárosi sajtó, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Ezen másfél évtized óta fennáló hazai iparvállalat be­mutatja felső-dernai (Biharmegye) gazdag és kiapaszt- hatlan bányáinak termékeit, melyek az utóbbi években rendezett valamennyi kiállításon kitüntetésben, az 1888. évi brüsseli világkiállításon a legnagyobb kitüntetésben (díszoklevél) részesültek. A kiállításon látjuk e válla­latnak különböző burkolat-próbáit, s ezek közt a sza­badalmat képező aszfalt-macadám kocsiut-burkolatát, íalszárazzá tételi próbáit; a különböző bányatermékeket, nevezetesen a Frinidádinál is szebb bitument, a ma már igen keresett kiviteli czikket képező derna-aszfaltott, vasmáz készítésre, aszfalt vasmázat az aszfalt-olajat stb. A magyar Aszfalt-részvénytársaság állandóan 800—-1000 munkást foglalkoztat gyártelepein és a különböző mun­kahelyeken, s érdeméül sorolható fel, hogy a modern építkezés dolgában visszamaradt vidéki városainknak a járda és útépítést az előbbi magas áraknak jelentékeny leszállítása s kedvező fizetési feltételek konezedálása által megkönnyítette, minek folytán Arad, Budapest, Dcb- reczcn, Eger, Eszék, Győr, Kecskemét. M.-Sziget, Nagy­várad, Pécs, Radna-Lippa, Szabadka, Szeged, Szombat­hely, Temesvár, Ungvár, Zágráb, Zombor stb. városok, ezen vállalat által készíttetik aszfalt járdáikat. Fia még tekintetbe vesszük, hogy ezen vállalat a külföldi versenyt szép és tartós munkája s árainak mérsékeltségévei mindinkább lehetetlenné teszi, úgy konstatálnunk kell, hogy e hazai iparvállalat feladatának magaslatán áll s méltán kiérdemelte a magas kormány a törvényható­ságok és a nagy közönség támogatását. Városi és vidéki hírek. — Dr. Schuster Konstantin püspökünk ő nméltósága a hét folyamán több napot a fővárosban töltött s tegnap este visszaérkezett székvárosába. — Személyi hírek. Dr. Czettlcr Antal kanonok, prépost-plébános ma llódmező-Vásárhelyre utazik, hogy Hainiss Dezső ujonan felszentelt áldozó papnak Péter és Pál ünnepén tartandó első szentmiséjén a manu- duktori lisztet teljesítse. —Rózsahegyi Gyula, szent­széki ülnök, papneveldéi lelkiigazgató és. Véts Sándor műépítész üdülés végett Karlsbadba utaztak. = Dr. Horváth József kegyes tanitórendi ál­dozó pap s a helybeli íogymnasium tanára igen ér­dekes könyvet irta „Debreczeni Magyar Grammatikád­ról. A mű öt részre oszlik, szerző sorra veszi a deb­reczeni grammatika hang-, helyesírási és alaktanát, végre annak mondattanát s toldalékéit ismerteti és bírálja. Az értekezés méltó figyelmet ébresztett a szak- férfiak között. = Mű kiállításunk igen fényesnek Ígérkezik. Mint halljuk, maga gróf Károlyi Sándor ő exciája meg­ígérte, hogy képtárát és egyéb régiségtárgyait 'rendel­kezésünkre fogja bocsátani. — Reiser .Béla köz- és váltó-ügyvéd, városi képviselő, az „Ipar- és kereskedelmi hitelintézet“ jog­tanácsosa múlt vasárnap ülte meg ügyvédségének és városi képviselőségének 15 éves évfordulóját. Ez alka­lomból számosán felkeresték őt tisztelői és barátai, hogy szerencsekivánatnikat előtte tolmácsolják, akikhez mi is csatlakozunk. — Elhalasztót esküvő. Kesellőkeöi Majthényi István menyegzőjét Tahy Lajosnak és neje exteni gróf Wartensleben Ilona úrhölgynek leányával fahvári és tarkeöi Tahy Klára úrhölgygyel — mint értesültünk — elhalasztották. = Myaralo közönségünk gyarapodik. Leg­újabban Bérezik Árpád miniszteri tanácsos és ismert jeles iro, továbbá Kozma Andor, a magyar általános biztosító társaság tisztviselője s jeles költő, tették át lakásukat a nyári idényre. Isten hozta! = Egyházmegyei kirek. Az ujonan felszentelt papok közül Hainiss Dezső Baglira, Krébesz Andor Fóthra, Krauze Ferencz Tápio-Szeiére, Buszitska Béla Kecskemétre helyeztettek kápláni minőségben. = Kinevezés, Az igazságügyminiszter előterjesz­tése folytán ő felsége a király Dr Janicseh József bpesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki aljegyzőt a ne- zsideri járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. = A siketnémák vizsgája. A siketnémák országos intézetében e hó 22-én, hétfőn, tartották meg az évzáró vizsgálatokat. A kormány részéről dr. Szabó Sándor min. fogalmazó volt jelen ; Budapest fővárost pedig Kövér József képviselte, la a főváros által az inté­zetbe elhelyezett tizenkét növendék haladásáról győződ­hetett meg. A vizsgálatot Kristóffy Dezső VII. oszt. tanuló nyitotta meg a Miatyánk tiszta, érthető elmondásával. Ezután az I. osztály növendékei feleltek, melynek veze­tője Bcrinza János szép megnyitó beszédben kifej­tette, hogy milyen követelményekkel léphet fel a tár- tadalom a siketnémákkal szemben. A vizsgálat végez­tével a miniszteri biztos Krenedits Ferencz igazgatónak és a tanári karnak köszönetét fejezte ki buzgó műkö­désükért. A testileg eléggé fejlett növendékek minde­gyike tanul egy-egy iparágat s úgy iparosmunkáik, mint a női kézimunka s a rajzkiállitás igen sikerült. — E hírünkkel kapcsolatban felemlítjük, hogy legközelebb Esztergomban fog egy siketnéma intézet megnyílni, mely Esztergom, Hont és Komárom megyékre fogja működését kiterjeszteni. — Ä museumi és régészeti bizottság ma délelőtt Gsávolszky József kanonok, mint elnök lakásán a műkiállitás ügyében ülést tart. = A váczi nőegylet f. hó 23-án népes gyű­lést tartott a kiállítás alatt rendezendő ünnepélyek és mulatságok tárgyában. Harmincz tag vett részt a gyű­lésen, melyhez hasonló látogatottságai évek óta nem volt az egyletben. Bndnay Józsefné úrnő előter­jesztette a rendezendő ünnepélyekre vonatkozó indít­ványát, mely szerint azok színhelyéül a váczi fedett katonai lovarda volna megnyerendő. Tervben van hang­verseny, élő képek, tombola- és nyeremény vásár ren­dezése, esetleg egy dunai ünnepély a váczi korzón és a jövedelem a nőegylet és a budapesti önképző egy­let között egyenlő arányban lenne felosztandó. A ter­vet hölgyeink egyhangú lelkesedéssel fogadták s a részletes tervezet, kidolgozására és megállapítására Benkár Dénesné és liudnay Józsefné úrnőket kérték fel. A rendező bizottság csak az ünnepélyek és vi­galmak tervének végleges megállapítása után lesz megválasztva. — Gőz-komp. Egy újpesti ezég ajánlatot tett, hogy hajlandó lenne 6000 írtért Vácz városának egy gőzkompot eladni. Ideje volna már egyszer, ha ezen kérdés megoldást nyerne. = Ä pénzügyi bizottság tegnap előtti ülésé­ben a minisztérium és a fővárosi szakértők véleménye alapján elhatározta, hogy a Káptalan utczában veze­tendő csatornát betonnal fogja építtetni s a Wünsch Róberttel az egyezkedést már a napokban meg fogja kötni. == Ä vasúti menetrend megváltoztatása érde­kében, illetőleg, a délután fél kettőkor induló vonat ismét életbeléptetése iránt az osztrák-magyar állam- vasuttársasághoz többek által lenyujtott kérvényre a napokban érkezett meg az igazgatóság válasza, mely szerint tudatja a kérvényezőkkel, hogy ez idő szerint kérelmüknek eleget nem tehet. Most már nincs egyéb hátra, mint várni, mig a magyar állam átveszi a vas­utat, az majd talán nagyobb figyelemmel lesz Vácz városára. = A régészeti kiállítás előkészületei nagyban .folynak, — érdemes tudósunk dr. Argcnti Döme kir. tanácsos, Vácz városának díszpolgára volt az első, a ki a birtokában lévő Guidó Iteni-féle Krisztus képet kiállítani megengedte, örömmel Írjuk ezt s reméljük, hogy a jó és szép példa követőkre talál. = A turisták f. hó 28-án a Nagyszál hegyre rándulnak, vezetőjük, Jász Géza a magyar fölhitelin­tézet tisztviselője. A kis társaság délután leereszkedik a városba s innen folytatják az utat az osztrák-magyar vasút legközelebbi vonatával. Hírlik, hogy sokan ké­szülnek. — A pikkelyek. Lapunk volt szerkesztője, néhai ifj. Varázséji Gusztáv volt az, a ki a mogyorósi magyar pogány sir leleteiből bizonyos pikkelyeket szer­zett a helybeli muzeum-egylet gyűjteménye számára. A pikkelyek már-már feledékenységbe mentek, midőn azok rendeltetését PulszJcy Ferencz f. év február 9-én tartott felolvasása alkalmával a magyar tudományos akadémia egyik ülésén felelevenítette. A pikkelyeket a régészeti kiállításon be fogják mutatni. ■ = A „Váczi Első Általános Ipartársulat “ a 26. gyalogezred zenekara közreműködése mellett 1891. évi július hó 5-iJcén Veröcze község lábas erdejében zártkörű tánczczal egybekötött kirándulást rendez. A társas reggeli és ebéd személyenként 1 frt 50 kr., melyre előjegyezhetni julius 4-ig a társulat gondno­kánál (Ipartársulat épületében.) Belépti-dij tetszés sze­rint. Gyülekezés az „Ipartársulat“ helyiségeiben, reggeli 6 órakor, onnan indulás katonazene mellett a 7 óra 31 perczkor induló vonathoz. A tiszta jövedelem a társulat betegsegélyző pénztára javára fordittatik. Sorrend: 1. Indulás reggeli 7 óra 31 perczkor. — 2. Társas reggeli az erdőben. — 3. Kirándulás az er­dőbe. — 4. 12 V2 órakor társas ebéd. — 5. Táncz. ­6. Vissza jövet Verőczéről este 9 óra 26 perez. A rende­zőség a következő tagokból áll: Reitter István, társ. elnök. Rácsok János, rend. biz. elnök. Heinisch Richárd, pénztárnok. Fédor Sándor, jegyző. Kiss Sándor, ellenőr. Prohászka Ágoston, ellenőr. Haidfeld Alajos, táncz- rendező. Schmidt Ferencz, táncz-rendezŐ. Rendezők: Alberty Kornél, Balogh Ferencz, Csermák Géza, Drajkó István, Dick Antal, Dubovszky István, Dick Ferencz, Dr. Falesik Dezső, Gömöry Soma, Hubacsck József, Hanz Ernő, Ifj. Intzédy Soma, Istvánffy Béla, Korpás Lajos, Krenedits Rezső, Krancz Ferencz, Langhammer József, Meid inger Lajos, Molnár Gyula, Markus László, Partli Lajos, Parlagi Benő, Páczay István, Pákozdy István, Presan József, Ifj. Reitter István, Reitter Ödön, Stark Ferencz, Szalay Béla, Torday Sándor, Ifj. Tokody Lajos, Trümmer Sándor, Újhelyi Pál, Vichor József, Zavaros Ferencz, Zsufa István. Hja! bizony az isten szabad ege alatt álló szin- padocska nagyon ki van téve az idő viszontagságai­nak! A szegény vidéki színészeknek legnagyobb ellen­sége az eső. A mi színpadunk is ott állott kint az udvaron sza­bad ég alatt, csak úgy lehetett előadást tartani, ha jó idő volt. A jó öreg direktor eleget is könyörgött a szárazságért. (Pedig bizony nagy eset, mikor a vándor színész könyörög és még hozzá szárazságért). A „falu rossza“ volt kitűzve előadásra. Én játszot­tam benne Feledy Lajost; bár sokkal jobban esett volna a czimszerep, de hát tudva levőleg Göndör Sándor dalban szokott panaszkodni, én nekem pedig átkozott rossz hallásom van. — Megelégedtem hát Lajossal, csak azt kívántam, hogy a páromat, a Peresít, adja a naiva. (A társulat legfiatalabb s legszebb tagja volt. Fülig szerelmes voltam bele). De, oh! fatum, az történt, hogy a Peresít nem a Ilus adta, hanem a direktor úr fele­sége, aki legalább is anyám lehetett volna s csúnya volt, mint a sötétség. E.szre is vette szegény, hogy nem örömest játszom vele a. szerelmest, mert mikor csókolózni kellett, igen fancsali képet vágtam. — No hát most csókoljon meg — interpretálta játék közben a zár jel között lévő sorokat.- Soha se szoktam csókolózni — súgtam od- neki megrémülve. (Csúnyául hazudtam. Biz én szok­tam csókolózni s szeretek is, de — nem az öreg anyámmal.) Az én szerelmem tárgya, a kis naiva pedig, mint Boriska, nyőgdéeselt Göndör Sándor után épen olyan hiába, mint én ő utánna. Bár testvérem volt, soha közclebről nem érintkeztem vele, aminek pedig Tóth Ede az oka. De én túljártam az eszén a poétának! Azl csináltam, hogy mikor a második felvonás­ban a dühös Feledy a népség előtt szidja a szegény Boriskát, én hozzá léptem s igy szóltam: — Ne félj Boriskám, (lluskám!) meg védlek én téged az egész világtól ! S azzal átöleltem s össze-vissza csókoltam az orczáját szegénykének. A jelenet persze megtette hatását. De meg is szen­vedtem érte. Az én szerelmes feleségem, Peresi (az öreg anyám) ugyancsak letámadott az előadás után. — No hiszen, szép ember maga! A feleségét nem csókolta meg, az Húst pedig a szerző utasítása nél­kül is. — Kérem, ő a testvérem volt. — De nem volt benne a darabban, hogy meg­kell csókolni a testvérét. — Hja! a szerző szórakozásból kifelejtette.- Csak direktor úr helyeselte a játékomat. Tetszett neki az ötlet. Rá fogta, hogy ezt már ő is megcsi­nálta. — Pedig dehogy csinálta. Egész életében a csend­őr tisztet játszotta, aki Göndört bccsipi, abban a szerepben pedig brillírozni nem igen lehet. De nem is tehette szegény, mert nagyot hallott, • amiért mindig a súgólyuk körül kellett neki tartózkodni, a súgónak nagy örömére. De hát azért az előadás fényesen sikerült. A közönség tapsolt, mi pedig úsztunk a dicső­ségben. A direktor nagy örömében meghívott bennünket vacsoráira, amit persze mi örömmel elfogadtunk. — Vacsora közben még tonszlot is mondott ránk, kidi­csérvén bennünket czifrán, engem mint lyrai szerelmest a ki a jobbak közé tartozom. Lelkesültségében szer­ződtetni akart társulatához. Sajnálom, hogy el nem fogadtam. Mi lennék azóta már? — Első rangú lyrai szerel­mes (ha direktor úr Dodona berke elsül) s talán a kis naiva szivének boldog lakosa. De kár, hogy elszalasztottam az alkalmat!

Next

/
Thumbnails
Contents