Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-05-11 / 19. szám
hadnagy küldettek ki, mig a város részéről a polgár- mester jelent meg s bizottsági tagokul Emer ich Lajos rendőrkapitány és Dr. Csányi János tisztiügyészt, jkv.-vezetőül pedig Hritz Béla h. aljegyzőt hívta meg, a mely bizottság f. hó 5-én d. e. 11 órakor a helyszínén megjelenvén a rendőri jelentésben foglaltak valóságáról meggyőződést szerzett. A vegyes bizottság működése alatt érkezett meg a helybeli kir. jbság kiküldöttje, s igy azon megállapodás történt, hogy az utóbb nevezett által 3 példányban felveendő tényállási jkvet a vegyes bizottság tagjai is aláirand- ják. így is történt. Ezen jkv. szerint a város tulajdonát képező „Korona“ épületen közel 25 frtnyi kár okozta- tott, melyet azok fognak megtéríteni, a kiket a vizsgáló biró a megejtendő nyomozás eredményéhez képest kártételben részeseknek talál. A súlyosan megsebesült kocsist a polgármester a városi kórházba helyeztette el. = A „Páli sz. Vincze Egylet“ czéljaira újabban begyült: „Csillag“ vendéglőben 24 kr, „Korona“ vendéglőben 1 frt 15 kr., „Curia“ vendéglőben 1 frt 70 kr., Alberty Ferencz úr üzletében 59 kr., a kegyes alapítványok igazgatósági irodájában 2 frt 20 kr., Mayer Sándor könyvkereskedésében 1 frt 70 kr., a püspöki irodában 1 frt 40 kr., a felső plébánia-templom sekrestyéjében 1 frt 32 kr., Blázsovits J. ezukrázdájá- ban 1 frt 02 kr. Mely kegyes adományokért hálás közönetet mond a szegények nevében az Egylet 100. r. gyűlése. — A tűzoltók laktanyája, a csatorna ásása végett, ideiglenesen a nagy sörházi épületbe lett áthelyezve. Ezzel kapcsolatban a tűoltó-egylet múlt heti választmányi gyűlésének mulatságos lefolyásáról is kötelességünk megemlékezni. Dr. Csányi János főparancsnok választmányi ülést hivott össze. A bizottság már együtt volt, várta az ülés megkezdését, de a főparancsnok nem jött meg. Végre megérkezik a főparancsnok küldöttje, azon üzenettel: hogy a fő- parancsnok úrnak vendége van, s igy nem jöhet az ülésre. S igy a választmány majd csak akkor tart ülést, ha a főparancsnoknak nem lesz vendége. Épületes látvány! = Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: Alsó-Takácsi Farkas Pál saját, valamint gyermekei^: Farkas Emil és neje szül. Csököly Mariska s ezek gyermekei: Irén, Jolán, Mariska, Margit, — Dr. Farkas László, — Éarkas Mariska, — Farkas István és neje szül. Sóváry Ilda, — Farkas Ilona férjezett Dr Hu- zella Mátyásné s ezek gyermekei: Pál és Lajos, — Farkas Katalin férjezett Hellebronth Kálmánná s ezek gyermekei: Kálmán és László, s az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen nője, illetőleg anyjuk, nagyanyjuk, anyósuk és rokonuknak: Jakobey Amáliának élete 71-dik évében, hosszas betegség után folyó hó 7-én történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 9-én d. u. 3 órakor fog az ágost. evang. egyház szertartása szerint a váczi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Váczon, 1890. május hó 7-én. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! = A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ — mint értesülünk — a f. évi május 26-ára vagyis pünkösd hétfőre tervezett mulatságát közbejött akadályok folytán és a közönség kívánságához képest junius 15-ére halasztotta. = A váczi rablázadás ügyében junius elsejére tűzte ki a végtárgyalást a pestvidéki királyi törvényszék. A négy vádlottat Győrffy Gyula és Csányi János dr. ügyvédek fogják védeni. = Visegrád és Nagy-Maros közt legközelebb propeller fog közlekedni. E hirt annál nagyobb örömmel közöljük, mert a váczi közönség a délelőtti órákban csakis vasúton juthat a visegrádi romok közé s nem lesz oka panaszkodni a révészekre, a kiket a bábán, mondá a nyájas anya félig a kérőnek, félig a lánynak; no édes lányom, Piroskám, mi már oda ígértünk, hát te mit szólsz ? — Megyek, megyek! Hiszen szeretem. — Óh mi boldog vagyok ! Mond Szántó, és megölelte Piroskát. Ön lesz az én aranyos, kedves, kis feleségem. Piroskával egyet forcfult a világ. Arcza olyan lett mint a fehér fal. — Hát nem Pálnak kért meg? kérdé. — A kérő én vagyok, nagysám, kellek-e, nem-e? feleljen kérem, feleljen úgy, mint előbb, meglássa, mily boldoggá teszem. Óh mondja ki kérem még egyszer: igen. Nézze, atyja, anyja — kik úgy szeretik, már azok is igent mondtak. Pedig, ha csak gondolnák is távolról, hogy nem tehetem boldoggá, bizony nem mondtak volna igent. Mondja kérem, szánjon meg — mondja igen ! Piroska érzé, érzelme olyan, mint a tó vize, ha vihar korbácsolta fel. Rágondolt Pál előbbi viseletére, tettére, rágondolt a bosszúra, mit, ha igent, mond, valósíthat, meg rágondolt az egykori időkre, a Pál és közte levő viszonyra. Egy olyan khaosz, melyben annyi ellentmondás, tévelygő út, kétkedés, csáb, dölyf, utálat volt párosulva a bosszúval s az egykoron félben hagyott szerelmi viszony folytatásának reményével, — hogy abból jó útra, határozott mondásra jutni oly hamar csak Piroska volt képes, más senki a földön. — Itt a kezem, mondá határozottan, az ön neje akarok lenni. Az esküvő napját ha akarja ma — legyen, ha akarja egy, két vagy több év múlva legyen. Pedig — úgy volt ő is, mint Szántó, hogy Isten mentsen attól az évtől, bár lehetne ma. Szántót vadszenvedélye vezette, Piroskát meg vágy, minél előbb szerette volna azt a Pált megszégyeníteni. Megállj, megállj, lesz lenézés, nem köszönés. . . . Bolond sor, bolond világ, még bolondabb emberi fő, mely olyanra adja fejét, mint milyenre Szántó adta. Zaj nélkül ment végbe az esküvő, nem akart Szántó esküvőjével riadalmat okozni számos ismerősei körében, ügy gondolta legjobban, hogy az esküvő a visegrádi községi elöljáró előtt nem lehetett bepanaszolni, mert azokra a hont megyei szolgabirói hivatal volt illetékes. = Arról a kútról, a melyet a múlt héten Kor]) ás Márton városi tanácsnok kinyittatott és kitisztít látott, a szakértők úgy vélekednek, hogy a török uralom idejéből származik. Hogy e föltevésnek némi alapja van, az is bizonyítja, mert a kút fenekén egy török korra emlékeztető kést is találtak. — Térzene. Alig van nagyobb város Magyar- országon a hol koronként térzene ne volna. A hol katonaság fekszik, annak a zenekara lép föl hetenként egyszer-kétszer s ingyen gyönyörködteti a népet esténként; a hol jó czigány banda van, ott aláírás utján biztosítják a zenét. Nekünk vácziaknak három évtized óta az az osztályrészünk, hogy köztünk képezi ki magát Rá ez Pali, Banda Marczi stb. aztán itt hagynak s Budapestre költöznek nagyobb jövedelem reményében. Térzene kellene, hogy itthon maradjanak. •— Scherer István, kir. siketnéma-intézeti tanár önsegélyző csoportot akar a helybeli takarékpénztár védelme alatt szervezni. Életre való a terv, ügyesen is van fejtegetve; de mi inkább önálló szövetkezetek alakítását tartjuk helyesesebbnek, mint olyan csopor- tozatokét, a melyek miatt egyes pénztárintézetek alapszabályait kellene módosítani. = Uj könyv. „A harácsligeti tündérnő“ czim alatt egy 2 részből álló elbeszélés jelent meg Strauss Ede tollából a könyvpiaczon. A fiatal Írónak ez az első irodalmi kísérlete és máris oly erős megfigyelő tehetségről és otthonosságról ad tanúságot, hogy e téren destinált hivatottságával szemben nem maradhatunk közönyösek. Elődási modora könnyed, nem mesterkélt, természetes s bár az elbeszélés tárgya néha túlcsapong a phantásia korlátain s a bonyodalom kedvéért. szerző helylyel közzel alakjait részben ki is vet- kőzteti mindennapi formájukból: de egészben véve a regénynek is beillő elbeszélés megragadja érdeklődésünket és úgy az elbeszélést, mint annak szerzőjét — akitől e genreben még sokat várunk — a figyelemreméltók közé sorozzuk és olvasóink figyelmébe ajánljuk. = Uj háziura’k. Haidfeld Alajos bírói árverésen megvette a Jeszenszky-féle házat 2300 írtért. — Rudny á n s z k y László t. főszolgabírónk eladta az eddig állam fogháznak használt, Fő-utczában lévő házát Nagy Amália nőténcsi földbirtokosnénak. A nagy műveltségű hölgy, a mint értesülünk, ide jön állandóan lakni, a minek felette örvendünk. = Baleset. Folyó hó 3-án Cserny József bádogos-mester inasai gróf C r o u y házán végezték teendőiket, Tót János mestere figyelmeztetése daczára a nélkül, hogy magát biztonságba helyezte volna egy rozzant létrára ment, mely vele együtt egy rakás téglára esett. A sérültet az irgalmasok kórházába vitték, hol is f. hó 5-én megszűnt élni. = Sikkasztó pékinas. Prokop Károly inasa Fábián János 8 frt sütemény árával mesterétől megszökött, rendőrségünk azonban a tettest elfogván, a járás- bírósághoz kisértette érdemlett büntetése elnyerése végett. = Nyers-selyem szövetet egész ruhára 10 frt 50 krért, valamint jobb minőséget is, küld vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára Zürich. Minták postafordultával. Levéldij 10 kr. (6) = Figyelmeztetés! Folyvást uj meg uj utánzatai merülnek fel a valódi Brandt Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsoknak, ép azért nem ajánlhatjuk eléggé az elővigyázatot e labdacsok vételekor arra nézve, hogy a dobozokon meg van-e a védő-jegy: fehérkereszt vörös mezőben s Brandt Richard névaláírása? Minden más csomagolású doboz hamis, s föltétlenül visszautasítandó. legszolidabban, minden lakodalmi czéczó nélkül menjen végbe és másnap nászútra megy feleségével. Az esketésen a lány szülei, a városi biró, meg jegyző volt jelen, más senki. Piroska azt hitte elájul mérgében, midőn a Pált sehol sem látta. A pár esküvő után ment egyenesen a pusztai kastélyba, hogy az utazásra készüljön. Pál nem volt sehol. Ő kiment, kihurczolkodott minden szükséges ruhájával, fegyverével, kópéival a puszta legtávolabb eső tanyájába. Vonult a fergeteg elől. Még csak erre volt aztán dühös Piroska. Mérgében össze-vissza hányt-vetett ruhát, bútor darabot, és mindent, mit kezébe kapott. Egyszer nagyot topantott kicsiny lábacskájával, és azt mondtaférje urának daczosan: — Nemmegyek,ha jöttem! Szántó el nemtudta találnia rögtöni változás okát, de belenyugodott, hogy nem mennek sehova, maradnak otthon. Estére kelve Szántó sírva találta párját. — Mi bajod ? kérdé megütközve Szántó. — Még kérdheted ? Hát ki vagyok én ? Egy lenézett, utált valaki, ki még csak annyit sem érdemiek fiadtól, hogy egyszer legalább mutatná magát és köszöntene, mint anyját! — Igazad van, de nézd, Pál olyan különös fiú, jó ő, nem is néz le, becsül, de oly magába zárkozott. Hagyd csak őt kint a pusztán.. — A család három tagból áll. Akarom, hogy együtt legyen, vagy — válók! Szántó úgy megijedt, hogy rögtön útnak indított egy szolgát fiáért. Azt izente Pál, hogy majd bejön a kastélyba minél elébb. De bizony nem jött napok múlva sem. Piroskában összezavarodott a vad szenvedély, vágy, bosszú, szerelem — de minden. Ha talán Pál az első perczekben jött. volna elébe, és talán hajlongva, hízelegve, — a megvetés, bosszú jött volna felszínre Piroska szivébe, de igy a szerelemmel a vad szenvedély, ez volt az uralkodó érzelem. (Folytatása következik). Nyíl t-t é r. *) 3ST 3rIl-vá,n.os-lcösz;ÖT^et. Fogadják mindazok, kik feledhetetlen nőm, illetve kedves jó anyánk elhalálozása alkalmából szives részvétükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, továbbá az „önkéntes tűzoltó egyesület“ és a „műkedvelők dalegyesületé“-nek igen tisztelt tagjai, kik megjelenésükkel a végtisztesség fényét emelték — ez utón is hálás köszönetünket. Váczon, 1890. május 10-én. Trümmer István és fiai Sándor és Ferencz. 2ST yila/tlsoiza/t. A „Váczi Hírlap“ múlt vasárnapi számában „Botrányos i 11 a s s ág“ czim alatt névtelenül közölt czikkre — amennyiben a Váczi Hírlap felelős szerkesztőjét Dr. Csányi János urat, hites ügyvédet, a jogtudományok tudorát, Vácz város t. ügyészét, a városi pénzügyi bizottság tagját, a fogyasztási adó és italmérési jog kezelő bizottsága elnökét, a római kath. iskolaszék világi elnökét, a váczi önk. tűzoltó-egylet babérkoszorús főparancsnokát, a váczi polgári lövölde allö- vészét, a casinó-kör jegyzőjét, kiérdemesült tart. baka káplárt, kétszer (már eddig!) bukott polgármester jelöltet, stb. stb. stb. legutóbbi hírlapi affairjeiből kifolyólag lovagias elégtételadásra képesnek nem tarthatom — a saját szenytelen reputátióm érdekében, és a t. nagy közönség tájékozására, csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy velem ezúttal először és polgári becsületemre merem fogadni (merné-e ezt tenni Csányi úr is!?), hogy utoljára is esett meg azon minden halandót érhető maliién re; csak azt csodálom, hogy éppen Dr. Csányi János úr, akit a „Váczi Híradó“ többször és oly élethűen lefestett, (a melynek állításait a most nagy erkölcs biró soha meg nem czáfolta, hanem nagy bölcsen elhallgatta,) hogy épen az az ú r, aki nem is olyan régen fiatalabb korában az enyémnél talán épületesebb látványokat (és pedig elég gyakran) nyújtott a korhelykodásnak mesterségéből, az az ember aki a mámor hevében annyira megfeledkezett magáról, hogy egy alkalommal a váczi kőhidi korcsmában oly botrányosan 1 e i 11 a magát, hogy K. Gsereklye István, Emerich Lajos, és ifj. Tordai János urak, s Horváth Rudolfné, még ma is élő szemtanúk előtt ezen szánalomra méltó, de mégis undort gerjesztő állapotában krétát, spanyolviaszt és szappant evett s egy tót-üveg talpát rágta össze, úgy hogy ezen négy tál ételből álló — banquette-ja után szájából habosvér bugyogott, hogy az az úr, aki két év előtt a cselőtei erdőben az általános ipartársulat majálisán oly botrányosan leitta magát, hogy tehetetlenül és maszatosan fetrengett a nedves fűben, hogy az az úr, a kinek az ivás terén fiatalabb korában, viselt dolgairól, s elévülhetlen érdemeiről — bálványozóinak épülésére — kötetet Írhatnék; hogy az az úr, aki egy alkalommal, (mint ezt a „Váczi Lliradó“ is annak idején közölte, a nélkül hogy állítása megczáfoltatott volna) egy jó barátjának ajka helyett annak lóvára pazarolta csókját, hogy épen dr. Csányi János azaz, hogy ez az úr ezen hős tettei után reám követ vetni mer; reám aki egyszer életemben s ekkor is mások által elcsábittatva, és lerészegittetve, — amint Csányi úr czikkében is megénekelni sietett, — csak emberekkel és szép asszonynyal (de nem lóval) akartam (és csak akartam) csókolódzni. Ha dr. Csányi János úr fent említettem hőstettei nem állották útját annak, hogy Vácz város t. ügyészi állására pályázzék, s arra meg is választassák, s ha ezen kiváló érdemei mégis lehetővé tették, hogy az általam fentebb elősorolt tisztes állásokat elfogadni merészkedjék, s két ízben Vácz város polgármester jelöltjének is fellépni ne átaljon; úgy erős a hitem, hogy az általam józan gondolkozásáért és igazságosságáért nagyrabecsült városi képviselőtestület az aljegyző választásnál nem hagyja magát befolyásoltatni épen ezen úr epés tendentiosus czikke által, melyet Dr. Csányi úr jóllehet őt személyesen felkértem, hogy ezen czikket ne közölje, csak azért Írhatott ellenem, ez idő szerint tisztviselő társa ellen, mert annak idején nem voltam hajlandó az ő kortes hadába szegődni, s mert bizton tudja, hogy én aljegyzővé választatásom esetére szavazatomat a deczemberi polgármester választásnál neki a d n i nem f o g o m. Ilyen aljegyzőt ő nem akar! Ez múlt vasárnapi lapjában ellenem közölt czikkének magyarázata! Itt a lóláb !! Váqz, 1890. május 7-én. Hritz Béla oki. jegyző. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. PHONOGRAPH. A beszélőgép vagy phonograph minden hangot, zenét, nevetést, köhögést stb. természetimen visszaad és e kísérletet számtalanszor ismételi. Aki saját hangját hallani akarja, ne mulaszsza cl, legalább egy előadást meglátogatni. Kívánatra úgy a teremben, mint privát háznál is rendeztetik mutatvány. Ezen feltűnő újdonság mindenütt legnagyobb sikert arat. A kísérleteket Böhm Gusztáv vezeti, a „Guria“-szálloda nagytermében reggeli 8 órától esti 8-ig, de csak néhány napig. Belépti dij: 30 kr.
