Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-02-23 / 8. szám
emészté fel, a tűz keletkezésének oka ismeretlen, hihető, hogy az ott pyromaniában szenvedő egyéniség- műve. = Általános panasz hangzik a kosdi vámon bejövök ajkairól, hogy ott egy bizonyos Mároki nevezetű volt rendőr minden a vámon bejövök kosarait és kocsijait átkutatja és több ideig feltartóztatja. Kérdjük rendőrségünk kapitányát van-e errről tudomása, és ha van, miféle engedélyijei van az illető egyéniség ellátva. Városunk zárt város nem lévén, ily szekatúráknak a bejövöket egyes emberek érdekeiért kitenni nem lehet; de nem is szabad. E részbeni sürgős intézkedését kérjük, nehogy ma holnap a vám jövedelme csökkentessék. = Temetés. Özv. Bartos Istvánná szül. Stupek Anna temetése múlt vasárnap ment végbe nagyszámú közönség jelenlétében. A beszentelési szertartást dr. Virter Lajos prépost-kanonok fényes segédlettel végezte. ~ Hangverseny. Major J. Gyula a fővárosi vigadóban saját szerzeményeiből folyó évi márczius hó 9-én hangversenyt rendez a következő műsorozattal: 1. Zongoraverseny. D-Moll. Allegro. Allegretto, Finale. Előadja zenekari kísérlettel a szerző. Dirigálja Benkő Henrik úr. — 2. Szegény Margit. Ballada, szövege Komócsy Józseftől. Előadja a zenekar, férfi- és női énekkar. A szólót énekli Vadasi Josefin k. a. — 3. Magyar szimfónia. H-Moll. Introduzione, Allegro. (Sza- badságharcz.) Andante. (Borús idők.) Finale. (Ébredés.) Előadja a zenekar és a vegyes kar. A Bösendorfer-féle zongora Ghmel és fia udv. száll, urak raktárából való. = A „Váczvidéki egyetemi ifjak köre“ Alpári Lajos, M o r 1 i n Zsigmond és V e i s z Sándor urakból álló bizottságot küldött ki a márczius 15-iki nemzeti ünnep rendezésére. = A rom. kath. iskolaszék f. hó 16-án megtartott gyűlésében elhatározta, hogy az alvárosi temető mellett elterülő és ahhoz tartozó szántóföldet gyümölcsfákkal befásittatja és annak kivitelével az elnökséggel egyetemben Vörös Mátyás és Udvardi Mihály szakértőket megbízta. Ezen a gyűlésen jelentette az iskolaszék egyházi elnöke, hogy a kir. tanfelügyelő a polgármesterválasztás napján meglátogatta iskoláinkat és azokat, különösen a fiú-osztályokat túl zsúfoltaknak találta, mert egy osztályban 100 növendéken felül is van. Az iskolaszék felkérte Péts Sándor mérnök iskolaszéki tagot, hogy egy tervet készítsen, mely szerint miképen lehetne a középvárosi fül-tanoda épületében a legolcsóbban két uj tantermet építtetni. — Ezzel kapcsolatban Lencso Sándor indítványára egy bizottság bízatott meg, hogy ezen épületet a hitközség nevére íratni törekedjék. — Végül örömmel vétetett tudomásul, hogy a takarékpénztár közgyűlése a szegény tanulók tankönyveinek és tanszereinek beszerzésére 40 frt, a gyermekmennely javára pedig 20 frtot szavazott meg, mely nagylelkű adományozásáért a rom. kath. iskolaszék ez utón is hálás köszönetét mond.- Gyászhir. Grünhut Dávid városi képviselő polgártársunkat és családját mélyen lesújtó csapás érte. Leánya, aki csak 3 hónappal ezelőtt ment férjhez Szarnék József helybeli fiatal kereskedőhöz, pénteken reggel, rövid szenvedés után, életének 19-ik évében a szülők és a szerető férj legnagyobb szomorúságára öröklétre szenderült. Az elhunyt temetése ma d. u. 2 órakor fog végbe menni. Fogadja a gyászbaborult család és a bánatos férj igaz részvétünk kifejezését! = A legnagyobb árúház. Levelezőnk a következőket Írja: A napokban jutott kezeim közé Storch Emil hazánkfiának a Bécsben I. Saltzhorgasse 1. sz. a. létező hírneves áruszállitóczég tulajdonosának uj nagy és képes árjegyzéke. Habár e nagy árúház óriási kiterjedéséről és sokoldalúságáról már gyakran hallottam, mégis elámultam e katalógus gazdag tartalma bámulatos olsó árai, reális üzleti elvei és szolid szállítási feltételei fölött. E katalógus még érdekes olvasmánynak is mondható, fiatalnak és öregnek, szegénynek és gazdagnak, uraknak és hölgyeknek. Az egyszerű pór, a szegény munkás épúgy megtalálja ott szükségleti czikkeit kellően megmagyarázva, mind minden állású jómódú polgár és a főur. Ez a sokoldalúság valóban nagyszerű, és ez a katalógus több mint 100.000 példányban küldetik szét és kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve bocsáttatik rendelkezésére. Itt találhatók üveg, porczellán- és majolicaáruk, úri-, női-, és gyermekruhák, ilyenek gazdák, munkások és munkásnők számára, úri- és nőiruhaszövetek, Creton, selyem, atlasz, vászon- és fehérnemű, úri-, női- és gyermekfehér- nemü, háztartási tárgyak, úti-, dohányzó- és vadászeszközök, kézi táskák, hímző munkák, gyapjukendők, tricot-áruk, úri- és hölgykalapok, sapkák, czipők. férfi- és női-harisnyák, Jáger-féle áruk, gallérok és kézelők, asztali készletek, ágyteritők, lótakarók, keztyük, illatszerek és szappanok, kelengyék újszülöttek számára, kostümek, tavaszi- és nyári ruhák, ezérna és pamut, derékfüző, bútorszövetek, bútorok, szivarkahüvelyek, evő eszközök, esőköpenyek, szőnyegek, tűzmentes kazetták, plaidek, hállóköntösök, nap- és esernők, ablak- függönyök, nyakkendők, díszműáruk, gyermekjátékok, fali- és zsebórák, még pótkávé, thea rum, cognac és jó valódi palaczkborok is, és miután ez áruház zseniális tulajdonosa a nagy fogyasztásban keresi hasznát, mind ezen áruk szolidak és bámulatos olcsók Azt hiszem, hogy mindenkinek szívességet tettem, midőn ez árjegyzékre figyelmeztettem. Egy levelező lapba kerül és a ki kívánja azonnal megkaphatja. = Közgyűlések. A „Váczi Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézet“, — továbbá a „Vácz Vidéki Népbank“ mai nap tartja rendes évi közgyűlését, az előbbi 5 frt, az utóbbi 9 frt 50 krt fizet szelvényenként! osztalékot. — Közgyűlés. A „Váczi Ipartestület“ folyó 1890. évi márczius hó 2-án, határozatképes számmali meg nern jelenés esetén ugyanazon hó 9-én délelőtt 9 órakor a „Curia“ szálloda nagytermében rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére kél testületi tag kinevezése. — 2. Előljárósági jelentés az 1889. évi működésről. — 3. Az évi számadások bemutatása és a felmentvény megadása vagy megtagadása. — 4. A módosított alapszabályok elintézése tárgyában hozott miniszteri végzés közlése és annak megfelelő határozatok hozatala, illetőleg tudomásvétele. — 5. Az 1890. évi költségvetés megállapítása. — 6. Esetleges indítványok, a melyek 10 tag aláírásával a közgyűlés napja előtt legalább három nappal az elnöknek beadandók. — 7. Nyolcz előljárósági tag kisorsolása. — 8. Nvolcz rendes és egy pót előljárósági tag és három számvevő választása. = Érdekes fogadás a büntető bíróság előtt Budapesti levelezőnk a következő érdekes esetet közli velünk. Robicsek Lipót hazánkfia bécsi gyáros, kinek Nestory-utezai gyárában készülő tűz és betörés mentes zajtalanul gördülő redönyajtói világhírre tettek szert, nemrég Budapesten tartózkodva egy vendéglőben találkozott B. K. budapesti concurrensével. Beszélgetés közben B. azt az állítást koczkáztatta, hogy az ő gör- redőnyei ép oly zajtalanok mint Robiesekéi. Robicsek tagadta ezt, mire B. 20 üveg pezsgőre fogadást ajánlott. Robicsek elfogadta és hogy a fogadás gyorsan és részrehajlatlanul eldöntessék B. azt ajánlotta, hogy a vendéglősnek 10 éves kis fia legyen a biró, egyikük se szólljon hozzá egy szót sem, hanem Írják fel neki egy papírra amit tőle kívánnak és ő aztán a kísérlet után szintén Írja fel, hogy hallott-e zajt vagy nem? Robicsek ezt is elfogadta. A kísérlet a fiú jelenlétében azonnal megtörtént és pedig B. előnyére, mert a fiú a görredőny leeresztése után azt irta fel a papírra, hogy nem hallott semmiféle zajt. Robicsek habár ő elég zajosnak találta a redőnyt, mint gavallér ember még az nap 20 palaczk pezsgőt küldött B. lakására. Másnap Robicsek ugyanabban a vendéglőben ebédelt és véletlenül megpillantotta a tegnap mint biró szerepelt fiút. Magához intette és néhány kérdést intézett hozzá, mire azonban választ nem kapott, mig végre kisült, hogy a fiú a legmagasabb fokú siketség- ben szenved. Képzelhetni Robicsek meglepetését és méltó felháborodását. Nem szólt semmit, hanem másnap csalás czimén bűnvádi feljelentést tett B. ellen, egyszersmind visszakövetelte a pezsgőért fizetett 100 írtját. A bíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján 2 havi fogságra Ítélte B.-t, mert kitűnt, hogy előtte a gyermek siketsége ismeretlen nem volt, Ro- bicseket azonban a 100 frt iránt a sommás útra utasította. Robicsek tehát ide fordult és mivel itt már a fogadás lényegéről is szó volt, felmutatott egy a bécsi városi tanács által 343935 sz. a. kelt bizonylatot, melyben a Robicsek-féle tűz- és betörésmentes görredönyök mint teljesen zajtalanul működik és minden tekintetben megfelelők jelentetnek ki. Mivel pedig a biróilag kiküldött szakértők kijelentették, hogy B. redőnyei amazokkal semmi tekintetben a versenyt ki nem állják, B. kénytelen volt a száz frtot visszafizetni és a költségeket is viselni. Robicsek hazánkfia e 100 frtot 2 részre osztotta és két munkaképtelenné vált lakatos családjának adományozta. = Uj nyavalya bukkant föl Mantova vidékén,, a falusi nép között. E betegség, a melyet az olasz köznép n o n a névre keresztelt, némelyek szerint az influenzának egy uj és igen roszindulatu alakja; mások azt mondják, hogy egészen más baj és eddig sehol sem jelentkezett. Azon kezdődik, hogy az ember napokig rosszul érzi magát, ereje gyorsan fogy, aztán leküzdhetetlen álmosság fogja el. A beteg végre elalszik, még pedig oly mélyen, hogy állapota erősen hasonlít a katalepsziához, mert oly érzéktelen, mintha agyvelejének minden működése megszűnt volna. Fel- költeni lehetetlenség. Ezalatt folyton 39—40 fokos láza van. A mély álom rendszerint három napig tart; akkor a beteg vagy magához tér és meggyógyul, vagy pedig rövid ébrenlét után ismét álomba merül és ez az álom aztán örök. A mantovai tartományban eddig már sok eset fordult elő és egy-kettőnek kivételével valamennyi halálos volt. = Amiül éí’íesiihüik Váradi Béla budapesti férfidivat- és fehérnemű-kereskedő a férfiingek terén ismét két újabb találmányát szabadalmaztatta. Az egyik a felette érdekes és meg- lepőleg czélszerü »Universalis ing«, a mely teljesen megfelel a gyapjú-rendszernek. Ezen, egészségügyi szempontból páratlan ing külön e czélra gyártott fehér tiszta gyapjúból készül és pedig bárminő kelméből való mell, és kézelővel, avagy külön gallér és kézelőhöz alkalmazva. Az univerzális ing kitűnőnek bizonyult rendes viseletre, úgyszintén utazó, tourista és vadászó czélokra, felette alkalmas azonban mint báli ing is. Ezen ing viselete minden alsóinget teljesen nélkülözhetővé tesz A másik nagyon egyszerű, de leleményes, újítás a férfi-világ ama részének figyelmét fogja lekötni, a mely akár hiúságból, akár régi szokásnak hódolva, a mellgomboktól megválni nem akar; ezen ujitás a géppel ellátotti mellgombokat nagyon könnyűszerrel juttatja be és ki az ing mellgomblyukaiba a nélkül, hogy az ingmell a legkevésbé is szenvedne, vagyis megóvatik az minden rneggyürődéstől és piszkolódástól. Ezen ingek puszta megtekintése is meg fog mindenkit azok czélszerüségéről győzni. Ajánljuk mindkét inget a nagyérdemű közönség szives figyelmébe. — Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküld. Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 51—52. Közgazdaság. Az első magyar tüzfecskendögyár. A hagyomány ! Mikor azon indokok lesznek szakavatottan mérlegelve, amelyek az ember tetteinek rugóiként működnek, a lélekbúvárok a legerősebb indokok egyikének a nemes hagyományhoz való törhetetlen ragaszkodást nevezik meg. Való! a nemes, hagyomány iránt hű ragaszkodás eredményezi nemcsak a véres háborúban nyilvánuló katonai erények legtöbbjét, hanem a békés munka ölén viruló polgári erények számosát is. A katona még oly nagy veszélylyel is daczol, mert zászlójának hűséget esküdött: már pedig e zászló védelme hagyományként követeli derék híveitől a »vérünket, életünket!« A szorgalmas polgár pedig hagyományul köti gyermekei lelkére, hogy — ha atyjok mesterségét, foglalkozását űzik — a »ezég« jó hírnevére szemök fényénél is jobban vigyázzanak. A nemes hagyomány azonban a legkiválóbb szerepet az uralkodó házaknál tölti be : inert azok tagjainál a nemes hagyomány tetteik legtöbbjénél mint erkölcsi rúgó működik közre. Láthatjuk ezt a felejthetetlen József nádor köztiszteletnek örvendő családjánál is ; mert amii.ü honszeretetet táplált a nemzetéhez sírig bű atya, éj, oly lángoló hazaszeretetet bizonyít be minden alkalomkor fia ; még pedig nemcsak azért, mivel magyarnak született s magyarnak neveltetett, magyarnak érzi s vallja magát, hanem azért is: mert hagyományul örökölte dicső atyjától a honszerelmet. Ez az oka, hogy az országban igen számos derék hazafi nagy figyelemmel kiséri József királyi magyar herczeg s osztrák cs. és kir. főherczeg minden tettét, amely a közügy javára szolgál. Ezen működés egyik legfontosabb s legáldásosabb részét azon fáradhatatlan, nemes buzgalom képezi, amelyet József királyi magyar herczeg a tűzoltóság megállapítása, terjesztése, javítása, népszerűsítése nagy érdekében kifejt. Mióta az országszerte rokonszenves belügyér, Teleki Géza gróf, erélyesen látott a leghazafiasabb munkák egyikéhez: általánosítani. fejleszteni a tűzoltó-intézményt, azóta József királyi magyar herczeg vonatkozott ügybuzgalma fokozott mérvben gyarapodott jelentőségében. Akik kellő figyelemmel kisérik az uralkodóház ezen kitűnő tagjának közhasznú működését, most is nagy örömmel tapasztalták. hogy ö még a lackeni belga királyi kastély kigyuladását és porig égését is, amely nővérének, Henrika belga királynénak, rendkívül számos műgyüjeményét is elhamvasztotta, a honi tűzoltó- egyletek okulására törekszik fordítani tehát igen számos jeles honfi, élükön József királyi magyar herczeggel, szóval s teltei, jó példával és biztatással buzdít nálunk a tűzoltó intézmény átalánositására, fejlesztésére, amelynek mostanig szerfölötti hátrányára szolgált, hogy hiányzott nagyszabású a kor kívánalmainak megfelelöleg berendezett tüzfecskendő- gyár, mely az ország szükségletét, különösen minőség és megbízhatóság tekintetében, képes kielégíteni. Innét van, hogy községeink nagyrésze nemzetgazdászatunk kiszámithatlan kárára, mindeddig külföldről hozatta gépeit; mivel azon nehány község, amely a hazai gyártmány minőségében csalódott, annyira megingatta a hazai gyártmány iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak "külföldön drágábban, mint itthon Ezen bizalmatlanság leküzdése fogja főfeladatát és főnehézségét képezni az uj gyárnak. Hát bizony még csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volna valaki olyan korszerű tüzfecskendőt, amelyet itthon készítettek ; hanem a magyar ember kénytelen volt verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Becsbe, Gráczba, Brünnbe küldeni, ha szüksége volt olyan tűz fecskendőre, amely csak némileg is megfelelt a korszerű követelményeknek. Csak szerfölött lassan rendezkedett be nálunk néhány jelentékenyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a ttízfecskendő készítésre. Mikor is azon igen furcsa működést kellett látnunk, hogy például, harangöntő- mühelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kezdetlegesen űzött mellékfoglalkozás tengődött a ttízfecskendő készítés. Gyártásról, mely a műhelyben történő készítés fölött vajmi számos előnynyel bir, persze! hallani sem lehetett. Nem vállalkozott arra sem tőke, sem szakértő ! Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a korszerüleg fölszerelt gyárak foglalkoznak, a műhelyekben történő készítés fölött két főelőnye van : 1-ször, ily gyártmány jobbminőségü árút képvisel ; 2-szor, ily gyártmány nemcsak jutányosabb, de olcsóbb is a még oly ügyesen, szorgalommal vezetett műhelyek készitményeinél. Hogy ez igy áll és ennek Így kell állania, az minden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tőkepénz nagy főelönyt gyakorol minden irányban; mert az mindennél hamarabb teremt olcsó hitelt és szakértelmet: már pedig nemzetgazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem. Tekintsük például, a kézműiparost, aki műhelylyel bir, és a gyárost, aki gyár fölött rendelkezik. Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi, kénytelen a nyersanyagot drágábban fizetni meg, mint az utóbbi; ennek azután következménye, hogy készítményét drágábban árulja, mint a gyáros gyártmányát, még pedig azért is, mert az utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyersanyagot dolgoztat föl, mint az előbbi, hanem kisebb költségen is állítja-elő gyártmányát, - a tömeges munka folytán, mint a műhelylyel biró iparos készítményét. Ámde a gyáros nemcsak jutányosabb és olcsóbb, hanem jobb iparterméket bir a vevőknek nyújtani, semmint a műhelyben dolgozó iparos; mert a gyári munkának azon rendkívül nagy előnye is van a műhelymunka fölött, hogy a gyárban dolgozó munkás folyton ugyanazon részét állitván elő a gyártmányoknak, szerfölött nagy ügyességre tesz szert szakmája illető ágában ; s igy az ily tökéletes részekből összeállított gyártmány sokkal jobb, mint a műhelyek készítménye, amelynek mindenik részét azon egy munkás kénytelen készíteni, akár ügyes az illető, akár nem. Ez a munkafelosztás előnye, amely európaszerte csodákat művel. Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél kor- szerübb-berendezésü valamely gyár, annál jutányosabb és olcsób áruval bir a vevőknek szolgálni, amely áru minden körülmény között jobbminőségü és olcsóbb, mint bármelyik műhely még oly kitűnő készítménye. A tűzoltó-intézmény gyors elterjedésének főhátránya tehát abban rejlett, hogy nem volt az országban kellőleg fölszerelt tfiz- fecskendőgyár. De ami nem volt, hála Istennek ! már van. Budapest a szó legszorosabb értelmében uj nagyváros. Nincs Európában egyetlenegy más nagyváros, mely oly rendkívül gyorsan fejlődött azzá. ami — a magyar fővároson kívül. Széchenyi István gróf látnoki szelleme Budapest gyors fejlődési irányát Újpest felé jósolta ; s ez valóban bekövetkezett : az újpesti országút két oldalán több és fontosabb gyárteleppel bir a főváros, mint bárhol másutt, — gőzmalmaitól eltekintve. Ha olyan külföldi ismerőst kalauzolok Budapesten, aki gyáriparnak iránt érdeklődik, a gőzmalmok megmutatása után rögtön kocsizom ki vele az újpesti országúton, melyre csaknem szakadatlan sorban jelentékeny gyártelepek dőlnek ki. Ezen gyártelepek között a legkiválóbbak egyike Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő ttízfecskendőgyára, melyre méltán illik a derék vidéki tűzoltók jelzője: »a legelső magyar tüzfecskendögyár.« A nagy és a kis Rákos vize között elterülő homokos telepen, közvetlenül az országút mellett, halom emelkedik, amelyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek : a legkiválóbb kisebb sörfőző-gyárat. Miként más iparágakban szintén tapasztaljuk, ezen sörfőzőgyár sem bírta diadalmasan leküzdeni a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irányult versenyét; s igy beszüntette a munkát. A gyönyörű nagy épület használatlanul állott, amig a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta és a legújabb szakberendezések vívmányainak teljes alkalmazásával tüz- fecskenuőgyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatnál, úgy e nagyszerű tüzfecskendögyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat sem, ha azok azt eredményezték, hogy e kitünően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria, hanem más külállamok ilynemű gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a legjobb tüzfecskendő gyártásának dicsőségéért. Az ügybuzgó gyártulajdonos ezen áldozatkészsége azután már is szép gyümölcsöket termett: az ország minden vidékéről épúgy. mint számos külföldi helyről a megrendelések egymást érik, ami annál természetesebb, mert aki a legújabb technikai vívmányok és a leghasznosabb találmányokra vett szabadalmak eredményét akarja tüzfecskendő alakjában beszerezni, annak — legyen az illető akár belföldi, akár külföldi — napjainkban a Tarnóczy Gusztáv-féle magyar tüzfecskendőgyárban kell vásárolnia. Az ipartelep igen nagy ; a felépítmények a gyármunkások, a kezelő-hivatalnokok, a mintarajzolók, a felügyelők és a gyárigazgató befogadására szolgálnak. És maradt még az épülettömbben alkalmas helyiség: kocsiszínek, istállók, raktárak, irodák, szép magánlakás — a gyárigazgatóé — s oly vendéglő részére, ahol a telep alkalmazottjai teljes kényelemmel erősíthetik magokat üdvös munkájokra. Érdekes a gyártelep pompás műhelyeinek és óriási raktárainak megtekintésé; kivált ha ily alkalomkor az örömest látott érdeklődőt a gyárigazgató, Detrich Gyula úr, szives kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyüjtsünk csak kisebbmérvü tapasztalatokat is : mert a szemlélni való oly rendkívül s.ok, miszerint
