Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-01-05 / 1. szám
kötő- és szövő-gyárról, melyre előre is felhívjuk olvasóink ügyeimét. A több szakaszra osztott czikk közelebbről fogja megismertetni Leichtner Benő vezér- igazgatót, akinek a szövő- és kötő-ipar meghonosítása, úgy a gyárnak városunkban történt felállítása körül oly bokros érdemei vannak, melyeket a szaklapok és a fővárosi sajtó is kellőleg méltányoltak. = A kötő- ós szövő-gyár teljes erővel folytatja már működését. Utóbbi időben a munkaerő is fokozódott, s úgy halljuk tavaszszal a telep teljesen ki fog építtetni. = A városház egész évi munkája. A lefolyt 1889-ik évben összesen 11472 ügydarab érkezett be a városház iktató hivatalába, melyhez hozzáadva az 1888. évről maradt 589 hátralékot, összesen 12061 ügydarab volt elintézendő. Ezek közül elintéztetett 11975 (vagyis 9406 közigazgatási, 833 árvaszéki és 1822 rendőri) ügydarab. Hátralékban maradt 86 (vagyis 58 közig, és 28 rendőri) ügydarab. Az elintézett ügydarabok közül Kéty Ignácz polgármester 262., Emerich Lajos rendőrkapitány 3501., (hátralék 37), Korpás Márton 2346., (hátralék 16), dr. Franyó István 1759., (hátralék 5), Ga- járy Géza főjegyző 2546., (hátralék 9), Fóty Gyula számvevő jegyző 719., és Várady János aljegyző 911., (hátralék 19). — A váczi zenészek bizonyára értenek a hangszerek kezeléséhez, de azon viselkedésért, melyet éjje- lenkint haza menetkor tanúsítanak, nem sok dicséretet érdemelnek. Ezen fegyelmetlen csoportok lármás beszédjükkel, éktelen vitatkozásaikkal nem szűnnek meg a szunnyadó polgárok nyugalmát háborgatni, s a merre elvonulnak, az utcza lakosságát nyugalmából felverni. Valóságos ázsiai állapot ez, melyen ideje volna segíteni. Szerintünk legjobb volna a bandák összes tagjait, vagy legalább azok főnökeit a rendőrség elé idézni, s hogy a haza vonuláskor az éjjeli csendet ne zavarják, egyszer s mindenkorra erélyesen szivükre kötni, esetleg szives figyelműket a rakonczátlanság bekövetkezhető következményeire is felhívni. Fia pedig ezen emberséges eljárásnak kellő foganatja nem lenne, velők a törvény teljes szigora szerint elbánni. Ezen kérdést tehát, melyre nézve több oldalról panasz érkezett hozzánk, rendőrségünk figyelmébe ajánljuk. = Szoba-tüz. Schrött János korcsmáros helyiségében pénteken este egy égő petroleum lámpa fel- dülése majdnem végzetessé válhatott volna. Szerencsére azonban a jelen volt taligás vendégek még jókor neki estek pokróczaikkal a veszedelmesen szétfolyt elemnek és csakmar elfojtották. így tehát egy kis ijedtségen kívül nagyobb bajt nem registrálhatunk. = Influenza Váczon. A nem nagyon rettegett, de mindenesetre igen respectált „Orosznátha“ néven ismeretes és kellő orvosi segély igénybe vétele nélkül nem ritkán halált okozó betegség városunkban is fellépett. Mint részvéttel értesülünk, első sóiban is a kegyesrendiek főgymnasiumának tanárait támadta meg, oly nagy mértékben, hogy a tegnapi napon a főgym- násiumban a tanítást is be kellett szüntetni. Legjobb óvszer ezen járványos betegség ellen is a meghűléstől való óvakodás és az evés-ivásban való szigorú mértékletesség. Ezeket ajánljuk mi is mindenkinek. — Munkások figyelmébe. Gyakran előfordulván olyan sajnos esetek, kogy munkásnépünk itthon nem kapván dolgot, külföldre megy, ahol pedig nagy ritkán talál méltányosságra, sőt hátrányt is szenved, mert szerződésük nem egyszer be sem tartatik, vagy érdekeik nincsenek benne eléggé biztosítva, a belügyminiszter körrendeletét intézett a törvényhatósághoz, melyben fölhívja őket, hogy a helybeli illetőségű mun— De térjünk a dologra. Mindeme szavakból választasz magadnak . . . — Egy betűt. A tengerből az R betűt, a hóból az Ó-t, a rózsavirágból a Z-t, az estpirből az S-et s a madárból az A-t. Kaczagni kezdett. — De édesem, ha nem csalatkozom . . . — Egyáltalában nem! Mert neved, mint előbb is mondám, a legszebb mindannyi között és ha nem hiszed, kérdezd meg a tengert, a havat, a rózsavirágot, az estpirt s a madarat. S édesen tekintettek egymásra. — * * * Catulle Mendés e kis rajza, melyet —r. —ez. fordításában a K. H. tárczájában olvastam, eszembe juttatott. Közlöm veled, tán érdekel. Am ne képzeld, hogy rólad szól a mese s e tulajdonokkal bővelkedel! Nem utasítalak a tengerhez, hóhoz stbhez, mert a tenger mormolását nem érted, a hó néma, a rózsavirág nem beszél, az estpir sem ad választ, a madár meg nem mond igazat. Azt sem mondom, hogy kérdezd önmagadtól ; mert félek: tükör elé állsz. (Az pedig hamis mint magad). Engedd meg tehát, hogy én válaszoljak. Neved valóban ezen öt betűből van egybe alkotva. Csakhogy máskép formulázom a „miérteket?“ A tenger szóból minden esetre van nevedben egy betű. Laposan pislantó szemed oly zöld, mint a tenger vize. Arczod, fehér mint a hó a púdertől. Elismerem, hogy a rózsából is van benned valami, — a tüskék, azért viselem körmeid nyomát! Estpir helyett megfelelőbb a — pirosító. Mert ez okozza orczád pírját, s benn van ebben is az 5 betű. A madarat illetőleg, valamennyi madár tulajdonságát egyesíted magadban : a galamb szelídségét, a sas büszkeségét, a páva hiúságát, a veréb nyalánkságát; fecsegő vagy miként a szajkó, énekelsz mint egy csalogány s úgy tudsz nevetni, mint a gerlicze. Remélem azonban, nem fogod mindezt komolyan venni. Engedek belőlük én is. Bizonyára magad sem hiszed az elsőket s én — elismerem, hogy van azokból egy kevés benned. Rogart Ignácz. kasokat figyelmeztessék, hogy ha külföldön munkát vállalnak, szerződéseiket mutassák be az elöljárósághoz ellenőrzés végett. így megkiméltetnek mindama fentebbi kárszenvedéstől. = Magyarország áruforgalma az 1889. év első telében január 1-től junius 30-ig a statisztika szerint íölötte érdekes adatokat nyújt. Érdekes mindenesetre, hogy az első félévben behozatott összesen 129.967 darab és 7.520,138 mm. áru 207.293.673 írt értékben, kivitetett pedig 31.527, 634 darab és 16.457,125 mm. áru 208.899,444 frt értékben, vagyis 1.605,771 frt értékű áruval több lett tőlünk kivivé, mint amennyit behoztak; A mérleg e kedvező volta kétségkívül az előző évi jó termés számlájára Írandó, amennyiben gabnakivitelünk az év első felében 72.534,021 frtot képviselt. — Halálozási statisztika 1889. decz. hóban a felsővárosi plébánia területén elhunytak: Lánik Mar- git 1 hónapos, Lovas András 35 éves, Neumann Tekla 85 éves, Nagy János 75 éves, Csáki István 49 éves. Oláh Máté 31 éves, Sturm László 6 éves, Diószegi Ilona 10 éves, Zomborka Anna 12 éves, Müller János 6 hónapos, Vaszicsek Mária 74 éves, Paróczi Teréz 64 éves, Gulyás Teréz 66 éves, Krisztelli Henrik 32 éves, Huszár Elek 6 hónapos; — az alsóvárosi plébánia területén pedig: Drapkó István 74 éves, Lix János halva született, Nagy Anna 45 éves, Mirka János 3 Va éves, Kiss István 38 éves, Rafia István 3 hónapos, Hugyecz Julianna 9 hónapos, Vadkerti Julianna 2:i,, éves, Dániel Ferencz 2 '/2 éves, Nagy János 83 éves. Gyikos János 73 éves, Viskana Margit 8 napos, Stanczl Ilona 5 hónapos, Huber Karolin 31 éves, Kinczel Klára 34 éves. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fü-lzúgúsátói egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leírását nemei nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküld. Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 44—52. Irodalom. = A Képes Családi Lapok“ szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap már tizenegy év óta küzd hazafias lelkesedéssel és kitartással nemzeti irodalmunk bástyáján, már tizenegy év óta lobogtatja a nemzeti művelődésnek s Ízlés nemesítésnek a zászlaját, s most is, a midőn Brankovics György jeles szerkesztése mellett már tizenkettedik évfolyamába lép a legelőkelőbb, legkitűnőbb irók és Írónők müveivel indul — nemzetiségünket meg mindig fenyegető s hazánkat sáska rajként elözönlő német szépirodalmi lapok elleni hadjáratra. A „Képes Családi Lapok“ munkatársai: Jókai Mór, Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Dalmady Győző. Temérdek (Jeszenszky Dániel,) Lau ka Gusztáv, Brankovics György, Rudnyánszky Gyula, Pósa Lajos. Prém József, Dr. Sziklay János, Palágyi Lajos, Inczédy László, Muray Károly, Méry Károly, Petri Mór, Dr. Roditzky Jenő, Benitzky Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvárady Miza, Kuliffay Benitzky Irma, Hevesiné Síkor Margit, Tangliné Gyújtó Izabella, Gaál Karolin, Karlovszky Ida, Harmath Lujza stb. Vájjon ki cserélné fel ez előkelő szellemi kamatok termékeit a külföld műveivel! Magyar ember bizonyára nem! S a magyar nő — még kevésbbé. — A „Képes Családi Lapok“ az összes irodalmi lapok között a legélénkebb s legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a leghíresebb festők műveit mutatják be; „Hölgyek Lapja“ czimü divat melléklete a legújabb divatképeket hozza s a nevelés az egészség, gazdaság, a kertészet s a konyha terén nincs oly kérdés, a melyet ne tárgyalna. Regény melléklete háromnégy eredeti regénynyel ajándékozza meg évenkint előfizetőit. Zöld borítéka telve van mulattató apróságokkal, melyeknek megfejtői értékes jutalmakat kapnak: — S a „Képes Családi Lapok“ daczára sokoldalúságuknak még is bátran kezébe adhatók a család minden rendű és korú tagjának; daczára gazdag tartalmának mégis a legolcsóbb szépirodalmi képes hetilap. Előfizetési ára a „Hölgyek Lapjá“-val s a „Re gény melléklettel“ együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. o. é. s a kiadóhivatal (Budapesten, Nagy-korona-u. 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. = „A hét“ társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny megjelent. Szerkeszti Kiss József. Megjelenik minden vasárnap. A legnagyobb magyar lap. A magyar hírlapirodalom az utóbbi tiz esztendő alatt oly óriási haladást tett, a minőt Európa egyetlen országában sem tapasztalhatunk. A müveit nyugoti országokban tiz esztendővel ezelőtt már meg volt a kifejlett, megizmosodott sajtó, mely a nemzetek életében egyik leghatalmasabb kulturális tényező, de a magyar sajtó csak fiatal korát élte. Azóta a magyar zsurnalisztika fölemelkedett arra a magaslatra, a melyen bátran fölveheti a versenyt a legkifejlettebb angol, német és franczia hírlapirodalommal. A magyar nemzeti közélet terén mindenütt érezhető ennek a hatása és a legnagyobb szükkeblüség kellene ahhoz, hogy ezt valaki megtagadja. És ennek a csodálatos haladásnak az úttörője a legnagyobb magyar lap, az „Egyetértés volt. A magyar hírlapirodalom mai kifejlettségét kétségtelenül annak köszönheti, hogy az „Égyetértés“ már kezdettől fogve, csaknem két évtized óta, szakítva a régi magyar zsurnalisztikái chablonnal, egy uj irányt kezdett, s megteremtette Magyarországon az úgynevezett informativ rendszert, a mely az egész európai sajtónak alaprendszerét alkotja. E lapnak csodálatos sikerei utánzásra bírták a többi magyar lapokat, s a magyar sajtó rátért arra az irányra, a mely a leghelyesebb, a leggyakorlatibb, a leghasznosabb. A magyar zsurnalisztikának kifejlésében, megizmosodásában az „ Egyetértés--nek oly rendkívüli érdeme van, a melyet eléggé méltányolni alig lehet. A laikus ember alig képzelheti el, hogy minő óriási áldozatokba kerülhetett a legnagyobb magyar lapnak az, hogy elvégezze az áttörésnek, a magyar hírlapirodalom megreformálásának ezt a nagy munkáját. Az áldozatok nagyok voltak, de a kitűzött czél sikerült, s az „Egyetértés“ nem csak hogy megreformálta a magyar sajtót, de egyúttal továbbra is vezetője maradt a magyar zsurnalisztikának, s a közönség nagymérvű pártfogása a későbbi években megkönnyítette feladatát s lehetővé tette, hogy a legnagyobb magyar lap nemcsak az országban, liánom a külföld előtt is imponáljon. A ki figyelemmel kiséri a külföldi lapokat, láthatja, hogy azok a magyaroszági viszonyok egyik kiváló kut- forrásképen az „Egyetértést“ használják; mert ez a kitűnően szerkesztett óriási lap a szó teljes értelmében inponál a külfölföldnek. Mikor néhány évvel ezelőtt Floquet, a hires franczia államférfi Budapesten járt, s megtekintette a főváros nevezetességeit, meglátogatta az „Egyetértés“ szerkesztőségét is. Végig járta a szerkesztőség összes helyiségeit, megnézte a nyomdát, megnézte azt a roppant rotácziós gépet, a melynek egész Ausztria-Magyaror- szágban nincsen párja, beszédbe ereszkedett a szerkesztőség tagjaival s mind a huszonnégy belső munkatárstól tudakozódott a viszonyok felől s azután kezébe vette az „Egyetértés“-t, megsuhogtatta az óriási lapot, s azt mondta: „Erre a 1 apra büsz ke 1 e h e t Magyarország; ilyen lapunk nekünk (rancziáknak nincsen.“ Es tényleg nincsen. Valamint- hogy az angol Timest kivéve nincsen a világon újság, a mely nagyságra, zsurnalisztikái beosztásra, a közlemények terjedelmére, tipográfiái szépségre, s különösen az informativ rendszer gondos ás czélszerü megvalósítására neve olyan lenne, mint az „Egyetértés.“ Kétségtelen tény az. hogy a magyar zsurnalisztika az utolsó tiz esztendő alatt megszerezte azt a hatalmat, a mely egy müveit országban a sajtót, mint a közvéleménynek hivatott orgánumát, joggal megilleti, és kétségtelen az, hogy a magyar sajtónak e kifejlett, kitágult, megérdemelt hatalmi jogkörében az „Egyetértés“ maga egy külön nagy hatalmasságot képvisel. Független politikai irányánál, az idők és körülmények minden változásaiban megőrzött higgadtságánál, tapintatánál és tisztességénél, körüllátó figyelménél, s a közönséggel szemben való csaknem csodáatos áldozatkészségénél fogva olyan magaslatra emelkedett ez az újság, hogy az ország politikai és társadalmi mozgalmaiban hangadó, irányadó és a legtöbb esetben csaknem döntő szerepe van. A magyar zsurnalisztikái körökben valóságos legendákat beszélnek azokról a dolgokról, a miket ez az újság csinált; belső dolgozótársai, belföldi és külföldi tudősitói annyira azonosítják magukat a lappal, hogy az Egyetértés e tekintetben egyedül áll az egész magyar zsurnalisztikái világban, s nincsen az országban újságíró, a ki el ne ismerné, hogy az „Egyetértés“ jól- értesültség, megbizhatóság, komolyság és jó Ízlés dolgában az első lap Magzarországon. Ennek az óriási lapnak kultur-missziója volt, a melyet betöltött, s megmaradt a vezérszerepe, a melyet föntart és úgyszólván nem is igényel tőle más lap. Teljes függetlenségét, a mely erkölcsi erejének egyik alapját alkotja, megőrizte mindig; megőrizte annyira, hogy bár az ország egyik nagy pártjának, a függetlenségi és 48-as pártnak mindig a leghathatósabb és leghívebb támogatója volt és maradt; megőrizte függetlenségét még e párttal szemben is, csakhogy az egészséges, önálló, józan kritika befolyásolásától megóvja teljes cselekvési szabadságát. Az „Egyetértés“ olyan lap, a mely a szó teljes értelmében feleslegessé tesz minden más napilapot, mert az olvasó megtalál benne mindent, a mi egy újságolvasót csak érdekelhet. Nincsen Magyarországon újság, a melynek annyi belföldi és külföldi levelezője lenne; nincsen magyar lap, a melynek annyi távirata lenne, nincsen magyar lap, a mely az eseményeket olyan részletesen, olyan gondosa, olyan körüllátó gondossággal közölhetné, mint ez. Hetenkint megjelenő irodalmi tanügyi és mezőgazdasági rovatait oly szakértelemmel szerkesztik, hogy e rovat'>k minden szakértő embernek inponálnak. Állandóan két regényt közöl, s ezeknek megválogatásában oly áldozatokat hoz, a minők alig méltányolhatok eléggé. Alig jelenik mey a külföldön valamely hires iró regénye, az „Egyetértés“ megbízottja már ott van, hogy megszerezze a fordítás jogát. Tárczarovatában kiválókép ismeretterjesztő dolgokat közöl, s ebben mellette van az egész hazai tudományos világ. Hírrovata a leggondosabb és leglelkiismeretesebb szerkesztésre vall, a mi nem csoda, hiszen nem kevesebb mint huszonnégy belső dolgozótársa van, a kik valamennyien ismerik a lap irányát, magas színvonalát, s valamennyien tudják azt, hogy mit kíván az oly olvasóközönség, mint a minő az „Egyetértés“ köré csoportosul. És van mindezeken kívül egy óriási érdeme s ez az, hogy az összes magyar lapok közt az egyetlen, a mely az ország közgazdasági életét éber figyelemmel kiséri, s közgazdasági rovatában a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak legcsekélyebb mozzanatára is kiterjeszti gondosságát. A kereskedelmi világ ezen kívül nagy méltánylással látja, hogy az „Egyetértésben a külföldi közgazdasági életnek is kiváló, gondos, részletes, pontos és gyors értesítőjére talál. Mindezek a dolgok és sok más jelenség odahat, hogy a legnagyobb magyar lap az „Egyetértés,“ a mely mindenek fölött első sorban magyar, egyúttal a legjobb magyar lap is legyen. Figyelmeztetjük olvasóinkat az „ Egyetértés“-nek alább közölt előfizetési felhívására.
