Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-10-19 / 42. szám

CSARNOK.

Különfélék.

A „7“-es szám. Ha a szén tirás lapjait forgatjuk, számtalanszor találkozunk a „7“-es számmal. Mindjárt a teremtés vele kezdődik. Hat napon teremté az Isten a mennyet, a 7-iken megnyugovék. 7 évig szolgált Jákob a szép Ráchelért. Bilha szolgáló leánya 7 lelket szült neki. Pharaó 7 kövér és 7 sovány tehénről, 7 teli és 7 üres kalászról álmodott. Az Úr a vizeket Egyptom földén vérré változtatta s e csapás 7 napig tartott. Kiköltözésük után 7 napig ették Izrael fiai a kovásztalan kenyeret. Noé 7 pár tiszta állatot s 7 pár madarat vitt be bárkájába; Salamon templomának építése 7 évig tartott; 7 unokája volt az istenfélő Tóbiásnak; Dániel 7 oroszlán közé dobatott; Szent-János jelenéseiben 7 csillagról, 7 pecsétes könyvről, 7 szarvü bárányról, 7 szemről, 7 angyalról, 7 trombitáról és 7 fejű állatról tesz említést. — A „7“-es szám még a klasszikus ó-korban is nagyban szerepelt. Ki ne ballot! volna a világ 7 csodáiról? A lyrán 7 húr volt; 7 vitéz vívott Théba előtt; e városnak 7 kapuja volt, Göröghonnak pedig 7 bölcse. — Homér születése helyéért 7 város vetekedik; a Nilus a tengerbe 7 torkolaton szakadt; 7 halmon emelkedik az egykori világváros, a hatalmas Róma. Az égen 7 csillagzat tündököl; a szivárványnak 7 szine van; a német császárt ezelőtt 7 választó-fejedelem választá; a 7 éves háború szerzett a porosz Frigyesnek halhatatlan nevet; 7 tragoediát bírunk Sophoklestől. A hunok 7 vezér alatt jöttek az országba; a magyarok szintén 7 alatt; a 7 törzs esküvők hűséget Árpádnak; Erdély czimerében 7 vár látható. VII. Gergely pápa neve mindig fenmarad a történelemben; a róni. kath. egyházban 7 szentség van. A vitéz 7 svábnak ki ne hallotta volna hírét, kik egy iszonyú piszkafával indítottak háborút egy nyúl ellen ?! — A böjt 7 hétig tart farsang után. Ä magyar ember a 77-ik apját is lehordja a hetvenkedőnek.

*

* *

A tüdővész gyógyítható. A berlini világszerte ismeretes orvosi congressuson nagy jelentőségű életbevágó felolvasást tartott dr. Koch tanár a tüdővész gyógyításáról. Dr. Koch tanár ismeretes szaktekintély az orvostudomány terén, a kinek elmélete a bacillusokról annak idején nagy port vert föl és megrendítő a régi tudományrendszert. Felolvasásában több rendbeli anyagot sorolt elé, a melyek a tüdőbajt megállítják, ilyenek az arany- és ezüst-sók, első sorban a czián-arany. Bécsi lapok Írják, hogy hasonló megfigyeléseket tett egy Reuter Richárd nevű osztrák vegyész, a ki e téren szerzett tapasztalatait még a tavaszon közzétette. Reuter több érczárúgyárat vezetett, a melyekben az ércztárgyakat galvanikus úton aranyozták és ezüstözték. Azt tapasztalta, hogy az ilyen munkásoknak baja, a kik t. i. tüdővészesek voltak, jobbra fordult; tehát az arany és ezüst használata a betegséget csillapitá. Pedig sok ember fordult meg a munkások között, a ki hamar észrevette a tüdővész jeleit munkástársain, bár nem volt szakember! E megfigyelés alapján azt sejté Reuter Richárd vegyész, hogy a gyárban fölszálló gőzök hasznosak.

*

5-C >}C

Az emberek és madarak. Következő állatok tulajdonságait szokták az emberre átruházni: az ember büszke mint a sas, mérges mint a pulyka, éleslátó mint a sólyom, fecsegő mint a szarka vagy a seregély, énekel mint a pacsirta vagy fülemüle, kukorékol mint a kakas, hetyke mint a gólya, szelíd, gyöngéd mint a galamb, hiú mint a páva, falánk mint a struczmadár, locsogó mint a papagály, vak mint a tyúk, gyors mint

így történt, hogy Imre világnak indult, igy esett meg hogy Juliskával találkozott.

Juliska pedig az év múltával nem egyszer biztatta már a mindinkább szomorkodó Imrét, hogy menjenek a pap elé.

Majd evvel, majd avval a kifogással élt. Pedig már nagyon szájukra vették a falubeliek őket, hogy van valami köztük.

Szegény népnek egyik főkeresetforrása volt a sajt, evvel szokták a szomszéd megyékét is bejárni.

Dorkáéit rendesen Imrével szoktak menni, néha megesett, mert két kocsival voltak, hogy egyik és másik úgy felezték el a sajtot, hogy mindegyiknek kocsiján volt a másik sajtjából is, — aztán elváltak, ilyenkor Juliska Imrével ment együtt, mig apja meg anyja a másik kocsival.

Minek beszéljük tovább a szomorú történetet, a jó sors-e vagy a rossz, — össze hozta Imrét feleségével.

A jó asszony örömmel, könnyes szemekkel rohant az urához, — Juliska csak bámult, — nagyon rettenetes dolgot tudott abból.

Azt, hogy ő nem lehet Imre felesége, mikor ő neki azzá kellene lenni minden áron.

Imrének is, mikor a felesége mindent elmondott, akkor látta csak be, hogy mit csináltak ő vele, nem sokáig habozott, hisz ott volt a fia is.

Elmondott mindent Juliskának, arra kérte, hogy ne menjen el mellőle, mig öreg szülői meg nem érkeznek, mert hát ebben a városban kell nekik találkozni. — Juliska egy szót sem szólt.

Imre elmondta feleségének is az egész dolgot, hogy ő elhagyatottságában mást cselekedett.

Az asszony jó leikével úgy megsiratta szegény Juliskát.

Még az nap megjöttek Juliska szülői, — megjöttek, bogy másnap a Szamosból húzzák ki Juliskáj-uk hideg testét. Kislakon hiába várták Dorkánkat* meg Imrét. Olt maradt mindenük. Két házzal megint kevesebb lakó lett Kislakon.

a fecske, könnyen élő mint a csíz, vörös szemű mint í a fogoly, torkos mint a veréb, ostoba mint a liba, biczegő mint a kácsa, takarékos mint a kolibri, tréfás mint a gúnyoló rigó, kiváncsi és vakmerőén ostoba mint a czinege, álmos mint a bagoly stb.

*

* sk

Az állatok étvágya. Kevéslem bérnek van csak hozzávető fogalma is arról, hogy állatseregletekben (menageria) mily sok eledelt fogyasztanak el napjában az állatok. A ragadozók különösen költségesek, mivel hússal táplálkoznak. Egy oroszlán — vagy tigris 0 kiló húst fogyaszt el napjában. A fóka egyike a legfalánkabb állatoknak, mivel képes napjában 4 kilo halat megenni. A majmok megesznek gyümölcsöt, répát, burgonyát, narancsot, diót, mogyorót. A gólya jócsomó vágott halat és lóhúst kap rendesen. Az elefánt elpusztít naponként egy mázsa szénát, 15—2<> káposztafejet, 26 font kenyeret, egy jó nagy veder vizet. A víziló beszed egy mázsa szénát.

*

* *

Az is z á k o s s á g eile n egy angol lap szerint nincs jobb és biztosabb hatású szer a quassiémál, melyből 15 részt 600 rész boreczetben kell áztatni. E folyadékból állítólag csak egy kis kanálnyit kell az iszákos emberrel megitatni, hogy az italtól elmúljék a kedve. Meglehet próbálni; talán az angliusnak igaza van.

Városi és vidéki hírek.

= Az uj nagyprépost. Dr. V irt er Lajos, az ujonan kinevezett nagyprépost életrajzi adataiból kiemeljük a következőket: született Felső-Szátokon Nógrádmegyében 1818. évi márczius 25-én; pappá szenteltetett 1841. jul. 20-án; segédlelkészi minőségben működött Mácsán és Fóthon; 1846-ban papnöveldéi tanulmányi felügyelővé, 1848-ban az erkölcs- és lelki- pásztorságtan tanárává neveztetett ki. 1847—49-ig a magyar irodalom tanára volt az akkori lyceumban. 1849-ben kókai, a következő évben csongrádi plébánossá lett; 1861-ben schidai vagy schajduni czimzetes préposttá, 1865-ben váczi székesegyházi kanonok s felsővárosi prépost-plébánossá neveztetett ki. 1870-ben a püspöki papnövelde igazgatásával bízatott meg, mely tisztét 1885-ig viselte s mint a növendékek jóakaró vezetője azok szeretetét a legnagyobb mértékben bírta. 1885-ben őr-, 1888-ban olvasókanonok lett. A királyi kegy múlt hó 24-én emelte a nagypréposti méltóságra. Azon jókivánatokhoz, melyeket nemcsak városunk, de az egész egyházmegye tolmácsol az uj nagyprépost ur előtt, mi is legőszintébben csatlakozunk s kívánjuk, hogy őt, ki szivjóságával mindnyájunk osztatlan szeretetét bírja, az isteni Gondviselés sokáig éltesse!

= Instaliáczió. Az újonnan kinevezett nagyprépostnak dr. Virter Lajosnak s az előléptetett székes- egyházi kanonokoknak ünnepélyes beigtatása tegnap reggel 8 órakor tartatott meg a székesegyházban. Az installáló Kan da István kanonok s pesti főesperes volt. A beiktatási ünnepély „Veni Sancte“-val vette kezdetét, mely után az installáló kanonok igen szép beszédben emlékezett meg az elhunyt nagyprépostról Neszveda István felszentelt püspökről, kiemelve a boldogultnak érdemeit, melyeket a tanügy s jótékonyság terén szerzett. A gyönyörű beszéd végeztével a kinevezési okmányokat olvasták fel a püspöki udvar papjai, azután a hitvallást tették le az újonnan kinevezettek az installáló' kezeibe. Majd ennek felhívására elfoglalták stallumaikat, s a beiktatási ünnepély „Te Deum“-mai ért véget.--- Bucsul a főispántól. Azon alkalomból, hogy Pestvármegye volt főispánja Szapáry István gr. állásáról lemondott, a törvényhatóság őszi közgyűlése, Föld váry Mihály alispán indítványa folytán búcsú feliratot intézett hozzá. A felirat átnyujtására a közgyűlés egy számos tagból álló küldöttséget választott, melynek tagjai között Váczról: Gajáry Géza polgár- mester, Gsávolszky József kanonok, K e m é n y Gusztáv főszolgabíró és dr. F rey singer Lajos közjegyző is voltak.

= Egyházmegyei hír. S a n d u 1 a Imre fóthi segédlelkész hasonló minőségben Szegvárra tétetett.

— Egyházkerületi gyűlés, A fóthi esperesi kerület e hó 16-án Dunakeszin tartó, meg rendes őszi gyűlését Ma tej ka Vilmos kerületi esperes, ecscri plébános elnöklete alatt. A gyűlés végeztével Révész István dunakeszi plébános vendégelte meg a kerületi papságot, s a meghívottakat. Az ebéd folyamán lelkes pohárköszöntők mondattak a vendégszerető házigazdára, a község szeretett fiatal lelkészére.

— Főgymnásiumunk ügye, Olvasóink még bizonyára visszaemlékeznek ama tárgyalásokra, melyek a főgymnásium jövő sorsát illetőleg két évvel ezelőtt a püspöki rezideneziában lefolytak. A nagy horderejű tárgyalásoknak, akkorában nem volt semmiféle effektiv eredményük. Gsáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter azonban — úgy Játszik — nem hagyta abban a kuszáit állapotok tisztázására irányzott nemes munkáját, mert a napokban ismét leirt a főgymnásium ügyében Gajáry polgármesterhez, melynek bizonyára az a czélja, hogy a gymnásium jövő fenntartása végre biztos és modern alapokra fektettessék. A miniszteri leirat ekként hangzik: „35539. szám. Tekintetes Gajáry Géza úrnak, Vácz rend. tan. város polgármesterének ! A váczi róni. kath. főgymnásiumi épület czél- irányos kibővítésének, a főgymnásiummal kapcsolatban állítandó tornacsarnok emelésének s egyáltalában a fogyom, jövő fenntartásának az érdekelt tényezők hozzájárulásával eszközlendő biztosítása czéljából dr. Klára a r i k János miniszteri tanácsosomat a helyszínére küldtem. Kiküldöttem Váczra érkezésének napjáról Tekintetességedet közvetlen fogja értesíteni. Felkérem Tekintetességedet, hogy az e napon tartandó tárgyalásra képviselőjét szintén kiküldeni méltóztassék. Budapesten, 1890. október 9. Gróf Gsáky s. k. — A

polgármester, mint megbízható helyről értesülünk, e leirat következtében mindent elkövet, hogy a tárgya- ' lások sikeres eredményre vezessenek s amennyire szerencsés kezét és a város érdekei körüli kitartó munkásságéti a múltból ismerjük: nem kételkedünk, hogy önként vállalt eme feladatát is elismerést érdemlőleg fogja megoldani.

= A gőzhajók kikötőhelye. (Beküldetett.) Vámosunk egy közbecsülésben álló polgárától, ki a régi jó időben jelentékeny szerepet játszott a közügyek körül, vettük az alábbi sorokat; melyeket szívesen közlünk már csak azért is, hogy a Dunagőzhajózási-tár- saság igazgatóságával városunk részéről folytatott meddő tárgyalásoknak, újabb s táléin sikeresebb irányt adjunk. A rövidke levél igy szól: „Tisztelt Szerkesztő Úr! A közügyektől visszavonulva, egyedül a „Váczi Közlöny‘‘-bői értesülök a fontosabb mozzanatokról. Ilyennek tartom én többek között a Dunagőzhajózási- társasággal folytatott ama hosszantartó tárgyalásokat is, melyek a hajóállomásnak az újonnan kiépített rakpartra leendő visszatelepítését czélozzák. Nem akarom a múltnak szomorú emlékeit felidézni, sem azon jelentékeny veszteségekre rámutatni, melyeket a város egyes akadékoskodók miatt elszenvedett, de mert szomorúan tapasztalom, hogy a város képviselői ismét oly követelésekkel állanak elő a társasággal szemben, melyeket az —, még ha kárt szenvedne is általa — el nem fogad s a további huza-vonának ismét csak oly expediens lphet a vége, melynél a város húzza a rövidet : a ni a g a m részéről az t a közé p u t a t tartanám czélravezetőnek, ha a város m egengedné a társaságnak a z t, h o g yj a s z e m élyforgalo m részére a „F e h é r h a j ó “ előtt építhessen külső térfoglalás nélkül hidat (mert úgy tudom ehez ragaszkodik a társaság), — mig a teherforgalo m a r a k p a. r t n a k tervbe vett azon rész éré v o 1 n a k o r 1 á t o- zandó, mely esetleges m egegyezés u t á n fog kiépíttetni. Ekként aztán a kecske is jóllaknék és a káposzta is meg fog maradni. Lehel, hogy szerény nézetem nem fogja megnyerni az önérzetes intézők hozzájárulását és az is lehet, hogy a társaság sem áll rá az ügynek ilyetén rendezésére: de ártani úgy hiszem nem fogok az ügynek, ha egyéni felfogásomat az intézőkkel is közlöm. Fogadja tisztelt Szerkesztő úr kiváló tiszteletem kifejezését.“

= A ,,Vácz-vidéki egyetemi ifjak Köre“ f. hó 22-én (szerdán) Budapesten felolvasó- es szava- lati estélyt tart, melyre az érdeklődőket meghívja az elnök.

= A tokaji tüzkárosultak javára polgár- mesterünk védnöksége alatt rendezendő műkedvelői előadás ügyében közölhetjük, hogy a próbák már javában folynak. Az előadandó darab Rá t kai László „Felhő Klári“ czimű népszínműve lesz, melyhez a szükséges öltözeteket a budapesti népszínház szívességből adja. A mű betanítására és rendezésére F o r- tuner Elek lett felkérve, ki a nemes czél iránti tekintetből szívesen vállalkozott a nem épen könnyű feladatra. Érdekes lesz a prolog, melyet ez alkalomra Révész István irt s ezzel kapcsolatban a görögtűz- fénynyel megvilágított nagy néma kép, melynek összeállítása — mint halljuk — a rendezőség különös gondját képezi.

= Hymen. Szenesy Aladár a napokban jegyezte el B e n i c z k y Matild kisasszonyt, a székes- egyházi kórus primadonnáját. Gratulálunk!

= A szülőkhöz! A budapesti Bölcsészethall- gatók Segítő Egyesülete közvetít nevelői, tanári, kor- repetitori, irodai, másolói, rajzolói, fordítói, zeneoktatói állomásokat, úgy helyben, mint vidékre. Ez eljárása által főkép segélyt kíván nyújtani az arra érdemes és tehetséges egyesületi tagoknak ; másfelől alkalmat igyekszik nyújtani az ország művelt családjainak arra, hogy ily módon gyermekeik mellé nevelőkéi! képzett és megbízható ifjakat nyerjenek. S midőn e körülményre felhívjuk a hazai tanintézetek és a nagy közönség figyelmét, egyúttal tájékozás végett megjegyezzük a követ- zőket: 1. A közvetítés a bejelentőkre nézve díjtalan.- 2. A bejelentett állomásokra első sorban bölcsé- szethallgatók, kívánatra azonban okleveles tanárok, vagy más szakon levő hallgatókat is ajánlunk. — 3. Ki a nagy közönség köréből egyesületünket igénybe venni óhajtja, ebbeli szándékát személyesen vagy levélben („ék Bölcsészethallgatók Segítő Egyesülete titkári hivatalának, Budapesten, központi egyetem“ czimmel ellátva) tudatni - szíveskedjék, közölvén az állomás időtartamát s az állomást nyerendőhöz kötött igényeket s javadalmazási feltételeket. — 4. Esetleges kellemetlenségek kikerülése végett a bejelentők csakis azokat fogadják el, kik titkárságunk által hivatalosan kiállított ajánló levéllel jelentkeznek.

== Öngyilkos. Szüts István Torday Istvánná 30 éves, nős szolgája f. hó 14-én délelőtt pisztolylyal véget vetett életének valószínűleg életuntságból. Mire az orvosi segély megérkezett, az csakis a halált konstatálhatta. Bonczolás végett holtteste kórházba szállíttatott.

= Burgonya termésünk 1890-ben. Ez év

nemcsak gabonára-, szőlőre, hanem a kapás-növényzetre is káros hatással volt. így nevezetesen rossz idő járt a burgonyára Európaszerte. Idesorolhatjuk hazánk mellett Németországot, Brittaniát, trlandot, Németalföldet és Francziaországot. Az éjszakamerikai államokban oly rosszul ütött ki ez évi burgonyatermés, hogy nemcsak a folyó-termés nem képes födözni a napi- szükségletet, hanem még bevitelre“ is égető szükség lész. Édes hazánkban a termés — szűkén bár — de födözi a szükségletet.

= Csatorna építés. A tabáni úgynevezett „Ördög-árok“, mely éveken át dögíeletes bűzt terjesztett a környéken, valahára. kanalizédva lett. A Dunába érő | csatorna építését a napokban fejezte be Bachmann József újpesti építész. Még csak az árok teljes betűi-