Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-08-03 / 31. szám

s a nemzet jobbjai már közönyösek lettek iránta ? Nem. Nehéz politikai s társadalmi viszonyaink között akaratunk ellenére vergődünk gyakran nem kedvelt utakon, de nincs többé senki, ki a nemzet zömének művelését ne tartsa nemzeti feladatnak s nem lesz többé oly időszak, midőn kicsinylőleg beszéljenek az iskolák hatalmáról.

Lélekemelő példája ennek az emelkedett köztudatnak a tanítók egyetemes gyűlése is. Az ország kormánya, fájdalommal bár, de megkötött kezekkel tagadja meg azt a pár ezer forintot, mely a gyűlés rendezésére szükséges volt : felkelt a művelt társadalom s pár hét alatt krajczáros adakozásokból összegyűlt ez az összeg teljesen. Volt-e valaha Magyarországon gyűlés, melynek czéljaira egyesek annyit adakoztak P Nem az első eset-e az, hogy a kormány vezérférfiai, egy gróf Szapáry Gyula s ' gr. Gsáky Albin, mint magán emberek, saját filléreikkel igyekezzenek pótolni azt, a mit mint kormány férfiaknak meg kellett tagadniok P A közszellem hatalma az, azé a közszellemé, mely ma már világosan tudja, hogy a nemzetiét varázsereje a közművelődés s melynek hatalma alatt mély értelműnek tűnik fel koszorús Írónknak, Jókainak ismert mondása: „Magyarországot még egyszer meg kell hódítani, s e nagy feladat a néptanítókra vár.“

Lázasan működő korunkban napról-napra következnek a gyűlések s az egyetemes gyűlések sem tartoznak a ritkaságok közé. Sokan látszólag méltán kérdhetik tehát : vájjon nem tulságos-e ez a nagy zaj egyetlen gyűlésért, s nem egyesek, habár jóakaratu, túlbuz- galma idézte-e elő azt az áldozatkészséget is ?

Vannak korszakok, midőn hazánkban felgyulad a szalmaláng, de az a tartós érdeklődés, melyet a társadalom az egyetemes tanitógyülések iránt mutat, a nép tagadhatlan politikai ösztönének eredménye, annak az ösztönnek, mely egykor a rabszolgaság napjaiban az Akadémia alapításával s Kazinczy-ünnepekkel tisztán társadalmi utón egy nagy lépést tett előre, melyet azontúl a hatalom birlalói sem ignorálhatnak többé, annak a politikai ösztönnek, mely feljajdult a nemzeti zászló megsértésekor s mely a Kossuthok és Deákok nagy müveit diadalra juttatta.

Sokat írhatnánk az egyetemes tanitógyülések működésének gyakorlati sikereiről. Elmondhatnék, hogy ezek teszik általánossá a tanítók önsegélyző törekvéseit, az Eötvös-alapot, árvaházat, melynek ma annyi jótékonyságot gyakorolnak, ezek tették lehetővé a tanítói nyugdij-alapot, mely ma, keletkezése után 15 évvel már 8 millió forint felett rendelkezik, ezek hívták fel a közfigyelmet a magyar nyelv tanításának szükségességére, a népkönyvtárak fontosságára, a hitoktatás reformjára s más fontos kérdésekre. De ha mindezt elmondanánk is, nagyon keveset állítanánk, mert ugyanezeket az egyes tanitóegyletek s a szépen virágzó tanügyi sajtó is felkarolták. Az egyetemes tanitógyülések jelentősége más s sokkal nagyobb. Nem az egyes határozatok döntők e gyűlésen, nem kérdések tárgyalása, az ily nagygyűlések politikai fontosságú jelentősége az, hogy eszméket ad irányadókul, hogy egyesíti a népok- tatásügygyel foglalkozókat s kapcsokat létesít azok között, kik a jövő nemzedék hivatott nevelői.

Hét főbb nyelv s hét különböző hitfelekezet darabolja szét belső ellenségként gyenge nemzetünk fiait apró csoportokra. Az egyes megyei s kerületi tanítóegyesületek e szétválasztó elemi erő hatása alat igen gyakran előszeretettel keresik azt, a mi elválasztja e hazában a polgárt s a szaksajtó sem képes mindig felülemelkedni e korlátolt felfogásmódon. Itt azonban, az egyetemes gyűléseken csak magyarok, csak emberek akarnak lenni, a lelkesedés elemi erejével szemben elnémul a nemzetiségi s felekezeti zavargó hang s az a népevelő, ki otthon a kicsinyes hatalmakkal küzd, a görög rege Antaeusaként erőt merit itt az egyetemes gyűléseken, hogy világosabban lássa eszményképét, midőn Kárpátoktól Adriáig egy lesz a magyar, midőn a

— Még gyermeked vagyok, még Bánkynak hívnak; eddig hiszem, nem ejték csorbát e néven. Hű fiad valék, nem mondhatád, szégyent hozék fejedre. Menj a kertbe, ásass a nagy fűz alatt gödröt s temettesd bele e vizitkártyát, melyre nevem van felírva s a sirt hantoltasd fel, tűzess végibe fejfát, vésesd bele, hogy e hantok alatt nyugszik az utolsó bánrévi Bánky, tetesd a sírra ősi czimered és sirasd, mert gyermeked nyugszik ott. Én már nem Bánky vagyok. De hogy is lennék az ? Ki egy jobbágy vérből származó leányt mertem megszeretni s kit, mert becsületszavamat kötöttem le elakarok venni. Oh igy nem tesz egy igazi Bánky, csak egy szolga vér. Hidd el, nemesebb az a pár, ki szivében hordja nemesi levelét, mint sok koronás, oroszlányos paizsú kék vérű, ki többször szegi meg, mint nem, adott szavát. Még a küszöbön belül vagyok, add, hogy csókoljam kezed, még atyám vagy; ha keresztül léptem e küszöböt, hiszen te mondád imént, megszűntem fiad s Bánky lenni. Átkozz, nem törődöm vele, átlépve e küszöböt nem lész atyám s nem fog rajtam az átok. Isten veletek, gondoljatok a füzes alatti sírra; ha fel leszen hántolva, ékesítsétek fel virág koszorúkkal a néma hantokat, hiszen az utolsó Bánky nyugszik majd alattok. Isten veletek. így küszöbön kívül vagyok, nem vagyok többé bánrévi Bánky s nem vagyok többé fiatok ! . .

Benő betette maga után az ajtót. Bánky ott fillt mereven, némán, mint a sírkő s Bánkyné ki megértette a dolgokat, ájultan rogyott a földre. Benő pedig szomorúan lelki fájdalommal terhelten lépegetett ki a kastélyból az országúira. Csak egy vadászeb Iál l a a kastélyból kimenni s az követé, mert gazdája volt.

(Vége következik).

műveltebbé s jobbá lett társadalom azt fogja első sorban keresni, a mi az embert közelebb hozza az emberhez, hogy uj-uj eszméket valósítva meg, necsak ott túl a ködös jövőben keresse az emberi boldogságot.

Nem kicsiny, nem mulékony erkölcsi hatalom tehát az egyetemes tanitógyülés. Az a harmincz ezer egyén a jövő nemzedék nevelője, a kulturpolitikusok reményei bimbójának fejlesztője. Jobbjaik látják a hiányokat, sajnosán érzik, hogy ma a magyar tanító csak kis gyermekek oktatója, de nagy feladatát, a nép tömegének nevelését még alig kezdhette meg. Itt az egyetemes gyűléseken hintik el az uj eszméket, törnek uj-uj réseket. S majd egykor évtizedek múlva, midőn hazánkban is uralomra jut a közművelődés s emberszeretet hatalma, midőn nem kell sötét gyanúval vagy épen ellenszenvvel tekintenünk polgártársaink ezreire, a müvelődéstörténelem írója sok más tényező mellett a tanítók ünnepi összejöveteleire is fog utalni, mint egyik tényezőre, mely az egykor felekezetek s nemzetiségek szerint megoszlott s nagy tömegében müvelet- lensége miatt közönyös magyart emberré s valódi magyarrá tette. Kinek megadatott látni, rokonszenvvel nyújtja kezét az úttörők ünnepi összejövetele felé : a nemzetiét megszilárdulásának egy-egy örvendetes sziv- dobbanása ez.

György „Aladár.

A tourista- és fiirdöévadból.

(Budapesti levél.)

Itt az idő, midőn a tökéletesen holt szezonban a mindig mozgékony emberi szellem foglalkozást keres: fáradságos utazással, kaland s kirándulásokkal, különféle sporttal üzzük el unalmunkat. Meglepően kellemes időtöltést képez leginkább a roppant népszerűségre jutott amateur-photographia tájképek, alakok arczképek stb. lefényképelésére, mire CalderoniésTársától, e leghirnevesebb czégtől láthatjuk el magunkat legjobban a könnyen kezelhető, semmiféle betanulást nem igénylő gépezetet fVáczi-u. és Deák-u. sarkán.) E nemében minden versenyen felül eíIIó látszerézi üzlet nem csak jutányos árak, hanem a legkitűnőbb minőség folytán is valóságos monopóliumot gyakorol Magyar- országon.

A kerékpár-sport kedvelők keresett és a közbizalomra legérdemesebb czége Kaszás István budapesti velocipéd-kereskedő a kit a legkiválóbb mértékben tüntet ki e sport meghonosítása hazánkban. — Kaszás István nem csupán mint kereskedő örvend mindenfelől a legrokonszenvesebb pártolásnak, hanem mint e sport mepalapitója elméleti szakértő a sport terén tényezőt képez „Kerékpársport“ ez. folyóiratával. Aztán most a rendkívül kifejlett verseny miatt mindenféle üzletember foglalkozik velocipédek eladásával, a kiket természetesen a kapzsiság és az avatatlanokon nyerhető haszon hajt, e specialista ezéget mindenkinek a saját érdekében a legmelegebben ajánljuk figyelmében. Nagy és csinos üzleti helyisége Budapesten van Teréz- körut 36. szám alatt.

A magyar gyáripar terén minden időkre hervadhatatlan babérokat szerzett magának Tarnóc z y Gusztáv nagybirtokos, ki fáradhatlan utánjárásával mindig a legjobb szakerőket szerezte be s a legkitűnőbb gyártmányokat és gépeket hozta forgalamba. A mi Tarnóczytól van, az a modern technika legmagasabb fokán áll s czége minden tárgyon a szolid kitűnő- legjobban megfelelő, munka garantiája. A nyári szezon különösen vészthozó a tűz esetekben s azért ez alka- lomal főleg tűzoltószer-, fecskendő- és szivattyú-gyára érdemli meg a legnagyobb figyelmet, mivel nemcsak a magánvagyon követeli meg a védelmet a kellő eszközök beszerzésével, hanem a közvagyon oltalma is egész községek részéről, melyeknek a kormány rendeletileg is ajánlotta Tarnóczy Gusztáv tűzoltószer-fecs- kendő- és szivattyú-gyárát. A gyár mint ilyen, csak 2 év óta működik, tehát még nem sokan ismerik, de azok, kik ott rendelték meg gépeiket, nem tudják eléggé dicsérni az újonnan szab. gépeinek jóságát és viszonylagos olcsóságát és azt, hogy 5 évi jótállással 10 évi részletfizetésre adja gépeit, a mi nagyon megkönnyíti a szegényebb községeknek a beszerzést. Minthogy uj gyára nem bir még annyi különféle összeköttetéssel és protektióval, mint a régi gyárak, de megbízhatóság és szolidságban azokat felül múlja, bátorkodunk azt a venni szándékozók figyelmébe ajánlani.

A hölgyek legkedveltebb és legszebb éke a kalap, de nem mindig jutnak azon kellemes helyzetbe, hogy valóban finom, nemes ízlésű készítményt találjanak. E tekintetben különösen ajánlhatjuk a füdő-utcza 1. sz. a. levő „Salon de mode“ meglátogatását, ennek tulajdonosa Mme L. Gr on er világ tapasztalással biró úrnő, ki 10 nyelvet beszél, s kinek ízlése a női kalapdivat terén a legkifejlettebb. Kalapjai csakis a legújabb párisi és londoni minták szerint készülnek, úgy hogy a jövő őszi és téli idényre divatul elfogadott IV. Lajos és madár diszminták termében már láthatók s általában mindenkinek egyéni és toiletti igényeihez megfelelően szolgáltatja a kalapokat.

A legsenyvesztőbb betegségek a görvélykor-, mirigy- és vérbetegségek, csúzos és köszvényes bajok, a test nyakhártyainak számtalan hurutos bántalmai esetén a 1 i p i k i (pakrácz-lipiki vasútállomás) jodfürdő azért a legajánlatosabb, mert az egyetlen jodhévforrás a continensen 64° G. hőmérsékü állandó hőmérsékkel. Nincsenek betegségek, melyekben itt a legbiztosabb gyógyulás érhető el, hogy rombolóbb hatásúak legyenek az ember életében, mivel enerválják, tehetetlenné, életunttá teszik, sőt magáról sem tudó hülyévé lesz az ilyen beteg, meg is őrülhet, de mindenesetre a korai halál mártalékáva válik e gyógysegély hiányában. Nők, férfiak és gyerekek egyaránt eshetnek e borzasztó balvégzet útjára s mivel az isteni gondviselés a természetnek sehol másutt oly nagy mértékben nem nyilatkozó erőit egyesítette a lipiki fürdőben, lehetővé vált e hazai

fürdőhelyünk oly nagy felvirágoztatása, hogy comfort, berendezés, szórakozás, elegantia s mérsékelt árak tekintetében is a világ leghirnevesebb fürdőinek első so- I rában áll. Mint fürdőorvos dr. Marse halko T a m á s jeles hírnevű orvos működik.

A közlekedés rendkívül mérsékelt áru jegyekkel történik. A hegyek által védett enyhe égalj és festői táj a kényelem és szórakozás rendkívül sokféle neme üdülők és szórakozóknak is fölötte kellemes tartózkodás; helyévé teszi a lipiki-fürdőt, melyet épen azért a legmelegebben ajánlunk mindenkinek.

Városi és vidéki hírek.

= Királyi nász. Mária Valéria főherczeg- nőnek Ferencz Szalvátor magyar királyi her- czeggel julius hó 31-én tartott egybekelése alkalmából az egész ország ünnepet ült. A királyi nász alkalmából városunk középületein (városháza, irgalmasok zárdája, (egyház, siketnémák intézete) nemzeti szinti zászló volt kitűzve, jelezve a nap ünnepélyességét.

= Püspökünk ő nagymóltósága, ötven éves jubileuma alkalmából, az elmúlt hét folyamán a város több templomában olvasott csendes misét. Hétfőn a felsővárosi plébániai templomban, szerdán a hétkápolnában, pénteken a sz. Fér.-rendiek és szombaton a kegyesrendiek egyházában tartá, mindenkor \'28 órakor, miséjét. Ez utóbbi napon (aug. 2-án), mely áldozópappá szenteltetése évfordulója, a főpásztor miséjére egészen megtelt ajtatos hívekkel a piaristák temploma, kik között láttuk a székeskáptalan többes a helybeli papság összes tagjait. Ugyanazon napon délelőtt 9 órakor a felső plébánia templomban (miután a székesegyház a restaurálás miatt még mindig zárva van) ünnepélyen „Te Deum“ tartatott, melyet dr. Virter Lajos prépost-kanonok, püspökünk egykori iskolatársa, végzett teljes segédlettel. A zenekar ez alkalommal Ulrich G moll miséjét adta elő, betétekül Stadler „Om- nipotens“ és Kempter „In te Domine speravi“ kvartettjei énekeltettek. A hálaadó isteni-tiszteleten jelen volt székesegyházi káptalan, a papság teljes számban, a helyben állomásozó honvédhuszár-ezred tisztikara, a városi hatóság, az összes hivatalok és intézetek tisztikarai" s nagyszámú közönség. Az örömnap emlékére nemzeti színű zászlók lengtek a püspöki papnevelde, a városház, a siketnémaintézet, írgalmasok zárdája s a fegy- ház épületein.

= Bérmálás az egyházmegyében. Püspökünk ő exciája a jövő hónap elején bérmakörútra megy egyházmegyéjébe. És pedig szeptember 3-án reggel vasúttal indul Félegyházára, onnan kocsiján Csongrádra megy, hol 4—6-án fog tartózkodni a bérmálás szentségének kiszolgáltatása és az iskolák látogatása végett. 7—9-én Szentesen, 10-én Mágocson, 11-én Derek- egyházán, 12—13-án Szegváron, 14—15-én Mindszenten, 16—-17-én Hód-Mező-Vásárhelyen lesz a bérmálás, melynek befejeztével ő exciája vasúton tér vissza székvárosába.

= Egyházmegyei hírek. Hegedűs Imre becskei ideiglenes adminisztrátor ugyanoda állandó adminisztrátorrá; R a j c z y László jászkerekegyliázi lelkész úrii adminisztrátorrá neveztettek ki. Káplánokul áthelyeztettek: Erdélyi Ferencz Gsongrádról Kecskemétre, innen Szed mák József Csongrádra; Horváth Béla Nándorból Lőrinczibe a gyengélkedő Mi Ilmáim Sándor helyére ki 'üdülés végett városunkba jött a szülői házhoz; Nagy Lajos pusztapéterii kisegítő, káplánul Szentesre tétetett a betegeskedő S z i r- m á k Béla helyére.

= Ötszáz forint a szegényeknek. Püspökünk ő nagyméltósága áldozó pappá történt felszen- teltetésének 50-ik évfordulója alkalmából a szegényekről is kegyesen megemlékezvén, ötszáz forintot küldött át a polgármesterhez a város szegényei részére. Ezen letétbe helyezett kegyadomány a lelkészekkel s a sz. Vincze-Egylet elnökségével egyetértve fog azok között ő nméltósága szándékához képest kiosztatni.

= Személyi hírek. Csávóiszky József kanonok Németországba utazott. — Dr. M i 11 é n y i Gyula kanonok papnöveldéi igazgató N.-Kanizsáról, hol a szünidő egy részét töltötte, városunkba visszaérkezett. — Révész István dunakeszii lelkész Gleichenbergből, hol egészsége helyreállítása végett hat hetet töltött, visszatért. — Leich tn er Benő a kötő-szövőgyár vezérigazgatója pénteken A rja d r a utazott, hogy az ottani iparkiállitáson, hol készítményeivel a helybeli szövőgyár is képviselve van — jelen legyen. — Reiser László ipar- és kereskedelmi hitelintézeti vezérigazgató a kaltenleutgebeni fürdőhelyről hazaérkezett

— Társas vacsora. A n d á s s y Sándor újonnan kinevezett fegyházigazgató tiszteletére jó barátai társasvacsorát rendeztek a Casinóban szerdán, melyen 64-en (köztük 21 városi képviselő) jelentek meg. Az első felköszöntöt II el c z Ferencz kir. járásbiró mondotta a királyra, Dr. F r e y s i n g e r Lajos az igazságügyminiszterre, Vörös Károly az uj igazgatóra, A n- drássy Sándor a város köszönségére világosan kijelentvén, hogy a város ügyeibe és a pártmozgalmakba beleavatkozni nem fog és hogy a polgárok között a békés egyetértést előmozdítani iparkodand. Dr. Pl u - z e 11 a és Rose albirák az ügyvédi karra mondtak felköszöntöt. A kedélyesen lefolyt társas vacsora éjfél felé ért véget. A vacsorának sokan pártszinezetet akartak kölcsönözni, de ezt eklatánsul megczáfolta az uj igazgató által telt és minden komolyan gondolkodó részéről helyeselt nyilatkozat. Az igazgató szavatartó ember s így nyilatkozata senkinek sem adhat jogot a kétkedésre.

= Dr Pauer Imre, a magyar tud. Akadémia II. osztályának titkára folyó hó 1-én átvette az Akadémia főtitkári teendőinek ideiglenes vezetését.

= A porczinkulai búcsú tegnap tartatott meg a helybeli sz.-Ferencz-rendiek templomában, mely alkalommal ünnepélyes isteni tisztelet, magyar és német szén tbeszédek tartattak.