Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

XI. évfolyam.

Vácz, 1889. nov

44. szám.

ElöfÍKetési fíra.: évnegyedre

..........................1 frt 50 kr.

házhoz hordással vagy postai szétküldéssel.

Egyes szám ára : 30 kr.

Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület.)

Hirdetések:

Nyílt-tér:

a legolcsóbban eszközöltetnek

sora

..........................30 kr.

s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték

ményben részesülnek.

minden beiktatásnál . 30 kr.

A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők)

Vácz, Gasparik-utcza 151. sz.

Kéziratokat nem adunk vissza. — Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.

A kötő-szövő gyár hivatalos átvétele.

A városi tanács — dr. Franyó István tanácsnok iparügyi előadó, Korpás Márton tanácsnok építészeti előadó, Gajáry Géza városi főjegyző, Várady János aljegyző — által, Rappensberger József szakértő mérnök közben jötte mellett Bach- mann Károly építőmestertől (amennyiben a gyár részéről a kitűzött átvételre senki sem jött a Budapesttől oly messze (?) eső Váczra fel) f. évi október hó 28-án vétetett hivatalosan át az uj gyár, illetve vizsgáltatott felül, váljon a tervrajz szerint pontosan lett-e az építkezés keresztül vive?

Ez alkalommal konstatáltatott, hogy: a szövőgyár azon a helyen épült, a melyet részére a város közönsége adományozott és kijelölt. A gyárnak úgy a vásártérre néző homlokzata, mint a tulaj- donképeni munkatermek is a tervrajzon kitüntetett helyeken építtettek; az egész épület erős égetett téglából, cserép fedéllel, a lakó s irodahelyiségek s munkatermek az egészségnek teljesen megfelelően építtettek, amit bizonyít az is, hogy 10 méter széles s 4M méter magasságúak s kellő számú légjárókkal ellátattak. A termek levegővel fűttetnek s villanynyal világíttatnak, az épület pedig minden megszakításánál tűzfallal van ellátva. A gyártelepen levő 2 kút úgy alakházak, mint a gyártelep részére kellő mennyiségű és jó minőségű ivó vizet szolgáltat.

A gyári épületek a szomszédos Neumann-féle gyártól 6 méter távolságra a vasúti vágánytól pedig a tűztávolon kívül vannak építve.

Úgy a kazán helyiség (melyben egyelőre egy 70 légny. gép van alkalmazva), mint annak mellék helyiségei a tervrajz szerint lettek építve; a kürtő i

!»«aa-iOKraKÄUIBMÄn M-<ro.TraOonCB^a«a»J»,'iÄ^-ÄiCXrLnKJ39KÄ!SSS»EZaöeaKSie»XälZ3»X«lÄ3UräE2»«Sre*«3aeyBsii!KSM?^E3HXG<»<Zi

A Jaczi Közlöny“ íárczája.

Honvédeink emlékezete. *)

Fájó kebellel, néma gyászszal Állunk ma meg e drága szent helyen,

Hol a dicsők oly hős tusával Hullottak el s győztek az ellenen,

Kik nemzetünk borús egére Felszálltának, mint fényes csillagok;

Ha jő a vész, ha küzd a zsarnok,

Fényök majd újra biztatón ragyog.

Miként a gyermek atyja sírján,

Letérdelünk e néma liánt felett,

Hol lelkesülve szebb reményért Oh annyi honfisziv elvérezett;

Itt. van hazánknak Golgothája,

Hol az igazság annyit, szenvedett,

De a szabadság szent erénye Diadalt nyert a szikla-sír felett.

Virág füzért teszünk e sírra,

Munkás kezek szedték ma egybe azt,

Munkás kézben remél honunk is,

Csak az teremt majd biztató tavaszt.

Rombolja csak a gyáva tétlen A szent szabadság ékes templomát,

Biztos reményt s támaszt e honnak Csak tiszta hit, erény és munka ád.

Dobhatja szerte vészes üszkét A hithideg, a renyhe törpe nép,

Melyet a nagyzás egyre kinoz,

Melyet a hitvány pénzvágy egyre tép :

Ami szivünk egyért dobog csak,

Egyért hévül lelkünk s fárad karunk:

Édes hazánknak boldogsága az,

Ezért élünk s ha kell, ezért halunk.

*

* *

Isten! élők s holtak reménye,

Ki igaz vagy és osztasz égi bért,

E hősöknek óh adj nyugalmat!

Kik éltet áldoztak a szent ügyért.

S ha küzködünk, te légy reményünk,

Hisz’ eddig is csak szent karod takart;

Ne nézd, bár olykor vétkezünk is Oh Isten áldd meg a szegény magyart!

Révész István.

*) Szavalta halottak estéjén a váczi honvéd emléknél Czil ling Mihály a katli. legény egylet könyvtárnoka.

30 méter magasságú a földszinttől s a mennyiben közelében gyúlékony anyag vagy épület nincsen, csúcsára szikrafogó alkalmazása szükségesnek annál is inkább nem találtatott, mert reá villámhárító alkalmaztalik; a mennyiben továbbá a kazán akként van szerkesztve, hogy szükség esetén a gyár minden részébe külön csöveken elegendő mennyiségű vizet szolgáltat, ennélfogva fecskendők alkalmazása nem szükséges.

A gyárban felhasznált (aránylag igen csekély mennyiségű) viz a vasút felől ásott vizfolyóba ömlik.

Mindezek alapján a szakértőül meghívott mérnök: amennyiben az épületek a tervrajzban feltüntetett méretekben és konstatált jó minőségű anyagokból építtettek, súgy a fedelek faszerkezete mint cserepeztetésük kifogástalan, úgy az épületeket, mint az összes építkezést biztosnak s elfogadhatónak véleményezvén, mi kétségünk sem lehet, hogy a városi tanács azokat legközelebb tartandó ülésében észrevétel nélkül átvenni s a gyár működése megkezdhetésére az engedélyt megadni fogja.

A kő meg van törve ... az első lépés városunk biztos haladására megtétetett. Vajh' adná az Ég, hogy a legközelebb jövőben egy második gyár átvételéről Írhatnánk, s kifejezhetnők igaz örömünket, hogy városunkban létesül az, ami szegény népünknek betevő falatot, városunknak szebb jövőt s a mi jövedelmet sem hozó luxus befektetések állal egészen elfogyasztott városi nagy tőkéink helyett állandó jövedelmet biztosit, városunk ősi szép nevét nemcsak szeretett hazánkban, de a messze külföldön is ismertté teheti. —i.—

A megemlékezés napján.

A sírok ékességei tanúskodnak — a tömeg ítélete szerint — a kegyelet nagyságáról. Az emberek a holtak országában is a külsőségeket keresik, s egy pazar fénynyel ékített sírnál meg-megáll a sokaság, s elmélkedik az élők nagy kegyeletéről, mely a legtöbb esetben csak a látszatban létezik.

De a bántó külsőségek mellett oly jól esik látni az igaz kegyelet megnyilatkozását, az egyszerű sirhal- mot a szerető kezek által font élőkoszorúval s a mélyen érzett gyászt csillogó könyüivel a szemben. Nem bámulja senki c sirt, nem háborgatja a fiatal leányt, ki ott térdel az édes anya egyszerű sirhalmánál s imádkozik . . . Imádkozik bocsánatért, imádkozik irgalomért . . . Az elsőre annak van szüksége, ki a hantok alatt nyugszik, az utóbbira pedig a szegény leánynak, kit az élet oly súlyos terhekkel rakott meg . . . Mint 15 éves gyermekleány arra lett utalva, hogy fenn tartsa magát s beteges tehetetlen édes anyját. A modern világ gondoskodott róla, hogy nyittassák kereset-ág a nőknek is, kikről nem gondoskodik férfi, kik önmagukat, esetleg egy családot is kénytelenek eltartani. Mily nehéz, mily nyomasztó feladat ez egy nőnek, nem szükséges magyarázni. hisz' mindenki ösmeri eme kereset-ágakat.

Irma kisasszony posta-kiadónő lett. Én azt hiszem, nincs a világon ember, ki terhesebb, kinzóbb munkával keresné kenyerét, mint egy pósta-távirda kiadó. S ez a szegény leány óriási lelki erővel küzdötte le állásának nagy nehézségeit, melyeket súlyosbított még az a körülmény is, hogy hivatalos elfoglaltságai után otthon a beteg anya fájó panaszait, a sors elleni kifakadásait kellett hallgatnia.

De a leányka nem vesztette el életkedvét — bízott a jövőben. Fiatal volt, egy egész élet állott előtte, tele ábrándos, boldogító, gyönyörködtető képekkel, milyeket csak szerelmes szív képes a képzelet elé állítani. Mert életének nyomorúsága nem volt képes elnyomni szivének szerelemre hivó szavát. Felhangzott az s betöltötte egész valóját. Szeretett, szerelme viszonoztatolt s ez az érzelem megaranyozta kedélyvilágát. Tiszta, önzetlen szivének egész odaadásával csüggött egy fiatal férfiún, 1 kitől egy szebb jövő boldogságát reményiette. S ezen.

Ipariskolai bizottsági gyűlés.

Városunk ipariskolai bizottsága folyó évi október hó 30-án a városház kis tanácstermében Gsávolszky József elnöklete alatt gyűlést tartott, mely alkalommal a több tanoncz által igénybe vett rajzeszközök be nem fizetett árát törlésbe hozta, az iskola gondnokot felhatalmazta, egyúttal, hogy rajzszereket 50 frt erejéig szerezzen be.

A bizottság folyó évi november hó 3-én az ipariskolával kapcsolatban tényleg megnyitandó I. fokú kereskedelmi iskolát illetőleg következő intézkedéseket tett: Donovitz Vilmos váczi takarékpénztári főkönyvelő személyében megválasztotta a kereskedői tanítót, s ezen minőségében leendő megerősítés végett a város képviselőtestületéhez felterjesztést határozott intézni; a kereskedő tanonezok behatási idejét folyó nov. hó 2. és 3-ik napjainak délelőtti 11—12 órára tűzte ki, a mikor is a kereskedők tanonczaikkal együtt kötelesek jelentkezni a tanonezok behatása végett Kubinyi Endre ipariskolai igazgatónál (lakása a vácz-alvárosi plébániai helyiségben.)

Ezek után felhatalmazást adott a gyűlés ipariskola intézményi gondnoknak, miszerint egyetértőleg a kereskedelmi iskola tanítójával tankönyvek beszerzése iránt intézkedjék.

Végül a gyűlés az elnök előterjesztésére Vörös Ferencz volt helyettes ipariskolai igazgatónak és Intzédy Soma ipariskola intézményi gondnoknak az ipariskola körül eddi gélé tanúsított fáradhatlan és buzgó működésükért elismerést és jegyzőkönyvileg köszönetét szavazván: több tárgy hiányban elnök a gyűlést berekesztettnek jelentette ki.

reményben küzdött az élet terheivel s emésztő gondjai daczára folyton életvidor volt.

Azok pedig, kik nem ösmerték a kis póstás-kisasz- szony érzelmeit, úgy el tudtak csodálkozni azon, hogy e gyönge leánykát nem bírja letörni az élet nehéz küzdelme.

És valóban úgy látszott, hogy nem bírja letörni. . .

Egy napon az a hir terjedt el a városban, hogy a postás-kisasszonynak gyűrűs ujján már ott van a jegygyűrű. Sőt a levélhordó még azt is újságolta, hogy már a papnál is voltak s a legközelebbi vasárnapon ki lesznek hirdetve.

Kis városban gyorsan terjed a hir, s igy csakhamar az egész város megtudta a postás-kisasszony szerencséjét. Sokan örültek e hírnek, mert sokan szerették . . . s azután meg a közvélemény is rendesen a mellett van, kit a szerencse felkarolni látszik.

Nagyon természetes, hogy a következő vasárnapon megtelt a templom, mert mindenki személyesen akart meggyőződni az eljegyzésről.

De mily nagy volt a meglepetés, midőn a hirdetés elmaradt. A hívek egymásra néztek, összedugták fejeiket, suttogtak s mindenfélekép kifejezték csodálkozásaikat e nem várt esemény fölött. Sokan még azt is gondolták, hogy a plébános úr talán feledékenységből hagyta el a hirdetést s a délutáni istentiszteletre is elmentek, gondolva, hogy itt helyre hozza a mulasztást. De ezek is csalódtak.

Megeredtek aztán a találgatások, a különféle pikáns értelmezések, melyek mind a szegény leány jó hírnevének rovására történtek. Mert a közvélemény (különösen a kis városi) rendesen elitéli azt, kit az élet sem kiméi.

A dolog pedig úgy történt, hogy a vőlegény, meghozatva menyasszonyának a házassághoz szükséges keresztlevelét, abból megtudta, hogy menyasszonya nem törvényes házasságból származott s szerelme nem volt képes legyőzni előítéletét... s az eljegyzést felbontotta...

A kis leány ott imádkozik most az anya sírjánál. Imádkozik bocsánatért . . . imádkozik irgalomért . . .