Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-27 / 43. szám
s prédikácziói, felolvasásai alatt szép összeg könyörado- mányt gyűjtött a hittérítői székhelyén építendő Szent- István-tempiómra. Legutóbb Kapuvárolt volt, honnét Bécsen, Gráczon, Münchenen át Párisba utazik, hol a misszió vezetősége székel. Újév táján egy franczia gőzösön megy vissza Kínába, a kis kínai fiúval, Petolo- val, ki útjában kisérte s magyarul is megtanult, de az ; égalj miatt sokat betegeskedett. = Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Vácz- Szent-Lászlón f. hó 22-én temették el a vidék példátlan részvéte mellett lapunk munkatársának: Bezsilla Nándor joghallgatónak édes atyját: Istvánt, ki 03 éves korában költözött el az élők sorából. A boldogult mint tanító 30 évig fáradhatlan buzgalommal működött, s a környék becsülését és tiszteletét mindenkor bírta. Az elhunytat gyászolják szerető hitvese és három gyermeke. Ny. b.! = A gőzfürdő úgy látszik örökre berekedt. Már több mint negyedév óta zárva van állítólag azon czél- ból, hogy rajta javítások eszközöltessenek. Ily hosszú idő alatt talán már helyre lehetett volna hozni s nem kellene közönségünknek oly sokáig e jótéteménytől megfosztva lenni. — Tűzoltó gyakorlat. Önkéntes tűzoltóink múlt vasárnap délután a főutczán levő laktanya tágas udvarán gyakorlatot tartottak összes szereikkel. Először a fecskendők fel- és leszerelésében, majd a tűzoltáshoz szükségelt egyéb szerek elhelyezésében gyakorolták magukat, végre tűzoltási próbát tartottak. A vészt adó jelre a szerkocsin levő létrák segélyével rögtön a háztetőn termettek s a szivattyút a közeli Duna mellett helyezvén el, a fecskendezést három felé oszolva végezték. Önkéntes tűzoltóink dicséretet érdemelnek, hogy a magokra vállalt nemes feladatnak megfelelendők, iparkodnak elsajátítani a szükségelt ügyességet, csak az kár, hogy gyakrabban nem tartanak ilyetén gyakorlatokat. — Hirtelen halál. Öreg Kurdi Dávid e hó 24-én elment, fiával Gyadára répáját haza szállítandó. Egy kulacs bort is vitt magával útravalóul. Útközben előszedvén a kulacsot, előlit) fiát kínálta meg, azután a 72 éves öreg maga is jót húzott a borból; de alighogy lenyelte azt, eltántorodott s összerogyott és pár perez múlva meghalt. Holttestét bonczolás végett a kórházba szállították, hol is szélhűdés konstatáltatván, e hó 25-én eltemeti etett. == Hálaköszönet. Alulirt kedves kötelességének ismeri tekintetes Saxlehner Andor úrnak, a helybeli ágost. hi tv. ev. egyháznak szükségei fedezésére átadott 200 frtnyi kegyadományáért a nyilvánosság előtt is a jelzett egyház nevében hálás köszönetének kifejezést adni. Váczon, 1889. október 25. Tornyos Pál ev. lelkész. = Jegyzőválasztás Újpesten. Az újpesti köz- gazgatási jegyzői állás betöltése f. hó 21-én ment végbe. A választás Rudnyánszky László váczi felsőjárási szolgabiró elnöklete alatt ejtetett meg; a képviselő testület np.gy szavazattöbbséggel Kiss János dunakeszi jegyzőt választotta meg. = Várföldi Elek úr legújabban három csinos férfi-négyest szerzett, melyek authograph-nyomatban jelentek meg. E négyesekben a következő költeményeket zenésitette meg: „A szellőhez“ Kisfaludy Károly tói, „Éjjel“ Petőfitől és „Katonai bordal“ Shakespearetűl. Ezen énekeket a Fáy Zoltán ének- és zenetár vezetése alatt álló dalos-kör legközelebb tartandó hangversenyén fogja előadni. nehány óra múlva, hogy vissza felé ment, a hideg nem metszette arczát, a hó nem csikorgott talpa alatt s az ég egészen ki derült, a déli szél kezdett fujdogálni. A mulatságon a kún kapitányt félre hívja Zsiga tánezosnéjának atyja s kérdi, ki az a fiatal? a kivel oly jól találja magát. — Az barátom, épen neked való vő. A laczházi biró fia, csinos, vagyonos s némileg tanult is. Tetszik talán ? A két férfi tovább beszélgetett s azzal váltak el, hogy a kapitány kezet adott társának, hogy ha kell — egy szavába kerül s vő lesz a fiatal. Nagy szó volt akkor: kún kapitány. Minden szava a kúnok előtt parancs volt. Hátha még azzal kérkedhetett valamelyik kún, hogy hozzá a legjobb indulattal viseltetik? És ime az kilátásba volt helyezve Szabados uram részére. Éjfél után egy rémes hir járta meg a terembe levők sokaságát. Az arezok a hírtől elhalványodtak, a zene elnémult, a terem ürülni kezdett s a vendégek kocsi- jok, szánkájok után lótottak, futottak. A kis Duna másfél könyöknyit áradt. Ily hirtelen, hogy lehetett ez? És csakugyan úgy volt. A vendégek egy része csak gyalog menekülhetett a jégen át élet-veszély között. Reggelre egy jó öllel volt magasabb a víz és délre a partok vizben álltak. A jég megindult, de félórai út után Ráczkevi alatt levő szigetnél egymásra torlódva megállt. A viz rohamosan nőtt. Este felé az alantabb levő házak már vizben voltak. Menteni, csak menteni, a mit lehet. Megmentették egy kis harangjukat. Mi most Lacz- házához tartozó Móricz gátja nevezetű pusztáján van, megmentették továbbá a város 1651-ből eredő pecsétjét s még holmi apróságot, mi a város birtoka máig is. Futott a nép éjnek idején azon magasabb helyre, hó] a város ma áll. Három nap múlva, hol a város állt, egy tenger volt, lőre hamva sem volt városnak többé. Ez történt 1741. tavaszán. Kezdtek a magaslaton építeni; az építkezés folyt. Az ár lefolyása után jött Sztojnits uram, s kiken egithetett, még, segített.. A nép megválasztotta polgár= Nagylelkű adomány. Újpesten a róni. katli. templom bekerített területét díszes parkká változtatják át. Illek Vincze plébános kérésére József főherczeg ő fensége körülbelül kétezer cserjét, bokrot és fát ajándékozott alcsúthi kertjéből a templom környékének díszítésére, mely nagylelkűségéért Újpest katholikusai a ; legnagyobb hálaérzettel adóznak ő fenségének. A terület befásitása még az őszszel eszközöltetik s Így jövő tavaszra az Isten házának környéke megfelelő pompában fog diszleni. = Az őszi faültetés mellett. Napról napra szaporodik azok száma, kik az őszi faültetés mellett vannak, s nem is minden alap nélkül, ha meggondoljuk azt, hogy a fában a nedvkeringés már nagyon korán tavaszszal szokott megindulni, s ilyenkor a föld nedvessége miatt még nem mindenkor lehet ültetni, így rendesen megkésünk a nélkül, hogy észrevennők, s a nedvkeringésben az ültetés előtt csak zavart idézünk elő. Részünkről is határozott előnyt adunk az őszi ültetésnek, főkép ha azt október közepétől november közepéig ejtjük meg, s hogy igy az ültetett fa az erősebb fagyok beköszöntéséig uj helyen mintegy megszokhas- sék. Mindig célszerű azonban, ha az őszi ültetés alkalmával az ásott gödör felületét szalmatövek, vagy rossz polyvával behintjük, s igy a lehető nagyobb mérvű fagyok behatolását általa gátoljuk. F. L. = Esküvő. Délegyházán f. hó 19-én tartotta az ó-templomban esküvőjét Baksay József gymnásiumi tanár Horváth Francziskával, Horváth Gábor szép és szeretetreméltó leányával. Az esketési szertartást a vőlegény fivére Baksay Károly, püspöki szertárnok végezte, megható beszédet intézvén az ifjú párhoz. = Hirdetéses levelezőlapok. Baross miniszter még a múlt esztendőben megengedte olyan levelezőlapok kibocsátását, a melyekre egyes ezégek hirdetései vannak rányomtatva, a melyek éppen azért olcsóbbak. A föltétel az volt eredetileg, hogy 50 ezer kártyát kell megrendelni ugyanazzal a szöveggel. Miután azonban a kedvezménynek igy csak a legnagyobb kereskedő ezégek vehették hasznát, a miniszter most intézkedett, hogy esetleg ötezerre való megrendelésnél is lehessen már ilyen kártyákat nyomtatni. — Fatenyésztési Lapok. Újpesten Erschin- ger János gondos szerkesztésében most október hó 1 -én „Fatenyésztési Lapok“ czimén igen érdekes tartalmú és csinos kiállítású lap indult meg, mely czéljául tűzte ki a vasúti vonalak, hegylejtők és utak befásitását, valamint a faiskolaügy, fatenyésztés, gyü- mölcsészet és kertészetet gyakorlati alapon — és a tárgy könnyebb megérthetése czéljából számos illusz- tráczióval ellátva — előmozdítani. A lap mellé „Tárcza“ melléklet van csatolva, melyben a kertészeti és gazdasági irók, a szakegyesületek tisztikarának, a kertészet és gazdaság terén érdemeket szerzett férfiak élet-rajzai és arczképei lesznek közölve, továbbá a szakiskolák és minta-faiskolák és minta-kertészetek Írásban és képekben ismertetve. — Az első számban sok hasznos és érdekes czikk van ; „Tárcza“ mellékletén dr. Rodiczky Jenő, kassai gazdasági tanintézet igazgatójának sikerült életrajza, művészi kivitelű arczképével; és a budapesti gyümölcs-, szőllő-, bor- és szesz-kiállitás leírása van közölve. — A lap megjelenik minden hó 1-én és 16-án 1 \i2—2 nagy iv terjedelemben. = A könyörületesség filloxérái. Az utóbbi időben igen gyakran megesett, hogy a könyöradomány- gyüjtéseknél visszaélések történtek, amennyiben sok érdemeden ember kapott könyöradománygyüjtésre engedélyt. nak s lett redemtus földje elég. Megtörtént Szabados uram s a közte elméletben fent álló rokonság tényleg. Megtörtént az eljegyzés. Jő egy napon Dancsó kún kapitány, hozva egy számadással tele irt papirt s onnan le olvasta, hogy az 573,900 frt elzálogosítás összegéből Laezházárá esik 5900 frt. Tanács uraimék elszörnyüködtek s aztán rövid tanácskozás után kimondották, hogy ha bár a legnehezebbükre esik is, a váltság dij, mi reájuk esik, — meglesz. Nagy szűke volt akkor a pénznek, hát még egy olyan városban, hol kevéssel ezelőtt mindent elsöpört az ár ? De hát a szabadság utáni vágy, minden nehézséget eltörpített. Dancsó kapitány a bíróval beszélgetve elő hozta annak fiát, hogy jó volna már egy kis takaros menyecske. S úgy szőtte a beszédet, hogy előjött benne az ő jó akaratja s hogy egy neki valót már ki szemelt. Biró uram csak fetrengett ülő helyén s úgy látszott, inkább szeretne kint a pusztán a legnagyobb záporban lenni, mint e beszédet hallgatni. De hát mit tegyen? Meg kell azt a kún kapitányt hallgatni. Jaj, csak felelni ne kellene rá. — Azt hiszem, mondá a kapitány, meglesznek elégedve, én mondom. Hány, meg hány kún biró melle feszült volna-e beszédre? E megtiszteltetésre? Nagy úr is volt egy kún kapitány. A kún nép földi Istene, óriás hatalommal s felelősek minden tettükért lelkiismeretűknek. Nagyot sóhajtott először a biró, aztán szépen megköszönte a nagyságos kapitány úr atyai gondoskodását s kijelenté, hogy fián már nem segíthet, jegyben jár két hét óta. A kapitány kicsinyléssel mondá, hogy azt hiszem, az én ajánlatom megérdemlőié, hogy nein egy, de ötven eljegyzést felbontsanak. Különben igen jól van, éljenek boldogul. A kapitány felkelt s majdnem parancsoló hangon mondá a bírónak, hogy délután nagy gyűlést hirdessen. A hangtól szinte megrettent a biró. Össze jönnek a tanács uraimék s kíváncsian várják, mi lesz a tárgy? A belügyminiszter ennek következtében utasitotta a törvényhatóságokat, hogy az ilyen engedélyek kiállításánál szigorúan járjanak el s elrendelte, hogy ilyen engedélyeket ezentúl csak a főtiszt viselők állíthassanak ki. Ezzel akarja elejét venni a miniszter annak, hogy „gyászos özvegyek“ szerepeljenek, akiknek teljes világéletükben nem volt. gyászolni való férjük s „48-as honvédek“, kiknek holttestein át csak azért nem száguldozhattak annak idején fújó paripák, mert ők 1848-ban békésen szenderegtek még a bölcsőben. = A tanítók fizetése. Az elemi iskolai tanítók sanyarú helyzetén és nyomorán van hivatva segíteni az a rendelet, melyet a kultuszminiszter az ország ösz- szes tanfelügyelőihez intézett. A rendelet szerint — melyet a hivatalos lap közöl - a miniszternek tudomása van arról, hogy az elemi isknlai tanítók fizetése az ország számos községei és felekezeti iskolájában nem éri el a törvényes 300 frtnyi mimimumot, miért is felhívja a tanfelügyelőket, hogy a tankerületökben levő azon községi és felekezeti iskolákat, melyekben a tanító fizetése a törvényileg megállapított mimimumon alul áll, az iskola jellegének feltüntetéseivel, névszerint Írja össze, amennyiben a tanítói állomás be van töltve, a tanító nevét is említse meg; továbbá mindenik iskolára nézve a tanítói állomással egybekötött fizetés pénzértékét pontosan tüntesse ki. Mi helyeselni tudjuk a miniszter eljárását, mert ez által egy régi és tanügyünket hátráltató ügy nyerne elintézést. = Egyszerű gyümölcseltartási mód. Minthogy telelő helyiség felett nem mindenki rendelkezhetik és mégis óhajtana gyümölcsöt télire eltenni: az alábbiakban ajánlunk egy egyszerű, ha nem is uj eltartási módot, talán lesznek olvasóink között, kik hasznát vehetik. Egy üres hordó egyik fenekét kivéve, annak aljára jól kiszárított homokot teszünk mintegy két ujnyi vastagon, melyre az előre papirosba göngyölt gyümölcsöket úgy helyezzük el, hogy mindegyik szabadon álljon; ha az első sorral készen vagyunk, kitöltjük a hézagokat homokkal és reá rakjuk a másodikat, harmadikat stb. Midőn a hordó megtelt, újra egy vastagabb homok réteg jön reá, mire befedjük a tetővel és olyan helyre állítjuk, hol 2—3 foknyi hideget is minden ártalom nélkül kiáll. Meg kell még jegyeznünk, hogy hordó helyett egy erősebb fajta láda is használható, mely ép úgy megfelel a czélnak, mint a hordó. Hogy ide is egészséges és ép gyümölcsöket kell rakni, azt talán felesleges is mondani. F. L. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 34—52. Irodalom. = A 30.000 példányban megjelenő »Btidapcsl« czimű képes politikai napilap, — mely immár XIII-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi példányban jelenik meg, hogy két rotációs-gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A »Budapest« e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzetiem független irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig eredeti rajzok után készült képeinek köszönheti. A »Budapest«, — nem csinálva két kulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos, — nyíltan és kitartóan Magyarország teijes állatni függetlensége és önállósága mellett közti. Azt akarja, hogy legyen önálló Előterjeszti kapitány uram, hogy az előbbi gyűlésen tévedésbe esett, mert Laczházáa váltság díjból nem 5900 frt esik, hanem 9900 frt. Keseredett szívvel vette a tanács a tévedést tudomásul, de legjobban Szabados biró uram. Nem szólt semmit, de lehetet arczárul látni a belső lelki tusát. — Meg lesz az a váltság! Mondá a tanács. S a gyűlés szétoszlott. Elmondja az egész esetet a biró leendő nászának, ki csak mosolygott az egészen. Múltak a napok, hetek, hónapok, s közelgett az esküvő napja, mi végre el is érkezett. Nagy eset volt az abban az időben, hogy egy kún biró fia nem kún leányt vesz el. Volt is annyi mendemonda, hogy no. Az esküvő után egy gyűlésen megjelent az öreg Sztojnits s kérdé a tanácsot, hogy miként áll a váltságdíj összege? Lassan folyik az, mondák neki szomorú arczczal. — Mennyi fofyt már be ? — Alig öt ezer forint. Nagy a nyomor. —- No hát uraim, mondá az öreg rácz gondolkozva, hogy megmutassam, mennyire ragaszkodom önökhöz, szivem mélyéből a legjobbat kívánva, a legszívesebben ezennel felajánlom a hiányzó összeget. Vegyék uraim tőlem e szives ajándékot kegyesen. Azzal oda olvasott az asztalra négyezer forintot. Mindenki el ámult e tettre s alig jöttek magukhoz. Ma is sok annyi pénz, de akkor ez nagy vagyon volt s ime egy nem is kún ajánlotta ezt fel. A kun kapitány óhaja hogy dugába szállt, a vált- ság-dijat kétszeresére emelte fel. Tehette, nagy úr volt, a korlátlan hatalom markába volt szorítva. Érezte hatalmának súlyát mindég e város, mert Laczháza ügye mindég a legutolsó maradt. A fiatal pár azonban boldog lett s a kun, meg a rácz vér keverődése annyit használt, hogy a kevert vérből eredő maradékok csak oly nyakas kunok lettek, mint mikor a kún a kún vérrel vegyült. Mészáros Sándor.