Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

s prédikácziói, felolvasásai alatt szép összeg könyörado- mányt gyűjtött a hittérítői székhelyén építendő Szent- István-tempiómra. Legutóbb Kapuvárolt volt, honnét Bécsen, Gráczon, Münchenen át Párisba utazik, hol a misszió vezetősége székel. Újév táján egy franczia gő­zösön megy vissza Kínába, a kis kínai fiúval, Petolo- val, ki útjában kisérte s magyarul is megtanult, de az ; égalj miatt sokat betegeskedett. = Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Vácz- Szent-Lászlón f. hó 22-én temették el a vidék példát­lan részvéte mellett lapunk munkatársának: Bezsilla Nándor joghallgatónak édes atyját: Istvánt, ki 03 éves korában költözött el az élők sorából. A boldogult mint tanító 30 évig fáradhatlan buzgalommal működött, s a környék becsülését és tiszteletét mindenkor bírta. Az elhunytat gyászolják szerető hitvese és három gyermeke. Ny. b.! = A gőzfürdő úgy látszik örökre berekedt. Már több mint negyedév óta zárva van állítólag azon czél- ból, hogy rajta javítások eszközöltessenek. Ily hosszú idő alatt talán már helyre lehetett volna hozni s nem kellene közönségünknek oly sokáig e jótéteménytől meg­fosztva lenni. — Tűzoltó gyakorlat. Önkéntes tűzoltóink múlt vasárnap délután a főutczán levő laktanya tágas udva­rán gyakorlatot tartottak összes szereikkel. Először a fecskendők fel- és leszerelésében, majd a tűzoltáshoz szükségelt egyéb szerek elhelyezésében gyakorolták ma­gukat, végre tűzoltási próbát tartottak. A vészt adó jelre a szerkocsin levő létrák segélyével rögtön a ház­tetőn termettek s a szivattyút a közeli Duna mellett helyezvén el, a fecskendezést három felé oszolva végez­ték. Önkéntes tűzoltóink dicséretet érdemelnek, hogy a magokra vállalt nemes feladatnak megfelelendők, ipar­kodnak elsajátítani a szükségelt ügyességet, csak az kár, hogy gyakrabban nem tartanak ilyetén gyakorla­tokat. — Hirtelen halál. Öreg Kurdi Dávid e hó 24-én elment, fiával Gyadára répáját haza szállítandó. Egy kulacs bort is vitt magával útravalóul. Útközben elő­szedvén a kulacsot, előlit) fiát kínálta meg, azután a 72 éves öreg maga is jót húzott a borból; de alighogy lenyelte azt, eltántorodott s összerogyott és pár perez múlva meghalt. Holttestét bonczolás végett a kórházba szállították, hol is szélhűdés konstatáltatván, e hó 25-én eltemeti etett. == Hálaköszönet. Alulirt kedves kötelességének ismeri tekintetes Saxlehner Andor úrnak, a helybeli ágost. hi tv. ev. egyháznak szükségei fedezésére átadott 200 frtnyi kegyadományáért a nyilvánosság előtt is a jelzett egyház nevében hálás köszönetének kifejezést adni. Váczon, 1889. október 25. Tornyos Pál ev. lelkész. = Jegyzőválasztás Újpesten. Az újpesti köz- gazgatási jegyzői állás betöltése f. hó 21-én ment végbe. A választás Rudnyánszky László váczi felső­járási szolgabiró elnöklete alatt ejtetett meg; a képvi­selő testület np.gy szavazattöbbséggel Kiss János duna­keszi jegyzőt választotta meg. = Várföldi Elek úr legújabban három csinos férfi-négyest szerzett, melyek authograph-nyomatban jelentek meg. E négyesekben a következő költeménye­ket zenésitette meg: „A szellőhez“ Kisfaludy Károly tói, „Éjjel“ Petőfitől és „Katonai bordal“ Shakespearetűl. Ezen énekeket a Fáy Zoltán ének- és zenetár vezetése alatt álló dalos-kör legközelebb tartandó hangversenyén fogja előadni. nehány óra múlva, hogy vissza felé ment, a hideg nem metszette arczát, a hó nem csikorgott talpa alatt s az ég egészen ki derült, a déli szél kezdett fujdogálni. A mulatságon a kún kapitányt félre hívja Zsiga tánezosnéjának atyja s kérdi, ki az a fiatal? a kivel oly jól találja magát. — Az barátom, épen neked való vő. A laczházi biró fia, csinos, vagyonos s némileg tanult is. Tetszik talán ? A két férfi tovább beszélgetett s azzal váltak el, hogy a kapitány kezet adott társának, hogy ha kell — egy szavába kerül s vő lesz a fiatal. Nagy szó volt akkor: kún kapitány. Minden szava a kúnok előtt parancs volt. Hátha még azzal kérked­hetett valamelyik kún, hogy hozzá a legjobb indulattal viseltetik? És ime az kilátásba volt helyezve Szabados uram részére. Éjfél után egy rémes hir járta meg a terembe levők sokaságát. Az arezok a hírtől elhalványodtak, a zene elnémult, a terem ürülni kezdett s a vendégek kocsi- jok, szánkájok után lótottak, futottak. A kis Duna másfél könyöknyit áradt. Ily hirtelen, hogy lehetett ez? És csakugyan úgy volt. A vendégek egy része csak gyalog menekülhetett a jégen át élet-veszély között. Reggelre egy jó öllel volt magasabb a víz és délre a partok vizben álltak. A jég megindult, de félórai út után Ráczkevi alatt levő szigetnél egymásra torlódva megállt. A viz roha­mosan nőtt. Este felé az alantabb levő házak már vizben vol­tak. Menteni, csak menteni, a mit lehet. Megmentették egy kis harangjukat. Mi most Lacz- házához tartozó Móricz gátja nevezetű pusztáján van, megmentették továbbá a város 1651-ből eredő pecsét­jét s még holmi apróságot, mi a város birtoka máig is. Futott a nép éjnek idején azon magasabb helyre, hó] a város ma áll. Három nap múlva, hol a város állt, egy tenger volt, lőre hamva sem volt városnak többé. Ez történt 1741. tavaszán. Kezdtek a magaslaton építeni; az építkezés folyt. Az ár lefolyása után jött Sztojnits uram, s kiken egithetett, még, segített.. A nép megválasztotta polgár­= Nagylelkű adomány. Újpesten a róni. katli. templom bekerített területét díszes parkká változtatják át. Illek Vincze plébános kérésére József főherczeg ő fensége körülbelül kétezer cserjét, bokrot és fát aján­dékozott alcsúthi kertjéből a templom környékének dí­szítésére, mely nagylelkűségéért Újpest katholikusai a ; legnagyobb hálaérzettel adóznak ő fenségének. A terü­let befásitása még az őszszel eszközöltetik s Így jövő tavaszra az Isten házának környéke megfelelő pompá­ban fog diszleni. = Az őszi faültetés mellett. Napról napra szaporodik azok száma, kik az őszi faültetés mellett vannak, s nem is minden alap nélkül, ha meggondol­juk azt, hogy a fában a nedvkeringés már nagyon korán tavaszszal szokott megindulni, s ilyenkor a föld nedvessége miatt még nem mindenkor lehet ültetni, így rendesen megkésünk a nélkül, hogy észrevennők, s a nedvkeringésben az ültetés előtt csak zavart idézünk elő. Részünkről is határozott előnyt adunk az őszi ülte­tésnek, főkép ha azt október közepétől november köze­péig ejtjük meg, s hogy igy az ültetett fa az erősebb fagyok beköszöntéséig uj helyen mintegy megszokhas- sék. Mindig célszerű azonban, ha az őszi ültetés alkal­mával az ásott gödör felületét szalmatövek, vagy rossz polyvával behintjük, s igy a lehető nagyobb mérvű fagyok behatolását általa gátoljuk. F. L. = Esküvő. Délegyházán f. hó 19-én tartotta az ó-templomban esküvőjét Baksay József gymnásiumi tanár Horváth Francziskával, Horváth Gábor szép és szeretetreméltó leányával. Az esketési szertartást a vőlegény fivére Baksay Károly, püspöki szertárnok vé­gezte, megható beszédet intézvén az ifjú párhoz. = Hirdetéses levelezőlapok. Baross mi­niszter még a múlt esztendőben megengedte olyan levelezőlapok kibocsátását, a melyekre egyes ezégek hirdetései vannak rányomtatva, a melyek éppen azért olcsóbbak. A föltétel az volt eredetileg, hogy 50 ezer kártyát kell megrendelni ugyanazzal a szöveggel. Miután azonban a kedvezménynek igy csak a legnagyobb ke­reskedő ezégek vehették hasznát, a miniszter most intézkedett, hogy esetleg ötezerre való megrendelésnél is lehessen már ilyen kártyákat nyomtatni. — Fatenyésztési Lapok. Újpesten Erschin- ger János gondos szerkesztésében most október hó 1 -én „Fatenyésztési Lapok“ czimén igen érdekes tartalmú és csinos kiállítású lap indult meg, mely czéljául tűzte ki a vasúti vonalak, hegylejtők és utak befásitását, valamint a faiskolaügy, fatenyésztés, gyü- mölcsészet és kertészetet gyakorlati alapon — és a tárgy könnyebb megérthetése czéljából számos illusz- tráczióval ellátva — előmozdítani. A lap mellé „Tárcza“ melléklet van csatolva, melyben a kertészeti és gazda­sági irók, a szakegyesületek tisztikarának, a kertészet és gazdaság terén érdemeket szerzett férfiak élet-rajzai és arczképei lesznek közölve, továbbá a szakiskolák és minta-faiskolák és minta-kertészetek Írásban és képek­ben ismertetve. — Az első számban sok hasznos és érdekes czikk van ; „Tárcza“ mellékletén dr. Rodiczky Jenő, kassai gazdasági tanintézet igazgatójának sikerült életrajza, művészi kivitelű arczképével; és a budapesti gyümölcs-, szőllő-, bor- és szesz-kiállitás leírása van közölve. — A lap megjelenik minden hó 1-én és 16-án 1 \i2—2 nagy iv terjedelemben. = A könyörületesség filloxérái. Az utóbbi időben igen gyakran megesett, hogy a könyöradomány- gyüjtéseknél visszaélések történtek, amennyiben sok érde­meden ember kapott könyöradománygyüjtésre engedélyt. nak s lett redemtus földje elég. Megtörtént Szabados uram s a közte elméletben fent álló rokonság tényleg. Megtörtént az eljegyzés. Jő egy napon Dancsó kún kapitány, hozva egy számadással tele irt papirt s onnan le olvasta, hogy az 573,900 frt elzálogosítás összegéből Laezházárá esik 5900 frt. Tanács uraimék elszörnyüködtek s aztán rövid ta­nácskozás után kimondották, hogy ha bár a legnehezeb­bükre esik is, a váltság dij, mi reájuk esik, — meglesz. Nagy szűke volt akkor a pénznek, hát még egy olyan városban, hol kevéssel ezelőtt mindent elsöpört az ár ? De hát a szabadság utáni vágy, minden nehézsé­get eltörpített. Dancsó kapitány a bíróval beszélgetve elő hozta annak fiát, hogy jó volna már egy kis takaros me­nyecske. S úgy szőtte a beszédet, hogy előjött benne az ő jó akaratja s hogy egy neki valót már ki szemelt. Biró uram csak fetrengett ülő helyén s úgy lát­szott, inkább szeretne kint a pusztán a legnagyobb záporban lenni, mint e beszédet hallgatni. De hát mit tegyen? Meg kell azt a kún kapitányt hallgatni. Jaj, csak felelni ne kellene rá. — Azt hiszem, mondá a kapitány, meglesznek elé­gedve, én mondom. Hány, meg hány kún biró melle feszült volna-e beszédre? E megtiszteltetésre? Nagy úr is volt egy kún kapitány. A kún nép földi Istene, óriás hatalommal s felelősek minden tettükért lelkiismeretűknek. Nagyot sóhajtott először a biró, aztán szépen meg­köszönte a nagyságos kapitány úr atyai gondoskodását s kijelenté, hogy fián már nem segíthet, jegyben jár két hét óta. A kapitány kicsinyléssel mondá, hogy azt hiszem, az én ajánlatom megérdemlőié, hogy nein egy, de ötven eljegyzést felbontsanak. Különben igen jól van, éljenek boldogul. A kapitány felkelt s majdnem parancsoló hangon mondá a bírónak, hogy délután nagy gyűlést hirdessen. A hangtól szinte megrettent a biró. Össze jönnek a tanács uraimék s kíváncsian vár­ják, mi lesz a tárgy? A belügyminiszter ennek következtében utasitotta a tör­vényhatóságokat, hogy az ilyen engedélyek kiállításánál szigorúan járjanak el s elrendelte, hogy ilyen engedé­lyeket ezentúl csak a főtiszt viselők állíthassanak ki. Ezzel akarja elejét venni a miniszter annak, hogy „gyászos özvegyek“ szerepeljenek, akiknek teljes világéletükben nem volt. gyászolni való férjük s „48-as honvédek“, kiknek holttestein át csak azért nem száguldozhattak annak idején fújó paripák, mert ők 1848-ban békésen szenderegtek még a bölcsőben. = A tanítók fizetése. Az elemi iskolai tanítók sanyarú helyzetén és nyomorán van hivatva segíteni az a rendelet, melyet a kultuszminiszter az ország ösz- szes tanfelügyelőihez intézett. A rendelet szerint — me­lyet a hivatalos lap közöl - a miniszternek tudomása van arról, hogy az elemi isknlai tanítók fizetése az ország számos községei és felekezeti iskolájában nem éri el a törvényes 300 frtnyi mimimumot, miért is fel­hívja a tanfelügyelőket, hogy a tankerületökben levő azon községi és felekezeti iskolákat, melyekben a tanító fizetése a törvényileg megállapított mimimumon alul áll, az iskola jellegének feltüntetéseivel, névszerint Írja össze, amennyiben a tanítói állomás be van töltve, a tanító nevét is említse meg; továbbá mindenik isko­lára nézve a tanítói állomással egybekötött fizetés pénz­értékét pontosan tüntesse ki. Mi helyeselni tudjuk a miniszter eljárását, mert ez által egy régi és tanügyün­ket hátráltató ügy nyerne elintézést. = Egyszerű gyümölcseltartási mód. Mint­hogy telelő helyiség felett nem mindenki rendelkezhetik és mégis óhajtana gyümölcsöt télire eltenni: az aláb­biakban ajánlunk egy egyszerű, ha nem is uj eltartási módot, talán lesznek olvasóink között, kik hasznát vehe­tik. Egy üres hordó egyik fenekét kivéve, annak aljára jól kiszárított homokot teszünk mintegy két ujnyi vas­tagon, melyre az előre papirosba göngyölt gyümölcsö­ket úgy helyezzük el, hogy mindegyik szabadon álljon; ha az első sorral készen vagyunk, kitöltjük a hézago­kat homokkal és reá rakjuk a másodikat, harmadikat stb. Midőn a hordó megtelt, újra egy vastagabb homok réteg jön reá, mire befedjük a tetővel és olyan helyre állítjuk, hol 2—3 foknyi hideget is minden ártalom nélkül kiáll. Meg kell még jegyeznünk, hogy hordó he­lyett egy erősebb fajta láda is használható, mely ép úgy megfelel a czélnak, mint a hordó. Hogy ide is egészséges és ép gyümölcsöket kell rakni, azt talán felesleges is mondani. F. L. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer haszná­lata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 34—52. Irodalom. = A 30.000 példányban megjelenő »Btidapcsl« czimű képes politikai napilap, — mely immár XIII-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi pél­dányban jelenik meg, hogy két rotációs-gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A »Buda­pest« e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzetiem füg­getlen irányának és kitűnő tudósításainak, másrészt pedig ere­deti rajzok után készült képeinek köszönheti. A »Budapest«, — nem csinálva két kulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos, — nyíltan és kitartóan Magyarország teijes állatni függetlensége és ön­állósága mellett közti. Azt akarja, hogy legyen önálló Előterjeszti kapitány uram, hogy az előbbi gyű­lésen tévedésbe esett, mert Laczházáa váltság díjból nem 5900 frt esik, hanem 9900 frt. Keseredett szívvel vette a tanács a tévedést tudo­másul, de legjobban Szabados biró uram. Nem szólt semmit, de lehetet arczárul látni a belső lelki tusát. — Meg lesz az a váltság! Mondá a tanács. S a gyűlés szétoszlott. Elmondja az egész esetet a biró leendő nászának, ki csak mosolygott az egészen. Múltak a napok, hetek, hónapok, s közelgett az esküvő napja, mi végre el is érkezett. Nagy eset volt az abban az időben, hogy egy kún biró fia nem kún leányt vesz el. Volt is annyi mende­monda, hogy no. Az esküvő után egy gyűlésen megjelent az öreg Sztojnits s kérdé a tanácsot, hogy miként áll a vált­ságdíj összege? Lassan folyik az, mondák neki szomorú arczczal. — Mennyi fofyt már be ? — Alig öt ezer forint. Nagy a nyomor. —- No hát uraim, mondá az öreg rácz gondolkozva, hogy megmutassam, mennyire ragaszkodom önökhöz, szivem mélyéből a legjobbat kívánva, a legszívesebben ezennel felajánlom a hiányzó összeget. Vegyék uraim tőlem e szives ajándékot kegyesen. Azzal oda olvasott az asztalra négyezer forintot. Mindenki el ámult e tettre s alig jöttek magukhoz. Ma is sok annyi pénz, de akkor ez nagy vagyon volt s ime egy nem is kún ajánlotta ezt fel. A kun kapitány óhaja hogy dugába szállt, a vált- ság-dijat kétszeresére emelte fel. Tehette, nagy úr volt, a korlátlan hatalom mar­kába volt szorítva. Érezte hatalmának súlyát mindég e város, mert Laczháza ügye mindég a legutolsó maradt. A fiatal pár azonban boldog lett s a kun, meg a rácz vér keverődése annyit használt, hogy a kevert vér­ből eredő maradékok csak oly nyakas kunok lettek, mint mikor a kún a kún vérrel vegyült. Mészáros Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents