Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-06 / 40. szám
CSARNOK. A zene művelése hazánkban.* *) Irta : KőszegGéza. Hazánkban a művészetek — s ezek között főkép a zene — csak a legújabb időben, midőn az anyagi liarcz és küzdelem némi csillapultával a szellemi tevékenység lépett előtérbe, indultak magasabb lendületnek. Régi történetírók bizonyítják, hogy a magyar már a legrégibb korban sem volt művészet nélkül s a zene sem hevert egészen parlagon. Igaz ugyan, hogy a régiek dallamai nagyon kezdetlegesek voltak, kevés összefüggéssel s minden szabály nélkül, de tény s be van bizonyítva hitelesen, hogy a különféle szertartásoknál bizonyos meghatározott, némi formába öntött énekeket adtak elő. A régi történetírók közül Priscus Rethor tesz említést elődeink, a hunnok zenéjéről. Attila utazását írván le, a többek között igy szól: „Amint Attélan faluhoz ért, leányok jöttek elébe, soronkint lépdelve egymás után, fehér patyolatfátyol alatt s szkűtha dalokat énekeltek.“ Tovább pedig Írja: „Estvére kelve az idő, fáklyákat gyújtottak s két barbár lépett be Attilával szemben s győzelmeit, hadi erényeit s hőstetteit énekelve, önkészitett dalokat mondottak.“ E két jegyzetből is elég világosan kitűnik, hogy a hunn nemzet birt oly zenével, mely lelkesített és buzdított. Priscuson kívül még Jornandes tanúskodik a hunnok zenéjéről, Írván ezeket Attila temetéséről: „a legelőkelőbb vitézek gyászos dalban mondták el tetteit.“ Ez minden, amit a hunnok zenéjéről tudunk s bár csekélység ugyan magában véve, de azért köszönettel tartozunk az idegen Íróknak. Vallás, költészet és zene minden időben s talán mondhatni a föld minden népénél a legszorosabb összefüggésben állottak egymással. Hogy e népek közé pogány őseink is tartoztak, az kétséget nem szenved. Szentgáli Ekkehardt, továbbá Anonymus történetírók bizonyítják, hogy a zene őseinknél is az isteni tisztelet és vallásos szertartások lényeges részét képezé s nagyobbrészt táltosok (papok) s a nép bölcsei s jóslói által műveltettek s tartattak fenn. ők voltak az ősvallási énekek s hymnuszok szerzői, melyekkel a magyarok istenét berkekben s forrásoknál dicsőiték. Halottaikat gyászénekkel temették el s az áldozatoknál is ének hangzott a táltosok ajkairól, elfojtandó az áldozat halálhörgését. őseink a vallásos szertartásoknál tánczot is jártak énekszó mellett. Hogy pogány őseinknél a vallási zene mellett a világi zene sem volt elhanyagolva, azt a fentemlitett történetírók bizonyítják. Árpádról olvassuk Anonymusnál, hogy „naponként vendégeskednek vala Attila királyi palotájában, sorjában ülve és a kobzok és sípok minden zengései és édes hangjai a dalnokok mindenféle énekeivel, zengnek vala előttök.“ Leggyakrabban hősi vagy történeti énekeket adtak elő. Ez énekek fen tartója s szerzője a dalnoki rend volt, melynek tagjai hegedősöknek neveztettek s húros hangszeren: kobozzal vagy hegedűvel kisérték dalaikat. A csatákban is ők lelkesítették a népet harczi dalokkal. A régi győzelmes vitézek mindig tánczczal s zenével ülték meg győzelmeiket. A lakomák, mulatságok és áldomásoknál sem hiányzott a zene, valamint a táncz sem. Ez az egész, amit pogány őseink zenéjéről tudunk. Kár, hogy e korból — melyben a magyar még tisztán állott minden idegen befolyástól — egyetlen egy dal sem jutott el hozzánk. Ezt hihetőleg a kereszténység *) A »Képes Családi Lapok« ma megjelenő, 41 -ik számából. nunk Schweiztól is, a regényes vidékek honától, s átlépnünk Tyrolba, hol más, az előbbiektől különböző élmények vártak reánk. Mielőtt azonban a dolog érdemére térnék, meg kell emlékeznem a buchsi finánczokról is. Volt rá gondunk, hogy a Schweiczban beszerzett jóféle szivarokból minél kevesebb essék szakértői vizsgálat alá. Szívtuk nyakrafőre, megtiszteltük egymást gyakrabban mint máskor, s a mi megmaradt, közös elhatározással begomboltuk. „Mi van ebben a táskában? kérdé egyik társunktól a tapintatos közeg. „Látcső az egyik felében, feleié amaz operetteszerű leleményességgel. „Hát a másik felében? folytatá kémkedő pillantással, s egyúttal udvariasan feszegetve a gyanúsított szíjakat. „Ott is látcső, volt a következetes felelet. „Csupa látcső ? kérdé végre hamiskás hunyoritással. „Utas embernek sok látcsőre van szüksége. „No hát csak utazzon tovább, hangzott a hivatalos nyilatkozat, de akkor már a piros czédula is rajta volt a megláttamozott szerszámon, annak jeléül, hogy „passirt.“ * * * Insbruckba szombaton este érkeztünk. Szállásunk közel volt az állomáshoz, akár gyalog is bemehettünk volna. Majd hogy úgy nem jártunk, mint az egyszeri ember, ki a Curia szállodából kocsin hajtatott a felső plébániára, mert sürgős volt a dolga. Kis-Váczon beszélik az esetet. Persze hogy arról nem tehetett, hogy a várost nem ismerte, a kocsis meg elég élelmes volt, az alkalmat felhasználta. Elhajtatott tehát egészen a Petróczy-utcza sarkáig, s onnan a Káp- talan-utczán fel a jelzett helyig, s ugyanazon úton vissza is. A „München“ vendéglőse szívesen fogadott bennünket, s szállást az első emeleten rendelt számunkra. Jó kis szoba volt, nem utolsó berendezéssel. Csak egy hibája volt, az I. i. hogy a konyha-kémény a falába elterjedése okozá, mely buzgóságában minden pogány emléket és iratot, kíméletlenül megsemmisített az utóvilág nagy kárára. A vallás nemcsak egyes emberek, hanem egész népek élete s gondolkozás módjára is nagy befolyást gyakorolt mindig. A keresztény vallásnak hazánkba való behozatalát is oly korszakot alkotó eseménynek kell tekintenünk, mely őseink európai életében lényeges forduló pontot képez s a nemzet ősi erkölcseinek s szokásainak megváltozását vonta maga után. Ily változott körülmények közt ázsiai zenénk sem maradhatott tisztán minden idegen befolyástól, a mint az az ókorban állott, sőt ennek egy részét — az ősvallási énekeket — egészen s örökre elnémitá az idegen elem. S a keresztény vallással behozott zene Ambrosius s főkép Gergely pápa lényeges javításai után a keresztény isteni tiszteletnek is lényeges részévé vált. Ez énekek szerzői eleinte idegen papok voltak, később azonban, midőn a magyar nép kebeléből származott férfiak is juthattak papi hivatalra, találkoztak többen, kik eredeti és magyar szellemű énekeket is szerzettek. Ilyen zeneszerzőként említi a történelem Vásárhelyi Andrást, ki a szűz Máriához, mint hazánk védasszonyához, irt énekeket s azon ismeretlent, kinek szent Istvánról szóló éneke 1454-ben Nürnberg- ben jelent meg s mely Toldy szerint ugyanaz, melyet a magyar nép szent István ünnepén Budán máig is énekel. A vallásos zene terjesztése érdekében szükségessé vált az iskolákba az énektanítás behozatala, mely által az ifjúság a nemzeti zene hatása alatt, nemzeti szellemben neveltessék. A XI. században Gellért püspök Csanádi iskolájában elrendelte a zeneoktatást, melyet ott egy Walther nevű egyén adott elő. Ez iskola példájára később a püspöki iskolákban is behozták a zene- tanitást. (Folytatása következik.) Budapesti levél. A zónatarifa által alkotott élénkebb utazási kedv, minden bizonnyal nagyobb hasznára van a fővárosnak mint az egyes vidéki városoknak. Ez azonban nem is lehet máskép, mert az ország központja a főváros, hol mindent olcsón és czélszerüen bevásárolhatunk és jól értékesíthetjük termésünket vagy egyébb eladni valónkat. A vidékiekre nézve tehát kétségkívül jó befektetésnek mondható az útiköltség czimén elfogyott pénz, mert a fővárosban sokat lehet tapasztalni és látni aránylag rövid idő alatt és a mi a fődolog, mindenki szükségleteit kívánsága szerint fedezheti. Bevásárlásainknál azonban csak jó hírű üzleteket keressünk fel. Néhány ilyen megbízható ezéget a közönség szives figyelmébe ajánlani, czélja jelen sorainknak. — Az üvegáru-üzletek közt kiválóan ajánlhatjuk Zahn J. György örökösei kir. szab. zlatnói üvegáruk raktárát Károly-körűt 9. szám alatt. Mindennemű üvegáruk a legszebb kiállításban, valamint a giesshübeli porczellán és hollóházai kőedény gyárak gyártmányai találhatók fenti ezég nagy raktárhelyiségeiben. A Zahn J. György örökösei ezéget a bekövetkezendő idényre tehát különösen figyelmébe ajánljuk a t. bevásárló közönségnek. Levélbeli megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek, árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. — Csipke és vegytisztító intézet Lohr Mária ezelőtt Kronfusz. Főüzlet: Budapesten, Ferencziek-tere 4. szám, fiók-üzletek: váczi-utcza 12. sz. földszint és Andrássy-út 16. sz. alatt. Mindennemű csipke, bársony, selyem, posztó, kalap, szalag stb., női ruha fejtve és fejtet- lenül vegyileg tisztittatik mérsékelt ár mellett. — Uj aranyozó megjelent, melylyel mindenki moshat és újjá aranyozhat elavult tükör- és kép-rámát, szobrot virágasztalt stb. üvegje ecsettel 80 kr. Megrendelhető Kertész Tódornál, Dorottya-utcza 1. szám, Budapesten. — A hangszeriparban kétségtelenül a legelső helyek egyikét foglalja el Schunda Venczel József cs. és kir. udvari szállító (magyar-uteza 26. sz.) hangszergyára, melyben nagyban készíttetnek mindenféle réz- és fafuvó, vonó és ütőhangszerek, továbbá híressé vált és gyönyörű hangú, felülmúlhatatlan pedálczimbalmai is. Schunda a pedálczimbalom feltalálója, elévülhetetlen érdemet szerzett magának nemcsak az által, hogy e hangszert úgy a főúri szalonokban, mint a polgár házában itthon, sőt a külföldön is ismertté és kedveltté tette, hanem az által is, mert mintaszerű gyára díszére válik a magyar iparnak. Ez iparág terén szerzett érdemeit nem csak számos kiállítás, köztük a párisi, bécsi és budapesti ismerte el első rendű kitüntetésekkel, hanem ő felsége a király is, ki, miután már korábban arany érdemkereszttel és a koronás volt építve. így tehát a meleget első kézből kaptuk. Megjegyzendő, hogy ez julus 20-án történt. Különben elég jó dolgunk volt, dunyhát is adtak, hogy valahogy meg ne fázzunk. Insbruck Tyrol fővárosa. Szép tiszta város, magas hegyek között, népe vallásos, miről másnap elég alkalmunk volt meggyőződni. A templomok igen látogatottak, a nép egész viselete szerény, illedelmes, dicséretre méltó. Vasárnap lévén, az üzletek mind zárva voltak s az egész város ünnepies szint öltött magára. Sorra néztük a város nevezetességeit. Az udvari templomban nagy fekete öntött-vas szobrokat láttunk két sorban sűrűn egymás mellett a templom hosszában, fejedelmek és főherczegek sírjait jelölik. Láttuk Hofer András síremlékét is, fehér márványból. Ellátogattunk a temetőre is, mely bizonyára egyike a világ legszebb temetőinek. Végig jártunk a főbb utczákon, a a sétahelyeken, s néhány havasi gyopárt vásárolva emlékül, este felé búcsút vettünk Insbrucktól is, melynek vidéke elég regényes ugyan, de korántsem oly vonzó, mint Luzern. Insbrucktól Franzensfesteig szép, vadregényes vidéken haladt vonatunk, zúgó patakok, magas hegyek, ritkás erdők között. A hegyek erre felé már nem oly tetszetősek, mint a schweizi oldalon. A vidék is kopá- rabb, a hegyek is fokozatosan kisebbek, s hasonlítani kezdenek a krajnai törmelékes halmokhoz. Itt-ott azonban erre is akadnak szép fenyvesek, vízesések, havasok, hegyi tavak, de mindezek együttesen sincsenek az utazóra oly vonzó hatással, mint Schweiz. Schweiz bájos liget, Tyrol vadregényes tartomány. Gossensass állomás közelében páratlan látványnak voltunk szemtanúi. Vonatunkról balra egy nagy jeges hegy volt látható, melyet azonban egy pillanat alatt elvesztettünk szemeink elől, mert a bele vésett tunnelbe jutottunk. Szinte sajnáltuk, hogy jobban meg nem néztük a gyönyörű jégmezőt, mely a hegy oldalát borítja. De ime! alig 4—5 perez múlva ugyanazon jeges hegyet, ugyanazon jégmezőt jobbra láttuk. A tunnel ugyanis a hegynek ugyanazon oldalán nyílt, vonatunk arany érdemkereszitel tüntette ki, az 1885. évi orsz. kiállítás alkalmából legmagasabb elismerését nyilvánította, legutóbb legmagasabb kegye jeléül: l’erencz József rend lovagjává nevezte ki. Schunda mindenféle hangszerei nemcsak a belföldön elterjedésnek, de a külföldö is nagy kivitelnek örvendenek. A pedálczimbalom külföldöni elterjedését köszönheti a kitűnő czimbalom iskolának, melyekből Schunda már több füzetet kiadott. Gazdag választékú raktárt tart mindennemű húrok és hangszer alkatrészekből. Használt hangszereket javítás vagy becserélés végett elfogadúÁrjegy- zéket bérmentve küld. Az oly jelentékeny érdemeket szerzett T e s- tory-ezég (Budapesten, Gizella-lér), melynek főnöke már nem egy iparágat honosított meg hazájában és jelenleg már hónapok óta Párizsban tartózkodik, hol számos javításokat tanulmányoz, ez idén a legolcsóbb lámpákat ajánlja, melyek gyönyörű kiállításuk mellett teljesen veszély- és szagtalanok. — Pinczegazdászati czikkekből igen dús raktárt tart Nagy Ignácz (Budapesten, Károly-körút, 9. sz.) A Nagy-féle üzletben mindenféle pinczegazdászati czikkek, parafa dugók, palaczkok, palaczk-kupakok. vizahólyag, csersav, du- gaszoló és kupakoló-gépek, a legjobb minőségben találhatók. Raktáron tartja továbbá a Matievitz-féle hordómérőket és valódi Juliién port. Fenti czikkekről képes árjegyzéket kívánatra bárkinek szívesen küldi meg. — Az őszi és téli idényre, különösen érzékeny lábakra való czipőket a legjobban lehet bevásárolni a karls- bádi czipő különlegességek raktárában dorottya-utcza 8. sz. alatt. E régi jó hírnevű üzletben a legnagyobb választékban és legjobb minőségben kaphatók mindennemű úri, női és gyermekezipők a legolcsóbb árak mellett. Különlegességek tiszti és vadász-czipök- ben, valamint bakkancsok és bagaria csizmákban. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközöltetnek és lábbeliek mérték után készíttetnek; árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. — Az őszi és téli idény közeledtével tanácsos meleg alsóruhákról idejekorán gondoskodni, az ilynemű czikkek bevásárlására Jaeger tanár társulata, tulajdonos Jordán Károly (Budapest, váczi-utcza 30.) ezéget legjobban ajánlhatjuk. Az eredeti normál gyapjú czikkek egyedüli főraktára Magyarország részére. Normál alsó ruhanemű férfiak, nők és gyermekek számára, valamint felsőruhák mértékszerinti készítése saját műtermében. A sok értéktelen utánzatoktól óva intjük a közönséget és kérjük a védjegyet megfigyelni a melyen Jäger tanár aláírása látható. — A ezég szívesen küld kívánatra árjegyzéket. Városi és vidéki hírek. = Dr. Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek e hó 13-án fogja ünnepelni áldozópapságának ötven éves jubileumát. A kalocsaiak nagy előkészületeket tesznek, hogy az ünnepély minél fényesebb legyen. = Miniszteri látogatás. Gsáky Albin gróf, közoktatási miniszter legközelebb a helybeli siketnéma intézetet szándékozik meglátogatni, mely alkalommal a miniszter püspökünk ő Exciájának lesz vendége. A minisztert a siketnéma intézetben nagyban várják. = Zenés mise. ü felsége a király legmagasabb névünnepén, e hó 4-én a székesegyházban ünnepélyes szent mise tartatott, melyen dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk ő Exciája fényes segédlettel pontifikáit. A székesegyházi zenekar ez alkalomból az Ul- rich-féle I. nagymisét; betétül Weiss „Salvum fac regem“ offertóriumát adta elő, melynek sólóiban Beniczky Matild k. a., és Varázséji Gyula excelláltak. A he- gedű-sólót a régi jókezek vitték preczizitással. A misén a városi hatóság, a honvéd-tisztikar, az állami és köz- igazgatási tisztviselők és a tanuló itjuság, élén a tanári karral voltak jelen. = Pályázat. Dr. Rácz Béla kir. aljbirónak áthelyezése következtében üresedésbe jött albínói állásra pályázatot hirdetett a pestvidéki kir. törvényszék elnöke, kihez a pályázati folyamodványok 2 hét alatt benyújtandók. = Köszönet nyilvánítás. Újhelyi István kanonok a váczi kath. „Legény-egylet“-nek legújabban ismételve 10 forintot ajándékozott, melyet hálás köszönettel nyugtáz az egylet elnöksége. = Nagylelkű adomány. A közelmúlt napokban érkezett le az újpesti róm. kath. plébániai hivatalba Schuszter Konstantin váczi püspök által jóváhagyva gróf Károlyi Sándor adományozási oklevele, melyben a nemes gróf atyja, néhai Károlyi István grófnak az újpesti róm. kath. egyház javára adományozott és ez által birtokba vett 1038'/2 Q ölnyi területet öGl1/^ □ öllel megtoldva 1G00 Q ölre egészíti tehát a hegy alatt görbe pályát végzett. Ekkor aztán jól megnéztük nemcsak a hegyet, de a különös vidéket is. Nemsokára Sterzing ócska városhoz értünk, honnan együtt törtettünk egy rohanó hegyi patakkal (Eisach) s együtt értünk este 9 óra tájban Franzensfestébe, hol nem kevesebb, mint hét teljes óráig kellett alkalmas vonatra várnunk. Hét órát várni egy állomáson, hol nem ismerünk senkit, hol csak egy-két ház van, meredek hegyek között, nem igen mulatságos dolog, pláne éjnek idején. De azért szívesen megtettük, mert kénytelenek voltunk vele. Végig keveredtünk az állomási ebédlő keskeny padjain, s vártuk a jó szerencsét, sorsunk jobbra fordulását. Dübörögve gördült be reggel négy óra tájban az alkalmas vonat, melyre csak oly vígan szálltunk fel, mint a rekruta, ki hazafelé indul. Franzensfeste szép vidék. Nevét az erődtől veszi, mely ott a hegyszoros keleti oldalán építve van. E vidéken itt-ott már szőllőhegyek is láthatók, a mi Tyrol- ban nagy ritkaság. Innen kezdve a hegyek már teljesen eltörpültek s termékeny dombok sora következik. A dombokon lovagvárak romjai, melyek valamikor regényes jelenetek színhelyei lehettek. Most pedig a gazda szorgosan őrzi az azokon termett életet, kis kévékbe kötözve, s polczokkal ellátott hosszúkás keskeny födött rekeszekbe helyezve. A patakok vize itt már tunyán hömpölyög el a silány hidak alatt, melyeket a gyakori eső ellen védelmid sindelylyel látott el az esernyőtlen nép. Egyáltalában Tyrolban nagyon divatos a sindely. Mintha csak a lakosság szabad idejét sindelyezéssel töltené. Láttunk házakat, melyek oldala sindelyezve van, útszéli kereszteket sindely alatt, hidakat sindelyezett födéllel. Elhagytuk aztán Bruneck, Lienz, Willach, Klagenfurt, Marburg állomásokat is, s hétfőn estefelé érkeztünk Pragerhofba, hol azt mondhattuk, hogy jóformán itthon vagyunk. Rövid idő múlva ismét láthattuk az eget, mely drága hazánk áldott földjét körűi, ismét köszönthettük azt a darab földet, melyen élnünk és halnunk kell.
