Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

7000-re rúgott. Egy napi pihenő után, csütörtökön ki­vonultak a dunakeszi határban, hol ő felsége a király jelenlétében tartották meg hadgyakorlatukat. Éjjeli nyugalomra városunkba jöttek, s másnap reggel ismét táborba vonultak. = Fölülfizetések. Múlt vasárnap a lőházban tartott mulatság alkalmából fölül fizettek: Neszveda István félsz, püspök 3 frt, Újhelyi István, Mikuska Já­nos 4—4 frt, Majthényi István, Kan da István, dr. Vir- ter Lajos 2—2 frt, Hufnägel Imre 1 frt 20 kr. — Az összes bevétel: 487 frt 43 kr. Kiadás: 281 frt 14 kr. Maradvány: 20G frt 29 kr. A bárom Egyletnek jut tehát egyenkint 08 frt 76 kr. Mindezekért szives köszö­netét mond a rendezőség. — A vácz-egyházmegyeí tanító-egyesület a tápintézet javára megvette a Rudnay Ede féle házat 1500 frt bekebelezett teherrel és 800 frt életévi jára­dékkal. Megyés püspökünk a szerződést jóváhagyván, a vételárba ■ 1000 frt és az életjáradékba 200 frt lefize­tése után a tulajdonjog telekkönyvileg bekebelez tetett. = A szüret hegyeinkben már kezdetét vette. A gya­kori esőzések miatt kénytelenek a szőllőtulajdonosok az idén jóval korábban leszüretelni termésöket, mint más évben, mert a halasztás által nagy kárt szenvednének. = Távozó vendéglős. Rassovszky Mihály, a káptalan sörház vendéglőse, mint velünk tudatja, városunkból Pozsonyba teszi át lakását s ezúton mond búcsút jóbarátainak és ismerőseinek. A vendéglői fel­szerelések jutányos áron kaphatók nála, melyre a kö­zönség figyelmét felhívjuk. A sörházi vendéglőt — hir szerint Hornung Albert veszi át. = Közgyűlés. Városunk képviselőtestülete Vácz városháza tanácstermében folyó évi szeptember hó 22-ik napján d. e. 9 órakor közgyűlést és ugyanaz nap d. e. 10 órakor tisztújító széket tart: I. a közgyű­lés tárgysorozata: 1. Megyei alispáni végzés Eabriczy Nándor városi rendőrbiztosnak hivatali állásába leendő visszahelyezése tárgyában. — 2. Polgármesteri előter­jesztés, a városi tiszti ügyészi állásra pályázók kérvé­nyeinek átvizsgálására a kijelölő választmányba 2 tag­nak a városi képviselőtestület részéről leendő megvá­lasztása iránt. — 3. A fogyasztási adókezelő bizottság­nak előterjesztése a szüreti határnapok meghatározása tárgyában. — II. A tisztújító szék tárgya: A városi árvaszéki tiszti ügyészi állásnak választás utján való betöltése. = A püspöki palota restaurálása befejezéséhez közéig. A palota tetőzete, mely impozáns benyomást gyakorol a szemlélőre, már egészen kész, a kert vas rácsozata valamint a Dunára szögellő gloriette pedig pár nap alatt teljesen elkészül. = A honvéd laktanya, mint már jeleleztük, ki lesz bővítve. Az építés a napokban kezdetét vette Péts Sándor műépítész vezetése alatt, s hihetőleg még ez évben fedél alá kerül. = A csillagok járása. Szeptember hónap leg­nevezetesebb csillagászati eseménye, hogy ma 22-én 9 óra 40 perczkor este veszi kezdetét hivatalosan az ősz. A nappal ez időben ismét egyenlő lesz az éjjel, a mit műnyelven napéjegyenlőségnek neveznek. A bolygók járása e hóban nem mutat semmi különöset. Kritikus nap Falb Rudolf jóslása szerint még a mai nap. = A kisdednevelési kiállitás október 15-én véget ér. Az érdekes kiállítás meglátogatására ismételve felhívjuk olvasóinkat. A sok tanuságos dolgon kívül, szállásunkon voltunk, mely a város közepén áll, gyö- nyörő palota. Lakást az iroda-vezető franczia kisasszony szívességéből az ötödik emeleten kaptunk, ablakunkból tanulságos kilátás nyílt volna, csakhogy a köd és füst miatt csak ritkán élvezhettük. Láttunk onnan annyi gyárkéményt, hogy beillett volna kéménygyárnak is. A város rendkívül csendes volt és élettelen. Va­sárnap volt. Az angol a vasárnapot szigorúan meg­tartja. Az üzletek mind - zárva, sőt az isteni tisztelet ideje alatt még a vendéglők is. Kocsik is alig közle­kednek, mert a nép vagy otthon tartózkodik vissza­vonulva, vagy a templomokban ajtatosságát végzi. Az üzlet, adás-vevés teljesen szünetel. Még saját vendég­lőnkben is csak nagy kérésre kaptunk reggelit, s a vendéglős akkor is egyre unszolt, hogy csak siessünk vele, mert neki templomba kell menni. S a mint el­végeztük, ráfordította a kulcsot és elsietett. Vasárnapra minden vendégszobába egy bibliát rendel a hotel ház­szabálya, olvasni valónak. Ellátogattunk a sz. Pál templomába, mely a római sz. Péter templom után legnagyobbnak tartatik a vi­lágon. Aztán a Westminsteri apátság templomába, hol Newton, Pitt, Fawcett, s más világhírű emberek sír­emlékei állanak. Majd a városban tettünk körútat, s sorra vettük a Trafalgar tért, hol Nelson szobra áll, a góth parlamentet, sz. Margit templomát, a sz. James ligetet, a Buckingham palotát, hol a királyné lakik, végigjártunk a Themse partján, ott áll Cleopatra tűje, a negyedfél ezer éves obeliszk, Burns Róbert, Raikcs, Derby, Palmerston stb. szobrai. Egy délutánt a kristály-palotára szántunk, mely lakásunktól egy órányira esett vasúton, Londonon kívül. Vonatunk a londoni külvárosokon, a gyárak s munkás-lakások ezrei között haladt, miközben csaknem minden perezben találkoztunk más vonatokkal, melyek hol alattunk, hol felettünk, hol mellettünk rohantak el szédítő sebességgel. A kristály-palota nagyszerű parkban áll, s néhány év előtt kiállítási csarnoknak épült. Rengeteg épület, csupa üveg-táblákból, melyeket vas-oszlopok tartanak együtt. A palota jelenleg múzeum, hol másolatban lát­ható minden, a mi a világ bármely részében neveze­tes: szobrok, épületek (kicsinyben), leletek stb. Van egyptorrii terem, múmiák, Alhambra, római Pantheon, Pieta, Mózes stb. Van benne mulató-hely, néprajzi osztályok, szökőkutak, sétahely, aquarium, skating-ring terem stb. Ezen fölötte tanulságos helyen mintegy öt mely e kiállításnak főkép orvosi és ethnografiai cso­portjában van s mely külföldi tudósok figyelmét is nagyban felkeltette, igen sok itt az érdekes látni való. A kisdednevelési kiállításból láthatjuk először többek között, hogy a magyar ipar mily nagy haladást tett már a gyermekjátékok készítésében. A nagyszebeni fa­ipariskola, Zahora szélaknai gyermekjáték készítő tan­műhelye s mindenekfelett Maugsch bártfai intézete oly csinos magyar jellegű tárgyakat készítenek, bogy való- ' ban kár minden krajezárért, melyet különösen külföl­dön készült gyermekjátékokért kiadunk, melyek épen nem ügyesebbek, nem tartósabbak s mindenek felett drágábbak s nem magyar jellegűek. Hasonlókép nagy haladást tüntet fel a kiállitás a gyermek ápolására vo­natkozó iparczikkek tekintetében. A nagy érdekű ki­állítást eddig is tízezernél többen látogatták, nagyon óhajtandó, hogy a bezárás előtt minden művelt szülő felhasználja tapasztalatok gyűjtésére ezt a ritka alkal­mat, melyhez hasonló eddig nem volt s ezután is bi­zonynyal évekig nem lesz. Belépti dij 24 éves korig, tehát gyermekeknek s ifjaknak, 10 kr., felnőtteknek 20 kr., oly csekély összegek, melyek senkit sem gátolhat­nak meg, annyival kevésbbé, mert a kiállitás a főváros egyik központján, a volt Beleznay-keRben, a nemzeti színház mellett van. = A kötő-szövő gyárban az építkezési mun­kálatok befejezésökhöz közelednek. = „Budapesti Újság“ czimü 48-as és függet­lenségi párti napi közlönyre előfizetési felhívást bocsá­tott ki Hentaller Lajos, országgyűlési képviselő, kinek szerkesztése mellett a lap f. év október hó elsejétől kezdve jelenik meg. = Kitüntetés. A linczi kiállításon Neumann Manó és fia cs. és kir. szabadalmazott helybeli gyáro­sok, eczet, szesz kitűnő termeléséért arany,— szalma­tok gyártásukért pedig ezüst éremmel lettek kitüntetve. = Az én házi szerem. Teremi. (Kisküköllő.) Tekintetes úr! A Brandt R. gyógyszerész svájezi lab­dacsait — 4 dobozzal — megkaptam, mondhatom, hogy azok kitűnő szolgálatot tettek gyakori fejfájásban, ú. n. migrénben szenvedő nőmnek. Mintegy 1 1/2 évig hasz­nálta igen jó háziszerül, s a labdacsokkal csakugyan czélt is ért. A svájezi labdacsok folytonos használatá­val egészségünket föntarthatjuk, s ezért én a svájezi labdacsokat (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) mindenkinek legjobb akaratból ajánlom, bár minden háztartásban megvolna! Tisztelettel Brazdilik Antal ura­dalmi kertész. Mivel Magyarországban Brandt R. gyógy­szerész svájezi labdacsainak sokféle utánzatai léteznek, a valódi felismerhetése végett gondosan meg kell nézni, hogy mindenik dobozon, rajta van e a védőjegy: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. = Körrendelet az élelmi szerek hamisí­tása ellen. A m. kir. belügyminiszter a táp és élelmi szerek és fűszerek készítése és elárusitása körül tapasz­talt nagyobb mérvű hamisítások és visszaélések meg- gátlása czéljából kisérletkép megbízta dr. Paulicsek Sándor tanárt, hogy a hozzá forduló felek részére mél­tányos díjért górcsővi vizsgálatokat végezzen, s a táp- és élelmi szerek minőségéről hivatalos leletet állítson ki, s elrendelte hogy az ő véleménye a hatósági eljá­rásoknak alapjául elfogadandó. Vidékiek is fordulhat­nak az illető vizsgáló tanárhoz akkép, hogy a meg­vizsgálandó élelmi szerből hozzá (VII. kér., Rottenbiller utcza 25. szám) mustrát beküldenek. — Akiket a dolog órát töltöttünk, aztán az állomásra siettünk s Lon­donba vissza. A mennyi idő még rendelkezésünkre állott, azt ismét a város megtekintésére fordítottuk. London egyik különlegessége a föld alatti vasút, s a Themse alatti alagút. Sok járás-kelés után egy pinczetok-féle tátongó lépcsőházhoz értünk, itt volt a lejárás a Themse alag­útjához. Mentünk már vagy öt ölnyire lefelé a keskeny lépcsőn, midőn végre feltűnt előttünk egy hosszú fo­lyosó, nem szélesebb egy jó ölnél, hosszú csőalakú, mint egy belülről megabroncsolt s kimeszelt húsz-akós hordó. Ebbe kellett tehát bevonulnunk, hogy a Themse túlsó partjára jussunk. Nem sok kedvünk volt hozzá, sőt bizonyosan vissza is fordultunk volna, ha egy né­met nem akad, ki nagyban bátorított bennünket, hogy „vorwärts!“, ne féljünk, nem lesz semmi bajunk. Tehát mentünk, jobban mondva futottunk. Minden perez hosszú volt. A csőben (mert csakugyan nem is más) gázlámpák világítanak, az abroncsok mellett becsorog a Themse vize, ember kevés. Szóval az egész vállalat igen merésznek s kísértetiesnek tűnt fel előttünk. Végre aztán, mintegy öt pereznyi iramodás után elértünk a hosszú cső másik végére, hol lefizettük a garast, aztán vagy száz lépcsőn fel, a szabad levegőre. Nem mond­hatom, mily jól éreztük magunkat, midőn a dolgon túl voltunk; pedig még egy hasonló kalandon is át kellett mennünk. Lakásunktól igen messze lévén, de ki is fáradva, a földalatti vasútat kerestük fel, melynek egyik állo­mása ott van közel a Dowerhez. Ismét a föld alá kellett bújnunk, ismét vagy ölnyi mélységre, ott volt az állomás. Nagynehezen jegyhez jutván, vizsgáltuk az érkező vonatokat, de egyik sem akart felvenni. Már majdnem elvesztünk a rettenetes füstben, midőn végre beszállhattunk, s végig futva a félváros pinezéi alatt, félóra múlva szállásunk közelében egy pincze-féle he­lyiségben találtuk magunkat, honnan felsietve, London kellő közepében voltunk, a Charing-Cross vendéglő előtt. Szép dolog, azt nem tagadjuk, ez a földalatti utazás és vasutazás, de másodszor nem kérnénk belőle. De ideje már, hogy London városáról általános­ságban is szóljak. London rendkívül érdekes város, nemcsak óriási terjedelme, de különleges jellege miatt is. Népe igen udvarias, előzékeny, élelmes, a reklám­nak nagy barátja. Ezt bizonyítják pl. a falragaszok. A. közelebbről érdekel, azok figyelmét felhívjuk a megbízott tanárnak a természettudományi társulat közlönyének 1889. évi VI. pótfüzetében „Az élelmi szerek hamisítá­sának megállapításáról“ czim alatt megjelent czikkére. — A .. 11II <1 a pcs! i Hírlapból, mely Csukássi József és Rákosi Jenő kiadótulajdonosok szerkesztése alatt kilenczedik esz­tendejét éli, Magyarország kegkedvellehb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Páratlannak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kívül a lap olcsó­sága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponkint egy számért négy krajezárt, hogy tájékozást szerezzen a politikai, tár­sadalmi és művészeti események felöl. A »Budapesti Hírlap« mely naponkint 28—30,000 példányban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hű értesítéssel szolgál a világnak minden ne­vezetesebb eseményéről. De előmozdította a lap terjedését teljes politikai függetlensége is, mely lehetővé teszi, hogy minden kér­désben a részrehajlatlan tiszta igazság szempontjából Ítéljen s úgy a pártokat, mint a kormányt szabadon bírálja. De a »Budapesti Hírlap« nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdé­sekben is megőrzi teljes függetlenségét. A hírek gyors és hiteles közlése is sokat lendített a „Budapesti Hírlap« on, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapnak egész évi költsége volt. A tudósítóknak jól szer­vezett kara résen áll az ország minden pontján, hogy ellássa hí­rekkel a »Budapesti Hírlap« ot. Európában sehol sem történhe­tik nevezetesebb dolog, melyről másnap már kimerítő jelentéssel ne szolgálna a » Budapesti Hírlap«. A külföld világvárosaiban rendes levelezői vannak s a hová szükséges, oda külön tudósítókul küldi el szerkesztőségi tagjait. A »Budapesti Hírlap« napról-napra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs támadjon közte és olvasói közt. Bekopogtat minden nap a magyar családokhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a hogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a »Budapesti Hírlap« különböző ro­vatait s a külrnunkatársak diszes csoportja segíti a lapot sok­oldalú föladatának .sikeres megoldásában. Szakkérdésekben első rangú szakemberek mondják el véleményüket a » Budapesti Hír­lap« hasábjain az eszmék tisztázása végett tért enged a szer­kesztőség az övétől eltérő nézeteknek is. A »Budapesti Hírlap« rendes czikkirói Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál s a magyar politikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a közönséghez. A vezérczikkek irányeszméje a magyar nem zeti állam s ennek mindent alárendel a »Budapesti Hírlap,« de ezt nem rendeli alája semminek. A tárczarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárczairókon kívül Hennán Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyönyörködteti a »Budapesti Hírlap« közönségét. A helyi rovatok szakavatott kezekben vannak s híven tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regénycsarnokban az idén két magyar, két angol és egy orosz re­gényt közölt a »Budapesti Hírlap« s legújabban megszerezte je­lentékeny áldozatok árán Ohnet Györgynek, a most legnépszerűbb franczia regényírónak l'loisó szerelem czimü regényét, mely­nek közlését szeptember 25-dikén kezdi meg. E regény tele van érdekfeszitő fordulatukkal s méltó társa a kitűnő iró korábbi hires alkotásának, Serge Panine-nak és a Vasgyáros-nak. Az idegen lapok közül a »Budapesti Hírlap« közli legelőbb. A franczia ere­deti is csak karácsony táján jelenik meg a párisi könyvpiaczon. — Az országyyülés megnyitása elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a »Budapesti Hírlap« nagy gondot fordít arra, hogy a képviselőháznak úgy nagy vitáit, mint kisebb epizódjait híven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mellett a folyosók titkairól is bőven referáljanak. Különben is minden rovata jeles olvasmányokat, gondosan megirt, magyar zamatu közleményeket kinál, nem pedig léha pletykákat, melyek megmérgezik a kedélyt és üressé teszik a szivet. — Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra l frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübben postautalványnyal észközölhe­tők következő czim alatt: A „Kuditpcsti Hírlap“ kiadó­hivatalának. fi V. kcriilel, kalap-iitcxa Ki. s/.sím. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer haszná­lata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 30—52. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. Pear-Soap több órányira a vasúti sánezokon milliónyi képen van hirdetve. London népe csinos nép, de kü­lönösen a kis gyermekek kedvesek. Az élet Londonban igen drága, látszik, hogy pénzes nép. A házak feketék vagy legalább is hamvasak, a sok köd, füst, eső követ­keztében. Utczái elég keskenyek, fa- vagy Mac-Adam- féle burkolattal. Közlekedési eszközei a roppant nagy omnibuszok, s különös szerkezetű fiakerek. A kocsis a kocsi hátulján ül, magasan, gyeplője a kocsi felett hú­zódik a lóhoz. A kocsi tetején egy kis ablak van, ezen át lehet a kocsissal értekezni. A beszálló nem oldalt, hanem elől van, kétszárnyú ajtóra. London időjárása igen szeszélyes. Esik egy nap tízszer is, majd kisüt a nap, dvalamilyes köd mindig van, s ez az uta­kat folyton nedvessé teszi, öntözésre tehát nincs szük­ség. A forgalom köznapokon leírhatatlan, különösen a „raktárak“ körül a Themse partján, hová -a tengeri hajók szállítmánya érkezik a világ minden részéből. Mindezt 2—3 nap alatt kellett végig néznünk, aztán visszafelé indultunk New-havenbe, innen hajón Dieppebe. A tengeren vihar dühöngött, mely megkövetelte a maga zsákmányát. Kórház lett csaknem az egész hajó, annyi volt az ügyes-bajos utas. Nem közönséges dolog ily általános nyomorúságot végig nézni, de menekülni nem lehetett a látványosság elől. Erőteljes férfiak és gyönge nők, egyaránt szerepeltek a korlát közelében, némelyek görcsöket is kaptak, mások elájultak, szóval keserves volt az ilyen állapot. Csaknem öt óráig tartott a ten­geri betegség különféle változatokban, míg végre úgy délután 3 óra tájban ismét Dieppebe, szárazra értünk. Volt a kin ott fogott ki a baj, a hol azt hitte, hogy már túl van rajta. Nekünk (hárman voltunk) bajunk nem esett, a mi bizonyára különös és meglepő. Hogy a többi három társunkkal mi történt a következő na­pon (mert a vihar még akkor is dühöngött,) azt nem tudhatjuk. Ott hagytuk őket Londonban, hálás emlé­kezettel a szives vezetésért, melyben egyikök (városunk tudós közjegyzője) londoni időzésünk alatt bennünket részesített. Dieppcből gyors vonattal másfél óra alatt ismét Párisba érkeztünk, hol még egy napot töltöttünk a ki­állításban, aztán elbúcsúzva Párisiéi, Schweitz felé vet­tük utunkat. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents