Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-28 / 30. szám

minthogy a város az ajándék követelményeinek meg nem felel. De a város e jogos kérvényt ép úgy intézi el mint a hogy szokta egyébb teendőit. Azt hiszi, hogy ez a jog január végével úgy is lejár, addig halogatják majd a kérvény elintézését. De nem oda Buda, édes jő uraim! Mert a főre­gálé bérlő most a várost perli és kártérítést követel majd tőle és az bizonyos, hogy a város a kártérítés megfizetésére lesz elitélve. Tehát ajándék helyett, melyet nem fogadott cl, majd fizethet szépen ! Jövőre többet erről az ügyről. Kis Plútó. A szomszédból. A belügyminisztérium f. évi 24984/VII. szám alatt jóváhagyási záradékkal látta el a nógrád-verőczei „Szépitő Egyesület“ alapszabályait. Az alig másfél ezer lakossal biró kis község tár­sadalmi mozgalma sokkal figyelemre méltóbb, hogy sem olyan könnyen napi rendre térhetnénk fölötte. Gzélja az életre való kis egyesületnek, hogy ki-ki társadalmi úton közreműködjék, miszerint Verőcze szépüljön és kellemes tartózkodó helylyé alakuljon s ennélfogva magára vonja Budapest főváros közönsé­gének figyelmét, mely eddig az osztrák-állam vaspálya irányában nyaralni egyáltalában nem volt hajlandó, hanem élt a kedvezőbb és olcsóbb szállítási dijakkal és ment Gödöllő meg Tata környékére, vagy Leányfal- vára, csak nem Vácz felé, pedig szépség és olcsóság- szempontjából ezen útvonallal Budapestnek egyetlen vidéke sem versenyezhet. Fasorok ültetése, ülőpadok felállítása, gyalog utak slb. egyengetése tekintetében Verőcze velünk soha sem versenyezhet; mert bizonyos tekintetben a jó példában már éppen Vácz ment elül, a mennyiben az utczák kiköveztetéséről erélyesen gondoskodott, azokat felirati táblákkal látta el, de sőt a kandelláberek által még este is igazi városias külsőt szándékozik városunknak kölcsönözni. Előnyben van mindezek mellett Verőcze fölöttünk annyiban: mert arra mi ma még gondolni sem me­rünk, hogy társadalmi úton lehetne nálunk elérni a kedvező szállítási tariffa életbe léptetését, hajón és vas­úton ; elvittek körünkből 42 vasúti hivatalnok családot s mi összedugott kézzel néztük, nem járt utána senki a budapesti hatóságoknál, nem a miniszternél magánál. Verőcze saját területéről azonfelül térképet rajzol­tat s megiratja a község monographiáját, a mire nézve nálunk még mozgalmat nem jelezhetünk, s a mit Visegrád már évek óta már sikerrel folytat: a fővárosi nyaralókkal hivatalosan levelez s még nem emelt pa­naszt senki, a ki a levelébe egy öt krajezáros posta­bélyeget tett, hogy megkereső soraira választ ne ka­pott volna! Tavasz beálltával e sorok Írója is nyakába vette a várost, hogy nyári lakások után nézzen. Váczon igazi nyári lakás még most sincsen, olyan közeg pedig, a mely a budapesti közönség nagyobb kényelmére az iránt informálja a megkérdezőt, hogy a kívánt árnyas kert mekkora, a bútorzat kielógitő-e, a piacz milyen olcsó, van-e sörház, kávéház közel stb. még egyhamar nem is mutatkozik. A nógrád-verőczei „Szépitő Egylet“ egyik­másik szakosztályát nálunk a Casinó-Kör teljesíti; de mint műszaki, községi stb egyesület az bizony keveset tesz. Egyébiránt annak csak örülhetünk la, Vácz a kis Verőczétől is profilírozhat valamit, kívánjuk hogy az egylet virágozzék. — Drávay Muky egyedül tölti a nyarat, görnyedjen kormölgetve az aktákat. Neje naponkint Írja neki a legáradozóbb leveleket, édes titok megvalósulásával is biztatva. Egyik levelében közli a levél végén (a nők ren­desen levelük végén közük a legérdekesebbekei), hogy Vezéry Géza titkár is Szliácson van (kövér neje Marien- badban igyekszik ezalatt lesoványodni). Másik levelében azl Írja, hogy Vezéry igen figgyel- mes hozzá (otthon is az volt s azért volt annyira fél­tékeny, persze teljesen alaptalanul, az a pipiske fele­sége). Egyúttal örömmel tudatja férjével, mikép a tit­kár ur biztositá, hogy mihelyt hazajő, rögtön kiesz- közli, mert a miniszter nagyon hallgat reá, hogy Drá­vay MakiI, az ő jó barátját, a buzgó hivatalnokot iroda­főnökké léptesse elő. Bég megérdemelte. „Látod, édes egyetlen Mukim“, Írja a szép asszony, „s a fürdőzésemre, egészségemre kiadott kis pénz dú­san fog kamatozni. Itt is csak rád gondolok, a te ér­dekedben dolgozom“. Muki a „Trombitás.“ zöld asztalánál tulboldogan beszéli cl barátjainak, hogy nincs több oly áldott jó asszonyka, mint az ő Elvirája s oly derék, értelmes hivatalfőnök, mint Vezéry Géza titkár ur. Isznak is mindjárt az egészségére, mialatt Muki nagyban buzdítja nőtlen hivatalnöl:társait, hogy ve­gyenek róla példát, nősüljenek meg. E családi kép ismétlődik száz és száz fővárosi házban, utazni, fürdőzni megy a félváros. Akinek nagyobb útra nem telik, megy nyaralni Budakeszire, Péczelre, csakhogy nyáron át itthon ne lássuk. Ez nagy szégyen lenne a barátnők előli. f)sz- szel aztán beszélnek Dicpperől, B.-Füredről, Szliácsrp. A férjek fizetési iveit pedig uj adósságok terhelik, sza­porodnak a végrehajtások. De hát utó végre élniük kell azoknak a boldogtalan végrehajtóknak is, hogy nejeik szintén fürdőre elázhassanak. Bedig higyjék el, nem oly elviselhetetlen az élet a fővárosban nyáron sem; a Margitszigetnek kevés Városi és vidéki hírek. — Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő nagyméltósága e hó 31-én lógja ünnepelni születésének 73-ik évfordulóját. Adja az ég, hogy zavartalan boldogságban éljen az egyházmegye és Vácz városa javára az emberi kor legvégső határáig. = Személyi hír. Majthényi István, kerüle­tünk országgyűlési képviselője a hét folyamán két na­pon át időzött városunkban s részt vett a regále tár­gyalásokon, a város baján. Pénteken ismét verseghi birtokára utazott. = A kegyesrendiek búcsúja szt. Anna nap­ján tartatott meg, mely alkalommal az ünnepélyes misét Halmy László házfőnök végezte, a szentbeszédet pedig Forgó György felsővárosi segédlelkész és gimná­ziumi tanár mondotta. A délutáni isteni tisztelet vé­geztével körmenet indult a kegyesrendiek templomából a Hétkápolnához. = A porczinkulai búcsú augusztus 2-án tar- tatik meg a szt.-Ferencz-rendiek templomában. = Gaj áry Géza, kedvelt főjegyzőnket — mint részvéttel halljuk — mély szomorúság érte. Ugyanis édes atyja: miskei és csertői Gajáry Antal lovag, kalocsai főszolgabíró súlyos betegségbe esett s állapota komoly aggodalomra ad okot. = Rendőrbiztosunk ügye. Fabriczy Nándor rendőrbiztos ügyében a múlt szombaton végre meg­tarthatta a pestvidéki törvényszék a végtárgyalást. A kir. ügyész a bizonyító eljárás befejezése után hiva­talos hatalommal való visszaélés miatt kérte a vádlottat elítélni, melyet a törvényszék [is magáévá tett és Fabriezyt, az enyitő körülmények mérlegelésével 50 frt birságra és az eljárási költségek megfizetésére Ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a kir. ügyész felebbezett. — Mint legújabban értesülünk, Fabriczy rendőrbiztos ügye be­fejezést nyert, s hivatalát legközelebb elfoglalandja. = Gyászmise. Peitler Antal József boldog- emlékezetű püspökünk lelki nyugalmáért halálának évfordulóján, e hó 24-én ünnepélyes gyászisteni tisztelet tartatott a székesegyházban. A gyászmisét dr. Virter Lajos prépost, székesegyházi olvasó-kanonok tartotta teljes segédlettel. A templom hajójában felállított ka- tafalkon püspöki jelvények voltak elhelyezve. = A „Vácz-egyházmegyei római kath. tanító egyesület“ központi állandó bizottsága Csá­vó lszky József kanonok lakásán gyűlést tartott, mely­nek fő tárgyát a tanítók gyermekeinek a tápintézetbe való fölvétele képezte. A bizottság az ingyenes helyre: Manzel Gyula teljesen árva gyermeket, a volt sámsoni tanítónak fiát vette föl. A félfizetéses helyeket: Bobory János monori, Alföldi János szátoki és Klubi Márton soroksári tanítók gyermekeivel töltötte be. Egész fize­téssel, mely egy hónapra 13 frt, fölvétettek: Szalay Ferencz soroksári, Rigó Gáspár nagy-kátai és Veisz- kopf Vendel baghi tanítók fiai.—Daczára annak, hogy a tápintézet alaptőkéje a jó-lelkü emberbarátok adomá­nyozásai által napról-napra növekedik, a bizottság mindamellett módokról gondoskodik, hogy a tápintézet fenállását erős alapokra fektethesse; e végből elhatá­rozta: hogy az egyházmegye iskoláiban az egylet által kiadandó próbairatokat, irkákat, melyek az egyházme­gye nevezetességeit feltüntető képeket fogják ábrázolni, és szi vképző versek-, mesék- és elbeszélésekkel lesznek el­látva, fog ár.usittatni. Ezen irkák, és egyéb tanszerek elárusitásából befolyó jövedelem a tápintézetre ford itat­nék. Csekélynek látszó jövedelem ez, de sok krajezár sokra megy. Meg azután az anyagi haszon mellett sok­kal nagyobb leend az erkölcsi haszon, mely a selejtes képes és haszontalan elbeszéléseket tartalmazó irkákat párja akad a világon, igazi kis paradicsom ez; talál­hatsz itt üdülést, külföldön se többet; aztán üdülő helyül itt van a városerdő s a szép hegyi kirándulá­sok ; kevés nagy város van, melynek ily közvetlen közelében oly kies, árnyas üditő helyei lennének. A nyár tikkasztó hősége ellen könnyen találhat itt friss zöldet, felfrissítő, üde hegyi levegőt; esténkint pedig a Hangi-kioszk (hagyjuk meg neki alapitójáról a kedveidé vált nevet), oly kies szórakozási hely az előkelő világ gyülhelye, minőt keveset találunk másutt. A tehetősebbek, ha az egész család együtt utaz- hatik, jól teszik, ha a légváltoztatás kedveeért nyáron utazgatnak; helyes a szórakozás, csak ne a térj, a családfő anyagi romlására történjék ez s a nő ne für­dőzzék egyedül. 1 ligyjék el különben, hogy nincs a világnak oly kies helye, mely pótolhatná a boldog családi otthont. Ördög* 1 Róbert. Lukács bácsi. Megvallom őszintén a mai nevelési rendszerből: az ember a műveltség bármilyen magas fokán álljon is, nem sokat szeretnék megtartani ha az rajtam állana. Hiányzik belőle a kedély ápolása. Ha vissza emléke­zünk csak egy negyed századdal is, a mikor 12—13 éves gyermekek lehettünk és a visszaemlékezés eredmé­nyét összehasonlítva a mai gyermekek legtöbbjével, azt fogjuk találni, hogy bizony nincsen kedélye a mai gyer­mekeknek. Mi ennek az oka? A gyermek túl van halmozva az úgynevezett tananyaggal, annyira, hogy az iskolai előadás után szabad idejének jó része a magolással telik el és valóban nincsen ideje gyermeknek lenni. Ma látunk az utczákon rendetlenül hazamenni gyermekeket, de nem hitünk a szabadabb tereken lap- dázó fiúkat, kik felváltva csatáznak is és aljái szák kép­zeletük alkotása szerint a nagyok életének, a társada­lom folyásiínak benyomásait . , . lesz hivatva az iskolából kiszorítani. Ez ügy keresztül vitele a nagy gyűlésre, ----- mely augusztus hó 22-én fog megtartatni, — tűzetett ki. A nagy-gyűlés tárgyso­rozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. A nyugdíj ügyében a kérvények tárgyalása. 3. Nem volna-e előnyös a taní­tók és kántor-tanitók választásánál a candidatio iránt lépéseket tenni? 4. Miképen kellene gyakorlatilag taní­tani a gyermekeket a vallás-erkölcsiségre? 5. Az irkák és próbairatok árusí tása az iskolában. Ö,.A számadások fölülvizsgálata. 7. Tiszteletbeli tagok választása. 8. Ne- talílni indítványok. 9. Tisztviselők és állandó bizottság választása. == A római kath, iskolaszék a mai napon délelőtt 10 órakor az iskolaépületek kijavítása, a temető földek bérbeadása és az osztályok beosztása tárgyában gyűlést tart. = A váczi nyilvános muzeum javára Bosko Fauszt ferenezrendi áldozár 11 drb. különböző időből származott régibb rézpénzt, Morvay János, nőjén esi plébános pedig egy Lipót-féle ezüstpénzt 1671-bői aján­dékozott. = A gyermekmenhely javára Klemmer Já- nosné szül. Horváth Etel két forintot adományozott. = Névmagyarosítás. Barrazzuol Antal diós- jenői illetőségű váczi lakos saját, úgy János, Mária, Béla, István és Rudolf nevű kiskorú gyermekei veze­téknevét belügyminiszteri engedélylyel „Baros“-ra ma­gyarosította. = Bizottsági ülés. A helybeli izr. temetkezési egylet által temetői térség átengedése iránt beadott kérvény folytán, közgyülésileg kiküldött bizottság f. évi augusztus hó 2-án délután 3 órakor tartja ülé­sét Korpás Márton tanácsnok és bizottsági elnök hi­vatalos helyiségében. = A rendőrség figyelmébe. A napokban panaszos levelet kaptunk egy Széchenyi (Sáros) utczai lakostól, mely a „Korona“ vendéglő egyik pálinkás butikja ellen irányul, hol a szabályrendelet ellenére késő éjfélig folyik a lárma és garázdálkodás, a mi természetesen zavarólag hat a szomszédos lakók nyu­galmára. Reméíljük, hogy a rendőrség feje tovább nem fog szemet hunyni ezen megbotránkoztató állapotok fölött ! = Paraszt okoskodás. Lapunk egy barátja a következő mulatságos esetet közli velünk: A legutóbbi pénteki heti-vásár alkalmával egy vidéki paraszt állí­tott be egy városháztéri kereskedésbe azzal a kérdés­sel, hogy van-e szódavíz? Az igenlő válaszra, parasz­tunk kivett tarisznyájából egy pintes üveget és ebbe akart beleméretni egy literrel a szódavízből. Nem hasz­nált a kereskedő felvilágosítása; a paraszt csak amel­lett maradt, hogy ő szódavízzel akar kedveskedni az anyjuknak, s nem tágított addig, mig a kereskedő 2 szó- dás üveg tartalmát a palaczkba bele nem bocsájtotta. Kiváncsiak vagyunk, hogyan ízlelt az anyjuknak ez a jó fajta szódavíz? = Esküvő. Szép Lajos fővárosi hentes szerdán reggel tartotta esküvőjét a felsővárosi plébánia tem­plomban Fédor Juliska kisasszonynyal. Boldogság frigyükre! — Jóváhagyás. Azon szerződést, melyet Vácz városa az imént kötött az „Első magyar kötő-szövő­gyár részvénytársaság “-gal, a megye is jóváhagyta és ily alakjában már a polgármesteri hivatalhoz le is küldötte. = Bezdek János kávéháza (ezelőtt Velzer- félc) a mai napon fog megnyittatni, mely alkalommal Banda Marczi zenekara fogja a vendégeket játékával gyönyörködtetni. Hiszszük, hogy e jóliirű kávéházunkat a mai napon, valamint ezután is mindig, tömegesen fogja közönségünk meglátogatni. Igaz, hogy ez a fővárosban ma már lehetetlen, mert itt nincsenek ma már olyan szabad terek, mint voltak ezelőtt húsz évvel. A gyermek négy fal közé van szorítva s nyilvános sétányokon is legfölebb csak sé­tálhat és ülhet, a mivel csak nyegleséghez és kénye­lemhez szokik. Ez a föltevés juttatja nekem eszembe Lukács bá­csit, azaz Lukács Pált, a gyermekek pajtását, a ki az ifjúsági irodalomnak Magyarországon kitűnő munkása volt s a kitől hallottam már nagyobb koromban is, hogy a legnagyobb kincs a j ó k ,e d é I y. Megvallom őszintén, hogy az én öreg megboldo­gult pajtásom szavain gúnyosan mosolyogtam siheder koromban s azt hittem, hogy az csak olyan katedrái okoskodás, jó, ha megvan, de bizony ennél ezer hold föld is többet ér. A kedélyből elég született velem, úgy szólván családi kincs volt az nálunk, fiuról-fiúra s ,akárhogy pazarol­tuk is, még mindig örököl belőle az utód. Lukács bácsi ezt a kincsemet, t. i. kedélyemet, az alatt a fél év alatt, mit gyermekkoromban vele töltöttem, még jobban kiművelte és olyan alapra fektette, hogy ma már, a mit siheder koromban nem hittem, vallom t. i. hogy a k e d é I y kincs. Fájdalom, a kedélyt nyilvános iskolákban nem nevelik, sőt nyilatkozásait sok paedagogus a pajkosság- gal hozza rokonságba. Ennek nevelése csak úgy lehet, ha a gyermekek többed magukkal laknak együtt, olyan lelkiismeretes nevelő felügyelése alatt, ki a kedélyt ápolni tudja, vigyáz arjnak elfajulására s nem engedi, hogy túlságosan kicsapongó legyen. Ilyen volt szegény, boldog emlékezetű Lukács bácsi, a ki nem is szeretett idősebb gyermekekkel bajlódni, mint G —12 évesekkel. Sok háznál megfordult hosszú nevelői pályáján s a volt honvédelmi miniszter, a ko­rán elhunyt Ráday Gedeon gróf is az ő növendéke volt a szabadságharcz alatt, Illádon, több Podmaniczky és Prónay fiúval együtt s az öreg úr velük honvédes- dil játszolI a honvéd napokban s mikor a fiatal urak punjaikra ülve akarlak jálszani a honvédesdil, ő maga

Next

/
Thumbnails
Contents