Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

gához, melyben a katonai kovácsoktól a magán munkák elvállalását eltiltatni kéri. = A vácxi vörös-keresxt egylet f. hó 8-án "tartotta a tagok nagy és diszes számának je­lenlétében ez évi közgyűlését. A gyűlésen jelen volt az egylet múlt évben leköszönt elnöknője, Almássy Albertné úrnő is, ki egy szépen kigon dőlt és előadott beszédben vett búcsút az általa alapitott és annyi sikerre vezetett egylettől. Csá­vó 1 s z k y József, a férfi osztály elnöke, az orszá­gos működésének szépen irt rajzát adta elő. Erre Vida Vilmos egyleti pénztáros terjeszté elé múlt évi számadását, mely szerint az egylet múlt évi bevétele volt a pénztári maradványnyal 2206 frt 98 kr. Ebből kiadás 200 frt 81 kr., a központba küldetett 99 frt 4 krt, a fiók egyletnek pénztárát illeti 851 frt 89 kr., a vidéki választmányét 1055 frt 69 kr. Az országos közgyűlésre az egylet kép­viseletével Almássy Albertné úrnő és Csá- volszky József kanonok ur bizatott meg, azon­kívül az egylet pénztára gyarapítására egy nyári mulatság rendezése határoztatott. A kilépő választ­mányi tagok újból mind megválasztattak s a vá­lasztmány még, a női osztályban gróf Batthiány Mária és Margit, dr. Rákosy Béláné. Tor day Józsefné, Török Györgyné s Funk Jánosné úr­nők, a férfiosztályban pedig Gajáry Géza úrral egészittetett ki. A közgyűlésen szóba jött az egy­leti elnöknő megválasztása is, de ez iránt a választ­mány lesz hivatva végleg határozni. Kívánjuk, hogy e rövid idő alatt hatalmasan felgyarapodott egyletünk nem sokára betöltse az elnöknő állását s oly elnöknőt találjon ismét, a ki a régi nyomon vezesse tovább a megérdemelt virágzás utján. == JEskiivö. Tóján Károly fodrász, holnap délután tartja esküvőjét Kiss Etelka kisasszonynyal, özv. Kiss Béláné kedves leányával. == Szöllöoltíisi előadások. Tusch Lajos borászati vándortanár, a földmivelési- ipar és ke­reskedelemügyi minisztérium által a szőllőoltás be­tanítására kiküldetvén, a polgármesterhez intézett átirata szerint ezt folyó hó 20. és 21-ik napjain fogja városunkban bemutatni. = Temetés. Ifj. Holmann József ügy véd je­lölt és kir. törvényszéki joggyakornok temetése, a múlt vasárnapon (f. hó 8.) a közönségnek rég nem tapasztalt, osztatlan részvétele mellett ment végbe. A gyászertartást Schmidt János alvárosi plébános helyettes, Bucsek István és Kubinyi Endre káplánok segédlete mellett végezte, mely után az elhunytnak jóbarátaiból alakult dalárda Varázséji Gyula vezetése mellett egy gyászdalt énekelt. Erre a számos koszorúval borított kopor­sót gyászkocsira helyezték és megindult a belát- hatlan hosszú menet, élén Marczi zenekarával, az alsóvárosi temetőbe. Itt a beszenteles után a da­lárda ismét két gyászdalt énekelt melynek végez­tével a koporsót a családi sírboltba bocsájtották le, miközben Marczi az elhunyt kívánságához ké­pest' annak kedvencz darabjait játszotta. Nyugod­jék békében! = Halálozás. Ismét letört egy rózsabimbó. Letörte a halál angyala. Kóburg Sarolta váro- sánk szülötte Vörösmarthon (Gyöngyös mellett) 23 éves korában öröklétre szenderült. Temetése f. hó 7-én ment végbe. Ny. b. ! = A kivándorlás ellen úgy látszik hiába való minden miniszteri rendelet. Az „Amerikai Nem­zetőr“ legutóbbi száma szerint folyó évi február hó 29-éig 1021 — mig a múlt évi ugyanezen időtartama alatt 569 magyar vándorolt ki jobb hazát keresni. 1887. julius 1-től 1888. febr. végéig összesen 11.648 Gizella még egy ellenvetést tett férjének! — s arczán öröm könnyű pergett le. — Ő győzött. Aladár megfogadta, hogy többé nem játszik . . . Oh! de mily terhes megválni a természetté lett szokástól, a gyökeret vert szenvedélytől! Csak alkalom csak egy kisértés kell, s ismét a szokás, a szenvedély az ur. Áldárért eljöttek a jó (?) barátok, s hívták szokás szerint a — kártyaasztalhoz. — O vonakodott; hisz ünnepélyesen megígérte nejének, hogy többé nem játszik. Erre a kompanisták elkezdték gúnyol­ni. Kislelküséggel, félénkséggel vádolták, s minden rossznak elmondták, amiért oly hamar aláveti ma­gát a női kormánynak. A gúny, a hiú remény, hogy majd elvesztett pénzét visszanyeri, s szenvedélye ösztönzései győz­tek s Aladár ismét a kártyaasztalhoz, egy örvény szélére került . . . A nap már rég leáldozott. Minden mély szen- dergésbe merült csak egy szép, bús hölgy virraszt szobájában; szemei könytől ázottak, árva lelke a keserűség tengerében fuldokol. Gizella szószegő férjét várja. Kopogás hallatszik a folyosón . . . Gizella reméllni kezd ... az ajtó megnyílik, de nem a férj, hanem egy idegen lép be, s nehány, mint látszik reszkető kézzel irt sort nyújt át a nőnek. Ez olvassa s eszméletlenül rogyik le. A darabka papíron ez volt : „Gizellám! én megszegém szavamat, — a ház, melyben lakói, nem a tied többé. Én sokat, sokat vesztettem . . . te árva vagy; mikor e sorokat olvasod, már nem élek ... élj boldogul!“ Másnap a szerencsétlen holttestét a Dunából halászták ki. Gizella a roncsolt tetem láttára jajdulva rogyott össze; de föleszmélt újra, hogy egy rövid, de kínos özvegységet átéljen. Hányszor elmondta ez idő alatt vérző szívvel: — Istenem! az a kártya! . . . Tóni. magyar hagyta oda szülő földjét, melyben a költő j szavai szerint élnünk halnunk kellene. Napról napra fogy a magyar, óvatosak legyünk nehogy a lengyel nemzet sorsára jussunk. = A hatóság gondatlansága. Egy alka lommal már felhívtuk a városi hatóság figyelmét a „Csillag“ vendéglő élőtti kútra, mely a régi slen- drian időkben indokolatlanul lett betemetve. A ku­tat annak idejében egy kőlappal fedték be, mely már felmondta a szolgálatot és most azon veszély­nek vannak a járó-kelők kitéve, hogy a kútba zuhannak. Elvárjuk, hogy a hatóság mihamarább helyre fogja hozni e részbeni mulasztását, vagy adassék át e kút ismét a közhasználatnak, vagy fedessék be úgy, hogy a szerencsétlenség lehető­sége el legyen háritva. = A fagy okozta károk. Városunk felső részéről vett tudósítás szerint, a cseresnye- termés ez évre elvezettnek mondható, a mennyiben a legutóbb bekövetkezett két napi fagy azt sem­mivé tette. Ez volt Vácz város lakosságának a fillokszera pusztított szöllőkben még a legjövedel- mesebb keresetforrása. A tartós és zord téli idő a mandula termést is rég tönkre tette; a kajszi baraczkfák jobbadán szintén kifagytak. Ily körül­mények közt éppen nem csodálkozzunk azon, ha a kereset forrásától elesett nép tönkre megy. = lj aczélredö ajtók. Az újkor legnép­szerűbb találmányai közzé tartoznak feltétlenül az aczélredö ajtók is. Egyik tulajdonságuk, hogy zaj­talanul nagy reclam nélkül mindenütt meghono­sodnak. A legszebb palotákat, egyszerű mezei la­kok, elegáns villák, indóházak, raktárak, őrházak, színházak, gyárak és üzlethelyiségek mindannyian el vannak látva, vagy rövid idő múlva ily redőaj- tókkal láttatnak el. Hogy valamely tárgy általá­nosan s majdnem minden feldicsérés nélkül meg­honosodik és közjóvá válik, egyszerűen azzal ma­gyarázható meg, hogy e találmány azokhoz soro landó, melyekben az az előtt létezettnek valóságos javításához szükséges minden feltétel benfoglaltatik. Feltalólok és találmányok valóban bőven vannak. A szabadalmi irodák bárkinek, a ki szabadalmat óhajt és dijait lefizeti kieszközölik a kívánt privi­légiumot, azt gondolván magukban „Te szegény bolond!“ ily haszontalan tárgyat szabadalmaztatsz és még fizetsz is érte szabadalmi illetékeket. De a feltaláló, találmányát ép oly szemekkel nézi, mint egy anya, ki csúf gyermekét a világon a legszebb­nek tartja. Csak ha találmánya már használatba került és kitűnik, hogy gépe, melylyel például tésztát akar készíteni, rántott levest főz, akkor oda minden illúzió. Másként van ez oly találmá­nyoknál, a melyek tényleges értékkel, az egész világ részére értékkel bírnak. Ily találmányok nem­csak, hogy igen czélszerünek bizonyulnak, de gyak­ran azt is konstatálhatni, hogy a találmány oly czélokra is szolgál, a melyekre a feltaláló nem is gondolt. És ez igy van az aczélredő-ajtóknál is 1 Eredetileg a feltaláló egy ajtót kívánt létesíteni, mely mintegy parancsszóra egy kis tartályban el­tűnik. Azt leletne gondolni, hogy mint az ember az úszást a békától, vagy a kormányaidat a hal­farktól tanulta el, úgy a redőajtók feltalálója a csi­gát leste meg. A redő ajtó is egész hosszában jön ki kis házából, hogy alig hihetni, miszerint lehet­séges, hogy oly nagy tárgy ily kis helyen volt elhelyezve, melybe ismét gyorsan eltűnik, ha úgy akarjuk, mint a csiga. Ez egyszerű és csodálatos rendszer magában is elégséges volna a találmányt híressé tenni, de mint emliettük, újabb előnyök, a melyekre a feltaláló nem gondolt még elősegí­tették ezt. így például egy gyenge redőajtó, a hullámos lemez tulajdonságai folytán, melyből a redőajtó eh lön készítve, a tűznek sokkal tovább ellentáll, mint a legvastagabb sima vasajtó. Egy további példa 1 Egyetlen betörő sem merészkedik egy redőajtó feltöréséhez fogni, inkább bajlódik bármely tömör vasajtóval, mert itt nyugodtan fúr­hat és feszíthet, mig a redő-lécz legcsekélyebb érin­tése által oly lármát okoz, hogy azonnal elárulta- tik. És ha már a redő-ajtók előre nem látott elő­nyei oly nagyok és megbecsülhetetlenek, még in kább azon tulajdonságai, melyeket a feltaláló éles elmével kigondolt és előre számításba vett! A redő­ajtók ezen hasznos oldalai alig sorolhatók mind fel. A redőajtók tartosabbak, egyszerűbbek, szeb­bek, olcsóbbak mint a fa- vagy vasból való egyéb ajtók. Alig szükségeinek tért, tehát nem foglalnak el helyet. Minden nagyságban‘elkészíthetők, tehát színházi függönyök és választó falakul is alkal­masak. Egy gyenge személy által is könnyen fel- és lezárhatók, s e czélra üzleteknél külön szolgára nincs szükség. A redőajtó oly egyszerű, hogy bárki minden szakértő nélkül felállíthatja. Szóval: a redő­ajtó oly találmány, mely tökéletes, melyről tehát teljes joggal mondható, hogy szegénynek és gaz­dagnak vagyis az egész világnak való, mert hasz­nos, jó és olcsó. Az ily aczél-redőajtók legjobb hirü gyárosa Robi esek Lipót (Bécs, Nestroy-Gasse 6.) ki az ily redőajtókat teljesen felszerelve szállítja, hogy azokat nem szakértő is megerősítheti és hasz­nálhatóvá teheti. E gyárból, mely az 1860-ik évben alapittatott, évenkint sok ezer ily ajtó küldetik szét a szélrózsa minden irányában. Igen ajánlatos tehát mindenkinek, különösen pedig épitő-vállalko zoknak, építészeknek, épitőlakotosok és asztalo­soknak e gyártmányt használni. Közelebbi felvi­lágosítást és árlapokat készséggel küld a fenti gyári ezég. Szerkesztői üzenetek. = Áililiii és Jbvit. Tóműké miatt — sajnálatunkra — csak a jövő számban jöhet. — II. Ugyan kérem minek tartja ön lapunkat, talán csak nem a fűzfapoéták asylumának ? — Nűczinak. Közleményei egyikét sem használhatjuk. — Smlrír- nnk. Azt a bizonyos czikket, átdolgozva, most szivesn verniük. — IA vélli ni Isis kor. Félretettük és csak „levélhulláskor fog­juk ismét előrántani, — A párbaj. Legközelebb sorát ejtjük. Nyilt-tér. lE^öszöia.et-n.yil-sránitá.s. helejthetlen kedves gyermekünk: ifj. Holmann József, kir. törvényszéki joggyakornoknak fájdal­mas elhunyta alkalmából mindazok, kik a végtisz­tességen nyilvánult részvétük által igyekeztek eny­híteni fájdalmunkat s vigaszt nyújtottak megszomo­rodott szivünknek, különösen a váczi.jogi kar, úgy az elhunyt barátai és ismerősei, fogadják hálás kö- szönetünket. Váczon, 1888. ápril 12-én. Holmann József ______________ és családja. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. HIRDETÉSEK. Árverési hirdetés. H. sz. 17/1888. Néhái Muzslay Alojzia és özv. Muzslay Bertalanné hagyatékához tartozó borok, juhok, lovak, ökrök, tehenek gazdasági eszkö­zök és felszerelések sat. f. Btő IS-án (.szerdán) <1. e. !> «»rakni* llá«lon örökhagyók kastélyá­ban nyilvános árverésen készpénz fizetés mellett fognak eladatni. Vácz, 1888. ápril hó 8-án. A vagyon kezelő bizottság nevében: Dr. Freysinger Lajos, kir. közjegyző. Árverési hirdetmény. Mindazon zálogtárgyak, melyek lejártak és ki nem^ váltattak vagy hosszabbittak, 1888. évi április hó 25-én délutáni 2 órakor az iparható­ság kiküldöttje jelenlétében az intézet helyiségében elárvereztetnek. Vácz, 1888. április hó 14 én. Pápa az első váczi zálog-kölcsön intézet tulajdonosa. 1••••• Mindenki, ••••• a törvény által megengedett sorsjegyeknek résziéilixetés melletti eladása által legalább 1200 frt évi jövedelmet szerelhet magának. tudakozódhatni: HUGHS H. váltóüzletében. Budapesten, Dorottya-utcza 9. sz. g _jq Jó keresetű Bizalmas személyeket keresünk sorsjegyek eladására részletfizetés mellett az 1883. évi XXXI. tcz. értelmében Magas jutalékot, esetleg havi fizetést is adunk. Fővárosi váltó-üzlet társaság* Adler és társa Budapesten. 20-55 bank- és bizományi üzlet. BUDAPEST 1 IV. Kishid-utcza 9. sz. Eszközöl kölcsönöket Ingatlanokra. Elhelyez kereskedelmi váltókat. Elfogad tőzsdei megbízásokat. 4-10 A régi hires és valódi Szt-Jakab-féle gyomorcseppek. ....... ..................................._____----------------------------------———— ___El Alkalmas szer a gyomor és idegbántalmaknak biztos gyógyítására jímég oly esetekben is, melyekben az eddigi gyógyszerek sikertelenek voltak : különösen idült gyomorhurut, görcsök, búskomorság, szívdobogás, főfájás stb. eseteiben. Bővebb magyarázat az egyes üvegek mellé van mellékelve. Egy kisebb üveg ára 60 kr., nagyobb üvegé 1 frt 20 kr. Kapható: Török J. gyógyszertárában, továbbá: Moldoványi, Pillich F., Szöllösy István és Egressy R. öz­vegye gyógyszertáraiban Budapesten. Szerényi Iíázmér gyógyszertárában Uj-Pesten. 10—13 Legújabb nyári szöveteket valódi gyapjúból, utánvétellel és szabott árak mellett szállít a reális és szolidnak ismert J. W. SIEGEL szövet-gyári raktára BrünnToen. Azon t. szabó mester urakat, kik nincsenek még árjegy­zékem birtokában és megrendelőik számát a kitűnő minő­ségű szövetek által gyarapítani óhajtják szíveskedjenek egy levelezőlap utján hozzám fordulni és én a legújabb minta­lapokat ingyen és díjmentesen küldöm meg. 2—12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents