Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-01 / 14. szám

részt venni kénytelenek. — Es ez jó ómen volt arra nézve; hogy ezen országos vásárunk kifogja elégiteni az eladó és vevő közönséget egyaránt, a mi úgy is történt, mert ezen vásárunk a jó középszerű vásárok legjobbjai közé sorozható, sőt vannak iparosaink közül olyanok is, (pl. nyergesek lószerszám készitők) kik azzal dicsekedhetnek, hogy 10 év óta ilyen jó vásárjuk nem volt. De nemcsak iparosaink és vendéglőseinknek nem nyuj tatott alkalmat igazságos panaszra ezen vásárunk, hanem meglehettek azzal elégedve a marha és lótenyésztő közönség is, mert e tekintetben is kiemelhető, hogy várakozáson felül sok ló s marha adatott el, igazolják ezt a következő számok. Behajtatott összesen mindegy 3500 drb szarvas marha és ló. Ezekből eladatott 7.15 drb ló, 1351 drb szarvasmarha; ló és szarvasmarha eladatott tehát ösz- szesen 2006 drb. — Az árakat illetőleg megemlíthetjük, hogy a lovak 15 írttól 300 frtig keltek el drbonkint; ökröknek párja 180 350 írtért vétettett;

teheneknek drbja 40 írttól 180—200 frtig volt. — A közbiztonsági állapotok kielégítők voltak. Történtek ugyan kisebb szokásos vásári lolvajlások, de ezek alig érdemesek a feljegyzésre, különben is az illető tetteseknek nagy része elfogatott; voltak olyan esetek is, hogy a tetteseket az illető iparosok csipték el, s hogy rendőrségünknek vele bajt ne csináljanak, hát nyomban rögtön bíráskodtak felettük a maguk módja szerint, aztán futni hagyták a deliquenst, kinek világért sem kerekedett volna kedve, hogy önhatalmaskodás, jobban mondva ön- biráskodás miatt az illetők ellen a törvény utján kereskedjék, hanem örült, hogy bár kék bőrrel is elvihette az irháját. — Mi is örülünk a vásár sikerének; mert csakugyan a zord tél után egy kis vigasztaló tavaszi szellőre nagy szükség volt.

= Zseíitolviijliís. Az országos vásár most sem folyt le zsebtolvajlás nélkül. Ezúttal özv. Wittner Józsefnét érte a sors, ki a vásártéren felállított panoráma megtekintése közben elég gondatlanul felöltője külső zsebébe tette 41 frtot tartalmazott tárczáját. Mire a látványosságot megelégelte, tárczája is eltűnt a zsebéből, melynek természetesen most már ütheti a nyomát.

= E}yüiayöru szivárvány mutatkozott nagy csütörtökön városunk keleti irányában. Őseink jóslata szerint a márczius havi szivárvány nedves és bő esztendőt jelent. Adná az ég, hogy jóslatuk beteljesednék, igen el kellne szegény, nyomorgatott adózó polgárainknak.

= Vívmány a hadászat Serén. Vidékünk egyik iparosa nagy jelentőségű felfedezést tett, a mely hivatva van a mostani harczászati rendszert lényegében megváltoztatni s ez: a gyalogsági hadi vért. Az előrenyomuló katona vállait és mellét egy szíjakkal megerősített drótpánczéllal övezheti, a mely hivatva van a felső testet az ellenséges golyóktól megóvni, sőt a karok- és lábszárakat is könnyű szerrel lehet szilárd drót karmanytyúba burkolni. A pánczél hegyes szögben végződik, erős, de azért elég könnyű, hogy a katonát mozdulataiban ne gátolja. Ha pedig a katona visszaszorítva, futásban keresne menedéket — quod Deus avertat — egy hirtelen mozdulattal hátra rántva ugyanazon szolgálatot teszi, hátulról védve a nemesebb részeket. A találmány april hó 2-án állja ki a tüz- próbát a mennyiben a 4. hadtest parancsnoksága akorra tűzte ki annak hivatalos megvizsgálását. Örömmel üdvözöljük a szerencsés feltalálót, akit városunk lakója: Bencze György úr vett pártfogásába, mert a mint halljuk a vért, a táborozásnál véd az esőtől s pohárszéknek valamint kártya aszhogy be is fontak vele bennünket. A fonott üvegeket azonban emlékül magammal hoztam, most is itt díszelegnek a szekrényem tetején. A fonás remek csinálmány, de a tartalom nagy részét a Po vizébe kellett lódítanunk.

Pistoján innen már vig dolgunk volt. Türelmesen végig olvastunk vagy 50 alagútat, melyek némelyike akár kétségbe ejthetett volna, oly hosz- szú volt; míg végre lapos földre értünk Bolognánál. Az apennini hegyek között láttunk szép vízeséseket, fekete sziklaomladékokat, dupla alagúta- kat, szédítő magasságban keskeny országútakat stb. Ily folytonos félelmes látványok után szinte jól esett szemünknek, hogy végre valahára a.r felsőolaszországi sikfüldön végig tekinthettünk. És mit láttunk ott?

E folyókban gazdag vidéken láttunk sok, de igen sok vizet. Olykor azt hittük már, hogy vége sincs a nagy tónak, melyen recsegő vashidakon átrepültünk, s a sok töltésnek, melyről aggódva néztünk hol jobbra, hol balra.

Mindenfelé csend uralgott köröttünk, csak vonatunk dübörgése jelenté, hogy haladunk. Bezzeg nem bántuk volna most, ha a nápolyi ezernyi veréb csicsereg köröttünk, vagy ha az ujonczok „ev- vivá“-ját hallhatjuk vala, kik lefelé-utunkban Cortona állomáson éljeneztek. Itt csak csend, siri csend mindenfelé.

Végre valahára Mestré-be érkeztünk. Itt derekasan ránk ijesztettek, mert vonatunk visszafelé indult. Volt izgatottság, kérdezősködés, de nem használt semmit, a vonat csak ment és ment visz- szafelé! Nagynehezen jöttünk rá (ki is gondolna ilyesmit?) hogy a mozdonyt a vonat másik végére fogták, mert Mestre csak szárnyvonal, s így jutottunk ily furcsa helyzetbe. Tehát rendbén vagyunk. Vigasztalódva beszélgettünk már most egy újabb veszedelemről, mely bennünket fenyegetett, a határ állomáson, Udinében. Hogy itt a financzok mindent megvizsgálnak, és rögtöni behajtás mellett megvá mólnak. Némelyek még azzal is fenyetalnak egyaránt alkalmas. Bencze György úr lakásán őrzi a Scylla szirteire emlékeztető motoszt, melynek már látásától is megborzadhat egy nyúl- j szivű kozák. De emeli az ázsiót még az is, hogy I az ilyesmit még álmában sem látott ellenség egy- 1 egy „Don Quijotot“ lát maga ellen törni, veszedel- j mes romlással fenyegetve s még úgy járhat, mint a néhai süket fájd, a mely meglátván a brúgót, | annak mozdulatait utánozni akarta, de kicsavarván j nyakát, mint élettelen hústömeg elterült a fagyos földön.

= Templom tíiz. Rádi levelezőnk jelenti, hogy nagy-pénteken a rádi róm. kath. templomban felállított Krisztus-koporsója, a benne elhelyezett i Krisztus jelképével és az oltári szentséggel, vala- | mint a koporsóhoz közel felállított orgonával együtt porrá égtek. A dolog úgy történt, hogy midőn az isteni tiszteletet végző pap délelőtt 11J/2 órakor a templomból a harangozóval eltávozott nem intézkedett arról, hogy a Krisztus koporsója mellé őr állítassák, hanem a róm. kath. vallás szertartásai és szokásai ellenére egyszerűen bezáratta a templomot. Holott tudva levő dolog, hogy N.-Pénteken az egész róm. kath. keresztény világban a templomok az ajtatoskodó hívek érdekében nyitva szoktak tartatni. Hogy miből eredt a tűz azt még megállapítani nem lehetett, de valószínű, hogy onnan eredt az, hogy a harangozó a koporsó körül meggyujtott gyertyákat égve hagyta s ezek hamva az oltáron levő száraz koszorúkra esvén, azokat felgyújtotta. Hogy kit terhel a vétkes gondatlanság miatt a felelősség, ezt a folyamatba tett vizsgálat fogja kideríteni.

= megbüntetett vásárosok. Lapunk múlt számában jeleztük a városi hatóság azon határozatát, melylyel az idegen vásárosoktól, a vásárt követő napokra az árulhatási engedélyt megvonta. Mindennek daczára, több budapesti vásáros kedden is kirakodott és szabadon árult. Ezeket a városi iparhatóság egyenkint 5 frtnyi birsággal sújtotta.

= A sxiilok ügyeimébe. A kisdedeknek, - kiknek tehetetlenségbe lépten-nyomon ki van téve a veszélynek, a legnagyobb vigyázatra vanszükségük. Fájdalom, mégis azt tapasztaljuk, hogy a róluk való gondoskodás van leginkább elhanyagolva. E bajon a kisdedóvók vannak hivatva segíteni. A szülőt, kit teendői gátolnak gyermeke felügyeletében, nagy aggodalomtól menti meg azon tudat, hogy gyermeke biztonságban van. A helyi jótékony nö- egylet által felállított óvó intézet minden szülőnek rendelkezésére áll s ott a szürke nénék felügyelete alatt biztonságban tudhatják gyermekeiket; felhívjuk tehát a szülők figyelmét kisdedóvónkra különösen most, midőn a tavaszi munka elvonja a szülőket gyermekeik felügyeletétől. Hihetőleg még az év folyamán püspökünk ő Excellencziája védnöksége alatt a felvárosban is fog egy ovoda fölállittatni. Adja az ég, hogy az létesüljön !

' = »Budapesti Hírlap.« Nagy napokat, nehéz időket élünk. Esemény eseményt kerget, s a hírlapíró már nem is tollal, de távíró., dróttal dolgozik. A »Budapesti Hírlap« t. közönsége napról-napra látja ezt, mert ahol eddig a megszokott rovatok egymásba illeszkedtek, ott most a párisi, berlini, római tudósítók sürgönyei foglalnak le minden lefoglalható tért. S ez nem is lehet máskép. Egy hírlap, mely missiója magaslatán áll, s önérzettel szolgálja ki közönségét, ily eseménygazdag időkben megfeszített erővel dolgozik, ha még oly nagy áldozatokkal jár is az. S a »Budapesti Hirlap« mint rendesen, hírlapjaink között, most is a legelsők sorában áll s szellemi erejével, nemzeti politikájával, dolgozó társainak odaadó lelkes munkáságával úgy a czikkirás, mint a hírszolgálat dolgában, rég kivívta magának a zászlótartó helyét. A főváros, a vidék központjai ép úgy elismerik nélkülözhetetlenségét, s a magyarság terjesztésében teljesített szolgálatait, mint az ország távolabb eső, a közforgalomtól elszigetelt részei. Alig van e hazának oly községe, hova a »Budapesti Hírlap« el ne hatolt volna, szavára ne halgatnának s pártatlan igazságszeretetéért,

gették a megrémült idegesebb természetű utasokat, hogy még a zsebeket is kikutatják, s hogy rettenetesen kell fizetni. Mi azonban néhányan nem hittünk az ámításnak, s annak módja szerint jelentünk meg a bizottság előtt. Volt aki fizetett mint a köles, volt aki megszabadult rövid utón. Elég az hozzá, hogy ezen is szerencsésen túlestünk, s már most nyugodtan verhettünk szivarunk bőven hulló j hamuját a hamutartóba (ha lett volna), s hámozhattuk narancsainkat egész Nabresináig, hol kegyetlenül bántak velünk. Mert az átszállásnál úgy összezsúfoltak egy személyvonatra, hogy jóformán még a fogason is másodosztályú közönség szorongott.

Én szerencsés voltam. Egy liptómegyei úr mellé kerültem a legutolsó kocsiba, bundájának árnyékában meghúztam magam, s meg sem moczczan- tam egész Pragerhofig. Itt találkoztunk elszórt társainkat, s hogy immár drága hazánk határán vagyunk. édes örömmel szorítottunk egymással kezet.

Időnk gyorsan múlt, társaink közül némelyek immár hazaérkezvén, tőlük érzékeny búcsút vettünk, s ők szerencsés hazaérkezést kívántak nekünk. Az is megjött Isten jóvoltából, s édes a visszaemlékezés az átélt időkre.

Drága ereklyeként őrizzük a világ első fejedelme előtt letett őszinte hódolat emlékét, mert hiszen ez volt utazásunk legdrágább órája. Ily im- ponzáns hódolatot nem mutat fel évszázadok története s talán ismét évszázadok múlnak el, mig felmutatni fog.

Röpke szárnyon repül az idő, melynek minden pillanata bizonytalan, s többnyire nyomtalanul enyész. Nem mindenkinek van hivatása arra, hogy szerepeljen, s egykoron babérjain pihenjen, j — van aki boldog, ha örvendetes nagy eseményeknek csak szemtanúja is lehetett, s azoknak drága emlékét féltékenyen őrzi. B. I.

függetlenségéért tekintélynek ne vallanak. Különös gondot fordít regényeinek megválasztásánál. így az uj évnegyedben közölni fogja Vértesi Arnoldtól »A hivatalnok«, Degré Alajostól »A z ezredesül fi a« czimü eredeti regényeket. A »Búd a- pesti H i r 1 a p« szerkesztői és tulajdonosai Csukássi József és R á kosi Jenő elég garancziát nyújtanak arra, hogy a lap valamint eddig, úgy ezután is megőrzi politikai és társadalmi függetlenségét, s ezzel igazságosságát. — Előfizetési ára félévre 7 írt, negyedévre 1! frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., kalap-utcza 16.

Irodalom és zene.

= Vas Gereben összes munköiböl, melyeket Mehner Vilmos ad ki, újabban 6 füzet (47—52) került ki a sajtó alól. A csinos kiállítású füzetek ára 25 kr. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe.

= Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és társa, cs. kir. udvari

zenemű-kereskedésében megjelent »Patent« (szabadalmi) csárdás, nagyságos Jaulus Józsa úrhölgynek ajánlva: Korber Imrétől. Ára 80 kr. Továbbá : »Anekdoten Polka Francaise«, zongorára Kotzau Lajostól. Allen Anekdoten Jägern geordnet. Ára 76 kr.

= A inig; él. barátja marad a »Képes Családi Lapok« czimü szépirodalmi, ismeretterjesztő, képes hetilapnak, a ki gazdag tartalmával, gyönyörű képeivel megismerkedett. E lap előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal Budapesten, (nagy-korona-uteza 20.) melyhez az előfizetések legczélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványokkal.

= Érintkezés a postával, a művelt közönség legszükségesebb tudnivalói a postai eljárásnál czimü füzetke, szerkesztette : B. Deák Lajos. Minthogy a közönség igen tájékozatlan a postán szállítható tárgyak nemei, azok alakítási módja, a szállítási dijakra stb. irányuló feltételek és szabályokra nézve, a posta- hivatalnok pedjg, túlterheltetése miatt, pontról-pontra utasítást nem adhat, s ebből nemcsak konfliktusok származnak, de több idővesztesség és sok esetben nagyobb költség háramlik a postát igénylő félre : ennélfogva jelen zsebkönyvecske, mint a mely az érvényben levő szabályok alapján magában foglalja az összes postai eljárást, úgy a bel- mint a külföldi forgalomban, — igen nélkii- lözhetlen mindenkinek. Ára 30 kr.

Nyilt-tér.

IBI ös z ön e t-m.37- il-vá,n.itá,s - Fogadják mindazon rokonok, jó barátok és ismerősök, kik felejthetlen kedves nőmnek, született Lassú Máriának, f. évi márczius 27-én végbement temetése alkalmával, szives megjelenésükkel mély fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, őszinte köszönetéin kifejezését.

Váczon, 1888. márczius 30-án.

Roll István.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv.

Árverési hirdetményi kivonat.

679)1888. tlkvi szám. A váczi kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy Pápa József, a m. földhitel- intézet és Balás Imre végrehajtatóknak Jelsik Ándrás végrehajtást szenvedő elleni 178 forint 35 frt 29 kr ; 33 frt 75 kr; 33 frt 75 kr ; 33 frt 75 kr. és 13 frt 25 kr. tőkekövetelés és^járulé- kai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és váczi kir járásbíróság területén levő Bottyán község határában fekvő a bottyáni 134. sz. tlkvben foglalt Jelsik András nevén álló A I. 119/a hrsz. a 1ji telekre 877 frt kikiáltási árban; a bottyáni 70. sz. ugyannak nevén álló tlkvben foglalt A I. 119/b hrsz. K telekre az árverést 877 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1888. évi junius hó 5-ik napján délelőtti 10 órakor Bottyán községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók — kivéve a m. földhitelintézet, mely ha az árverelők sorába lépni akar felmentetik a bánatpénz letételételének kötelezettsége alól — tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 87 frt 70 krt és 87 frt 70 krt készpénzben vagy az 1881. 60. t.-cz. 42-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Váczon, 1888. évi február hó 29-ik napján.

A váczi kir. jbiróság; mint telekkönyvi hatóság;.

Árverési hirdetmény.

174/1888. v. szám. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. kér. és váltó törvényszéknek 26539/1888. számú végzése által Seb midi és Ungár ezég felperes javára Schuller Miksa ellen 1000 frt tőke, ennek 1887. év május hó 10. napjától számítandó 6°/0 kamatai es eddig összesen 51frt93kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le- és felülfoglalt és 1317 frt 50 krra beesült szobabútor, férfi ruhanemű, ágynemű, edény, stbből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.

Mely árverésnek a váczi kir. járásbii’ósági 1232/1888. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Váczon Pa-, radicsom utcza 192. sz. a. leendő eszközlésére 1888-ik év apirlis hó 9-ik napjának délután 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.

Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. L ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végül felhivatnák mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak.

A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik.

Kelt Váczon, 1888. évi márczius hó 26. napján.

Szaák János,

kir. bírósági végrehajtó,

A magyar ipar életrevalóságát leginkább az bizonyítja, hogy oly elismert jóságú termékeket képes létrehozni, mint a milyen a

Lenck-kávé

mely illat és az alkatrészek kifogástalan minősége tekintetében fölülmúlja az összes eddig ismert kávépótlékokat s nem drágább mint a legjobb külföldi pótkávék. 14—15

Lenck-kávp

kapható minden füszerkereskedésben s a hol még nem volna vagy a készlet elfogyott volna, a t. kö^ zönség követelje mint magyar gyártmányt.

Mintákat ingyen és bérmentve küld:

LENCIÍ S. pótkávégyára, Sopron.