Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-08 / 2. szám
X. évfolyam. 2. száLm. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. F,Iöíi/.otési Ara: évnegyedre...........................I t'rt ."»O kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssé . Egyes szám ara : 10 kr. Kapható : DEUTSCIT MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek Nyiit-tér :ora .......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. j II A szerkesztőséi) és kiadóhivatal czimsetc: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gaspavik-utczu 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bér men teilen 1 • r leket nem fogadunk el. Szomorú napok. Valóban különösnek fog tetszeni sokaknak az, hogy most midőn a farsang évadja beköszönt, mi szomorú napokat jelzünk vezérczikkünk homlokán. Különösnek fog tetszeni az, hogy akkor, midőn a dúsgazdagság, vagy mondjuk: a jobb módnak mu látni készülnek és szórakoztató tervek kovácsolásán törik a fejüket — mi nem tartunk velők, hanem egy oly térre lépünk, melyen nem a megelégedés, nem a boldogitó jólét, hanem a nyomor- és Ínség graszszál- nak ; vagy ha még teljes mértékben nem uralják is ezek a helyzetet, kilátás van arra, hogy a muiatók zaját az ínségesek jajkiáltá-sai fogják túlszárnyalni, s az éhezők és nélkülözésekkel küzdeni kénytelenek ezrei elveendik még azoknak is mulató kedvét, a kiknek talán még fogalmuk sincs arról a valamiről: a mit nyomornak szoktak nevezni köz nyelven. Nem vagyunk politikai lap. S ugyanazért előre is kell jelentenünk, hogy nem politikai szempontból kívánunk a helyzet komolyságához hozzá szólni, és nem a muszkáknak a hírlapok által jelzett fenyegető magatartásával indokolni sötét aggodalmainkat, hanem illusztrálni kívánjuk azokat a köztünk és felettünk csapásként uralgó kemény téllel, mely ha túl - szigorú fellépéséből alább nem hagy, polgártársaink egy jelentékeny része a meghagyás s az éhenhalás borzasztó kínjaival lesz kénytelen megvívni. Késnünk tehát nem szabad. Hanem idejekorán t. i. mikor még nem késő kell a fenyegető baj elhárításán működni. 8 itt első sorban városunk hatóságát illeti a cselekvés kötelessége. — Hisz van erre alkalmuk elég. Utczáink és tereinknek legnagyobb ' része még most is duzzadnak a hó lavináktól ; tessék a szóró gatott és munka hiányában nélkülözésekkel küzdő — de dolgozni tudó városi lakosságot a hó eltakarításával foglalkoztatni ; tessék annak ezúton az élettengést lehetővé s a megélhetést tür- hetővé tenni. Itt nem lehet takarékosságról beszélni, nem lehet takarékoskodni akkor, a midőn ezreknek lét- | kérdése van koczkára téve. — S ha a helyzet parancsolta áldozatok meghozására, városunk tanácsa nem elég erős, sem elég nagy bátorságot nem érez magában, hát ott van a 1*20 főből álló városi képviselő testület, forduljon ide; s ezen 120 város atyának bizonyára lesz egy olyan szere, mely a vá ros szenvedő gyermekein könyörülni ^— tudjon és könyörülni akarjon. És ezt még azért is meg kell tennie, mert az által hogy sok embernek az életét menti meg, s a nyomor ellen védi, más részről a város összes polgárságát ama esélytől szabadítaná meg, mely bekövetkeznék az esetre, ha egy hirtelen hóolvadás állna be s a város lakosságának egy nagy része az omló viz ellen még jó — rósz hajlékában sem erezhetné magát biztonságban és védelmet nem nyerhetne. És ha nincs a városnak pénze, hát úgy tudjuk, ott van még az ínség kölcsön, melyet még nem fogyasztottunk el. Azt a városnak előbb-utóbb is úgy is meg kell a megyének téríteni; mi gátolhatná a várost — abban, hogy — veszély idején azt észszerűen ezen veszély elhárítására fordítsa. De sokkal nagyobb a baj, hogysem annak elhárítását egyedül a hatóságtól követelhetnék. S épen azért felhívjuk a segédkezésre azon faktorokat is, a kik nemes cselekedetek gyakorlásában soha hátra nem maradtak. Első sorban itt van az ősi erényeiről és adakozásáról hagyományosan ismeretes lelkes papságunk, főleg pndig a kath. klérus. Utóbbihoz intézzük szavunkat azért különösen, mert városunk polgársága legutóbb XLII. L^o pápa ő szentségének 50 éves ál- dozárságának jubileuma alkalmából meggyőzhette arról, hogy noha sok vallásfelekezetből állunk, de valamennyien egyesültünk az egy Istenben való hit szeretet és tiszteletben, s ezt a pápa ő szentsége, mint az egy Isten földi helytartója iránti tiszteletből — a nagyszerű kivilágítás által külsőleg is és tényekben is kifejezve tartjuk. — Úgy hiszszük, tehát, hogy felszólamlásunk méltánylásra találand és lelkes papságunk, mely a könyörület gyakorlására hivatva is van, s ez tehetségében is áll nem késeiül emberbaráti kötelességének eleget tenni, s embertársaink megmentéséhez hozzájárulni. A harmadik faktor a nemes gondolkodásáról és jótékonyságáról ismert nőegylet s a veres-kereszt helyi fiók-egylete. — Ezek népkonyhák felállítása által már sokszor tanújelét adtak emberbaráti szeretetük- nek és bebizonyították azt, hogy a „jótékony“ elnézésre méltó testületet képviselnek, mert mindannyiszor, valahányszor — ezt emberbarátaink nyomorának enyhítése igényelte: hivatásuk magaslatára álltakés a nyomor facsarta könyeket enyhíteni siettek. És ha tették ezt eddig úgy hiszszük, hogy még inkább megkövetelné ezt a mostani szigorú téli idény, mely oly zord, s oly fenyegető alakban, mint most, ember emlékezet óta nem jelentkezett — a miről tanúskodnak az összes fővárosi és vidéki, de sőt a külföldi lapok is. íme ezért mondjuk, hogy szomorúk napjaink; a ezért kívántunk appelálni az emberi szivek szeretőiéhez. Úgy hiszszük, hogy a mily alkalomszerűnek fog találtatni felszólamlásunk, ép oly nagy visszhangra fog találni az minden nemesen érző szívben, s a szeretet és könyörületesség gyakorlását nem fogják megvonni azoktól, kik szánalmunkra méltók. Adja Isten, bogy úgy legyen. A pápa jubileuma. Vácz illuminálva. Városunk is fényesen és méltó diszszel ülte meg a pápa jubileumát. A jubileum előestéjén, vagyis Szilveszter estéjén fényes kivilágítás hirdette azon nagy ünnepélyt, melynek a katholika egyház feje és vele annak hívei e napon részesei. — Este 6 órakor már oly tény tengerben úszott az egé-z város, minőhöz hasonlóra jelenlegi megyés püspökünk bevonulása estéjén rendezett kivilágításon kívül alig emlékezünk, vallás különbség nélkül mindenki kivilágította ablakait, sőt több helyen jól sikerült transparentek is emelték a kivilágítás fényét. Első sorban megemlítjük a papnöveldét, mely az intézet szelleméhez képest jól fidfogta az örömünnep jelentőségét. A fényárban állott nagy épületet szépen kidolgozott transparentek disziték. Láthatók voltak ügyes kidolgozásban a Pecci család czi- mere, „Éljen szent atyánk: a pápa“ és „Lu men de coelo“ feliratok. Az épület homlokzatát a lampionokból áíló „Leo“ felirat ékesítette. Meglene- tősen szép volt a tiara is, mely a Szeminárium ut- czára néző oldalon díszelgett. A prépost lak erkélyén egy angyal szobor I» II A „VACZ1 KOZLONT'TARCZAJA. H. M.-hez. Se éjjelem, Se nappalom Szivem dúlja A fájdalom. Egész éltem: Bú siralom Nincs más ír csak A — sirhalom. Volnék inkább Megdermedve Ravatalon Kiterítve : Szánnál, tudom S megölelve Borulnál a Tetememre ! Inkább volnék Eltemetve : Nem fogad be Rózsám keble. Csalfa volt a Szive, lelke : Nem volt igaz A szerelme. Róbert János. Rómába és vissza. in. A Pétertemplom, mint már fonnebb említettem, keresztalaku, s közepén a kupola alatt a pápai főoltár foglal helyet. A keresztalak legfelső végénél áll a Kathedra nevű főoltár, mely fölött sz. Péter apostol pápai széke bronz foglalatban van elhelyezve, sz. Ambrus, Ágoston, Athanáz és Krizosthom eg 3diázatyák vál- laira. Ezen oltártól jobbra és balra, le egész a bejáratig, bámulandó bölcs beosztással és arányossággal vannak elhelyezve a többi oltárok, összesen 46, majd a falakhoz épitve, majd egyes kápolnákban, amint az összhangzat kívánta, melynek annál köny- nyebben felelhetett meg a lángeszű épitész, mert a helylyel takarékoskodni szükséges nem volt. Elférne ott könnyen akár még egyszer annyi is. Az egyes oltárok között siremlékek diszlenek, egyes pápák remek márvány- é3 bronz-szobraival és szimbolikus alakokkal. Ezek közül VII. Pius, III* Pál, X. Kelemen, VIII. Orbán, XII. Kelemen, XII. Leo és XVI.Gergely síremlékeit csak azért említem, mert ezek figyelmemet leginkább magukra vonták, s az azokat környező szimbolikus alakokkal a műremekek remekjei. Egyébiránt a Pétertemplomban nincs is más, mint műremek. Közönséges, elsietett vagy nemsikerült-munka oda hiába kér bebocsáttatást, mert nem nyerhet. Vezetőnk állítása szerint a Pétertemplomban festmény nincs. Az oltárképek mind mozaikok. Erről persze csak akkor győződtünk meg, midőn azokat megérintettük. Fölemlítem még a Kolonna és Kelemen kápolnákat, csak kettőt a többiek közül, melyek diszre bármely város büszkeségei lehetnének. A főoltártól jobbra sz. Péter bronz-szobra áll, ülő alak an, a sekrestye közelében IX. Pius ideiglenes nyugvóhelye látható fehér márványból. A főajtótól jobbra pedig Michelangelónak hírneves „Pieta“ szobra, melyet 25 éves korában készített. És még sok, igen sok nevezetesség és műremek, melyek felsorolása és méltatása e néhány sor keretébe nem tartozhatik. Minden áhitatra indítja és csodálatra ragadja itt a szemlélőt, s a kinek szivéből még nem hült ki teljesen a vallás éltető melege, ide jöjjön és tanulja meg a legdrágább kincsét ismerni és becsülni, tanuljon lelkesülni ! Mielőtt szives olvasóin figyelmét a világ első templomától másfelé fordítanám, figyeljük meg együtt e templom terjedelmét és méreteit, s hasonlítsuk össze annak hosszát a világ legnagyobb templomainak hosszával. A méretek a templom talaján érezhetőkkel vannak megjelölve s a következő táblán feltüntetve : A római sz. Péter templom hossza 187 méter. „ flórenczi dóm n 150 * „ majlandi „ n 185 9 * kölni „ 132 n Vezetőnk ailitasa szerint a romai sz. reier- templomban 70 ezer ember fér el. Újabb számítás ezen összeget 100 ezerre emeli, melynek helyességét bizonyítani látszik azon körülmény is, hogy ő Szentsége jubileumára 80 ezer belépti jegyet osztottak ki. * * * . __, Vessünk már most egy futó tekintetet a Petertemplom előtti térre, a világ legszebb terére, melyet egy obileszk és 2 szökőkút ékesít, s melyet Bernini- nek 284 oszlopa vesz körül. Az obeliszk egy darab kőből van 25*/2 méter magas, s majdnem egy millió font súlyú. Egyptomból származik s mostani helyére V. Sixtus pápa állíttatta. E térről nézve a Pétertemplom és a váczi székes- egyház között sok hasonlatosságot találunk, csakhogy (köztünk legyen mondva) csakis hasonlatosságot. A vatikáni paloták a pápa lakhelyét, termeit, szobor- és képgyűjteményeit, s az egyházi tanácstermeket foglalják magukban. E roppant palota-halmaz 22 udvart és 11 ezer termet számlál, területe pedig a vatikáni kertekkel együtt oly nagy, mint Turin városáé. A feljárásnál élénk sziliekbe öltözött előzékeny és illedelmes testőrök fogadtak bennünket, készséggel mutatva, merre kell mennünk, s vezetve bennünket. A Sixtus-kápolnába csakhamar feljutottunk. Itt Michelangelo „Utolsó Ítélet“ czimü óriási nagyságú képe jó félóráig lekötötte figyelmünket. A kápolna menynyezetét és falait egyéb festői műremekek díszítik. A folyosón Raffael képei, a képgyűjteményben
