Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-12 / 7. szám

Előfizetési ára : évnegyedre ............................I frt 50 kr. Házhoz hordás vagy postai szétküldéssé . Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvez­ményben részesülnek. Nyiit-tér sora .......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czirnzcte: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gaspavik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­leket nem fogadunk el. Közgazdasági munkálatok. Dr. KISS ,T. közleménye. I. A gondolkodni, elmélkedni, következtetni és Ítélni akaró és szerető emberi ész számára alig van valamely emberi tény. mely megfigyelésre mél­tóbb és vizsgálatra érdemesebb lenne, mint a ma­gas hegylakók és oromharántékok lakosainak azon cselekvénye, melylyel az apró surranó csermelyé­ket a sziklák mélyéből elő serkenő sekély vize­ket gyűjtő medenczék alkotása, vizfogók elhelye­zése és ártartó zsilipek alkalmazása által irtóza­tos erejű hullám torlaszokká dagasztják, melyek­nek feltartózhatatlanul rohanó sebjét oly óriási terhek tova szállítására használják fel, melyre min­den más emberi vagy phisikai erő teljesen kép­telen volna. A mint eme kezdetleges esetben a magára hagyott emberi ész, tisztán józan sugalla­tainak tanácsát követve, meglepő és első tekin­tetre igazán bámulatra ragadó eredményeket ér el, úgy az emberi élet minden változásaiban, a leg­válságosabb esélyek alakulásainak közepette, a ki­bontakozás, a fejlődés, a siker legbámulatosabb fokozatait érhetjük el, ha tiszta őszinte akarattal és megvesztegethetetlen józan észszel fogunk a mun­kához. Midőn tehát azon feladat megoldására nyer tünk kiküldetést, hogy nehéz anyagi csapások ál­tal sújtott polgártársaink helyzetének javítására munkálatot dolgozzunk ki, nekünk is okvetetlenül a fentemlitett hegylakók példáját követve, azon kel­lett gondolkoznunk, hogy kutassunk, fürkésszünk, nyomozzunk azon erezetek és csatornák után me­lyeken városunk polgárságának keresménye elve­zettetik ; módozatokat találjunk fel, melyekkel a városunkból szükségtelenül kiszivárgó pénzforráso­kat felgyüjthessük ; javaslatok elkészítésén fáradoz­zunk, melyekkel idegen vidékek lakóinak keresmé­nyét a magunk számára értékesíthetjük. És ezen nyomozásunkban, mindenekelőtt nagy sajnálattal A.YÁCZI KŰZLÖNY'TÁRCZÁJA. ÖRÖMDAL XIII. LEO PÁPA Ő SZENTSÉGE ÖTVEN ÉVES ÁLDOZÁRSÁGÁNAK ÜNNEPÉRE HÓDOLÓ KEGYELETTEL ÉS LEGMÉLYEBB TISZTELETTEL A KEGYESRENDI ISKOLÁK VÁCON, MAGYARHONBAN. Saját latin eredetije után fordította ZF I IR, 1 G U A. C, a k. r. ujoncnöv. másodmestere. Merre siet csapatunk, gyors lábbal szent hevülésed Merre ragad rohanón válogatott seregünk ! ? Hol van az ellenhad, mért nincs bősz fegyvere kéznél ? Tán a bitor gyülevész szünteti már a merényt ? — Nem teszen igy önkényt, de Leónak szelleme készti Rá s a kaján bűnsűly járma szorítja nyakát. Mindeneket próbált: vad erőt, rút cselt, gonosz ármányt; Tompult fegyvereit félre hajítja manap. Áll ugyan és dühödik, de hiába mutatja haragját ; Önvétsége miatt sújtva, sebezve kimül. - Nézd most Auzoniát, mint hervad el egykori bája, Hajdani szépségét vesztve, mi sorsra jutott! És amely annyira dúlt, Poroszország, mint keres iitat, Jóvá tenni a bajt, annyi kudarcok után ! Gallia mily viruló volt és mily híres a múltban ; Nagyra törő most is, ámde lenézve lakói! Sújtja a bünhődés valamennyit, sújtja negédje, Melyből mindenikök vésze, bukása ered. Sorsa az ármánynak, miszerint önvétke megölje S féket utálva kemény láncba nyűgözve legyen. ­azt kelle tapasztalnunk, hogy városunk lakossága az év minden szakában igen jelentékeny pénzösz- szegekkel adózik a közeli és messzevidékeknek konyhai zöldségfélékért úgy, hogy az ezen konyha­zöldségekért kiszivárgó összeg fölötte tekintélyes magasságot ér el, mely ha városunk kebelében maradhatna : a polgárság erősödésére, izmosodására és vagyonosodására kégségbevonhatlanul a legjobb hatást gyakorolná. Tűrhetetlen, mondhatni szégyen- teljes állapot reánk nézve, hogy midőn városunk lakosságának majdnem 50 százaléka a földmivelés sei foglalkozik, még pedig oly módon, hogy az év­nek egy igen jelentékeny részében teljesen kereset nélkül áll, addig számtalan ezerre menő összegek surrannak el kezeink közül olynemü kerti termeszt- ményekért, melyek a mi határunkban is, akár égalji viszonyainkat fürkészve, akár talaji alakulásainkat vizsgálva és elemezve, akár föltétlenül fölötte ked­vező vízviszonyainkat tekintve a vidékünkön mi is a legnagyobb sikerrel, a legjövedelmezőbb eredmény­nyel lehetnének előállithatók. Bármily lelkiismere­tes nyomozás tárgyává tegyük, is arról magunknak alaposan beszámolni semmiképen nem lesszünk ké­pesek, hogy oly nagy számú földműves polgárság, mint a mienk, egy oly legbiztosabb és legjobban fizető fogyasztónak szomszédságában mint a főváros miként mellőzhette el teljesen a konyhakertészetet, meg pedig oly annyira, hogy nemcsak kivitelre nem termesztett épen semmit, hanem saját belfo- gyasztását és teljesen idegen behozatal utján látta el? ! Akkor midőn magának felesleges pénze nem volt soha, lassan gyűlő filléreit idegen piaczokra volt kénytelen elhordogatni oly czikkekért, me­lyeket maga minden nagyobb megerőltetés nélkül, mondhatni egész kényelemmel előállíthatott volna, és a melyeknek sikeres, alapos és rendszeres te­nyésztése által a szomszéd piaczokon beláthatlan pénzforrásokat nyithatott volna. A kiküldött bizott­ság minden statlstikai adatot, a legfájóbban nélkü­lözve, de mélyen körültekintő szemméret után azon Nem lakói így az erény, a gálád nyilakat veri vissza; Nem fog ezernyi csapás rajta: kiállja — virul; Nem lehet elfojtnod s ádáz koholás letiporni Nem képes: kebelét ója az égi mulaszt; Nagyra dagad, ha nyomod s kész lévén halni: a sírban Sem vesz el — életet ölt s csillagegekbe hatol. Lám a leszólt Vallás, bár annyi viszályokat álla, Életadó fénynyel győzve mi üdvöt okoz ? ! Nem tehet így egyedül (s ezt önkényt vallja magáról) : Mindeneket tehető Isteni Kéz vezeti. — Hagyd a panaszt Múzsám ! elegendő már a kcsergés, Fojtsd el a fájdalmat; víg örömekre hevülj. Tisztul a felleges éj, csillagfény bája mosolyg már És a derült napnak tünde világa kigyűl. Most kegyes üdvszavakat zengj s ünnepi szózatok által Legfőbb helyre menesd zsenge, szerényke dalod Es amely érzeteket lelked szent lángja hevítget, Nem lohadó tűzzel minden időre növeld. Annyi az örvendés ! űzd hát ki fejedből az aggályt S annyi öröm mellé fűzd oda a magadét. Hogyha kimért versed lassabban folyna, szeress ! hisz Az, ki szeretni tanult, másban is állja helyét. — Ámde halandónak nyelvén mint kellene mindazt Zengni, mit a Műzsák telt szava birna csupán ? Szent Atya! mint szólok, méltón mint festem erényid És mi jutalmat adok sokszoros érdemidért ? Téged az Isteni Kegy legfőbb hatalomra emelvén Intésedre hajol minden a föld kerekén ; Emberek és Isten közt Békítő szerepedben A Szennynélküli Pap nyomdokin állva ügyelsz. Oktat a Szentlélek s ami bomladoz újra felépül Áltálad : elménket képzi Szavad s a szivet És örök üdvre vivő ösvényt jelelő Kalauzként Félni tanjtsz Istent, tenni a jót, a helyest; Bölcs mérsékléssel hódítod a tévedezőket, Még konok ellened is győzve megadja magát ; 'Téged a jósló hír, mely sejtve benéz a jövőbe »Mennybeli Fényesség« névvel előre jelölt; Téged a pápai trón fénylő diadémje ragyog Ire : Tőled e szent diádéin fénye telibb, ragyogóbb. — Áldjon a Háromság s óhajtott végre vezesse, Mit Szerető Kebled lángheve tervbe vészén. Otalmadra legyen földúlnod a poklok uralmát ténynyel találta magát szemben, hogy évente, csu­pán Graál vásár időszakában 25000—30000 forint | áru idegen káposzta kel el a váczi piaczon, tehát csak egyetlen egy konyhanövény czikknél ily tekintélyes összegre rúg fel azon pénz, mely érte j városunkból és városunkon keresztül idegenek zse­bébe folyik akkor, midőn ezen összeg egész teljé­ben városunkba maradhatna, polgárságunk csak I néminemű iparkodása mellett. Mert hiszen ott van­nak a városunk déli határában fekvő derecskéi föl­dek, melyek minden tekintetben képesek lennének, nemcsak az őszi vásár forgalmát képező 30000 fo­rintnyi káposztát kitermeni, hanem a melyek gon­dos, iparszerü megművelésük által azonkívül még az év más időszakában is elég termők lennének, nemcsak ; saját piaczaink szükségletét és keresletét fedezni, hanem egyúttal a kivitelre is annyi anyagot elő­állítani, mennyivel mi a főváros napi fogyasztásá­hoz rendkívüli nagy mérvben járulhatnánk, mi­nek következtében termelő polgárságunk markát igen jelentékeny idegen pénz üthetné. A káposzta termelés jövedelmezőségének nyugodt és higgadt megfontolása után lehetetlen azt nem olyan tekin­tenünk, mely egyedül egymagában nem megve­tendő részét azon pénzforrásoknak, melyek szőlő- termelésünk pusztulása következtében elapadtak, újra megnyithatná. Nem szégyenletes jövedelmezőséggel csopor- I tosul a káposztatermelés köré, a többi zöldség­félék megmunkálása sem. Ezrek és ezrekre rúg­nak azon összegek, melyeket egy év folyamán sa­ját konyháink szükségleteinek födözésére idegen termesztők kezeibe vagyunk kénytelenek hordani. Petrezselyem, sárgarépa, zeller, paradicsom, karfiol, mindazon mivelésiágak csoportulásait képezik, vala­mint a paprika, hagyma és torma is, melyek ná­lunk vagy épen nem, vagy legalább is nem váczi illetőségű polgárok által munkáltatnak, a melyek tehát a mennyiben szükséglet és kereslet tárgyát képezik : okvetetlenül saját pénzeinket szivárogtat­ják idegenek zsebébe. Holott ha csak egyetlenegy Mária Isten-anyánk és a magasbeli Kar, Akiket egybecsatol mivelűnk szeretetnek, imának Szent köteléke, hogy így teljenek óhajaink. Tértől ment elméd szűntesse örökre az átkos Összeveszést s a ravasz tőrbecsalási fogást, - Hogy ne beszéljen a nyelv mást, mint ami rejlik a szívben És bizodalmunkkal vissza ne éljen a csel; Tompa legyen s heverés rozsdája emészsze a fegyvert És a nem önkényt lett hadfi legyen szabadon. Összefogott társkéz kevesítse a közterü súlyát És közös összehatás szülje a békeelőnyt; Térjen a karba erő, munkában a váll legyen izmos, Pezsgjen az ész s a remény hassa a népeket át; Jog, kegyelet, vallás állandón lakja szivünket És az igazságot nézze csupán a biró ; Hű legyen érzésünk a Királyhoz, hű a Hazához : Áldva, szeretve legyen népeitől a Király. — És, Aki a bőség szaruját hordozza kezében, Termő harmatözönt öntsön a földre alá, Hogy viruló réten pozsgás nyáj serge tenyészszen És a nedűt öntsék bőven a tőkesorok ; > Adjon a föld dagadó magözönt a kalászoceánnak És a szelid folyamot lakja nyüzsögve a hal; Hozzon az észre derűt a tudás, a művészet üdítsen És kiművelt elménk űzze az eszmehomályt ; Szennytelen erkölcsök tilos ingereinket igázzák És a gonosz hevület fékbe szorítva legyen. — Szent Atya! így járjunk sértetlen lábbal az élet Útján lesve a Te példaadó nyomodat. Mely biztos lépést vezet és, ha buzogva igyekszünk Elvisz a boldogság égi hazája felé. — Vedd eme hódolatom tetszőn Kegyeidbe, esengek, Félszázadra menő áldozatünnepeden. Péter Apostolnak múljad fölül éveit érvén Nagy sikerekre vivő békederüs napokat. Engemet és a kerek földön lakozó valamennyi Hívedet ápolgass, intve, szeretve vezess ! -- Keblem ez óhajait kegyelettel ajánlva leomlom Trónod előtt s csókom hinti be lábaidat

Next

/
Thumbnails
Contents