Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

rüségükben páratlanul álló képek hatása alatt. Szivünk dobog s egy neme a félelemnek vesz lassan erőt raj­tunk. Parányiságunk érzete szüli ezt a félelmet. Mintha két ország szirtei akarnának itt összecsapni, fenség s magasságért harczot vívni! A Duna mintha maga is félne a szírt óriásoktól, gyorsabban fut. A magas sziklafalak között alant járó gőzhajó is dióhéjjá tör- pül a szili nagyságok mellett. Végre a szűkre nyitott kapu elé érünk. Kis gő­zösünk, merész Dávidként közeledik a szirtóriáshoz. Elsötétedik, mikor hajónk a sziklafalak sötét árkában jár. Felülről csak lepedőnyi égdarab ad kis világot. Olyan kép ez, mely kápráztat és szédít. Elnémító ha­tást szül. A Széchényi ut pedig, mint az „Axenstrasse“ Svájczban, a kőpart szélén húzódik fel; a kocsit kő­falak védik a mélységbe gurulóstól. A Kazán szoros előtt pedig, hol a keskeny part is elfogy, az idő által lesodort sziklák halmazától, alagutban tűnik el a kocsi ut. Nagy ember nagy alkotása ez az út. Csak nagy mü tehet nagygyá. E megmaradó nagysághoz képest, az a nagyság, melyet a czimek adnak, csak tűnő meteor. Az al-dunai utak legfestőibb részén vagyunk. Hú­zódik a Kazán szoros mértföldnél is hosszabbra. Gyors egymásutánban tűnnek el a képek s újak jönnek. A partok szirtei pedig, mintha csak sajnálnák, hogy a Duna elhagyja hazánk határait, összeszorulnak, hogy késleltessék folyását. A csapkodó árban milliárd fehér gyöngy születik, száznyolczvan lábnyi mélységből tör­nek föl. Szórja a gyöngyöket a viz folyásának akadá­lyul szolgáló sok ezernyi hegyes kő. Ötszáz ölnyi hosz- szuságon, nyolczadfél lábot esik itt ji Duna vize. A Duna szoros ezen részén, hol a hullámok egy­mást őrült sebességgel kergetik, a balparton tiz ölnyire a viz fölött egy barlang tátong. Azt tartják róla, hogy Traján császár katonákkal vágatta a sziklafalba s őr­séget helyezett el benne, mikor Dácziában hódítani járt. Most „Veteráni barlanginak hívják, attól' az osztrák tábornoktól kapta nevét, a ki az ür meneteit 300 emberrel szállatta meg, mikor Lipót király a török ellen harczolt. Traján ivezetes útja a jobb part szikláiba vágva, bámulatot költenek. Hogy juthattak munkáskezek ilyen hozzáférhetetlennek látszó helyhez ? mi adhatott tám­pontot a függőleges sziklafalon ? Léleknélküli erő nél­kül, tökéletlen eszközökkel, hogy csinálták? hogy fa­ragták ki kemény kőből ezt a boltozatos szikla utat, melyet a XIX-ik század embere is csodálva néz, ki tudhatná? Az a halász ember pedig, a ki Orsovához közel, a sziklába vágott Traján táblát tűzhelyével kor- mositja, nem sejti, hogy a kőlap, „az isteni Nerva“ kezének a nyoma. (Vége következik.) Városi és vidéki hirek. = Megyés püspökünk kitüntetése. A hivatalos lap tegnapi száma a következő leg­felsőbb kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Schuster Konstantin váczi megyés püspöknek az egyház és közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül az első osztályú vas korona-rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Gödöllőn 1888. november 7. Ferencz József s.k., Br. 0rezy Béla s. k. = Az új püspöki trón tegnap állíttatott fel székesegyházunkban, melyet dr. Schu ste r Kon­stantin, megyés püspökünk ő excziája, Schikedanz műépítész tervezete szerint Vályi és Bronecz buda­pesti műasztalos ezég által tetemes költségen készítte­tett. A trón mely az esztergomi bazilika primási trón­jának utánzata, tömör diófából készült, gazdag arany díszítésekkel. Rajta a román és renaissance stil ész­lelhető túlnyomó mértékben, mig egyes részletei a dór és gót stílre vallanak, melyek angyalfőket, áldozati kelyhet és ostyát, a saját vérével fiait tápláló pelikánt stb. tüntetnek elő. Az új trón méltó díszére válik székesegyházunknak s századokon át hirdetni fogja megyés püspökünk áldozatkészségét, ki eme tényével örök emléket állított magának székestemplomunkban. = Egyhá/.iiiogyei hirek. Viz Zoltán kosdi segédlelkész hasonló minőségben Tápió-Szelére helyez­tetett át. A fóthi plébánia ideiglenes vezetésével Varga József ottani segédlelkész bízatott meg. — A rákos­csabai plébánia lelkészévé dr. Gallovich Győző új­pesti segédlelkész neveztetett ki. = RétsAghoii a plébánia fenállásának száza­dos jubileumát ünnepelte meg október hó 29-én Ormay Antal, esperes-plebános s a Ferencz-József-rend lovagja barátai és ismerősei körében. Az esperes-ple­bános Rétságh községének eddigelé a nyolezadik lel­késze. Harminczhat évi lelkészkedése alatt az egyház és tanügy terén szerzett bokros érdemein kívül sokat fáradozott híveinek megmagyarositásán, s e tekintetben oly szép eredményt ért el, hogy ott, hol csak nehány évtized előtt tót nyelven tartatott az isteni tisztelet, ma egyedül magyar szó hangzik az Isten házában. A legfelsőbb helyen is kitüntetett derék plébánost az Isten sokáig éltesse! = Pályázat a fóthi plébániára. A XVI. sz. püspöki körlevél kegyelettel emlékezik meg néhai Somhegyi József fóthi plébánosról, s az üresedésbe jött plébánia-javadalomra f. hó 30-ig terjedő pályáza­tot hirdet. = licküldcf cf í. Nyilatkozat. A „Váczi Hír­lap“ múlt heti számában foglalt s Z. J. aláírással ellátott „Bekűldetett“ czimü közlemény azon vádját: hogy én tudva, valótlant Írtam volna, mint alaptalant visszauta­sítom. Vácz, 1888. nov. 10. A „Küldöttség a megye al­ispánjánál“ ... czimü közlemény Írója. A Italoiiaügyeli áladása e hó 8-án tör­tént meg hivatalosan, a midőn is Gajáry főjegyző, Várady aljegyzőtől 1886. évről 45; 1887. évről 510 és 1888. évről 692 összesen tebát 1247 mond egyezer- i kétszáznegyvenhét elintézetlen katonaügyet vett át. Hogy ' mikor lesz képes az uj előadó ezen nagyszámú restantiát feldolgozni — ha tekintetbe vesszük, hogy ép’ e hó elejétől kezdve a jövő évi népfelkelők és ren­des hadkötelezetteknek egy ember összes tevékenységét igénylő összeírása is vállaira nehezedett — erre való­ban kiváncsiak vagyunk ? f Pancr János Vácz városának nyugalmazott főpénztárnoka, dr. Pauer Béla honvéd főorvosunk dr. Pauer Imre csorna-premontrei kanonok s egye­temi tanár és Pauer Gyula, kiskartali javítóintézeti igazgató édes atyja e hó 7-én jobb létre szenderült. A haláláról kiadott gyászjelentés következőképen szól: „Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, a leg­jobb férj, a legnemesb szivü atya, ipa és nagy atyának Pauer János nyugalmazott városi főpénztárunknak, életének 78-ik, boldog házasságának 46-ik évében, folyó évi november hó 7-én, reggeli 8 órakor, a halotti szentségek ajtatos felvétele után, történt gyászos el­hunyták A boldogult hült tetemei folyó évi november hó 9-én, délután 3 ’/2 órakor fognak az aívárosi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatok pedig, a boldogult lelki üdvéért, folyó évi november hó 10-ikén reggeli 10 órakor fog­nak a székesegyházban a Mindenható Istennek bemu- - tattatni. Váczon, 1888. évi november hó 7-én. Áldás és béke poraira! Üzv. Pauer Jánosné, szül. guothfalvai G u o t h Erzsébet, mint neje. Gyermekei: Gyula és neje Streitfeldi Wittich Izabella, gyermekeik: Béla, Malvin, Sarolta, Izabella, Jolán, Lidia, Gyula és Frigyes. Rudolf Imre. Béla és neje Pauer Ida, gyerme­keik : Izabella, István, János és Béla. Erzsébet és férje dr. Mátray Ferencz.“ Temetése közönségünk osz­tatlan részvéte mellett ment végbe. A beszentelést Újhelyi István kanonok-plébános végzé segédlettel. A ravatalt boritó koszorúkon a következő feliratok voltak olvashatók : „Bánatos neje — Felethetetlen fér­jének“, „Drága jó atyjoknak — Gyula és családja“, „Szeretett édes atyjának — Rudi“, „Drága jó atyjok­nak — Béla, Ida“, „A jó atyának — Veje és leánya“, „Felejthetetlen nagy apjoknak — Bella, Pista, János, Béla“, „Szeretett sógorának — Lóri“, „Vácz város közönsége — Negyven éves hü szolgálata emlékéül“, „Felejthetetlen jó háziúrnak — Sz. K.“ stb. Az elhunyt­tal városunknak köztiszteletben álló derék veterán pol­gára szállott a sírba, ki életének legnagyobb részét a közügyek szolgálatában töltötte el. Nyugodjék békével! — J6téko«jc/élii tAnczinuIatsAg. Vettük a következő meghívót: Meghívó a váczi ágost. liitv. ev. egyház tere díszítési költségeinek fedezése czéljából 1888-ik évi november hó 24-én (szombaton) a „Curia“ szálló nagytermében rendezendő zártkörű tánezviga- lomra. A rendező bizottság nevében: Dr. Gsányi János bizottsági elnök. Belépőjegy személyenkint 1 frt, családjegy két személytől 1 frt 50 kr., azontúl minden családtagtól 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak s hirlapilag nyugtáztatnak. Személyjegyek előre válthatók: Meiszner Rudolf, Pertzián G. özvegye, Tragor Ignácz és fia, Haidfeld Alajos urak kereske­désében. Gsaládjegyek csak este a pénztárnál adatnak ki. Kezdete esti 8 órakor. = A reg A lé megvAItAsa tárgyában a rende­zett tanácsú városok és törvényhatósági joggal nem biró szabadkirályi városok f. hó 6-án értekezletet tar­tottak Budapesten a megyeház nagytermében. Az érte­kezleten összesen 52 város volt képviselve 67 küldött által. Városunkat R é t y Ignácz polgármester képvi­selte. Az értekezlet a következő indítványt fogadta el: „A regálé megváltási törvényjavaslat általában a ren­dezett tanácséi városokra nézve oly sérelmes javaslato­kat tartalmaz, hogy óhajtandó, miszerint az a váro­sokra ki ne terjesztessék, de, ha a törvényhozás a ja­vaslatot tárgyalás alapjául elfogadja, akkor határozottan kívánjuk, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok részére javasolt jogok és előnyök az ország összes rendezett tanácsú városaira is terjesztessenek ki.“ = Harmadik nyilvános nyugtázása azon kegyes adományoknak, melyek alulírott napig a verő- czei és szokolyai róm. kath. iskolaszékek által egy uj tanosztály és iskolaépítés ügyében közrebocsátott alázatos kérvényükre beérkeztek: Ngs. és főt. Prifach József, székesfehérvári káptalani nagyprépost 10 frt, főt. Motesiczky János, n.-kátai plébános 3 frt, ngs. és főt. Pletényi Endre apát főesperes és plébános 10 frt, Verőczéről: K. J. 50 frt, Széky Gyula 50 frt, Joó Sándor körjegyző 10 frt, Tonelly Paulus vasút állomási főnök 10 frt, Marx Endre 10 frt, Valcz József kántortanitó 10 frt, Krombach István 6 frt, Mazoveczky János 5 frt. Többektől: 72 frt 13 kr. A jó és nemes szivü adományozóknak hálás köszönetét mond az iskolaszékek nevében Verőczén, 1888. novem­ber 8-án. Kämmerer Ferencz, plébános és iskolaszéki elnök. = Tii/.. Folyó hó 8-án éjjel 11 órakor Pápa Józsefnek a Rókusz-soron levő szalmafedelű pajtája kigyulladt. A gyorsan érkezett tűzoltók a tüzet lokali­zálták s elejét vették a nagyobb veszélynek. A tűz úgy látszik boszúból eredő gyújtogatásból keletkezett. Ä pajta 400 frtra volt biztosítva. — Hal estély. Folyó hó 4-én a polgári lövő­házban rendezett halestélyen harminczegyen vettek részt. A résztvevők igen megelégedetten távoztak, csak az a kérdés, vájjon a rendező meg volt-e elégedve? = Vcrseglien, a közelebb elhunyt H ets Nán­dor 48-as honvéd és községi jegyző helyébe, Kapczy Vilmos szolgabiró ma Jamriska Lajos, ikladi derék jegyzőt helyettesitendi. Ez utóbbi leend valószínűleg Verseghen községi jegyzőnek megválasztva, miután a nép köztiszteletét már most is bírja. = Kinevezés. A helybeli siketnéma-intézetnél j rendszeresített második tanárjelölti állásra Nécsey Já- , nos okleveles tanító neveztetett ki a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter által. = Előléptetés. Vizner Mihály, városunkban is eléggé ismert első osztályú honvéd százados, a 16-ik honvéd gyalog féldandárhoz őrnagygyá neveztetett ki. Fogadja őszinte üdvkivánataikat! ~ tiő*hi»jó járatok beszüntetése. Mint az első cs. és kir. szab. duna-gőzhajózási-társaság hir­detményben jelenti, a budapest-győri személyhajó já­rótok c hó közepén a folyó évadra megszűnnek, még pedig oly módon, hogy az utolsó hajó Budapestről- Győrbe f. hó 14-én, Győrből-Budapestre f. hó 15-én fog menni. = Ttízesetek a vidéken. Folyó hó 7-én, éjjeli 11 órakor vészt jelző harangok riasztók fel Kösd közzég lakóit. G e 1 á n y i János háza lángokban állott s az — daczára a gyorsan érkezett segélynek — meg­menthető nem volt. A tűz keletkezése ismeretlen, de mint többen állítják, gyújtogatás esete forog fenn. — A s z ó d o n késő éjjeli órákban G a r c z é k földmivelő háza és szérüs helyisége kigyuladt. A tűz tovább nem terjedhetett, mert a helybeli önkéntes tűzoltók szorgalmuk által megakadályozták. — K a r t a 1 o n az éjjeli órákban tűz támadt és Zámbó István, özvegy T a t á r Ágnesné háza úgy leégtek, hogy megmenteni semmit sem lehetett. A tűz által okozott kár igen je­lentékeny összegre rúg. = Rendőrségünk figyelmét felhívjuk azon utczakövezési mizériákra, melyeket városunk több he­lyén észlelhetünk. Ez abból áll, hogy daczára annak, miszerint sok helyen már évek óta meg van ugyan a díszes kövezet, az utczára vezető folyosók még sincse­nek vasrácsozattal ellátva. így tapasztalható ez a többi közt a Csillag-, vagy ujonan elnevezendő Kossuth- utczában, egyik fő közlekedési vonalunkon, hol a na­pokban egy előkelő polgárunk a nyitott folyosóba lép­vén, eszméletlenül bukott a földre. Ha már folyosókkal látták el a járdákat, lássák el azokat rendes vasrácso­zattal is. Avagy a szabályrendelet nem mindenkire kö­telező egyenlőképen ?! — Reküldeteti. A „Valódi Tietze-féle hagyma-ezukorkák“ hatóságilag védve, minden­nemű torok- és mellbaj esetén közkedveltségnek örven­denek. A hagymának különben kellemetlen és erős nedve tudvalevőleg rendkívül jótékony hatású, ha előbb sajátosan elkészíttetik s más alkalmas szerekkel vegyit- tetik. A hagyma nedvének kellemetlen ize kellemessé lesz s az összes légzőszervekre bámulatosan oldólag és erősitőleg hat. Vásárlásnál kiváló figyelmet kell fordí­tani a „Tietze“ feliratra, mely minden dobozon több­ször előfordul. Minden más értéktelen utánzat. Valódi minőségben kapható 20 és 40 kros dobozokban minden nevezetesebb gyógyszertárban és gyarmatáru kereske­désben. Főraktár a „Fekete Sashoz“ czimzett gyógy­szertár, Kremsier (Morvaország). N y i I t-t é r. a/. 1888-ik évi nem­zetközi kiállításom a r a n y éré m ni e 1 kitüntetett gazdag szén savi ári almit asztali és gyógy vi* öh SAVANYUVIZE /, r i s s Eikskiify I., Itésbe n kapható az országos főraktárban mag-y. k.ésszerűk, udv. ásvány ­vízszállítónál lí h (1 a e s t c i nénik iió l»eu gyógy* zertíimklimi, íüsierkeres- líe(I<5-.ekbeii é-i ven<léj^iíííi!»en. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. Árverési hirdetményi kivonat. 3099/1888. tlkvi szám. A váczi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Reiser Béla ügyvédnek Könczöl István végrehajtást szenvedő elleni 78 frt 70 kr. tőkekökevetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbiróság területén levő Szilágy községben fekvő, a szilágyi 26. sz. tjkvben özv. Könczöl Miklósné, szül. Kis Ilona és Könczöl István neveiken álló A I. 1. sor 25 hr. 25. népsorszámú ház, udvar és kert egészben 320 frt kikiáltási árban, ugyanazon tjkvben foglalt A + 826. hr. sz. öreghegyi szőlő 126 frt ki­kiáltási árban és pedig Könczöl Istvánt és ]/5 részben Könczöl Miklósnét illető rész végrehajtásilag az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a alapján egészben az árverést elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlan az I8SH. évi (leczember lió 15-lk napján dél­előtti 10 órakor Szilágy község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10°/0-át, vagyis 32 forint és 12 forint 60 krt készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rende- delet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. g-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Kelt Váczon, 1888. évi szeptember hó 24-ik napján. A váczi kir. jbróság mint tkvi hatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents