Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-21 / 43. szám

kezdet óta osztatlanul tapasztalt támogatást — hiszen gyűjtőink, tagjaink, áldozóink arany-könyvében együtt található minden vidék legelőkelőbb hölgyeinek névsora —' nem tartotta szükségesnek e pillanatig külön felhí­vás intézését. Most azonban egy kérésünk van, melynek meg­hallgatásáért, az ügy jelképies volta miatt, Magyaror­szág minden igaz leányához esedezünk. Igazgató választmányunk, a szivekben s a köztu­datban önként jelentkező s tehát itt föl nem sorolandó indokok alapján, szükségesnek mondta ki a magyar Erdély megtartása végett alakult E. M. K. E. számára egy lobogónak elkészítését. E nemzeti trikolor, a magyar faj őseredeti jellem­vonásának, a nőiesség cultusának symbolumát, az isten­anya képét fogja magán hordani, jelezvén, hogy Ma­gyarország védasszonya: a nő, ki az erkölcs s igy a nemzet. Ezt a lobogót Magyarország asszonyainak kell összeadniok. Erre kérünk bármi csekély legkisebb adományt is. Legyen e szent, ügyünk magasztosságához méltó, tündöklő lobogóban minden magyar nőtől egy szalag, egy szögecske. Öröklődjék le századokra e ragyogó jelvény s fön- tartva napjaink küzdelmeinek emlékezetét, hirdesse s igazolja hitünket, hogy végül is e lebogó alatti békés küzdelmeink fogják befejezni azt a munkát, melyért ősidőktől oly sokszor lobogtatánk csatavértől pirosló zászlót hadainkon. A legkisebb adományt is ennek a czélnak és ennek a munkának jelképies megörökítésére örömmel fogadjuk s minden nemes, igaz magyar nőtől kivétel nélkül kérjük. Kolozsvárott, 1888. szept. hava. Az igazgató választmány nevében Gróf Bethlen Gábor, Sándor József, elnök. titkár. Kimutatás e a tűzőr torony felállitási költségeire b e g y ü 11 adományokról. A lefolyt héten e czélra a következők adományoztak: Tóth András ........................ — frt 50 kr Ursziny Arnold ........................ . . . 1 ff — ff Blázsovits János ................... . . . 1 ff 50 ff Meiszner Rudolf ................... . . . 2 n — ff Intzédy Soma ........................ . . . 3 » — ff N. N........................................... . . . — n 10 ff N. N........................................... . . . — ff 10 ff N. N........................................... . — ff 10 ff Váczi takarékpénztár .... . . . 25 ff — ff Depoy György ........................ . . . — ff 50 ff Korpás János ........................ . . . — ff 50 ff Blau Miksa............................. . . . — ff 50 ff Hirschfeld Mór ........................ . . . 1 ff — ff Gross Annin ........................ — ff 50 ff Meinhardt János ................... . — ff 50 ff Vadkerty Mihály ................... . . . 1 ff — ff N. N........................................... . . . 1 ff — ff Taritzky Ferencz ................... 1 „ — ff Ifj. Zsidek Ignácz ................... . . . 1 ff — ff Presán János ........................ . . . — ff 50 ff Bocskay Andorné ................... . . . — ff 50 ff Budai Erzsébet ........................ . . . — ff 20 ff Neumann Dávid ................... . — ff 40 ff Dr. Kiss József ........................ . . . 1 — ff Kohn Ignácz ........................ . . . 1 ff — ff Rosenfeld Mór ........................ — 30 ff Schlesinger Sámuel .... . . . — ff 30 ff Sternfeld Jakab ........................ — 50 Steiner S ................................... — ff 10 Dr. Rákosi Béla ................... . . . 1 — ff N. N........................................... . . . 2 ff — ff Wilheim Dávid ........................ — 10 Nr. 10 ...................................... . . . 1 — ff Özv. Krenedits Rudolfné . . . . . 1 frt — kr. már kinyílt ibolyának: az volt Józsi Ágnesnek és viszont. Ágnes szép volt. Meg sem kisértem leirni azt a kellemet, azt a bájt, mely egész valóján elomlók, ér­zem, hogy toliam gyenge hozzá. De lelke, maga az isteni lélek szikrája, még szebb volt külsejénél. S mégis boldogtalan lett. Miért? Olyan közönséges, mindennapi történet ez. Mert lelke tudta, hogy magában csak egy fél, s hogy a másik felét a lelkek teremtője abba az ő mos­tohájától úgy lenézett, annyira megvetett, annyiszor gú­nyolt óráslegénybe lehelte. Józsi nem ugyan szentimentális arczú dandy, de müveit, tisztességes fiatal ember volt. Férfias vonásai­ból szilárd határozottság, komoly szemeiből egy nagy és nemes lélek képe tükröződött vissza. Szóval minden tekintetben korrekt Js még hozzá nem is szegény ifjú volt. Mint egyetlen fia a sz—vári gazdag óramüvesnek, ki maga is mindenütt szívesen látott vendég volt, tán nem is egészen oktalanul álmodta azt a boldogító ál­mot, hogy majd ha Ágnes az ő neje lesz, az üzletet atyja egészen rábízza, s ő lesz a föld legboldogabb halandója . . . Mert hát tehetett-e ő arról, hogy olyan jó festő Ámor, ki Ágnes képét ki törülheti énül a szívébe irta?! Hja! de az élet könyvében is másithatlanul volt a nevük mellé Írva e szó: boldogtalanság! Ágnes mostohája, ki egyátalában nem gondolt leánya boldogságával, egész az esztelonségig féltékeny voll, rangjára. Vérig sértette őt a tudat, hogy leányát egy órás legény szereli. A derék ifjúról hallani sem akart; ő abban semmi mást, csak egy senkit, egy órás legényt látott, kit meg kell vetni. Velzer Kálmán...................................... 1 frt — kr. Beck Ignácz.................................................1 „ — „ Özv. Eppstein Józsefné ............................— „ 50 „ Dr. Lengyel Soma .......................................2 „ — „ Vörösmarty Lajos .....................................— „ 50 „ Tóth Alajos.................................................1 „ — „ Millmann Géza ............................................3 „ — „ Összesen: 59 frt 70 kr. Az okt. 12—19-ig terjedő idő alatt gyűjtött 59 frt 70 krt, azaz ötvenkilencz forint hetven krt átvettem. Vácz, 1888. október hó 19-én. Millmann Géza, a váczi tűzoltó-egylet pénztárosa. A múlt számunkban kitüntetett s a takarékpénz­tárban elhelyezett . . . . . . 197 frt 50 krhoz a jelenleg nyugtázott .........................59 frt 70 krt hozzáadva, van eddig összesen . . 257 frt 20 kr. Jelen soraimat kérelemmel zárom be, amelyet ada­kozó közönségünkhöz intézek. Több helyen azon kije­lentést tették, hogy e czélra most nem adhatnak, mert n e m érne k r á. Szívesen megteszem azt, hogy az ilyen helyekre másodszor is elmegyek, sőt ha akkor sem érnének rá, niég harmadszor is felkeresem őket. Azonban engedjék megjegyeznem’ hogy nagyon kevés szabad idővel rendelkezvén, ez által feladatomat csak ok nélkül nehezítik. Ha szántak e közös czélra vala­mit, adják át az első kérésre; ha nem: legyen annyi őszinteség bennük, hogy ezt megváltják. így egyszerre megszabadulnak tőlem, mig amúgy háromszor, vagy négyszer is kellene alkalmatlankodno m. Scherer István. Városi és vidéki hirek. = Személyi hírek. Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő Excellencziája folyó hó 18-án délutáni 5 órai vonattal Budapestről székvárosába érkezett. — Iványos Kálmán, földbirtokos és tisztelet­beli szolgabiró lakását városunkba helyezte át, szívből üdvözöljük körünkben. — Ivrakker Kálmán, püspök­hatvani lakost, a m. kir. földmivelési-, ipar- és keres­kedelmi miniszter a váczi felsőjárásra nézve állandó gazdasági tudósítói Tiszttel bízta meg. = Püspöki trón a székesegyházban. Megyés püspökünk ő excja Budapesten egy díszes püs­pöki trónt készíttetett tetemes költségen. A trón az evangéliumi oldalon a mostani régi helyébe fog felállit- tatni, s úgy tömör kiállításra, mint egyszerű de nemes ízlésű díszítésre nézve nagyban emelni fogja a szentély magasztosságát. Jelenleg Budapesten a kereskedelmi múzeumban van kiállítva, s néhány nap múlva érke­zik meg, mint halljuk Mindenszentek ünnepére már helyén lesz. = Egyházmegyei lsirek. Az egyházmegyei papi nyugdíj-segélyalap központi bizottságának tagjai megyeszer te megválasztattak. A bizottság elnökévé Spóner József apát, éneklő-kanonok neveztetett ki. A bizottság tagjai a következők: a ft. káptalan részéről V i r t e r Lajos dr. prépost, olvasó-kanonok, M i 11 é n y i Gyula dr. kanonok ; a központi papság részéről K a- z a 1 y Imre dr., Rózsahegyi Gyula püsp. titkár ; a külső papság részéről Húsz á r Ántal apát, abonyi, Bogyó Pál apát, kecskeméti, Szvacsina György herédi, O r m a y Antal rétsági, G y ü r i n k a Ántal nkőrösi, A g ó c s János félegyházi, U 1 á r István szen­tesi, Motesiczky János nkátai plébánosok. Pótta­gok : Szabad József phatvani és O d r a y János gö­döllői plébánosok. — A XV. s z. püspöki körlevél pályázatot hirdet az újonnan szervezett erzsébet- falvi lelkészségre. — Aclministrátori minőségben ki­neveztettek : Z i m á n y i Géza Sz.-M.-Kátára, L é v a y Mihály Ujszászra. Továbbá: Nagy Lajos nagykőrösi, Kiss Gábor szegvári, T ó t h Mihály ujkécskei J a c z k ó Károly baglii slelkészekké neveztettek ki. Schmidt János helyére karkáplánná Niedermann Márton czegléd­Azzal aztán, hogy: de a két szerető nem lát, nem akar látni egymásban egyebet, mint egy viszont szerető szivet, melytől egyedül remélé az üdvöt — az épen nem törődött, Végre is hasztalan lett Ágnes minden esdeklése, a mostoha Józsit a házból a legrútabbul kitiltotta. A mélyen niegsértett ifjú lelkét elboritá a bor­zasztó csapás. Ész nélkül rohant ön vesztének s meg­nősült. Nőül vette azt a hölgyet, kit a legkiálhatatla- nabbnak vélt. És Ágnes? Ő, szegény, nem tehetett semmit szabadon, ő leány volt, neki parancsolt mostohája. De parancsolhatni-e az éjnek, hogy ne vonja be gyászleplével a földet, ha a nap leszállt? Agnes napja is lehúnyt szerelme tönkre tevésével s leikébe egy hosszú, örök éj homálya alkonyult . . . A napokban, midőn a Rókus megfigyelő osztá­lyába hozták, véletlenül pillantottam meg őt. Szegény leány! Egy letört virág minden költőisé- gévcl meghatott látása. Halálsápadt arcza egészen le­vetkőzte a régi vonásokat; révedező szemeire, mintha fátyolt takartak volna. Az orvossal mindig Józsijáról beszél. — Úgy-e doktor ur, hazudik? ... az az újság ... ha ha ha! . . . mindig hazudnak az újságok. Az én Józsim — ... hisz Józsi örökre az enyém . . . meg­nősült; elvette a ... juj! — s a roham újra kitör rajta. . . . Mint a többi, olyan közönséges, mindennapi történet ez is. Tóni. berczeli káplán neveztetett ki. Pel ez er Béla szegvári káplán Gz.-Berczelre, Bingert János volt újpesti káplán pedig N.-Kútára helyeztettek át hasonló minő­ségben. = Templomraklás. Mint vidéki levelezőnk jelenti, múlt szerda és csütörtök közti éjjelen, még eddigelé ismeretlen tettesek Iváposztás-Megyeren betör­tek a két év előtt a budapesti angolkisasszonyok költ­ségén emelt uj templomba és több értékes tárgyat eltolvajlottak. A tettesek erélyesen nyomoztatnak váro­sunk rendőrsége által is, az eddigi nyomozások azon- - ban még nem vezettek eredményre. = A víiczi tBjilváiíos muxcuita javára ajándékoztak: Kökény Ferencz tanító úr egy római pénzt, Siposs István úr két kis ezüst- és egy 3 kros rézpénzt. Újhelyi István kanonok-plébános úr pedig két régibb lőfegyvert, melyek közöl az egyiknek súlya: 5-57 kilogr. hosszúsága: 139 cm. a cső belső világos­sága: 22 mm.; a másik súlya: 3-30 kilogr. hosszú­sága : 145 cm. csövének belső világossága pedig 18 milliméter. = Székes hajtásnak majdnem áldozata lett a múlt vasárnapi vásár alkalmával R a d a Elek mézes- kalácsos mester 11 éves Matild leánykája. Ugyanis a Sáros-utczában keresztül menvén az utón, Pápa János kisváczi taligás által elültetett s a kis leány a kerék ; ■ alá került, mely a boka-csont felett ment keresztül. Szerencsére a gyorsan alkalmazott orvosi segélynek, kisebb zuzodáson kívül nagyobb baj nem történt. Ideje volna, ha rendőrségünk nagyobb figyelmet fordítana a sebesen hajtó László-szekeresek vagyis táligások ellen. f Meissner Ferdinand* F. h. 14-én kisér­tük örök nyughelyére Meiszner Ferdinand hült tete­mét. Az elhunyt városunk szülötte s a káptalan tulaj­donához tartozó „Sügyi“ pusztának sok éven át bér­lője volt. A város legelőkelőbb családjaival volt közeli rokonságban, s úgy kedélyes modora, mint leereszkedő társalgása miatt köztiszteletben és szeretetben állott. Alig 47 éves korában, hosszas szenvedés után élte de­lén hunyt el az előbb erőteljes férfiú, forrón szerető ói neje s 4 kiskorú gyermeke körében a Sügyi pusztán. Holtteste szülőföldjére szállitván a sz. Rókos kápolná­ban tétetett ravatalra a fekete posztóval bevont s kö- -ű zepén fehér kereszttel, a megváltás jelével ékesített fő- -i oltár előtt. A koporsóra a következő koszorúk voltak el- -í helyezve: — „Felejthetlen férjemnek“ Blanka. — „Ived- -b vés jó apánknak“ Erzsi, Dénés, Mariska, Irén. — „Felejthetlen testvéremnek“ E. „A jó sógornak“ D. — „A jó testvérnek“ Kemény Gusztávné. — „A legjobb testvérnek“ Edus, Muki, Rudi. — „Szeretett roko­nunknak“ Jani és Anna. — „Szeretett sógorunk- -ij nak“ Emma és Ki á r o 1 y. — A beszentelési szertar­tást dr. Gzettler Antal prépost-kanonok végezte segéd- - lettel. A ravatal jobbján a kesergő özvegy kiskorú gyermekeivel, balján a rokonság foglalt helyet. Jelen- -n volt a szertartáson a ft. káptalan több tagja, a város előkelősége, az elhunyt tisztelőinek nagy száma. A A holttest a középtemetőben levő családi sírboltban he­lyeztetett el, beszenteltetvén, a jövendő feltámadás re- jt ményében. Mi, kik a gyász-szertartáson jelenvoltunk, .Aa őszintén osztozunk a pótolhatlan veszteségen. Adjon az Ég erőt a kesergő özvegynek és vigasztalást, a csa­pás elviselésére, és kitartást gyermekeinek felnevelésére. Az elhunyt lelki nyugalmáért az engesztelő szent-mise - áldozat ugyancsak Gzettler Antal prépost-kanonok káplánjai segédlete mellett folyó hó 15-én a felsővárosi templomban mutatá be mindenek Urának. A ravatalt a már említett koszorúk disziték. Ny. békében! — Telelőn össxeköttété« jön létre Buda­pest és Bécs között; mint halljuk, városunkban is lesz telefon állomás. == Filokszem. Felső-Szátok, Horpáes, Diós- Jenő, Bánk, Petény, Kövesd, Terény, Rimócz, Varsány,. Borsos-Berinke, Puszta-Berki és Katalin községek sző­lőiben a filokszera jelenléte konstatálhatván, a nevezett községek zár alá helyeztettek a föleim.-, ipar- és keresk, minisztérium által. — A helybeli kaszinó érdemes elnökének és Választmányának figyelmét felhívjuk Vértesi Arnold most folyó összes munkáira. A kaszinó könyvtára so­kat nyerne ez értékes könyvekkel, s ugyancsak szapo­rítaná a jövő olvasmányok számát. A munkáról bő­vebben irodalmi rovatunkban szólunk. == Kémény ttix. Folyó hó 20-án, reggeli 3/4 6 órakor a siketnéma-intézet egyik kéménye kigyulladt daczára azonban a dühöngő nagy szélnek, nagyobi szerencsétlenség nem történt. — Ez már Pultunkká az ötödik tűzeset az intézetben s rendesen nagyobb szél által élesztve. Csodálatos, hogy az intézet gondnok sága nem von le következtetést a már oly gyakor tűzesetekből, melyek eddigelé -az intézetre oly végze tessé válhattak volna és nagyobb felügyeletet nen gyakorol ez irányban. Figyelembe ajánljuk e sorainkat = Újpest — Vác* ellen. Újpest legközeleb! megkereste városunk hatóságát, hogy tiltsa meg cziz madia és czipész iparosainknak a mai napon Ujpestr áruikkal való lerándulását, mert különben kénytelen nck fogná magát érezni a lerándulni merészkedőket a áruk elárusitásától eltiltani és ekként felfogásunk sze­rint még a városból is kitiltani, még pedig azért, mer1 Újpesten az országos vásár múlt vasárnapon tartatot meg s igy más halandó iparosnak egyébbkor ott ke­resni valója nem lehet. Mi nagyon is méltányolja! Újpestnek saját iparosai érdekében tett. ezen intézke­dését, de azt még sem hittük volna, hogy a konku- rencziának ellensége. Különben ki-ki a maga módjí szerint. = A kóser lius árusítása tárgyában az ipar é. kereskedelmi miniszter f. é. 48151/1888. szám alatt ren­deletét adott ki, melyben kimondja, hogy a kóser lur árusítás nem tartozik kizárólag az ipartörvény aki, ha nem e tekintetben a döntő szó s illetőleg az, hog; kinek adassák engedély kóser hus árusításra nézve: a illető izraelita hitközség elöljáróságát illeti meg, minél fogva az iparhatóságok ily természetű iparjogositvá

Next

/
Thumbnails
Contents