Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-30 / 40. szám
örökre ! — mikor szemeink elöl eltűnt az ő koporsóháza, — a tömeg szétoszlott magas megilletődéssel keblében, mert tudta, hogy most egy nagy történelmi időszak kapta meg utolsó fejezetét és hogy annak, a ki azt méltón akarná megírni, ép oly genienek kellene lennie, mint a milyen a megírandó nagy időszak ennek utolsó halottja volt. Koporsók illatát, temetések emlékét, egy egész népnek gyászát nehezen lehet elfeledni! Ez az oka, hogy a felemelkedő nap legelső sugarainak világosságát látva visszaemlékezünk a múlt fényességére. T r e f o r t Ágoston halála által megürült miniszteri székbe G s á k y Albin grófot, Szepesmegye főispánját, a főrendiház alelnökét ültette a királyi megbízás es bizalom. Minden intézmény csak úgy és addig, daczolhat a lét és nem lét harczában diadalmasan, ha a fejlődés consequentiájával a régi biztos és kipróbált alapon marad; nem kapkod kétségbeesett ügyetlenséggel különféle eszközökhöz, erős bázisát érvényben tartja és arra építi biztos tervezetével mesterének dicsérve szánt alkotását. Sokkal helyesebb, dicsőbb, magasztosai)]) elveket követett néhai T r e f o r t Ágoston, mintsem szükség volna utódjának uj elvek megteremtésén fáradozni. Csáky Albin gróf keblében is ég a hazaszeretet szent tüze, ő is lelkesül fáradhatlanul a tudomány szent érdekeiért! Kívánjuk, hogy tanúsítson ő is higgadt tolerantiát a különféle vallásfelekezetekkel szemben, iparkodjék ő is a magyar művészetnek oly sokoldalúkig virágzó létet biztosítani, neveljen jó tanítókat a tanintézeteknek, hogy ezek méltó ifjúságot nevelhessenek ; üldözze az iskolákban a nemzetiségi izgatóknak a gyermekek megrontására ezélzó üzelmeit; építsen templomokat a tudománynak, művészetnek, nevelésnek, — ne ejtsék zavarba egyéni, kaszt vagy pártérdekek, vezérelje minden tettét a hazaszeretet eszméje ép úgy, mint azt az immár csöndes halottat, a ki a Deák mauzóleum közelében levő csöndes hantok alatt alussza örök álmát. Trefort az eszmék nagy embere volt, Csáky Albin gróf hires adminisztratív tehetség, — igy azt hisszük, hogy az eszméket illetőleg, elődjének nyomdokán járva, adminisztratív tehetségének érvényesítésével kultúránkat minden tekintetben magas nívóra fogja emelni. Talán legszebb megtiszteltetés az uj miniszterre nézve, sőt előleges bizalmi nyilatkozat az ő jellemének és tehetségének, ha toliunk analógiát vont közte és az elhunyt nagy Trefort között. A múlt és jövő analógiáját. Csáky Albin grófé a jövő! És ez a jövő nem fogja meghazudtolni reményeinket. Csáky Albin gróf érvényt fog szerezni azon magasztos eszméknek, melyeket hazánk kormányzatának eme legfontosabb képviselője, kötelessége tudatában egyedül emelhet diadalra. Tudomány, művészet, nevelés, tartson a kor követelményeivel egyenlő lépést. Isten tisztelete a felekezetek között tolerantiával ölelkezzék. Iskoláinkban csakis a hazafiasság igéi hangozzanak. Támogassa a magyar kulturintézeteket, fordítson gondot az idegen ajkú vidékeken a népiskolákra és különösen hordozza szivén a bizonyos vidékeken szomorú állapotban levő magyarság ügyét. Hasson oda, hogy a nép érzületére legnagyobb hatást gyakorló papság és tanítói kar a magyarosodás szent zászlajával kezükben terjesszék az egyenlőség szent eszméjét s hogy magyaros törekvéseikkel megoldhassanak egy-egy nemzetiségi kérdést. Ha mindezen és egyéb kulturális követelményeknek érvényt fog szerezni, akkor nemcsak a proletarizmus felburjánzásának vet majd gátat, hanem a közerkölcsi- ség rohamos sülyedésének is, mely pedig már ijesztő módon veszélyezteti társadalmunkat. Üdvözöljük Magyarország uj kulturminiszterét! S z i n h á z. Befejezték e héten a színi előadásokat. Csak legalább ne ilyen befejező lett volna. Majd nem restellem, morgott a gróf, még csak el sem pirul a neve hallatára. — Hát csakugyan ismeri? — Már hogy ne ismerném! — Nem tagadja? — Miért tagadnám? Tudja meg, hogy ez az ember jelenleg utazik. . .- Ah te nyomára jöttél? — Minek? —. Hogy ő Párisban van. — Természetesen. Bár maradna is ott örökre! Mit keres ő Budapesten ? Hisz a neve is azt mutatja, hogy született franczia! Persze hogy az. De hát miért akarod őt elküldeni ? — Elküldeni? Hát ki ő ? — A szakácsunk. Úgy! Igaz biz az! . . . Majd el is feledéin, hogy őt hívják Page Henriknek. De hiszen az már vén ember, öt gyermek atyja, a felesége is él.- Persze hogy él. De hát mit beszélsz itt össze vissza. Szinte megrémítesz. Bocsáss meg, olvasd e levelet. Az imént egészen megzavart. Ha, ha, ha, — kaczagott a grófné. Úgy kell neked, miért bontogatod föl a leveleimet. Lásd hiszen nz egész meglepetés akart lenni a számodra s kedveskedés, hogy itthon töltsd az estéidet. S ezért a szakácsot Párisiin kellett küldened? Természetesen. Születésed napjára mely a jövő héten lesz, nőtlen korod legkedvesebb ételével óhajtalak meglepni. kedve említjük meg, hogy az „Utolsó előadás“ nem lehetett utolsó, mert nem volt, a ki végig nézze, i Tán a rósz idő, tán a rohamosan egymásután következő előadások okozták ezt. Tisztünk végett ért. A referens eldughatja tollát s az a tolljberozsdásodhat, mig újra előkerül. Busongott eleget ez az uj toll. Sajnálta, hogy felavatása olyan kevéssé volt örvendetes körülmények között s nem bili, a legjobb akarata mellett sem segíteni. Pihenj most már, te kiszolgált uj toll s várd a boldog felébredést, - majd ha az állandó színház megnyílik, — vagy aludd örök álmodat. De ne még ! Fejezd be a megkezdettet, referálj az utolsó hétről előbla s azután mehetsz. De csak magad. A tollszárba uj tollat teszünk. Vajha ez az uj toll szerencsésebb legyen, mint te voltál s vajha működése örvendetesebb körülmények között történjék, mint a tied. A lefolyt hét két sikertelen s meg nem tarthatott estét mutat fel. Mind a kettő jutalomjáték lett volna. B e r k y az ügyes karmester s M o ó r i a kitűnő komikus, kellemetlen emlékkel távoznak körünkből. Jutalomjátékaikon nem jelent meg senki. Nem kárpótolhatjuk őket semmivel, legfeljebb azon erkölcsi elégtételt adhatjuk nekik, hogy jutalom estéjük sikertelenségét nem művészetük n e m m é 11 á n y- 1 á s a okozta, hanem olyan mellék körülmények, miket ■ megváltoztatni sem nekik, sem másnak nem állt hatalmában. A múlt szombaton „Egy éj Velenczében“ adatott elő kevés néző s közepes sikerrel. A darab selejtességét nem lehetett kárpótolni díszletekkel s igy bizony az est csak félig-meddig volt élvezetes. A. Z o m b o r f Ilona (Anina) s B á n h á z i Teréz (Cibulatta) a szokott sikerrel alakítottak. Nyíregyházi (Caramello) Havasi (P a p a- c o d a) S z i n a y (Delaques), Fekete (Barbaruccio), Tisztái (Tertaccio) szintén jól megfeleltek feladatuknak. A hűvös est nem lelkesített senkit s a taps sem jutott bőven. Vasárnap ismét két előadás volt. A gyermek előadás sikere bevétel dolgában felülmúlta az estét. A „tót leány“-ban A. Zom bori Ilona jeleskedett. Mellette még kitűntek Ágh Ilona, Rózsáné, Moóri- n é. A férfiak közül sikerült alakításai voltak M o ó r i- nak, Deáknak, T i s z t a i n a k, Szinaynak, Feketének Hevesinek. Hétfőn este B e r k y Gyula karnagy jutalomjátékaul „A két süket“ 1 felvonásos bohózat és a „Szép Galathea“ mythologiai operette-nek kellett volna színre kerülni, de nehány karzati vendégen kívül senki sem volt kiváncsi az előadásra s a függöny nem lebbent fel. Kedden estére „József császár és Ábrahám a bölcs vagy Lévi a bolygó zsidó“ regényes korrajz tűzetett ki előadásul. E darab is csak keveset vonzott a színházba, üres padok előtt játszottak. Az est hősnőjéül Sághy- nét kell megemlítenem, ki, mint Judith zsidónő anyai fájdalmát gyermeke elrablása fölött valóban meginditólag dramatizálta s lelket öntött e különben sovány darabba, miben M o ó rínak — Lévi a bolygó zsidó — is van része, ki igen ügyesen utánozván a zsidó jargont — humorisztikus couplet- t.ekkel fűszerezve — derült hangulatot tudott kelteni. Volt taps s éljen is, ha nem is sok. Veszprémi kezdetben kissé erőltetett személyesitője volt II. József császár és királynak, de később a helyzet magaslatára mégis fel tudott emelkedni. — Ágh Ilona, mint gróf 0 d e r b e r g Amália igen helyes vadásznő volt, valóban grófiasan öltözködve. Havasi a berúgott kapuczinus barátot jól képviselte s mindvégig megfelelt feladatának Hevesivel együtt ki Ábrahám, a bölcs szerepét játszotta. S z a p á r i Janka Collina, L ó z s á n é fejedelemnő szerepeiket jól betöltötték. Általában, ha jó emlékkel távoztunk ez színészetünk tehetséges erőinek s jól felfogott érdekük szemmel tartását tekintve, ügyes játékaiknak tulajdonítható. Szerdán Ágh Ilona jutalomjátékául a „Vasgyáros“-ban lépett fel. A kedvezőtlen időjárás sokat távoltartott attól, hogy színészetünk e kedvencz tagja iránt az elismerés adóját leróják. Félig telt ház mégis volt. — Biz én már azt se tudom volt e akkor kedvencz ételem. — De én tudom. Csakis a készítés módjával nem vagyok tisztában. A szakácsod se tudja, s azért küldtem Párisba, hogy ott megtanulja, de úgy látszik eredmény nélkül volt az utazása. Én is kísérleteket tettem előállítására a nagynénimmel, de sehogy sem akart az étel sikerülni. Valami rendkívüli mesterséges készítési módja lehet. Talán te magad legjobban megtudnád mondani. — Mi a neve annak az ételnek ? — Töltött makaróni. — Töltött makaróni? Nem emlékszem rá, hogy ettem volna valaha töltött makarónit. — Már hogy ne ettél volna? — Hiszen a világon nincs tán olyan instrumentum, melylyel a makarónit töltögetik! És a töltött makaróni volna az én kedvencz eledelem? Hogyan jöhettél ilyen furcsa gondolatra? Éjjeli kimaradásaid féltékenynyé tettek és kutatni kezdtem leveleid között. Azok közt egy nőtlen korodbelire akadtam. — Ah, igen! Amelyben Írják nekem, hogy a töltött makaróni kedvéért járok az opera mellé vacsorára. — Igen. — Áz a töltött makaróni egy olasz énekesnő, aki ill vendégszerepeit s akinek az akkori aranyifjuság c gúnynevet adta. El is feledtem már régen. Azt az egyet azomban sem én, sem te ne feledjük, hogy amely levél másnak lelt Írva, abból magunknak legtöbbször kellemetlenséget, üdvössel csak nagy ritkán meríthetünk. Fellebbent a függöny az ünnepeltet a színpad hátterében észrevéve, tapsvihar s díszes három rózsacsokor fogadta, nemzeti szinü szalagokkal ékesítve, ", Kitünően alakította Claire-t s fejedehnileg öltözködött, de a siiásban kissé lulsagig ment, melyből az igazi természetességet nem éreztük ki. Veszprémi, De r b 1 a y Philippe nehéz szerep körében teljesen kielégítette a közönség várakozását, mindkettőjüknek többször megújuló taps s éljen hangzott fel. n. k ^ z * J er(^z (A t h e ri a i s) ügyes vetélytársa volt Claire-nek, élvezettel néztük játékát. Moóri > refont bárót jól adta, Sophie neje — M o ó r iné - előtt _ ügyi átszőtt szokatlan volt szerepe. Szinaynak (Bligny herczeg) sem való mégoly nehéz feladat, mint ez esti volt, felszeg a színpadon, már pedig, ha nincs is igazi rout inja, de legalább á színpadom otthoniassága volna az, mi által kedvező benyomást tenne mindenkire. Sághyné Beaulien marquisnő jól I ekete Oktave fia elég jól játszott. S á g h y Róza helyes kis naiva volt. Megemlítendő még Havasi, ki a gazdag gyáros helyét jól megállta, komikus mozdulataival különösen a karzat előtt igen kedves volt, továbbá Vadász, ki, mint jegyző elég jól értett feladatához. Csütörtökön este utolsó előadásul, mint M o ó r i jutalomjáteka, helybeli, ismeretlenül maradni akart szerzőtől „A váczi és kisváczi bakter“ adatott volna, de hűvös már az idő a szél által járt nyári színkörben, e mellett az esőzés is hozzájárult, hogy kitűnő komikusunk ne produkálja magat e darabban, mit részünkről Inában vártunk kíváncsian. Ezzel Sághy igazgatónak váczi szereplése — reméljük csak egy időre - megszűnt. Örömmel üdvözöltük városunk falai között társulatát s ha mégis, mint a hogy tudjuk deficzittel távozik körünkből, ezt ne a jóakarat hiányában keresse, hanem egyedül abban, hogy Vacznak kevés a közönsége, az iparos osztály szegény a íöldmives oszfálylyal együtt. Ez azért ne rettentse vissza, lesz talán még boldogabb élet is Váczon, mikor is, ha szerencsénk leend, jobb emlékek füzendik ide, a mostaninál. Most búcsút veszünk tőle s társulatától a . . . viszontlátásig. C S A R N O K. M e h á d i a. *) Még mindig képzeletem előtt lebegtek a Dunaszo- ros magasztos szépségű képei, melyek mitsem engednek azoknak, miket a Rajna felmutat, mikor az orsovai indulóház harangja felinditá a vonatot a Kárpátok véghalmáról. A Cserna (fekete folyó) mentén kapaszkodott ez fel mindig^ magasabbra, mialatt a szirtektől környezett sebes folyó, kőmedrében, mintha csak attól félt volna, hogy folyása megakad, száguldva rohant lefelé. A szűk völgy még keskenyebbre zsugorodik ösz- sze, s egy festői szép ponthoz közel, hol két folyóvölgy egyesül s a Biela-Reka árját a Cserna elnyeli, impozáns indulóház várja a Herkules-fürdő vendégeit. Körbefutó oszlopok emelik a szép kupolát. Ha a kupola tetején nem látnok a magyar korona jelvényeit, gondolnék itt a bérezek közt, hogy Gastein vagy Ischl politikafürdők vidékein járunk, hol császárok szeretnek adni egymásnak találkát. Rövid de szép út ez, az ország délkeleti határán. A határos három országból sok vendég érkezik s csak ez az út visz fel. Hosszú kocsisor húzódik fel, a sziklapartoktól mesterségesen elfoglalt utakon. Vashidak visznek túlpartra, hol nagyobb szikla.-tömbűk állnak gátakul. A vidék több nyelvének felkiáltó szócskáit halljuk ki a kocsikból, hisz valóban oly vadregényes képet tár fel a völgyszoros. A nap hamar lemegy. Meredező szirt- falak sötét fátyolt vonnak a vidékre. Kocsink a „Rudolf szállóház“ előtt megáll. Felértünk, hol annyi gyógyforrás fakad s a föld forró gőzt lehel. Látjuk?, mit hozott létre: emberkéz és természet. * * * Mikor 1817-ben Ferencz császár-király itt járt, meghagyta, hogy a mehádiai fürdőtelepet hivatalosan ezután már csak „Herkules-fürdő“-nek nevezzék, de közbeszédben azért mégis Mehádiánqk nevezik, habár Mehádia mezőváros egy órányira van ide, a Strajucz porphyrszikla-hegy alján. A Herkules-fürdőben csakugyan élhetsz kedvteléseidnek. Ha geolog vagy, telerakhatod zsebeidet diluvial-, has-, trias- és juha-képletü kövületekkel, gneuszt, gránitot s porphyrt keresgélhetsz. Megfigyelheted a természet törvényeit ezen őshegységben, mert érdekes hely ez, nagyobbszerü átalakulásokon ment keresztül, azóta, hogy a föld izzón folyó volt. Ha zoológ vagy, ragadozó és csuszó-mászó van itt sok. Összehoztak zoológok katalógban, vagy 1600 állatot a környékből. A pikkely- és téhelyröpüek némely szebb faja azonban csak itt honos. De scorpió (europea) és vipera (amodytes) annyi talán még sincs, mint a hir viszi. Kalandod a talpa europeaval is csak akkor akad, ha angol touristák módjára, ott mászkálsz, hol senki sem jár. A Cserna-völgy kárpáti flórája 10° R. évi közép hőmérsékben jól érzi magát, bőtenyészetű, szinpom- pája nagyszerű. Ha tehát botanikus vagy s csak egy kerülőt csinálsz egyik-másik völgyben, malomkő nagyságú bokrétával térhetsz haza. Csak látni kell, hogy enyelegnek majd körül nők és gyermekek s hogy mosolyognak a ranunculoides és campanulákra, digitalis és cinerariákra. Violák, irisek és salviák, primulák, menthák és alpesi nefelejtsek, sok szép mosolylyal luí*) Vértesi Károly »Több országból, útirajzok« czinul müvéből.
