Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP.

■a—tmmmmlmm* MM■ ■ ——ainíni I ———■ ir-~**«««^^-»iÉÉMniriiir to *)■»■*■ 'nrmrTiMaria^-^g^^.'r«^ic»irto»g8>ff«ri>fn»titBWrw»rwrTr)i(i nnm ^•nriiftÉWt^É—MMM

//O "*

for „

the . •

Vácz, január hl? 1688.

i~yrriTiiTiirniiír' ívt —Tnjrn^Éppww^

'PT7T

V#

Előfizetési Ara : évnegyedre

............................1 frt 50 kr.

házhoz hordás vagy postai szétküldéssé'.

Egyes szám ára : 10 kr.

Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület)

Hirdetések: Nyilt-tér

a legolcsóbban eszközöltetnek £0ra ■ • • • • • • • •

s többszöri hirdetésnél kedvez- Bélyeg illeték

menyben részesülnek. j minden beiktatásnál 30 kr.

A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz.

| Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen teilen leveleket nem fogadunk el.

Felhívás előfizetésre!

Felkérjük mindazon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése a múlt évnegyed végén lejárt, hogy azt mielőbb megújítani, és lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek.

Lapunk előfizetési ára: a január—márczi- usi évnegyedre 1 frt 50 kr.

Helybeli előfizetőink a lap kill or dóján ál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig posta- utalvány utján eszközölhetik legczélszerífbben az előfizetéseket.

A „Váczi Közlöny“ kiadóhivatala.

Boldog új évet!

Évről-évre ismétlődő három rövidke szó, mely millió és millió ajakról hangzik ma szét széles e világon. Kevés ember van, kinek nem kívánnának, de még kevesebb, ki ne kívánna másnak boldog újévet ; de azt hiszem legkevesebb azon emberek száma, kik e napon őszintén óhajtanák egymásnak a boldogságot. — Tires szokás, hivatalos kötelesség adja sokaknak ajkára e három szót, egy nagy része pedig az embereknek e rövid mondat eldarálása által akarja magának legalább az új év elejét boldoggá tenni, akiknek egész évben nem akad olyan könnyen és jói fizető munkájuk, mint az új évi üdvözlés.

„Boldogújévet!“ Mennyi reményt, mennyi boldogságot varázsol e kívánat a halandók szemei elé. Pedig hány ember csalódik reméllt szerencséjében? Azt mondja a magyar bölcs, báró Eötvös József: „A ki boldogságot akar házánál, mitse bízzon a szerencsére. Amit magadnak szerzesz és megtakarítasz, az bizonyosan a tied, az amit a szerencsétől vársz, tőled elesn készül. Ki önmaga nem tudja teremteni boldogságát, mástól ne várja Egy tallér készpénz a zsebben jobb, mint egy sorsjegy, melyen ezer tallért nyerni reméllhetsz. Előbb tiz ember válik szegénynyé játék által, mint csak egy is gazdaggá.“ — „Imádkozzál és dolgozzál“ és boldog lész az új évben.

„Boldog újévet!“ Szeretném a szokásos üdvözlés helyett az emberek nagy részének fülébe hangoztatni e két szót: „Emberek szeressetek“ ! A társadalom hideg, hül a szeretet, innét van a legtöbb boldogtalanság. Még ma egy éve az a rokon is boldog újévet kívánt rokonának, ki nehány hét előtt lovagiasságból (?) lelőtte egy fiatal nőnek férjét és néhány síró árvának édes apját. Hej ha szeretet lakott volna szivében, az kicsavarta volna kezéből a gyilkoló fegyvert és boldogabb újévet élt volna meg az a gyászos özvegy és azok a szegény árvák.

Szeress társadalom, ha boldog akarsz lenni!

Boldog újévet városunknak, melyet oly sokan szeretnek sokszor igazságtalanul gyalázni, de melynek ügyéért csak oly kevesen tudnak lelkesedni. Boldog újévet neki is! hogy vezetőinek iigybuzgósága és polgárainak egyetértő munkája által játszhassa már ő is egyszer az „Excelsiort !“

Komoly elmélkedésem végén jut eszembe, hogy kik reméllnek leginkább boldog újévet, kik örülnek az 1888-nak? A férblisták örülnek, hogy már az év számában is kunstuk van, hát még a markukban mennyi lesz. — De vigyázzanak, mert három nyolczasnál nagyobb is lehet

az ellenfélnek, nehogy boldogtalan kunstukkos esztendejük legyen.

Édes hazámnak is kívánok boldog újévet! Ha esetleg — Isten ne engedje — az orosz egy gyenge ferblit akarna velünk megereszteni, legyen — nem bánom ■— a muszkának három nyolezasa, drága hazánknak csak három szelíd kilenczese

...........és mi húzzuk a&kaszszát!

Boldog újévet! Dunakeszi.

A választások eredménye.

A múlt hétfőn, deczember hó 26-án lefolyt városi képviselő választások eredménye immár előttünk fekszik. S ezzel vége szakadt azon szokatlan mozgalmas életnek is, mely városunkban az utóbbi időben uralkodott.

Mint minden választás után, úgy ezúttal is nagy az elégedetlenek száma, kiknek vágyai nem mentek teljesedésbe; de az általános hangulatból következtetve, bátran konstatálhatjuk, hogy az eredmény a teljes mértékben kielégítő.

Sajnosán kell ugyan tapasztalnunk, j hogy a választott képviselők névsorából oly kipróbált erők maradtak ki, kik a közügyek terén már elismerésre méltó érdemeket szereztek maguknak ; de ha viszont azt v'eszszük tekintetbe, hogy ezek Helyét oly egyének pótolják, kiknek önzetlensége és eddigi szereplése is kellő garancziát nyújt a jövőbeni működésűkre: úgy teljes megnyugvással vehetjük a többség határozatát.

Miután a választás lefolyásáról egy másik czik- kiink ad számot: e helyütt csak az újonnan megválasztott 30 városi képviselő és póttagnak névsorát közöljük.

Az I. kerületben (alsó város) összesen 186 szavazat adatott be, melyből : Csávolszky József 185, Udvardy Mihály 184, Id. Korpás Pál 184, Uhlig Ede 184, Kresák Ferencz 184, Panek Ödön 180, Rusoczky Antal 176, Máté József 174, Fajcsik Mihály 166, líj. Madár János 140 szavazattal rendes városi képviselőkké, — Krancz Ferencz 97 és Prokopp Károly pedig 85 szavazattal póttagokká választattad meg Ezek között uj képviselők: Panek Ödön, Rusóczk ; Antal, Krancz Ferencz. Kimaradtak a régiek közül: Haidfeld Alajos, B. Kovács István.

A II eriiletben (belváros) összesen 248 szavazat adatott be, melyből: Dr. Miltcn}ü Gyula 241, Inczédy Soma 240. Millmann Géza 239, Haffner Ferencz 230, Friedrich Alajos 229, [Schmidt János 228, Witt Manó 217, ifj. Zsidek Ignácz 210, Rasovszky Márton 181, Grünhut Dávid 172 [[szavazattal rendes városi képviselők, — Mandics János 171, Kalencsik István 162, és Racsek János 138 szavazattal póttagok lettek. Ezek között uj képviselő: ifj. Zsidek Ignácz, Grünhut Dávid, Racsek János. A régiek közül kimaradt: Fekete Károly.

A III. kerületben (Kis-Vácz) következő az eredmény. Beadatott 261 szavazat, melyből: Dr. Freysinger Lajos 261, Vörös Károly 254, Dr. Szeitl Szervácz 247, Eeyiid Sándor 239, Sóti Kurdi János 229, Borosi Ferencz 219, Lencsó Sándor 189, Baján János 179, Olgyay János 179, Králik Ferencz 161 szavazattal rendes városi képviselőkké; ifj. Csepregi József 141, M. Kurdi Lajos pedig 118 szavazattal pótta- pokká megválasztattak. Ezek között uj képviselő: Vörös Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd István, Borosi Ferencz, Králik Ferencz, ifj. Csepregi József, M. Kurdi Lajos. A régi képviselők közül kimaradt: Ifj. Szekeres István, B. Bodor Ferencz, alsó Kurdi János, Gerzselyi Vilmos. Kocsis Sándor, M. Torday Lajos.

Az újonnan megválasztott 30 rendes városi képviselő és 7 póttag névsora tehát a következő:

Az I. kerületből: Csávolszky József, Udvardy Mihály, id. Korpás Pál, Uhlig .Ede, Kresák Ferencz, Panek Ödön, Rusoczky Antal, Máté József, Fajcsik Mihály, ifj. Madár János.

A Il ik kerületből: Dr. Miltényi Gyula, Intzédy Soma, Millmann Géza, Haffner Ferencz, Friedrich Alajos, Schmidt János, Witt Manó, Zsidek Ignácz, ifj. Rasovszky Márton, Grünhut Dávid.

A III, kerületből: Dr. Freysinger Lajos, Vö- röss Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd Sándor,

Sóti Kurdi János, Borosi Ferencz, Lencsó Sándor, Baján János, Olgyay János, Králik Ferencz.

A póttagok pedig nyert szavazataik száma szerint a következő sorrendben választattak meg: Mandics János (II), Kalencsik István (II), Csepregi József (III.), Racsek János (II.), M. Kurdi Lajos (III.), Krancz Ferencz (I.) és Prokopp Károly (I.) kerületből. —r —1.

Jövedelmi forrásaink a jövőben.

Mióta a fillokszera szőllőhegyeinket tönkre silá- nyitotta és a lakosság zömét fő jövedelmi forrásától megfosztotta: városunk lakossága aggodalommal néz a jövő elé. És méltán. Mert városunknak nincsen sem ipara sem kereskedelme, nincsenek gyárai, honnan^a nép a jövőbeni megélhetését remélhetné.

A létfentartás nehéz viszonyai aggodalommal töltik el városunk vezérférfiait is.

Ily körülmények között általános érdeklődést keltett Dr. Kiss Józsefnek, városunk ezen tevékeny férfiénak, a képviselő testületnek egyik legközelebbi közgyűlésén tett azon életrevaló indítványa, hogy küldessék ki egy szakbizottság, mely a fillokszera által kipusztitott szőllőterületek miképpen való hasznosítását és városunk jövőbeni jövedelem forrásait tanulmány tárgyává tegye.

Az e tárgyban kiküldött bizottság Dr. Kiss József elnöklete alatt lankadatlan szorgalommal látott hozzá e kérdés tanulmányozásához és már a múlt hónap folyamán több ülést tartott. Első sorban mun- ka-programmját állapította meg, mely szerint hetenként kétszer és pedig vasárnap délelőtt 10 órakor és csütörtökön délután A órakor rendes ülést tart, mely ülésekre a rendes kiküldött bizottsági tagokon kivill szakértőkul: Kompóth Ferencz, Gerzselyi Vilmos, Svoy Miklós, Imrey István is felkéretnek.

Tárgyalásra Dr. Kiss előterjesztése folytán a következő pontok tűzettek ki. 1. Mily termesztmények azok, melyek belfogyasztásra vidékről hozatnak a váczi piaczra? Vájjon mily intézkedések teendők arra nézve, hogy azok helybeli termelése a váczi polgárság által eszközöltessék? — 2. Mily termesztmények azok, melyek eddigelé Váczon is termeltettek, de nem azon fokban, vagy nem azon módon, hogy mint ex* portezikkek a szomszédos., piaczokon, különösen a fővárosi fogyasztásnál biztos kelendőségre számolhatnának, s igy azok által városunk lakossága idegen pénzekhez juthatna? — 3. A városi faiskola a jelen vezetés mellett és jelenlegi állapotában képes-e oly befolyást gyakorolni, hogy a jövedelmezőbb termelési ágakkal foglalkozni óhajtó polgároknak útbaigazítást és a megkivántató termelési ágak mintaanyagát nyújthatná? — 4. Mily intézkedések njmjthatnának arra nézve garancziát, hogy a városi fa- esetleg az evvel egyesítendő kertészeti iskola sarkaló, ösztönző és vezető befolyást gyakoroljon a termelő polgárságra oly czikkek előállítása szempontjából, melyek úgy a helyi, mint a szomszédos fogyasztási piaczokon biztos kellendőségnek örvedketnének. — 5. Mily gyümölcsfák azok, melyek tekintettel városunk talaji és ég- alji viszonyaira itt sikerrel lennének tenyészhetők ? És a tenyészhető gyümölcsfák, mely fajai azok, melyek városunk határának minden pontján feltétlenül tenyészhetnek? Melyek azok, melyek csak bizonyos pontokon és talaji viszonyok mellett élhetnek meg ? — 6. A gyümölcstenyésztés jelen állapotát kielégítőnek tartja-e a bizottság? Ha nem, melyek azon kívánalmak, melyeknek foganatosítása első sorban legszükségesebb, mily intézkedések volnának arra nézve megteendők, hogy gyümölcstenyésztésünk mint export czikk a lehető legmagasabb fokra emeltessék. — 7. Polgárságunk jelen szokásai és foglalkozásaiban szolgáltat e reményt arra nézve, hogy a leendő közgazdasági intézkedések tárgyát és czélját felfogja és foganatosítsa, lehetne intézkedéseket tenni, melyek czélravezetőknek bizonyulnának, hogy a polgárságban a mezőipar tevékenységet teremtenek és azt az idő- kivánalmaival, lépést tartva folyton fokoznák és élesztenék? — 8. Bir-e népünk jelen állapotával az anyagi erő azon forrásaival, melyek egy újabb gazdasági ipar megteremtéséhez okvetlenül megkívántainak ? Elegendők-e ezen források? Van-e remény, hogy ezen források kihasználásával a bizottság által con- templált siker elérhető lenne? Ha mindezen kérdésekre tagadó választ adna a bizottság, van-e ut és