Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-05-15 / 20. szám
Városi közgyűlés. Városi képviselő testületünk múlt vasárnap (május 1-én) tartotta ez évben harmadik rendes közgyűlését. Viharosnak Ígérkezett lenni, mert oly két jelentés szerepelt a tárgysorozatban, melyek — habár jórészt csak általános vonásokban tárták is fel egész meztelenségében a városi tiszti kar működését, — a városi háztartás s egyéb, a várost közvetlenül érintő és érdeklő víszonj^okat; de ezen általános ismertetések is elegendő alapul szolgálhattak volna arra nézve, hogy azok megolvasása még a legszelídebb vérű városi képviselőt is türelméből kiforgatta és nemcsak gondolkodóba ejté, hanem akár pro, akár kontra szólásra és elkeseredett harczra késztette. E tárgy az 1885. és 1886-iki évre szóló polgármesteri jelentés volt. Dicséretére legyen azonban mondva képviselő testületünknek: a nagyobb vihar elmaradt, s ha voltak is imitt-amott kemény szavak elmondva, ezek is csak akként voltak alkalmazva, hogy bizonytalanságban hagyták a hatás tekintetében még azokat is. a kiknek a mondások oroszlánrésze szánva volt, s kik ellen azok éle irányult. Egyébként a közgyűlés lefolyását tudósítónk a következőkben jegyezte fel: Elnök polgármester a közgyűlést megnyitván, olvastatott ugyanannak jelentése ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsnok halálozásáról. A közgyűlés a jelentést részvétteljesen vette tudomásul s részvétének jegyzőkönyvileg is kifejezést adván, erről a vigasztalan szüléket is értesíthetni határozta. Tudomásul vette ezek után a közgyűlés a polgár- mesteri jelentés azon részét is, melyben felemlittetett, hogy az üresedésbe jött tanácsnoki állás tisztujitás utján való betöltése iránti intézkedéstétel végett a megye alispánjához jelentés tétetett. Mennyiben továbbá a jelentésből az is kitűnt, hogy az elhunyt tanácsnok, megbetegedése első napjaiban, tiszti fizetésére 100 frtnjfi előleget vett, patikai költségek fedezhetése czéljából, s ezen előlegből csak 20 frt o. é. téríttetett meg a közpénztárnak : a 80 frtnyi előleg-hátralékot a közgyűlés törlésbe hozta. Ezek után következtek az ifj. Joó István elleni bűnügyre, valamint a Szabó József-féle prostitutio- nalis-intézet ügyére vonatkozó polgármesteri jelentések, melyeket a közgyűlés minden nagyobb vita után tudomásul vett, s az ifj. Joó István elleni bűnügyből kifolyólag ismételten is utasította a város polgár- mesterét, hogy a városi rendőrök megesketése iránt sürgősen intézkedjék. A helyi ipariskolai-igazgatóságnak, a városi tanácsteremnek iparkiállitási czélokra leendő átengedése iránti kérelmének a képviselő testület készséggel helyt adott, s a tanácstermet f. évi junius hó 5—6. napjaira átengedte. Tárgyaltattak ezek után a polgármester 1885. és 1886. évi jelentései, melyekhez többen hozzá szóltak ; igy nevezetesen dr. Csányi János ikép viselő, ki a jelentéseknek tárgyi oldalát vévén éles bírálat alá, támadásokat intézett a polgármester ellen azért, mert szerinte jelentései csak általános tényeket konstatálván, a részletekre ki nem terjednek s igy a képviselő testület sem a tisztviselők tevékenysége, sem az adóügy, sem a letét, szegény- és kórházügyekre vonatkozólag kimerítő és teljes képet nem nyervén, a helyzetről egészen tiszta fogalmat magának nem alkothat; miértis óhajtaná, hogy a polgár- mester jelentéseit jövőre nézve ily irányban szerkessze. Dr. Kiss József képviselő, ki a jelentések erkölcsi oldalát vette bírálat alá, s neheztelésének adott kifejezést a fölött, hogy polgármesteri jelentések a városi tisztviselők erkölcsi magaviseletét boncz- kés alá nem vették, hogy erkölcsi bíróul fel nem s bár nem lett volna szabad, mégis levágott néhány szép rózsát és Orzsikének adta. — Miért nem szabad még magának se rózsát szedni, Péter bácsi ? kérdé örzsike s oly szemekkel nézett a rózsafákra, mintha igen nagy vágya volna még szedni. IV. Péter bácsi! Itt bizon annyi rózsa van, hogy meg se látszik, ha az ember egyet-kettőt leszakít. — Nem biz’ az, itt hervad évről-évre. — Be kár, Péter bácsi. — Bizon kár. — Hát aztán, Péter bácsi, mért nem szabad ebből szedni? — Mert én vigyázok rá s nem engedem. — Mért nem szed Péter bácsi ? — Mert nekem sem szabad. — De miért nem szabad Péter bácsinak ? — Mert ha megtudják, hogy szedek, akkor elveszteném állásomat, elveszteném öregségemre kenyeremet. Örzsike egyszerre köténykéje alá rejtette a kapott rózsákat, meg ne lássa valaki. — Miért vesztené el kenyerét Péter bácsi ? — Mert csak úgy kaptam ezt az állást, lakást, fizetést, ha holtomig ápolva ezeket a rózsákat, meg bírom őrizni, azért ki is van dobolva, hogy a ki ide mer jönni a rózsatáblához lopni, azt lelövöm. — Es ki kötötte ezt ki, hogy úgy legyen?- A volt uraság irta ezt meg, végrendeletében. Utódjának is csak azon feltétel alatt lehetett a birtokot átvenni, ha kötelezi magát e rózsatábla érintetlenül hagyására. Engem azért találtak ide jónak, mert nincs családom, a kik leszedjék s a városba vigyék eladni a rózsát; csak az öreg kertész- legénynyeí lakunk itt ketten. — Istenem be kár, olyan szép az a piros rózsalépett a polgármester, miért is felhívja a polgár- mestert, hogy jövőre nézve jelentéseiben ezen irányt is érvényesítse. Dr. Freysinger Lajos városi képviselő, csatlakozván az előtte szólók indítványaihoz, maga is a jelentésekből a múltat elszomorítónak találja, s mert ugyanazért azt a jelen és jövőtől a legvastagabb válaszfallal szeretné úgy elkülöníteni, hogy még a legélesebb emlékezőtehetséggel is feledtetni képes legyen, egyszersmind arra int, hogy még sem szabad e miatt a múlt romjain jeremiádákat zengeni, hanem városunk jólétét a jelen és jövőtől kell várni, s ugyanazért meg kell tenni mindazt, mit e tekintetben az opportunitás, az észszerűség s a város közérdeke megkíván. Tudomásul vétetett.. Továbbá, hogy azok hasonló tudomásul vétel s esetleg a községi törvény 95. és 105. §§-ai érteimében leendő eljárás végett, úgy a megye főispánja, valaminra a megye alispánjának megküldessenek ; hogy a tisztviselők a hivatalos órák pontos betartását közgyűlési határozattal utasittassanak ; hogy utasittassék a polgármester ja tisztviselők tevékenységének szigorú ellenőrzésére ; hogy a városi rendőr-kapitány az 1885. évi III ik évnegyedbeli belügyminiszterileg nem érvényesített toloncz számadások megtérítésére köteleztessék s azok megtérítéséről a közgyűlésnek a fegyelmi vizsgálat megindítása végett polgármester által jelentés tétessék ; hogy utasittassék Dr. Bolgár Lajos városi főorvos, miszerint a városi kórház állapotáról teljes és részletes kimutatást adjon ; hogy hivassák fel a tanács az iránt, miszerint a városi kóroda, letét- és szegény alapokra vonatkozó számadások a közgyűlésnek egy hó befolyása alatt mutassa be ; hogy intézkedés történjék a városi jegyzőnek annak idején leendő nyugdijaztatása iránt. Végül, hogy intézkedés történjék az iránt, miszerint a polgármesteri jelentésekben felemlített városi szervezési szabályrendelet, tanácskozási házszabályok, építkezési szabályrendelet stb. mielőbb megvalósíttassanak. A képviselő testület mindezen indítványokat elfogadta s ezen értelemben hozta meg határozatát ; s ezzel ezen kényesnek mondható ügyet elintézvén: áttért Schule znak köztérség átengedése {iránti kérelmi ügyében beadott gazdasági bizottsági jelentés tárgyalására. A nagy- és kis-sörházi épületek, nemkülönben a vámházak a volt bérlőktől — miután előb- beniek kártérítés czimén 300 frtot, utóbbiak pedig 100 frtot köteleztek fizetni a rongolmányokért — átvétettek s az uj bérlőknek átadattak. — Egyszersmind utasittatott a tanács, hogy ez említett épületeknél szükségeseknek mutatkozó helyreállítások foganatosításának elrendelése végett a közgyűlésnek mielőbb részletes költségvetést mutasson be. A karó pénzt, illetőleg a régi tarifa fentar- tandónak határoztatott. A hitelszövetkezet felállitási eszméje elejtetett. A veresház téri foglalás tárgyában megbizatott a városi polgármester, hogy e tekintetben a peren- kivüli egyezkedés megkisértése végett püspök ő nagyméltóságával tegye magát közvetlen érintkezésbe. Weiner Ignácznak csalárdbukásban való bűnrészeség miatt vád alá történt helyezése begyőzetvén, a közgyűlés annak a nagy adófizető képviselők lajstromából való kitörlését elrendelte. Tudomásul vette végül a közgyűlés a pénztár abbeli jelentését, melyben jelentette, hogy a 60,000 frtos kölcsön kamatai 1886-ik évre törlesztettek ; ellenben a Hájasyné-féle ügyben hozott belügymibimbó ott a harmadik rózsafán, nézze csak Péter bácsi, olyan szép, hogy csoda! Péter bácsi gondolkozott; aztán hirtelen, bár remegő kezekkel levágta még azt az egy rózsabimbót és odaadta Orzsikének. ■— Köszönöm, aranyos Péter bácsi! És elszaladt, futott hazáig ott pohárba tette a rózsákat s a vízbe egy csipet sót, hogy frissen tartsa a virágot. Aztán a polmr rózsát betette szekrényébe, bezárta nehogy szobájában valaki meglássa. Harmadnap korán reggel, még harmat csillogott a füvön, átosont Örzsike megint az urasági kertbe. Közel volt, csak az úton kellett átszaladni. Az öreg kertész már messziről látta Örzsike rózsaszín ruháját virítani. Bizon levágott ő vagy tiz darab félig nyílt, különféle szinü rózsát, csomóba fogta és úgy várta Örzsikét. — Jó reggelt, Péter bácsi! Ugy-e megint sok rózsa nyílott, mióta itt jártam ? — Nem nagyon sok felelt az öreg. — Dehogynem, Péter bácsi jöjjön csak ide, itt is látok én akárhányat! — Jött aztán Péter bácsi olyan szörnyű komoly tartással, hogy félelem volt csak rá is nézni és hamar Orzsikének adta a már előre elkészített rózsacsomót. — Köszönöm, aranyos Péter bácsi; hát hogy aludt mióta nem láttam ? — Jól. Hát Örzsike? — Én is. Mikor jön már át mikozzánk beszélgetni Péter bácsi? — Talán holnap. — Elvárom. Másnap csakugyan át is czammogott az öreg. A nagypapa várta. A kunyhóban volt gondoskodva egy kis melléklet a diskuráláshoz. niszteri rendelet, melyben a miniszter a várost oda- utasitotta, hogy a hagyatékhoz való igényeinek a közalapok javára mondjon le — kiadta véleményezés végett a városi t. ügyésznek. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén — a közgyűlés szétoszlott. A váczl jótékony nőegylet köréből. A váczi jótékony nőegylet a múlt hó 24-én tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a tagok szokatlan nagy számmal jelentek meg. Az elnöki évi jelentés — mint eddig is évről-évre — örvendetes eredménynyel számolt be az egylet egy évi működéséről. A tagoknak s az egyleti vagyonnak folytonos gyarapodása, s az egyleti elnöknő, Benkár Dénesné, tapintatos vezetése városunk legvagyonosabb egyletévé fejlesztette az ezelőtt 19 évvel szerény kezdettel megindult társulatot. Ma 8000 forinton vett tehermentes házán kívül, — az annyi felé hozott áldozatok s a szegények segélyezésére fordított ezerek daczára — 2000 forint készpénz tőkén fölül rendelkezik, úgy hogy a közgyűlés egy második lényegesen, a munkás osztály gyermekei befogadására szánt kisdedóvó megnyitását határozta el a felső város számára. Ez volt a közgyűlés legfontosabb és legörvendetesebb határozata, mert a ki ismeri munkás családaink viszonyait s az általuk a mezőkre és szőllőhegyekre hurczolt kisdedek sanyarú állapotát, már csak népesedési szempontból is égető szükségnek fogja vallani egy ily intézet sürgős felállítását. Legyen köszönet érte az egyesületnek, melyben városunk hölgyei minden nemesebb eszmét s a város haladására irányuló minden törekvést mindenkor lelkes pártolásukra méltattak. Az új kisdedóvó egész egyszerű s a munkás osztály gyermekei igényeinek megfelelőleg lesz berendezve, s tán szabad megjegyeznünk, hogy e részben az egylet azon bölcs és szakszerű tanácsokat fogja mindenben követni, melyeket egyházmegyénk új főpásztora az egyleti küldöttség szives fogadtatásakor az egylet vezértagjai előtt a kisdednevelésről oly ékesszólóan és meggyőzőleg magyarázott. Az egylet állása a múlt év végével az elnöki jelentés szerint a következő volt: a tagok száma 10 alapitó, 22 pártoló, 166 rendes összesen 198 tag. Az egylet bevétele volt a múlt évben 1552 frt 29 kr. Kiadása 1108 frt 95 kr. pénztári maradvány 1886- ról 441 frt 34 kr., az előző évek maradványa hozzáadásával 2031 frt 38 kr. Az egyleti kisdedóvóra kiadatott 563 frt 38 kr. szegények segélyezésére 330 frt 30 kr. A közgyűlésen a tisztujitás is megejtetett a elnökül újból az egylet 19 év alatt annyi sikerre vezetett Benkár Dénesné úrnő választatott meg. Az egyletnek 14 éven át hű és lelkes pénztárosa Filó Pál úr aggkora miatt annyi buzgalommal viselt állásától végleg megválván, meleg hangon búcsúzott el agg sáfárától az egylet s érdemeit jegyzőkönyvbe is igtatta. Helyébe M e i s z n e r Rudolf úr választatott az egylet pénztárosává. Egyebekben az egylet régi tisztikara megmaradt s csak is a választmány egé- szittetett ki Dr. Csányi Jánosné, Dr. Freysinger Lajosné és Meiszner Jánosné úrnők megválasztásával. Mi pedig tovább is szerencsés és az eddigiekhez hasonló sikerekkel teljes működést kívánunk e nemsokára 20 éves fenállását jubiláló emberbaráti egyletünknek, mely 20 éves fenállása évfordulóját legméltóbban második kisdedóvója megnyitásával fogja ünnepelni. X. X. — Jöjjön már be egy kicsit Péter bácsi az én szobámba, Bélától kaptam egy szép könyvet, abban le van írva minden rózsafajnak a neve, színe, le is van festve nézze meg! — Megnézem már no, nem, bánom. Bementek. Örzsike elővette a könyvet. Mikor megfordult majd elsikoltotta magát örömében. Varró asztalkája teli volt rakva szebbnél-szebb rózsával, volt Maimezon, Marsalnil, Szafranó, glóar- dödizson, kramoászi, Nifétósz és másfélék. így hangzott a nevük mikor az öreg kertész megnevezte, Örzsike könyvében azonban rendesen volt meg mindenkinek a neve ilyenformán Maimaison, Gloir-de-Dijon, Mare-chsal-Neal stb. Milyen gyönyörűség volt ezt a sok szép rózsát nézni; volt ott talán több is, mint száz darab. Péter bácsi kabátjának nagy két bő zsebéből annyi előkerült. A két öreg jó soká elbeszélgetett a kunyhóban a régi időkről. Később a nagymama is oda tekintett. Meg is kérdezte az öreg kertész szomszéd : — No, hugomasszony, látom jól birogatja magát, most is piros menyecske?! Pedig húgomasszony is hatvan éves volt már. De Péter bácsi meg a hetvenen is fölül járt. Nem is igen látszott rajta. A hajdani legények ősz fejjel is különbek, mint a mai fiatalság. Szokta mondani a'nagypapa. Bizon tréfálózék Péter bácsi, ha barátom uram betalálná hunyni szemét, nem mondom, hogy magam is nem választanám még élettársul a megözvegyült húgomasszonyt(Folytatása következik.)
