Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-05-15 / 20. szám

Városi közgyűlés. Városi képviselő testületünk múlt vasárnap (má­jus 1-én) tartotta ez évben harmadik rendes köz­gyűlését. Viharosnak Ígérkezett lenni, mert oly két jelentés szerepelt a tárgysorozatban, melyek — habár jórészt csak általános vonásokban tárták is fel egész meztelenségében a városi tiszti kar működését, — a vá­rosi háztartás s egyéb, a várost közvetlenül érintő és érdeklő víszonj^okat; de ezen általános ismerteté­sek is elegendő alapul szolgálhattak volna arra nézve, hogy azok megolvasása még a legszelídebb vérű vá­rosi képviselőt is türelméből kiforgatta és nemcsak gondolkodóba ejté, hanem akár pro, akár kontra szó­lásra és elkeseredett harczra késztette. E tárgy az 1885. és 1886-iki évre szóló polgármesteri jelentés volt. Dicséretére legyen azonban mondva képviselő testületünknek: a nagyobb vihar elmaradt, s ha vol­tak is imitt-amott kemény szavak elmondva, ezek is csak akként voltak alkalmazva, hogy bizonytalan­ságban hagyták a hatás tekintetében még azokat is. a kiknek a mondások oroszlánrésze szánva volt, s kik ellen azok éle irányult. Egyébként a közgyűlés lefolyását tudósítónk a következőkben jegyezte fel: Elnök polgármester a közgyűlést megnyitván, olvastatott ugyanannak jelentése ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsnok halálozásáról. A közgyűlés a jelentést részvétteljesen vette tudomásul s részvétének jegyzőkönyvileg is kifejezést adván, erről a vigasz­talan szüléket is értesíthetni határozta. Tudomásul vette ezek után a közgyűlés a polgár- mesteri jelentés azon részét is, melyben felemlittetett, hogy az üresedésbe jött tanácsnoki állás tisztujitás utján való betöltése iránti intézkedéstétel végett a megye alispánjához jelentés tétetett. Mennyiben továbbá a jelentésből az is kitűnt, hogy az elhunyt tanácsnok, megbetegedése első nap­jaiban, tiszti fizetésére 100 frtnjfi előleget vett, pa­tikai költségek fedezhetése czéljából, s ezen előlegből csak 20 frt o. é. téríttetett meg a közpénztárnak : a 80 frtnyi előleg-hátralékot a közgyűlés törlésbe hozta. Ezek után következtek az ifj. Joó István elleni bűnügyre, valamint a Szabó József-féle prostitutio- nalis-intézet ügyére vonatkozó polgármesteri jelenté­sek, melyeket a közgyűlés minden nagyobb vita után tudomásul vett, s az ifj. Joó István elleni bűnügyből kifolyólag ismételten is utasította a város polgár- mesterét, hogy a városi rendőrök megesketése iránt sürgősen intézkedjék. A helyi ipariskolai-igazgatóságnak, a városi tanácsteremnek iparkiállitási czélokra leendő átenge­dése iránti kérelmének a képviselő testület készséggel helyt adott, s a tanácstermet f. évi junius hó 5—6. napjaira átengedte. Tárgyaltattak ezek után a polgármester 1885. és 1886. évi jelentései, melyekhez többen hozzá szól­tak ; igy nevezetesen dr. Csányi János ikép viselő, ki a jelentéseknek tárgyi oldalát vévén éles bírálat alá, támadásokat intézett a polgármester ellen azért, mert szerinte jelentései csak általános tényeket konstatálván, a részletekre ki nem terjednek s igy a képviselő testület sem a tisztviselők tevékenysége, sem az adóügy, sem a letét, szegény- és kórház­ügyekre vonatkozólag kimerítő és teljes képet nem nyervén, a helyzetről egészen tiszta fogalmat magá­nak nem alkothat; miértis óhajtaná, hogy a polgár- mester jelentéseit jövőre nézve ily irányban szer­kessze. Dr. Kiss József képviselő, ki a jelentések erkölcsi oldalát vette bírálat alá, s neheztelésének adott kifejezést a fölött, hogy polgármesteri jelenté­sek a városi tisztviselők erkölcsi magaviseletét boncz- kés alá nem vették, hogy erkölcsi bíróul fel nem s bár nem lett volna szabad, mégis levágott néhány szép rózsát és Orzsikének adta. — Miért nem szabad még magának se rózsát szedni, Péter bácsi ? kérdé örzsike s oly szemekkel nézett a rózsafákra, mintha igen nagy vágya volna még szedni. IV. Péter bácsi! Itt bizon annyi rózsa van, hogy meg se látszik, ha az ember egyet-kettőt leszakít. — Nem biz’ az, itt hervad évről-évre. — Be kár, Péter bácsi. — Bizon kár. — Hát aztán, Péter bácsi, mért nem szabad eb­ből szedni? — Mert én vigyázok rá s nem engedem. — Mért nem szed Péter bácsi ? — Mert nekem sem szabad. — De miért nem szabad Péter bácsinak ? — Mert ha megtudják, hogy szedek, akkor el­veszteném állásomat, elveszteném öregségemre ke­nyeremet. Örzsike egyszerre köténykéje alá rejtette a ka­pott rózsákat, meg ne lássa valaki. — Miért vesztené el kenyerét Péter bácsi ? — Mert csak úgy kaptam ezt az állást, lakást, fizetést, ha holtomig ápolva ezeket a rózsákat, meg bírom őrizni, azért ki is van dobolva, hogy a ki ide mer jönni a rózsatáblához lopni, azt lelövöm. — Es ki kötötte ezt ki, hogy úgy legyen?- A volt uraság irta ezt meg, végrendeletében. Utódjának is csak azon feltétel alatt lehetett a birtokot átvenni, ha kötelezi magát e rózsatábla érintetlenül hagyására. Engem azért találtak ide jónak, mert nincs családom, a kik leszedjék s a vá­rosba vigyék eladni a rózsát; csak az öreg kertész- legénynyeí lakunk itt ketten. — Istenem be kár, olyan szép az a piros rózsa­lépett a polgármester, miért is felhívja a polgár- mestert, hogy jövőre nézve jelentéseiben ezen irányt is érvényesítse. Dr. Freysinger Lajos városi képviselő, csatlakozván az előtte szólók indítványai­hoz, maga is a jelentésekből a múltat elszomorítónak találja, s mert ugyanazért azt a jelen és jövőtől a legvastagabb válaszfallal szeretné úgy elkülöníteni, hogy még a legélesebb emlékezőtehetséggel is feled­tetni képes legyen, egyszersmind arra int, hogy még sem szabad e miatt a múlt romjain jeremiádákat zen­geni, hanem városunk jólétét a jelen és jövőtől kell várni, s ugyanazért meg kell tenni mindazt, mit e tekintetben az opportunitás, az észszerűség s a város közérdeke megkíván. Tudomásul vétetett.. Továbbá, hogy azok hasonló tudomásul vétel s esetleg a községi törvény 95. és 105. §§-ai érteimé­ben leendő eljárás végett, úgy a megye főispánja, valaminra a megye alispánjának megküldessenek ; hogy a tisztviselők a hivatalos órák pontos be­tartását közgyűlési határozattal utasittassanak ; hogy utasittassék a polgármester ja tisztviselők tevékenységének szigorú ellenőrzésére ; hogy a városi rendőr-kapitány az 1885. évi III ik évnegyedbeli belügyminiszterileg nem érvényesített toloncz számadások megtérítésére köteleztessék s azok megtérítéséről a közgyűlésnek a fegyelmi vizsgálat megindítása végett polgármester által jelentés té­tessék ; hogy utasittassék Dr. Bolgár Lajos városi fő­orvos, miszerint a városi kórház állapotáról teljes és részletes kimutatást adjon ; hogy hivassák fel a tanács az iránt, miszerint a városi kóroda, letét- és szegény alapokra vonatkozó számadások a közgyűlésnek egy hó befolyása alatt mutassa be ; hogy intézkedés történjék a városi jegyzőnek annak idején leendő nyugdijaztatása iránt. Végül, hogy intézkedés történjék az iránt, mi­szerint a polgármesteri jelentésekben felemlített városi szervezési szabályrendelet, tanácskozási házszabályok, építkezési szabályrendelet stb. mielőbb megvalósít­tassanak. A képviselő testület mindezen indítványokat el­fogadta s ezen értelemben hozta meg határozatát ; s ezzel ezen kényesnek mondható ügyet elintézvén: áttért Schule znak köztérség átengedése {iránti kérelmi ügyében beadott gazdasági bizottsági jelen­tés tárgyalására. A nagy- és kis-sörházi épületek, nemkülön­ben a vámházak a volt bérlőktől — miután előb- beniek kártérítés czimén 300 frtot, utóbbiak pedig 100 frtot köteleztek fizetni a rongolmányokért — át­vétettek s az uj bérlőknek átadattak. — Egyszers­mind utasittatott a tanács, hogy ez említett épüle­teknél szükségeseknek mutatkozó helyreállítások fo­ganatosításának elrendelése végett a közgyűlésnek mielőbb részletes költségvetést mutasson be. A karó pénzt, illetőleg a régi tarifa fentar- tandónak határoztatott. A hitelszövetkezet felállitási eszméje elejtetett. A veresház téri foglalás tárgyában megbizatott a városi polgármester, hogy e tekintetben a peren- kivüli egyezkedés megkisértése végett püspök ő nagyméltóságával tegye magát közvetlen érintke­zésbe. Weiner Ignácznak csalárdbukásban való bűn­részeség miatt vád alá történt helyezése begyőzetvén, a közgyűlés annak a nagy adófizető képviselők lajstromából való kitörlését elrendelte. Tudomásul vette végül a közgyűlés a pénztár abbeli jelentését, melyben jelentette, hogy a 60,000 frtos kölcsön kamatai 1886-ik évre törlesztettek ; ellenben a Hájasyné-féle ügyben hozott belügymi­bimbó ott a harmadik rózsafán, nézze csak Péter bácsi, olyan szép, hogy csoda! Péter bácsi gondolkozott; aztán hirtelen, bár re­megő kezekkel levágta még azt az egy rózsabimbót és odaadta Orzsikének. ■— Köszönöm, aranyos Péter bácsi! És elszaladt, futott hazáig ott pohárba tette a rózsákat s a vízbe egy csipet sót, hogy frissen tartsa a virágot. Aztán a polmr rózsát betette szekrényébe, be­zárta nehogy szobájában valaki meglássa. Harmadnap korán reggel, még harmat csillogott a füvön, átosont Örzsike megint az urasági kertbe. Közel volt, csak az úton kellett átszaladni. Az öreg kertész már messziről látta Örzsike rózsaszín ruháját virítani. Bizon levágott ő vagy tiz darab félig nyílt, kü­lönféle szinü rózsát, csomóba fogta és úgy várta Örzsikét. — Jó reggelt, Péter bácsi! Ugy-e megint sok rózsa nyílott, mióta itt jártam ? — Nem nagyon sok felelt az öreg. — Dehogynem, Péter bácsi jöjjön csak ide, itt is látok én akárhányat! — Jött aztán Péter bácsi olyan szörnyű komoly tartással, hogy félelem volt csak rá is nézni és ha­mar Orzsikének adta a már előre elkészített rózsa­csomót. — Köszönöm, aranyos Péter bácsi; hát hogy aludt mióta nem láttam ? — Jól. Hát Örzsike? — Én is. Mikor jön már át mikozzánk beszél­getni Péter bácsi? — Talán holnap. — Elvárom. Másnap csakugyan át is czammogott az öreg. A nagypapa várta. A kunyhóban volt gondoskodva egy kis mellék­let a diskuráláshoz. niszteri rendelet, melyben a miniszter a várost oda- utasitotta, hogy a hagyatékhoz való igényeinek a közalapok javára mondjon le — kiadta véleményezés végett a városi t. ügyésznek. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén — a köz­gyűlés szétoszlott. A váczl jótékony nőegylet köréből. A váczi jótékony nőegylet a múlt hó 24-én tar­totta rendes évi közgyűlését, melyen a tagok szokat­lan nagy számmal jelentek meg. Az elnöki évi jelen­tés — mint eddig is évről-évre — örvendetes ered­ménynyel számolt be az egylet egy évi működéséről. A tagoknak s az egyleti vagyonnak folytonos gya­rapodása, s az egyleti elnöknő, Benkár Dénesné, tapintatos vezetése városunk legvagyonosabb egyle­tévé fejlesztette az ezelőtt 19 évvel szerény kezdet­tel megindult társulatot. Ma 8000 forinton vett teher­mentes házán kívül, — az annyi felé hozott áldo­zatok s a szegények segélyezésére fordított ezerek daczára — 2000 forint készpénz tőkén fölül rendelkezik, úgy hogy a közgyűlés egy második lényegesen, a munkás osztály gyermekei befogadására szánt kisded­óvó megnyitását határozta el a felső város számára. Ez volt a közgyűlés legfontosabb és legörvendetesebb határozata, mert a ki ismeri munkás családaink vi­szonyait s az általuk a mezőkre és szőllőhegyekre hurczolt kisdedek sanyarú állapotát, már csak népe­sedési szempontból is égető szükségnek fogja vallani egy ily intézet sürgős felállítását. Legyen köszönet érte az egyesületnek, melyben városunk hölgyei minden nemesebb eszmét s a város haladására irányuló minden törekvést mindenkor lel­kes pártolásukra méltattak. Az új kisdedóvó egész egyszerű s a munkás osztály gyermekei igényeinek megfelelőleg lesz berendezve, s tán szabad megjegyez­nünk, hogy e részben az egylet azon bölcs és szak­szerű tanácsokat fogja mindenben követni, melyeket egyházmegyénk új főpásztora az egyleti küldöttség szives fogadtatásakor az egylet vezértagjai előtt a kisdednevelésről oly ékesszólóan és meggyőzőleg ma­gyarázott. Az egylet állása a múlt év végével az elnöki jelentés szerint a következő volt: a tagok száma 10 alapitó, 22 pártoló, 166 rendes összesen 198 tag. Az egylet bevétele volt a múlt évben 1552 frt 29 kr. Kiadása 1108 frt 95 kr. pénztári maradvány 1886- ról 441 frt 34 kr., az előző évek maradványa hozzá­adásával 2031 frt 38 kr. Az egyleti kisdedóvóra ki­adatott 563 frt 38 kr. szegények segélyezésére 330 frt 30 kr. A közgyűlésen a tisztujitás is megejtetett a el­nökül újból az egylet 19 év alatt annyi sikerre ve­zetett Benkár Dénesné úrnő választatott meg. Az egyletnek 14 éven át hű és lelkes pénztárosa Filó Pál úr aggkora miatt annyi buzgalommal viselt ál­lásától végleg megválván, meleg hangon búcsúzott el agg sáfárától az egylet s érdemeit jegyzőkönyvbe is igtatta. Helyébe M e i s z n e r Rudolf úr választatott az egylet pénztárosává. Egyebekben az egylet régi tisztikara megmaradt s csak is a választmány egé- szittetett ki Dr. Csányi Jánosné, Dr. Freysin­ger Lajosné és Meiszner Jánosné úrnők meg­választásával. Mi pedig tovább is szerencsés és az eddigiek­hez hasonló sikerekkel teljes működést kívánunk e nemsokára 20 éves fenállását jubiláló emberbaráti egyletünknek, mely 20 éves fenállása évfordulóját legméltóbban második kisdedóvója megnyitásával fogja ünnepelni. X. X. — Jöjjön már be egy kicsit Péter bácsi az én szobámba, Bélától kaptam egy szép könyvet, abban le van írva minden rózsafajnak a neve, színe, le is van festve nézze meg! — Megnézem már no, nem, bánom. Bementek. Örzsike elővette a könyvet. Mikor megfordult majd elsikoltotta magát örö­mében. Varró asztalkája teli volt rakva szebbnél-szebb rózsával, volt Maimezon, Marsalnil, Szafranó, glóar- dödizson, kramoászi, Nifétósz és másfélék. így hangzott a nevük mikor az öreg kertész megnevezte, Örzsike könyvében azonban rendesen volt meg mindenkinek a neve ilyenformán Maimaison, Gloir-de-Dijon, Mare-chsal-Neal stb. Milyen gyönyörűség volt ezt a sok szép rózsát nézni; volt ott talán több is, mint száz darab. Péter bácsi kabátjának nagy két bő zsebéből annyi előkerült. A két öreg jó soká elbeszélgetett a kunyhóban a régi időkről. Később a nagymama is oda tekintett. Meg is kérdezte az öreg kertész szomszéd : — No, hugomasszony, látom jól birogatja magát, most is piros menyecske?! Pedig húgomasszony is hatvan éves volt már. De Péter bácsi meg a hetvenen is fölül járt. Nem is igen látszott rajta. A hajdani legények ősz fejjel is különbek, mint a mai fiatalság. Szokta mondani a'nagypapa. Bizon tréfálózék Péter bácsi, ha barátom uram betalálná hunyni szemét, nem mondom, hogy magam is nem választanám még élettársul a megözvegyült húgomasszonyt­(Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents