Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-03-06 / 10. szám

megtörténik, mintegy önkívületben, hogy a férfi ar­czára borított kezekkel pillanatra zokog, akkor egy eset ellenében három eset áll, hogy nö szavai okoz ták az erős lelki fájdalmat. óh de a férfinál nyomtalanul tűnik el a fájda­lom e kitörése ! Mi másként van ez nálunk nőknél ! Csak egyetlen egy könny volt olyan, melylyel a világ nyert, ezt is költői képzelet teremte, meséje következő : Midőn Isten megteremtő a világot, kegyelmesen szólt az angyalokhoz. — Nézzétek mi szép 1 — föl zengett az allelujah ! Csupán Gábriel angyal maradt néma. Fönségesen szép volt a mindenség, csak a szí­nek voltak még megkötve s az összes szinek vegyü- léke a fehér ömlött el mindenen. Uram ! felelt végre az angyal, minden magasztosan remek s nekem mégis fáj e halotti szintelenség! A Mindenható végtelen jóság és könyöriiletességgel akarta boldoggá tenni az angyalt is hatalmának erejével, az angyal fájdalmas könnyében megtört napsúgár által létrehozta a szi­várvány sziliéit, e szineket árasztva el a világon. De a mily nyereség volt Gábriel angyal könnye a világra nézve, éppen olyan nagy veszteség a könny a nőre nézve. A gyakori sirás eltorzítja az arez vonásait, el­mossa báját. A könny barázdát von a szernek alatt s éles vonás képződik az orrtól az ajakig. Az arcz rózsa pírját lassanként halványság váltja fel; a szemek tüze kialszik, sugára ha néha felvil­lan is csak olyan, mint a sűrű őszi ködön álhatoló bágyadt fény. A szemhéjak gyuladást kapnak s az egész arcza bágyadt, szenvedő. A nő ki sokszor sir, gyorsan hervad s arcza tiz, húsz évvel öregebbet mutat, mint va lódi kora. Pedig egy aesthetikus azt irta : .A nőknek hivatása, hogy a világot megszépítsék.“ De nemcsak a nőknek kellene törekedni, hogy érzelmeiken uralkodva legyőzzék a sirás kitörését, hanem a férfiaknak is kötelessége volna kerülni an­nak előidézését, vagy legalább ismert ügyességüknél fogva oda működni, hogy a kedély parazsát élesz- szék, mosolyt idézve elő az arczokrá. Akkor a nők csak közvetve lesznek a világ megszépitői s a kiké a fő érdem azokat a mosolygó derült arczok látása bőven megjutalmazza. Városi és vidéki hírek. = Személyi hir. A Vácz felső járási sorozó bizottság működési ideje alatt, márczius 1-től 5-ig, az ujonczozásnál megyénk alispánja, Földváry Mihály vitte az elnöki tisztet; s tegnapelőtt délután utazott vissza a fővárosba. Az alispán itt időzése alatt Kemény Gusztáv főszolgabíró vendége volt. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a főszolgabíró szerdán f. hó 2-án az alispán és a sorozó bizo'tság tiszteletére diszebédet adott, melyen városunk és vidékének több előkelősége is hivatalos volt. E disz­ebédet a jelen voltak a főszolgabíró jubiláiására haszuálták fel ; mire okot szolgáltatott a főszolga­bíró azon szerény nyilatkozata, hogy az idén huszad­szor soroz. Természetesen erre a süiii pohárköszön­tők és jó kivánatok sem maradtak el, melyekhez mi azzal járulunk hozzá, hogy adja az Ég, miszerint derék főszolgabiránk a közügyek és a haza javára irányzott működésének 50 éves jubileumát is a mos­tanihoz hasonló friss egészségben ünnepelhesse meg 1 nek egy negyed órai írás gyakorlatot, hogy be ne száradjon tartójába a tinta. Nyilvános szereplésük legfeljebb abban nyilvánul, hogy nagyobb ünnepeken, mikor a székesegyház előtt a mozsarakat pufogtatják gálába öltözködve megjelennek a templomban s hi­vatalos pietással feketélienek ki a tömegből. Kezdtem helátni, hogy Vácz nem a legutolsó vá­rosok egyike, melyeket láttam. Kísérőm előtt bámu­latomat fejeztem ki. Menjünk tovább uram monda ő! íme lássa ön ezt a diadal ivet, ez előnyösen szűkíti itt össze az utat, s a légjárásnak is ad bizonyos lendületet. Egyébként ez egy klassikus emlék azon korból mely­ben a főrendek esküvel kötelezték vérüket és életüket feláldozni királynéjukért, s a mikor a váczi dómban egy királyné imádkozott. íme — azon épület ott a közvetítő intézet, emez pedig itt előttünk az állam fogház. Amaz a javuló kát fogadja be, s előszobáját képezi a szabadságnak; emez pedig egy magasabb idealizmusnak intézménye, mely hősökké avatja, azon bűnösöket, kiket keblébe fogad. Ha önnek uram valaki egy bálban a tyúksze­mére lép, 8 ön attól nem kér ideje korán bocsánatot könnyen próvobálják, s esetleg pisztoly párbajban le- puífantják. Ha ön puffantja le azt a kinek a tyúk­szemére hágott könnyen ide juthat; s ha ön kevesell czimeit melyeket névjegyén visel, még azt is hozzá csatolhatja: ... és párbaj vétsége miatt 1, vagy 2 évi államfogházat szenvedett. Kezdtem betelni a városnak ez előnyösen bemu­tatott részleteivel s ellenvetés nélkül követtem ba­rátomat, ki a városháza elé érve futólag a város közigazgatási viszonyairól tett említést, dicsérte a hivatalnokokat, s különösen a képviselő testületet, mely hivatva van a városnak a csatornázás, duna- part kiépítés, némely közterek szépítése, kövezés, világítás stb. iránti kérdéseket megoldáshoz juttatni, s azt keresztül vinni. Midőn e tárgyról beszélgetve tova haladtunk beál­lott az esthomály s csakhamar az eget elboritó te 1 hők a zajtalan sötétben hagytak bennünket s én egészen figyel­men kívül hagytam, hogy itt-ott a gyalogjáró esései és emelkedései folytán lépcső fokok vannak alkalmazva; megbotlottam, h végig terültem a földön. — A járdafoglalók ellen szigorú rendszabá­lyok allanak fenn s ha akár A1 b e r t y, akár H a i d­eld vagy bárki más a járdára kihelyez nehány eket, vagy szecskavágót, a rendőrkapitány úr köte- essegehez híven megbírságolja őket. De hát kérdjük, ha ezeknek _ bírságot keli fizetni a járdafoglalásért’ mert nem birságoltatja meg nehány napi dutyival a rendőrkapitány ur azokat a Kolmaun- és Tragor- P a v a i a c s o k a t, kik nem csak teljesen el­foglaljak a járdát, hanem ocsmány és trágár beszé­deikkel sértik az arra menők jóizlését. Hát már azokkal végkép nem lehet bírni V Telepítsék'ki ő et a korona sarokra, s ha nem engedelmeskednek, biin tessék annyiszor, a mennyiszer kell. Mindent lehet csak jó akarat kell hozzá 1 — A vácr.-üiarlyíinl rablógyilkosok Ples singer Ernő és Diósi György előtt, kik tudvalévőié«1 még 2 év előtt Blau Jakab vácz-hartyáni korcs­ul áros házába rablási szándékból betörtek és Sándor nevű fiát agyonlőtték, a napokban hirdették ki a pest vidéki törvényszéknél a kir. Curia ítéletét, mely a két első bíróságnak 15—15 évi fegyházra szóló ítéletét helyben hagyja. — A rablógyilkosok a lipót- vári tegyházba fogják kitölteni büntetésüket. = Hymen. Domonyban Neu weit József uradaimi ispán a napokban eljegyezte a kedves és müveit Kende Janny kisasszonyt Ménesről. = Pestmegye inségügyi bizottságának legközelebb tartott ülésén felolvasták és tudomásul vették a I öld váry Mihály alispán által kiadott utalványozó végzést, melylyel a következő összegek utalványoztalak ki : a pesti alsó járás részére 5500 frt,^ a solti felső járás részére 26ÓO frt, a solti alsó járás részére 2000 frt, a kecskeméti felső járás ré­szére 2000 frt, a kecskeméti alsó járás részére 2000 frt, a váczi fe 1 s ő j árás részére 842 frt 31 kr., Czegléd városa részére 3030 frt 36 kr., Vácz vá­rosa részére 4666 frt 622/s kr., összesen 17,639 frt 332/g kr. — Czegléd város polgármesterének ké­rése következtében a bizottság megengedte, hogy az Ínséges munkálatok nem napszámban, de általányban számíttassanak. Az ínséges munkálatoknál a napszám a következőleg van megállapítva : a női és gyermek (14—16 éves) napszám 30 kr., férfi 40 kr., két lovas szekér 1 frt 40 kr., egy lovas taliga 80 kr. = Esküvő. Romy Géza pécsi mérnök a múlt héten vezette oltárhoz Budapesten Peskó Medárd ügyvéd, váczi földbirtokos szépmüveltségü és bájos leányát Erzsikét. Sok szerencsét az uj párnak. = Felmentett gyilkos. Pintér János veresegyházi lakos az elmúlt őszön részegségében ártatlan 9 hónapos gyermekét kegyetlenül megölte, amennyiben addig verte annak fejét az asztal lábá­hoz, inig az szét nem locscsant. Pintért annak idején elfogták és hosszú időn át volt a helybeli járásbiró- ságnál vizsgálat alatt, honnan mintegy 6 héttel ez­előtt szállították Budapestre a törvényszékhez. — Miután a törvényszéki orvosok vádlott elme áliapó tának megfigyelése után, oda nyilatkoztak, hogy a bűnös tettet beszámithatlan állapotban kö vette el, ennélfogva a törvényszék, — mint értesü­lünk — vádlottat, kinek a törvényszék előtt Rei­ser Béla ügyvéd volt a védője — a szándékos emberölés büntette alól teljesen felmentette és sza­badlábra helyezését elrendelte. = Fgy gyilkos férj. Lovász Takács János fóthi földművelőnek a múlt évben végrehajtás utján Boszusan tápaszkodtara fel, s neheztelve fogad­tam kísérőm kaczaját, mert csak kicsi híja volt, hogy a házakból kifolyó csatorna viz össze nem csapott fejem fölött. — Uram, kiáltott fel barátom, ez nem első eset ná­lunk.Mert lássa ezen körülmény is, hogy Ön most elesett, társadalmunk erkölcs kormányzati tendencziájával áll Összefüggésben. Azért nincs mi nálunk tolvaj, mert nem lát lopni. A városi magistratus abból indul ki, hogy a ki lopni akar, ne lopja nappal a napot, hanem mást; az éjjel a nyugalom és pihenés ideje, s ebből kifolyólag a világítás fölösleges. A helybeli polgársága kézi lám­pások feltalálása óta úgy is ahoz van szokva, hogy este azzal indul el ha sötét van. A nagy világítás rontja a szemet, aztán meg az éj leple sok olyant el takar mit nem tanácsos lámpával megvilágitani. Ez alkalomból eszembe jutott, a mit hallottam, hogy éppen a városházában levő üzlethelyiségek az éj leple alatt már több ízben betörés tárgyai voltak, s e betörések igen meglepően hatottak főleg azért, mert a rendőrkapitányi hivatal szintén a városházá­ban van elhelyezve. Föletnlitém ezt kísérőmnek. Igen, én is tudomással birok nehány ilyen eset­ről, de higyje meg uram, hogy a betörés tettesei ez alkalommal minden egyebek lehettek, csak becsületes emberek nem. * Ez valószínű; a betörök rendesen kevésbé be­csületesek, mint azok kiknek kárára a betörést elkö­vették ; de hát ez nem elég az üdvösségre mondám. Uram, volt a válasz, a rendőrségtől sem lehet kivánni, hogy fél szemmel aludjék, s a másikkal mi reánk vigyázzon, hogy álmaink meg ne zavartassa­nak. A rendőrség a lehetőt megteszi. Nem szíveli el hogy az ismeretlen foglalkozású, ép koldusok dolog­hoz jussanak, mert az ártana egészségüknek ; vi­szont nem akadályozza, hogy a városon átutazó ván­dorló legények minden háznál munkához ne lássanak ; mely munkájokban csak ösztönzi őket azon körül­mény, ha véletlenül a házi gazda nincs otthon, s nyitva találják az ajtót. Ugyan azért nálunk tel­jesen elég, ha a város két végén és a középen egy egy szál rendőr felügyel, s ha véletlenül megtörtén­nék is az, a ini pl. Budapesten minden órában ismét­lődik, hogy tolvajlás vagy egyéb rendellenesség adja elvették kis földecskéjét, szőllejét, sőt házát is. Azóta az elöregedett gyönge embernek sok szemrehányást kellett hallgatnia 20 évvel fiatalabb erős feleségétől a miatt, hogy semmije sincs és hogy még kenyerét sem kt-pes megkeresni. A szegény öreg nem egyszer pana* * *zolta a szomszédoknak, hogy a felesége nem ad neki enni. F. évi január 12-én kenyeret sütött Á/’ i aS^011/’ az ^re£ peúig a fóthi kávéházban szol­gáló Rozi nevű kisebb leánya által gyűjtött szivar­végeket egy szőlőraetsző-késsel vagdalt össze pipá­jába. E közben az asszony megsütötte a láugost és tett belőle egy tányérral az ura elé ; de mert reg- gel egy elszabadult borjú miatt már szóváltásuk volt igen csúnya szavakkal adta ezt oda. S ezért a férje azt felelte neki, hogy ne beszéljen úgy hozzá, mert ezt a tányért a tejéhez vágja. Erre azonban az asz- szony^ azzal felelt vissza, hogy majd oda vágja azt ő a térje fejéhez. A férj megharagudott, s a tányért mindenestül a földhöz vágta. A mint a tányér a földön szét tört, az asszony fölkapott belőle egy cse­repet s azt a férjének fejéhez vágta. Érre az utóbbi az indulat által elragadtatva, a kezében lévő szőllő- metsző-kést oly dühvei s egyúttal oly szerencsétlenül döfte feleségének mellébe, hogy a kés az utóbbinak szivébe hatolt. A asszony még az ajtóig ment, Mari leányának nevét kiáltva összerogyott. Lovász Ta­kács Jánost a községi elöljáróság azonnal elfogatta s most a pestvidéki törvényszék, Verebélyi Iguácz törvényszéki biró előadása folytán szándékos ember­ölés büntette miatt vád alá helyezte. = A ki ué;>loIkcIési tiszt akar lenül, most már városi hatóságunknál is előjegyezheti ma­gát folyó márczius hó 16-ig. Felhívjuk tehát e rész­ben az érdekelteknek figyelmét a hirdetési rovat alatt olvasható hirdetményre s a magunk részéről is azt tanácsoljuk, hogy a ki a kedvező alkalmat elsza­lasztani nem akarja, az éljen az idővel. — A noegylcsi bálra utólagosan Özv. C s e 1 e y i Jánosyé 2 írttal fölülfizetett, melyért köszönetét j nyilvánítja a váczi jótékony nőegylet. — Ríárczins 15-ét nagy ünnepélyességgel fogja az idén városunk megülni. A nagy nap előes­téjén a „Curia“ szálló dísztermében fényes társas­vacsora lesz, melyen többen vállalkoztak hazafias alkalmú beszédek tartására. A társas-vacsorára az aláiiási iveket legközelebb ki fogják bocsátani, s az előre nyilvánuló lelkes érdeklődés biztosítja, hogy városunk közönségének színe java fog résztvenni a hazafias ünnepségen. = Az iparkamarai megbízottak válasz­tása í. hó 27 és 28-ik napjain fog a városházán vég­bemenői. És pedig az iparosok részéről 27-én, a ke­reskedők részéről pedig 28-án. = A népfelkelők részére szükségelt felsze­relések készítésével hir szerint helybeli iparosaink is fognak nagyobb megbízásokat kapni. Czipészeink a lefolyt héten testületileg jártak Budapesten az illetékes helyeken, hol kilátásba helyezték, hogy már legközelebb fognak nagyobb munkákkal megbizatni. = Egy asztalos műhely veszedelme. ; Kedden, folyó hó 1-én délután fél 2 órakor a haran- | gok kungatusa riasztá fel a város lakosságát és az | ujonezozás következtében a rendesnél népesebb belső ! városi utczákon hullámzott a közönség és kereste ! mindenfelé a tüzet. Végre eljutott annak hire, hogy j egy asztalos műhely gyulladt ki. a Csillag-utczában. : — A tulajdonos, Dunai Ferencz szerencsétlensé­gére nem volt otthon és ha a házbeiiek a veszedel­i elő magát, ez a három rendőr úgy békéi iti a tettest, i hogy az kénytelen a Dunának szaladni, A városházi ; betörést illetőleg, mondhatom önnek, hogy a* a rend­kívüli esetek közé tartozik; minők minden város éle­tében előfordulnak. Tizenegy óra lehetett, midőn, barátomat hazaki- sértera. Valahol a székesegyház háta mögött lakott, hová a sötét miatt bottal tapogatózva, s megriasz- í tott kutyák üvöltésétől kisérve, különféle akadályo- ! kát kikerülve jutottunk el. Korom sötét volt, pedig | holdvilágnak kellett volna lenni, a mikor a petroleum j megtakarítás mellett a lámpa gyújtók is pihennek; a ; kellő sötét beáll, s a tolvajok nem működhetnek, mert j nem lehet kivánni tőlök hogy sötétben lássanak. Ebben a sötétben kellett nekem a „Curia“ ven- i déglőbe térnem, hol szállva voltam. ígéretet tettem, 1 barátomnak, hogy az őszszel, még mielőtt itt végle- gessé tenném ínagamat egy sétára ielrandulok. Ba- rátom lakásába vonult, s eszébe sem jutott minő hely­zetnek engedett át engem, hely ismeret s egyéb tá­jékozás hiányában, miközben magamra hagyott. Előttem mint egy földből kinőtt felhő emelkedett a i dóm. a maga borzasztóságában. Ismeretlen árnyak ! húzódtak el szemeim előtt, s mig tapogatózva halad- I tam a székesegyház felé, a száraz fű suttogóvá vált, | hortyogó álombeszéd kelt léptem-nyomán, s tépelődve kellett megállanom: honnan, mely oldalról jön a hang, ! s ballépésem egy letaposott fül, vagy zúzott or alak- ! jában nem kíván e az éjtől áldozatot. Tovább ha- 1 ladva hideg verejtéket izadtam hallva, hogy lépteim I neszére halk beszélgetés támad, majd közeledő han­gok ütik meg füleimet. Futottam, de minden ^ pilla- ; natban megállva; űzött az ismeretlen veszélyérzete, ! majd óvatosságra intett a menekülésemet gátló szám- j tálán akadály, mely a templom előtti téren szana­szét hevert. Végre kiértem az útra s futottam a képzelt helyes irányban előre. Nem tudom káprázat ; volt-e, de mintha a támadó szél elhaló léptek zaját s fenyegető hangokat hozott volna utánam. Egy bolt­őrtől nyertein aztán további útbaigazítást, elértem ven­déglőmet, s theát rendeltem magamnak. Julius végén fáz­tam. A legelső reggeli vonattal vissza utaztam Pestre. (Folytatása következik).

Next

/
Thumbnails
Contents