Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-02-06 / 6. szám

kivetés ellen mindazok, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adó nemmel már a mnlt évben megróva vol­tak, a lajstromok közzétételét követő 15 nap alatt, — azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel ez évben első Ízben rovatnak meg, adó tartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzé­sét követő 15 nap alatt fellebbezéseiket az 188,3. évi XL1V. t. ez. 18. §-a értelmében a kir. adófelügyelő­höz beterjeszthetik. Később beterjesztett fellebbezések figyelembe vétetni nem fognak. = Vasutfak kíüja. F. hó 1-én tartották meg a „Curia“ szálló nagy termében a Vaczon lakó bpesti vasúti hivatalnokok báljukat. A szép számban ösz- szegyült elegáns közönség fesztelenül kivilágos kiviradtik a legjobb kedvvel mulattak s min­denki egy ritka szép sikerrel dicsekedhető mulatság emlékével távozott. — A bál kiváló sikere G r u m- p recht Otto alelnök, úgy Schöpflin János és Schraeder tapintatos rendezésének köszönhető. A hölgyek közül a következők neveit sikerült felje­gyeznünk : Gottschall Istvánná, Hufnagel Imréné, P 1 a u k a Lujza, Dászkál nővérek, F i 1- s e r nővérek, Kökény Ferenczné, Kolozsvár y Irma, Heinisch Richárdné, Tápay Jánosné, Szüszné. Schöpflin Jánosné, B o d á n é, H o 1 z- trattn érné. Schraeder né, Obrechtné, Hőnigschmidtné, Röszlerné, Holzschusz- terné, Rótt Klementina, Zeller k. a., A d á m- n é, Metzgern é, M ü 11 n e r n é, Plutznárné stb. stb. = Egy világtalan művész. P a 11 h y Mik­lós zongora művész, ki születése óta világtalan — s kiről lapunknak múlt heti számában már megem­lékeztünk — e héten egy szükebb körű társaságnák mutatta be művészi játékát melyről egy a társaság­ban jelen volt úgy nyilatkozik, hogy azon játékkal, melyet a művész bemutatott nem mint világtalan, de mint épen látó is teljes elismerést lenne képes magának kivívni; nem hinné az ember — mint a jelenlevő mondja, — hogy ha gyönyörű játékát hal- gatva a játszót meg nem figyeii, hogy a művész fe­kete szemüvegei egy még napvilágot soha sem látott szempárt rejtenek el. Mint értesülünk Patthy, — ki zongorahangolásokat is elvállal — városunkban hang versenyt szándékozik rendezni, miért is a róla el­mondott kis ismertető épen alkalmi volt, s müélvező közönségünk nemcsak élvezetből, de tekintettel a világtalan művész állapotára is minél nagyobb szám­ba megjelenve fogja őt pártfogolni és szomorú sor­sát ezzel is enyhíteni. = Gyilkos heutesifias. A múlt szombaton, f. évi január 29-kén este az ipariskolai előadás után véres tettnek volt színhelye az alsó városi iskola előtti tér. Egy Schilling János nevű 14 éves hentesinas, ki ily minőségben Vilcsek István hentes- mesternél állott alkalmazásban, egy nagy késsel, melyet csizmaszárába elrejtve tartott, oly mély se­bet ejtett egy másik T u r-y Sándor nevű 17 éves Monsz- part János építkezési vállalkozónál alkalmazva volt ácsinason, hogy az menten összerogyott. A patakzó vértől megijedt iparostanulók válukra vették meg- sebisetett társukat és Kremer Gyula városi alorvos lakására vitték, de mire ennek kapujáig értek a sze­rencsétlen kiadta lelkét, úgy hogy az orvos, csak a már beállott halált konstatálhatta. A inegrémültfszü- 1 ők, kik a véres esetről időközben értesültek, haza szállították a hullát, melyen másnap a városi orvo­sok a hivatalos bonczolatot megejtették. A bonczo- lat kiderítette, hogy a szúrás feltétlenül halált okozó volt, mert éppen a legnemesebb testrészt találta. A szerencsétlenül járt suhanezot a múlt hétfőn, f. hó 31-én a közönségnek élénk részvét mellett temették el ; a gyilkos hentesinast pedig rögtön elfogták és a helybeli kir. járásbíróságnak adták át, hol a vizs­gálat folyik, melynek befejeztével a pestvidéki kir. törvényszékhez fogják 'átszállítani. A mint halljuk, Schilling a fölötti bosszúságában, hogy Tury őt az előző napon tettleg megbántotta,8 hajtotta volna végre a véres tettet. — Mint jellemző dolgot fel­említjük, hogy a bűnös a vizsgálat folyamán egy­kedvűen viseli magát és a bűnbánat legkisebb jelét sem mutatja. =7 Gyäsaliir. Mint részvéttel értesülünk, Való Janos romhányi körorvos f. hó 2-án öröklétre szenderült. ^ Az elhunytnak családja a következő gyászjelentést adta ki : Özvegy Való Jánosné szüle­tett Morerette Friderika, Való Mathild s férje Nvi- assy Ferencz, Való Izabella. Mária és Emil, Való Erzsébet^ férjezett Sztol!ár_ Mátyásáé, Morerette Mer- mm, Emilia, jjMária és férje Gerjovics József, More­rette I érdinand és neje Hartman Ludovika. fájdal­mas szívvel jelentik felejthetetlen kedves férjének, illetve atyjuknak, ipájának, testvérének, és sógoruk- nak Vaj ó János úrnak körorvos és Nógrádmegye bizottsági tagnak, folyó 1887. évi február hó 2-án, a végső szentségek ájtatos felvétele után, hosszas szen­vedés után, élte 68-ik évében történt gyászos kimúl­ja,- — A drága megholtnak földi maradványai fo­lyó hó 4-én fognak a reggeli órákban Romkányban vegnyugalomra tétetni, és ugyanakkor az engesztelő szent mise áldozat lelke nyugalmáért bemutattatni. Romhány, 1887. február 3-án. Béke hamvainak! — Kiitba ugrott tegnap f. hó 5 én reggel Vadkerti Pál helybeli földmives, de tettét csa­ládja még jókor észrevevén, rögtön kihúzták a kút- ból. Vadkerti zuhanás közben oly súlyos sérüléseket szenvendett homlokán, hogy még a tegnapi délelőtt folyamán kiadta lelkét. Úgy halljuk, hogy Vadkerti a büntetéstől való félelmében követte volna el az öngyilkosságot, amennyiben a bíróság által 3 havi börtönre és 40 írt pénzbüntetésre itéltetvéif el, bün­tetését éppen tegnap kellett volna megkezdeni, mi úgy látszik annyira lehangolta kedélyét, hogy inkább a halálban keresett menedéket: = Hirtelen liaiál. Kottinek József 46 éves felsőmagyarországi nyerges, f. hó 4-én városunk bql az esti 10 órai személyvonattal akart tovább utazni. Azonban régi baja, mely állítása szerint inár évek óta gyötörte őt, annyira erőt vett rajta, hogy a vasúton tel nem akarták venni; miért is betért előbbi szállására, a „Honvéd“ korcsmába, hol any- nyira rosszul lett, hogy rövid idő múlva meghalt. Hulláját rögtön beszállították a városi kórházba, honnan másnap eltemették. = Helyreigazítás. A „Váczi Közlöny“ múlt vasárnapi számában az ipartársulat czimű czikkben tévedésből a fölülfizetések sorozatában az áll : Alberty Ferencz 1 frt; e helyett Alberty Ferencz 4 frt, ezen­nel helyreigazittatik. = A víic/.i katli. legényegylet czéljainak előmozdítására Újhelyi István rékasi esperes-plebános 10 frtot szíveskedett küldeni. Nemes lelkű adományáért e lapok utján is meleg köszönetét mond az egylet elnöksége. = JTnbileniifii ünnepély tartatik ma Újpes­ten Tóth József, pestmegyei tanfelügyelő tiszte­letére, ki megyénkben tiz év óta áll a tanügy élén s kinek a néptanitás körül sok érdemei vannak. Az ünnepélyt, mely bankettel lesz összekötve az ottani nép- és a polgári leányiskolái tantestület rendezi. Hát a mi tanítóink mikor ünnepelik a tanfelügyelő jubileumát ? = Aszódi hírek. Az aszódi „Polgári k öV‘ tegnap tartotta meg rendes évi közgyűlé­sét saját helyiségében. Szép ünnepélyesen (ment végbe, annál is inkább, mert éppen 20 éve, hogy fenn áll. Azóta igen gyarapodott minden tekintet­ben. Van saját háza. összes vagyona az ingatlannal együtt 380Ó frtnyi értéket képvisel. Alapítója il. letve eszme adója Némedy Imre és társai voltak. Az idei közgyűlésén Majoros Mihályt egyhan­gúlag elnökké megválasztották. A többi választ­mányitagok és tisztviselők mind megmaradtak. — Azjaszódi „Olvasóegylet“ a napokban tartja meg 50 éves fennállását. és pedig fényes tánczmulatság- gai "egybekötve. — A napokban temették el H u- szeri Biri kisasszonyt, Huszerli. Sándor nagykeres­kedő leányát, életének viruló korában. — Vásíir illőn. A Töldmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi magyar királyi miniszter 1886. évi 53886. számú rendeletével megengedte, hogy Üllőn évenként két országos vásár tartassák. Ezen orszá­gos \ ásárok egyike minden év márczius 4-ét meg­előz/) hétfőn, a másika pedig minden év augusztus 10 ét megelőző héttőn fog megtartatni. Az első vásár tehát 1887. évi felír. 28. napján tartatik meg. Vásárté­rül a nagy vendéglő mögött való tér jelöltetett ki. ~ Iskola építős. A helybeli izr. status quo hitközség kebelében, mint értesülünk Reiser László iskolaszéki elnök buzgólkodása folytán üdvös moz­galom indult egy a kor igényeiknek megfelelő uj iskola épület emelése érdekében. — Az imént meg­választott elöljáróság, az iskolaszék sürgetésére Gold­berg Guttman elnöklete alatt a múlt héten teljes ülést tartott e tárgyban, mely alkalommal szintén bebizonyult azon régi tapasztalat, hogy a jóra irá­nyult törekvésnek mindig voltak és lesznek ellen­lábasai. Jóllehet az iskolaszék elnöke egy hatásos és szívhez szóló beszédben fejtegette az építkezés szük­ségességét : mégis akadtak egyesek, még hozzá a vagyonosabb osztályból valók, kik a nemes törek­véssel szemben egész ellenzéket képeztek, mi a gyű­lést természetesen zajos lefolyásúvá tette. — Ügy látszik, hogy ezen urak, nem jutottak még a 19. szazad magaslatára, mely a haladást tűzte ki vezér­eszméül, különben nem elleneznének oly dicséretre méltó tervet, melynek kiviteléhez egy régóta emle­getett óhaj fűződik. Reméljük azonban, hogy a> lel­kesült többségnek sikerűiéiül majdnem elnyomni a reakezionális elemeket és a szép tervet meg fogják te.stesiteni, annál is inkább, mert az iskola épület, mai alakjában semmiképen sem felel meg a kor igényeinek. = Egy liiíiiitó L'va'aksy.eíisxi/.ei*, melyre ol­vasóink figyelmét felhívjuk. Az egész világ azt állítja, hogy nem létezik oly szer, mely által a tyúkszemek gyökerestül kiirthatok lennének. Ezen állítás csak- ugyan mind addig jogosult volt, mig Meissner gyógy­szerész múlt 1886. évi tavasz elején az oly rövid idő alatt nagy hírre kapott tyúkszemtapaszát fel nem találta, mely által a mint már mi is előbbi lapunkban e helyen említettük csodálatra méltó eredmények éretnek el. Halljuk különben két tyúkszemeken szen­vedők ítéletét saját szavaikkal, kik a sikeren kétel­kedtek és kiknek a tapasz azon megjegyzéssel kül­detett, hogy csak teljes siker esetén fizetendő, mi a megrendelésnél is kitűnik : — I. Levelezőlap. Tiszte­lettel kérem a Meissner gyógyszerész-féle tyúkszem- tapaszt azonnal megküldeni s ha használni fog, nem csak az ára fog megküldetni, hanem nagy kelendő­ségre fog szert tenni. Német-Sztamora, 1886. deczem- ber 18. Csiki Lajos s. k. közjegyző — Iá nap után. Postautalvány 1 frt 15 Jcrról. Miután a tyúkszem- tapasza csakugyan kitűnőiég használt, árát tisztelettel küldöm. N.-Sztamora 1887. január 4. Csiki Lajos s. k. — II. Levelezőlap. Szíveskedjék részemre egy makacs tyúkszem kiirtásához elegendő tapaszt és használati utasítást küldeni. Siker esetén az árát utalványozni kész leszek. Öcsöd, 1886. deczember 20-án. Győry Imre s. k. 11 nappal később. Postautalvány 1 frt 50 Jcrról. A küldött tapasz a várt sikert eredményezvén : annak értékét köszönettel itt utalványozom. Győry Imre s. le. — Ezen és számtalan elismerési okiratok eredetiben mindenki által a Meissner gyógyszerész- féle központi szétküldés! raktárban Pécsett megtekint­hetők és kinyilatkoztatik, hogy ha bárki képes lenne bebizonyittatni, hogy a fent szóról-szóra lemásolt elismerési okiratok, mint az épen a tyúkszemszerek­nél előfordulni szokott, hamisak lennének, rokonoktól származnának, vagy ismerősök és barátoktól szives- ségből a raktárnok rendelkezésére bocsájtattak volna, 1000 drb cs. kir. arany fizettetik ki a Meissner gyógyszerész-féle központi szétküldés! raktár által. Ily nyílt szavaJc hitelt érdemelnek. Ezen tapasz kap­ható a gyógyszerészeknél és hírneves kereskedések­ben. Vidékre naponta szétküldés postán a Meissner gyógyszerész-féle központi szétküldési raktár által Pécsett. Moor-utcza, 26. Laptulajdonos és felelős szerkesztő VaráKSéji Gusztáv. és lezuhannak a bukás mélységébe, — — ennek gyógyszere egyedül az, hogy szüntessék be a férfiak is a fény után való futást, a határtalan pénzvá­gyat, a nők amiatt mutatják azt is, amivel nem bírnak, mert a férjhez menő lányka otthon csep­penhet az egyszerűség követésében ! . . . Ha pedig csillogni bir, valahogy nőül veszik ! . . . A férj csa­lódásán ki fog törődni? ... A czél el van érve, férjet fogtak, számoljon a férj önmagával, minek képzelte, hogy neje pénzt hoz, ami nincs! . . . De a ragályos kór mélyen el harapózása bizony - nyal azt eszközli, hogy a közép osztály megfogyat­kozik erőben, jólétben, virágzásban a haza hasznos nemzedéke lenni. Tehetetlenné válik a jelennek meg­felelni, gyámoltalannak, kedvevesztettnek teszik őt a sújtó körümények a jövőre nézve. Mert egyesek erénye, viselkedése s a családok elve, szokása, tette, mikénti beosztása az igényekben — teszik-e a nagy összest ! Teszik a nemzetet, ennek a virágzását, vagyoni állapotát,jelenét, jö­vőjét ... Balgaság lenne azt kivánni, hogy ha valakitől nem telik, ne keressen üdítő szórakozást, egy-egy kis mulatságot! Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy éppen kinek a sors nem adott nagy vagyont, sót alig eleget — az iparkodjék széllé m rn e 1 szerezni meg a kedves, nemes irányú élvezeteket! Oszoljék el az egymás iránti gőg, lenézés, tul- í haladni óhajtás, legyünk gyöngédek, kegyeletesek egymáshoz, hasonló körülményekben, mert egy­mást szellemileg ^támogatva, könnyebben viseli az ember a reá mért gondokat; s ha összetartva ipar­kodunk egymást a mi egyszerűségűnkben is felderi- teni, nemes szórakozások elé mozdítás á- v a 1, úgy bizonynyal nem irigyli senki a gazdaság fényét annak a kinek sorsa gazt adott. Sőt gyakran a szellemi adományokkal lehet utolérni azt, mit a gazdagok csupán pénzük által élvezhetnek ! Ezért, ha eljön azon idő, melyben a férfiak va­1 lóban az egyszerűség zászlóját tűzik ki és nem ! futnak a csillogós és pénz után oly őrjöngve, akkor i a hölgyek készek lesznek a hiú ragyogással alább | hagyni, ha a nélkül is hozzá jutnak ahhoz a kis fő- | kötő feléhez. És ha nem kérdezik, mi a hozomány, hanem s z i ve t, szeli d s ég e t, munkásságot keresnek a nősülő urak. így kimondhatlan nagy fordulat fog beállan mind egyéni, mind családi — s igy nemzeti életünk­ben is. — Mert senki sem fog állásán tehetségén fölül emelkedni s egyik ember a másiknak tarczaja ! mikénti teltségét és fényes öltözékét birálgatni. Egyszer már keresni fogják az egyszerű hűn I szerető sziveket, erényeket s ha Ja nősülő férfi hal­lani fogja, hogy leendő életpárja pénzt hoz, azt fogja rá mondani : az is jó lesz ! De nem tűzi ki azt éppen a család élet fő bol­dogságául, mert : „Ördög üljön ott a helyen, Ahol a szeretet nincsen, És még : Háza pénze csepp se legyen Munkás, kedves, t i s z t(a legye n. És hajh! Nemzeti erén}^ jöjjön el a te országod, mikor majd az egyszerűség felkarolásával nem ra­gyogunk a „Külföld“ gyártmányával, vagy legalább mellette melegen pártoljuk édeshazánkiparát is! Mert bizonynyal sok pénzünk kiszivárog és soha vissza nem jön, ha folyton külhoni czikkeket kény­szerül az üzletvílág az elkényeztet t Ízlés számára drága pénzen honunkba hozatni, míg édes hazánk ipara csak mostoha anyai indulattal tekin­tetik és nincs oly meleg szeretettel, méltánylással ölelve, felkarolva, mint a hogy a honleányi, honfiúi érzés hozná magával. Tiszta szívből óhajtandó, hogy minden egyesek boldogsága (s igy a csaladoké is) ne csak a látszat legyen, de szilárd és ingathatlan alapon állhassunk, a meggondoltság és szivnemességtől vezéreltetve.

Next

/
Thumbnails
Contents