Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-12-11 / 50. szám

és rövid idő alatt egy lelkesült labor állott fegyverben az állandó színház kivívása mellett.

A kiindulás nehéz volt. De a főakadályt is elhárította városunk két áldozatkész polgára, kik egyenkint 5000 forintot ajánlottak fel a nemes czélra, mely aláírás utján 230Ó0 írtra emelkedett. Ezen összeg elég tekintélyes volt arra, hogy egy igényeinknek megfelelő színházat emelhettünk volna. A terv is készen állott már és csak' annak keresztülvitele volt hátra — és éppen ezen szenvedett hajótörést a szép eszme. Mert a város és az uradalom között, a térség átengedése körül felmerült differencziák elvágták az utat, mely az eszme megvalósulásához vezetett volna.

Azóta hosszú idő múlt el s mi — hivatásunkhoz híven — többször élesztettük fel az állandó sziuház kérdését lapunk hasábjain ; azonban sikertelenül, mert úgy látszik, hogy a vezérférfiak teljesen elejtették az eszmét s felhagytak a reménynyel, hogy ez valaha is megtestesülhessen.

Vegyük csak közelebbről szemügyre a kérdés kivihetetlennek látszó oldalát.

Egyedüli akadály a térség átengedésében rejlik, melyet annak idejében márcsak azért sem lehetett eldönteni, mert a püspöki szék betöltetlen volt. A káptalan pedig, mely a „Curiá“-t nagy költségek árán renováltatta és éppen színházi helyiségnek is szánta: ellenséges állást foglalt el a színház építési tervvel szemben. S ezt igen természetesnek találjuk. Mert az állandó színház felépítése által a „Curia“ s közvetve a káptalan, jelentékeny jövedelemtől esnék el. Saját érdekét pedig mindenki igyekszik megóvni.

Most a püspöki szék már be van töltve. Oly férfiú áll az egyházmegye élén, ki a tudomány és művészetnek lelkes pártfogója és a reform-eszméknek buzgó előharczosa.

Meg vagyunk győződve, hogy ő Excellencziája városunk jövőjét és fejlődését is szivén hordja. Vigye az a bizottság, melynek kezébe az állandó színház sorsa le van téve püspökünk, ő Excellencziája elé az ügyet s biztosra veszszük: hogy az ügy kedvező fordulatot fog venni. Mert azon Önzetlen és áldozatkész férfiú, ki Kassa városában halhatatlanná tette a nevét, uj otthonával szemben sem fogja a mostoha szerepét játszani. —s.

CSARNO K.

Fővárosi levél.*)

Bpest, 1887. november 29.

A fák levelei sárgulnának, (ha már le nem hullottak volna) s ha a hőmérő higanya összébb húzódott volna pár fokkal, bizonyára már rég fehér lepellel borította volna a természet az anyaföldet . . . De mit beszélek én az • időről ? Avagy nem kell szükségkép egy fővárosi levélnek az időjárással kezdődnie? . . .

Tehát nincs egyáltalában valami más, érdekes tárgy egy fővárosi levélre' ? Dehogy nincsen ! sőt éppen az a baj, hogy nagyon is sok van, azért nem :s tudja az ember a sok közöl melyikről Írjon :

Elkeseredés Tisza s a kormány iránt a dohány- termelés megszorítása miatt, az őszi műtárlat remek képei, hol a nap, hol pedig villanyvilágítás mellett (s olykor villanyvilágítás nélkül — sötétben), Coquelin varázs estélyei, premier- és jubiláns előadások, villamos vasút megnyitás, mindmegannyi álomképek (vagy ha úgy tetszik villamos-kocsik) vonulnak el lelki szemeink s füleink előtt.

És most, tessék ! ennyi közöl válasszon az ember!

Kíséreljük meg a villamos vasút megnyitásáról Írni valamit.

Már hetek óta kora reggeltől késő estig kisebb- nagyobb csoport lepi el az uj körutak egy részét, nézve a vasúti munkálatokat, találgatva indító erejét a gőz és ló nélkül futó csodás kocsiknak.

Biz az furcsa, szokatlan látvány egy kocsit ló vagy füst nélkül futva látni ; no de majd bele szokunk !

Ha az „önkéntes mentő társaság“ egyike leg- humánosabb intézményeinknek : úgy a „nagy körúti villamos vasutat“ joggal nevezhetjük az „állatvédő egyesület“ méltó társának — nem leszünk többé kitéve azon veszélynek, hogy az utczán egy omni- buszos lovat elgázolunk . . .

A napokban egy fiatal emberrel ismerkedtem ; fiumei volt. Kérdezte, hogy láttam e már Fiúmét?

— Igen válaszolám, de csak rajzokban.

•— E szerint tengeren sem utazott még?

— Nem, mondom, de tengeri betegségem volt már.

Beszéd közben szóba jött Vácz város. Azt mondja

az én emberem, hogy n ra szeretne váczival találkozni.

— Már pedig, mondom neki mosolyogva, én váczi vagyok.

Nagyot bámult rám. Gyanítottam, hogy kiszabadult rabnak tart. Ennek daczára mégis Örültem szülővárosom ily hírességének.

Megmagyaráztam neki, hogy minden harmadik ember, kivel Budapesten találkozik ismerős, vagy legalább megfordult Váczon, mint deák, vagy pap, jószántából vagy akarata ellenére.

Daczára magyarázatomnak, azóta kerülni látszik engem az én emberem.

Lám mégsem jó az a nagy híresség !

Róbert János.

Röppentyűk.

Két fiatal ember vetődik a múlt hétfőn este 10 órakor a káptalan utozába. „Hallottad é — kérdi az egyik, barátját-- hogy egy szó: a bűz — meg*) Wulf y/fii ii j J I <'■ i a ] ( ji'iutl Un i'Jfdt. h'yi i]<.

i szökött a szótárból?“ „S hová menekült?“ „Az orrli- kainkba.“ — Felvilágositásul ide jegyezzük, hogy ily idő tájt tisztítják nálunk a — peczegödröket. Nem lehetne e munkát éjfélre hagyni, vagy mi?

■V :i!

*

Múlt heti híreink között olvasható volt, hogy rendőrségünk egy holttestet nem a hullaszállító koporsóban, hanem egyszerűen, úgy mint volt taligán szállittotta a közkorházba. Az egyik néző sir s részvéttel mondja: „Oda lenn már nem fáj semmi“? „Ah, mit...! Oda fenn sem fáj annak már semmi“ —■ s feltétette a holtat a taligára. Az egyik rendőr. „Uram ! íelháborodik a közönség ha ezt megtudja.“ És aztán vág vissza a Andrásunk — már az sem fáj a halottnak.“

* *

A „Merkur-kör“ megkezdette működését s a multszombaton „megnyitó“ estélyt rendezett. Nem lett volna helyesebb ébresztő estélynek elkeresztelni, a hosszú nyári álom után?

*

Egy különben derék polgártársunkat; kinek fegyver még sohasem volt kezében jó barátai meginvitálták vadászatra. 0 persze mit sem lőtt, de azért misem akadályozta abban, hogy a vig vadásztársaságban ő is mulasson. Másnap egyik ismerőse a siker felöl ő kérdezte őt; mire igy válaszolt most már — vadász nyelven: „Hogy vadászni mentem — bakkot lőttem miután nyulászni voltam s nem lőttem — bort ittam, hogy legalább — rókázhassam.

*

Elmentek innen színészeink —- mint hirlik — Károly városba. Biz’ kár oly városba, menni a leégetteknek mely leégett.

Sudár.

Városi és vidéki hirek.

= Személyi ÜBávek. Bucsek István lapunk dolgozó társa, Dr. Kazaly Imre és Kubinyi Endre urak, továbbá Szladek Mária és Vértéi Irén úrhölgyek római utakból folyó hó 6-án visszaérkeztek városunkba. — Mint részvéttel értesülünk Boross Samu hírlapíró lapunk dolgozó társa súlyos betegen fekszik Párisban és emiatt már e hó folyamán hazajön.

— 2<Y'3Bty©s eslkiivö. A helybeli református templomban rég fordult meg oly előkelő násznép, mint szerdán, f. hó 7-én. Ekkor esküdött ugyanis Verő György, a debreczeni színház főrendezője örök hűséget Margó Céliának, a népszínház volt primadonnájának, ki most a debreczeni színházban aratja babérjait. Az esketést, mely délután 4 órakor ment végbe Vörös Károly ref. lelkész végezte s megható beszédet intézett az uj párhoz, melyet a boldog menyasszony zokogva hallgatott végig. — A nász közönség soraiban voltak: Blaha Lujza, a népszínház kitűnő művésznője, Évva Lajos, a népszínház igazgatója és neje, Rákosi Jenő, a „Budapesti Hírlap“ felelős szerkesztője, Piufsich Lajos és neje, Tárcsái és neje, Trnx Hugó és neje, Valentin Lajos, a debreczeni színház igazgatója stb. Esküvő után a díszes társaság Piufsich Lajos vendégszerető házánál gyűlt össze vacsorára, hol vidám hangulatban maradtak együtt másnap reggelig. Az uj pár az esti 10 órai vonattal nászúira indult.

=r Távírda S&éíság’öis. A nógrádi járás ösz- szes községei — Írja a „Nógrádi Lapok“ — kötelezték magukat az esetben, ha a kincstár Rétságon távírdát állít fel, hogy a 350 írt évi szükséglet hiányzó részét 3 évi időtartamra biztosítják. — Valóban szép összetartás!

= Számvevő jegyzőnk jutalma. A pénzügyi bizottság tekintettel Fóti Gyula számvevő jegyzőnek különös tevékenységére részére 100 frtnyi külön jutalomnak megszavazását hozta javaslatba. A közgyűlés a javaslatot helyesléssel hagyta helyben.

= A rŐ9ís. kai la. iskolaszék ügyeimébe. Magyarország területén Váczon kívül alig van város, amelyben az iskolaszék egyúttal a temető felügyeletét is hatásköréhez tartozónak ismerné; innen van, hogy e nemű kötelezettségeinek teljesítése körül — mint testület — nem járhat el mindenkor szabatosan. A középvárosi elemi iskolába járó gyermekek magaviseleté ellen már a „közönség köréből“ felszólalt lapunk, azonban a nélkül, hogy legkisebb foganatja lett volna ; elemi tanítóink majdnem kivétel nélkül iskolaszéki tagok s ha az ügyet a felszólaló azon fórumon meg nem nyeri, a második fórumon sem érhet czélt, mert ott ismét ugyanazon egyének ülnek, a kikre első sorban appelálni kötelességünknek tartottuk. Elvárjuk lesz-e részben felszólalásunknak valami sikere ? Á másik ügy a temetői felügyeletet illeti. Az alsóvárosi temető sírásója ellen jogos panaszok merültek fel, helyet is adott a panasznak a kompetens elnökség, azonban az ügyet befejezettnek még sem tudjuk s kényszerülve érezzük magunkat az iránt szólalni fel, miszerint ezt az iskolaszéki t. igazgatóság legsürgősebb elintézni valói közé kitűzni méltóztatnék. Egyébiránt az iskolaszék feladatának fejtegetésére még lesz alkalmunk visszatérni.

= Vére* vei’eliCílés egy esütpsxékbcn. Meghozták a szabályrendeletet, mely a csapszékek üzelmeít korlátozza, de hogy a szabályrendelet végre is hajtassák : arra senkisem gondol. — A csapszékekben most is reggelig folyik a dorbélyozás, mert az a rendőr koma, ki véletlenül ily helyre betéved egy kis borért, vagy borravalóért szívesen huny szemet. így nem csoda, ha a csapszékek gomba módjára szaporodnak városunkban. A többek között a Hattyú-utczában van bizonyos Stöklinének ily csapszéke, vulgo: kurtakorcsmája, mely hétfőn f. hó 5-én hajnalban véres verekedésnek volt színhelye. Az áldozat egy Reznicsek József nevű öreg kőmives, kinek fejét annyira összezúzták', hogy a komoly küvetkezmények------- M

tői lehet tartani. A verekedés színhelyére odahívott rendőrök elfogták a tetteseket és a városházára kisérték, hol méltó büntetésüket megkapták.

— A vác/J ügyvédi kar nesztorát, Szekeres István^ ügyvédet, mint lapunk' zártakor részvéttel értesülünk, tegnap délelőtt, a járásbíróságnál végzett tárgyalások után hazamenet, szélhüdés érte és most súlyos betegen fekszik lakásán.

= ÜJjonezozás. A budapesti cs. és kir. 32-ik számú hadkiegészitő kerületi parancsnokság Pest- megye alispánjával egyetértőleg a jövő évi ujonezo- zás sorrendjét a következőleg állapította meg: Vácz városában 1888. évi márczius I. 2. és 3-án ; — a váczi felső járásban: márczius 5. 6. 7. 8. 9. 10. és 12-én.

= A városi képviselő választók névjegyzéke a legutóbbi képviselő-testületi ülésen lett helybenhagyva. E szerint az I. kerületben (alsó város) van 5o5, a II. kerületben (belváros) szintén 555 és a III. kerületben (Kis-Vácz) 537 választó, vagyis összesen 1647 választó polgár.

= Hymen. Plachy Géza, pásztói kereskedő eljegyezte városunkban a kedves és müveit Lovas Erzsiké kisasszonyt, Dr. Lovas Jánosáé leányát. Őszintén gratulálunk a szép frigyhez !

= Megnyitó-estély. A „Merkur-kör“ tegnap este tartotta a „Curia“ szálló kisebb termében megnyitó estélyét a következő műsorral: 1. „Az évad elején“ megnyitó, tartotta : Vadass József. —2. „A fülemüle“, költemény Arany Jánostól. Szavalta: Grün hűt Helén k. a. — 3. Potpouri Verdi „Traviata“ czimü dalművéből hegedű és zongorára. Előadták: Mandl Lipot és Ulrich Karoly. — 4. „Nana keringő“ Bánffy Sándortól. Énekelte zongora kiséret mellett: Funk Róza k. a. — 5. „Az udvarlásról“ irta és felolvasta: Schuller Sándor. — Ezen sikerültén előadott műsor után Marczi zenéje mellett táncz- ra perdült a fiatalság. Jövőre bővebben referálunk.

= Gyásahiv. Mélyen lesújtó csapás^érte Go nda Mihály helybeli kir. járásbirósági segéd-telekkönyv- vezetőt. Hasonnevű édes atyja f. hó 2-án Kecskeméten elhalt. Fogadja őszinte részvétünket!

= KcadodiSt ja Biövczés. Dr. Freysinger Lajos, mint a fáradhatian pénzügyi bizottság elnöke, serényen munkálkodik a kövezésnek mielőbbi keresztülvitele mellett. Mint halljuk első sorban a főutezának a kormányzósági épülettől a kegyesrendi társházig terjedő része lenne az uj terv szerint kikövezendő, mely czélból a kataszteri felmérés már meg is ejte- tett. Dr. Freysinger ezenkívül több városhoz intézett levelet, a kövezési tervezet megküldése végett, mi arra vall, hogy ezen fontos ügyet lelkiismeretes tanulmány tárgyává tette.

= Az ipai’hatósági megbízottak választására jogosult iparosok és kereskedők névjegyzéke elkészült s f. hó 15-ig van a főjegyzői hivatalban közszemlére kitéve, mit azzal hozunk tudomásra, hogy az esetleges felszólamlások csak a jelzett időig fogadtatnak el a főjegyzői hivatalban.

= A „Váczi Mözlöaay“ panaszköiayve. A következő panasz^ küldetett be lapunknak: „Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Általános azon panasz, hogy iparunk pang. Ily irányban jajdul fel a „Váczi Hírlap“ is múlt heti vezérczikkében s mi ez állítást teljesen osztjuk. — Mert az ipar pangását mindnyájan érezzük. — De kérdjük, hogyan virágozha- tik fel iparunk, ha maga a városi elöljáróság nem támogatja az iparosokat, midőn megrendeléseit minden előleges megkérdezés, vagy ajánlat nélkül egyenesen a fővárosban teszi. Tudtunkkal a városnak jelentékeny nyomtatványokra van szüksége, melyeket a helybeli iparosok ugyanazon árban szállítanának ; van városunkban nyomda is, mely a nyomtatványok elkészítésében bármely fővárosi nyomdával versenyezhet, mindamellett a városi hatóság legutóbb is Budapesten nyomatta ki a szabályrendeletek nagy részét. Így vagyunk a többi iparágakkal is, melyeket a városi hatóság épen semmi figyelemben sem részesít. Kérdjük, hol itt a méltányosság ? Azok az iparosok, kik helyben fizetik a nagy adót, joggal elvárhatják a városi hatóságtól, hegy az első sorban az ő iparczikkeiket részesítse előnyben. Kérjük t. Szerkesztő urat, hogy jelen felszólalásunknak becses lapjában helyt adni szíveskedjék. Kész szolgái: „Több helybeli iparos.“ — Szívesen adunk helyet ezen indokolt panasznak és reméljük, hogy a városi hatóság azt méltó figyelembe fogja venni.

— A korona vcEBtlégiö átvétele. A pénzügyi bizottság Dr. Freysinger Lajos elnöklete alatt tegnap délután a koron'a vendéglőben ülést tartott, mely alkalommal az immár teljesen elkészült vendéglőt megvizsgálta és átvette. — Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy Görgői Márton régi bérlő, mint utóbb kitűnik, a 100 frtnyi kauezión kívül, a szerződésileg kikötött biztosítékot be sem fizette a városi pénztárba, mi elég szomorú világot vet előbbeni közigazgatási állapotainkra.

— Helyreigazítás. „Botrányos eset“ czim alatt közöltük a múlt számunk hír rovatában, hogy a rendőrség a halott szállító koporsó mellőzésével taligán szállított egy hullát a városi kórházba. Miután jelen esetben a rendőrséget mulasztás nem terheli, amennyiben a városi hatóság a kolera betegek által inficziált hordágy és hullaszállító koporsó helyett újról még nem gondoskodott: készséggel vonjuk vissza a rendőrség ellen irányult vádat. — Városunkban tudtunkkal 40°/0-ot fizetnek pótadó ezimén, ebből csak jutna egy hordágyra és hullaszállító koporsóra ?

= liOpáwi kísérlet. Pénteken este fél 6 órakor egy ismeretlen egyén feszegetni kezdette Schmidt János kirakatára kitűzött légsúly mérőt, mi azonban nem sikerült neki, mert a zörejre Sclnnidtnek a neje, ki éppen ez üzletben volt, figyelmessé lett s lármát csapott, mire a tolvaj megugrott.