Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-11-20 / 47. szám
Színészeink kiestek a közönség kegyéből. Pedig nincs helyén. Színtársulatunk most kegy télén, de a közönség — kegyetlen. * * * Ily nagy városban, minő a mienk, bizony kevés számú a rendőrségünk. Még szerencsénk, hogy szájú at lan. ila idegen jő városunkba, könnyen hiheti, hogy rendőrségünk — számtalan. * * Czézel Mihály, iparos polgártársunk, ki a „kath. legény-egylet“ ügyét annyira felkarolta, el- temettetett anélkül, hogy a nevezett egylet a gyász szertai’tás alatt képviseltette volna magát. Talán azért, mivel szerették? Halálát nem vették tudomásul, s igy még mindig él. Köszönöm az ilyen tiszte- letnyilvánitást. Ment volna az egylet inkább a temetésére és emlékeikben — élne tovább. * Museumunk régiségeket gyűjt s nem gondol az antiquitásra, mit a város legszívesebben átengedne: — a deficitre. Ez csak elég régi?! * Szerecsenek mutogatták magukat városunkban. Nem újság nálunk, legalább sajátságuk nem. Van elég ügyünk, mit fehérre nem moshatunk. * * * ATalóságos nagy város vagyunk. Magyar színészeink a „tót leány“-t adják elő, olaszok nemzeti nyelvükön, négerek angolul hangversenyeztek e héten. Valóságos „nyelvverseny“ ! * A négerek előadásán elég közönség volt. Szegény színészeink! Titeket nem látogat meg senki, pedig ti is már elég —- feketék vagytok. Sudár. Városi és vidéki hírek. — Szeiiíélj i l&ircli. Pori nyák Gyula altábornagy, hétfőn, f. hó 14-én városunkban időzött és szemlét tartott a 6-ik honvéd huszár ezred kiképzett ujonczai fölött, A tapasztaltak fölött teljes megelégedését kifejezve, még az nap délután visszautazott a fővárosba. — Dr. Kiss József a jövő hó elején Francziaországba utazik borászati tanulmány-útra és első sorban Bordeaux városát látogatja meg. = Ó Felsége a liir/ilyné névnapján tegnap, f. hó 19-én ünnepélyes isteni tisztelet tartatott a székesegyházban, melyen Dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk ő Excellencziája fényes segédlettel czelebrált. A székesegyházi zenekar Schieder- mayer nagy miséjét, betétül Kimnél „E-dur“ offertó- riumját adta elő. Az istenitiszteleten a városi hatóság, az állami hivatalnokok, a honvéd tisztikar, a főgymnásiumi, a süketnéma intézet s az elemi iskolák növendékei és nagy számú közönség volt jelen. = XISI* Leó pápsi O fc^eíatíicgéisek 50 éves áldozári jubileuma alkalmából a magyarországi zarándokok holnap este 8 órakor indulnak külön vonattal Budáról Kómába, hová 23 án délelőtt érkeznek meg. A tulajdonképeni jubileum (az aranymise) ugyan csak jan. 1-én fog megtartatni, de a hódotati tisztelgések már október hóban kezdetüket vették. A magyarországi zarándokok száma 500. Ezeket az esztergomi herczegprimás fogja U Szentsége elé vezetni. Városunkból részt vesznek : dr. Kazaly Imre theol. tanár, Bucsek István felsővárosi segédlelkész és Kubinyi Endre karkáplán urak. — Ma pedig Budapesten, a városház dísztermében kath. nagygyűlés tartatik, hol a herczegprimás ő Eminencziája által szerkesztett hódolati felirat is fel fog olvastatni. Ezen gyűlésre megyés püspökünk ő Excja is leutazik. = Jóíélioiiy adomíuay. Neszveda István, auxiliáris püspök ő Méltósága, a váczi egyházmegyei tanítók gyermekei részére alapított tápintézet részére újabban 200 irtot adományozott. Ug}' halljuk, hogy a tápintézet ügye, melyet Csávolszky József kanonok úrnak nagy áldozatok árán sikerült életbe léptetni roszra fordult s további fennállása a kellő alap hiányában aligha lesz lehetséges. = Temetési. Folyó hó 13-án délután 4 órakor kisérték örök nyugalomra Tragor Ignácz köztiszteletben álló polgártársunk két reményteljes fiát: Alajost és Vil most. Rég nem látott városunk közönsége oly impozáns temetést s oly beláthatlan néptömeget, mint a minő e temetésen volt képviselve ; városunk minden rendű és rangú közönsége osztozott a Tragor család fájdalmában. Délután 3/24 órakor már oly annyira tömörült a közönség, hogy a szertartást végző papság alig nyithatott magának utat. A gyász- szertartást Ivanda István prépost-kanonok végezte ' fényes segédlettel a halottas háznál, hol mindkét ravatal az „Entreprise de pompes funébres“ által fekete posztóval bevont udvaron volt felállítva. A ravatalt a koszorúk egész özöne bőid tóttá s ezek közül tudósitónk a következőket jegyezte fel: „Szeretett gyermekeinknek — Szülői.“ „Legjobb testvérnek — Ernő.“ „Szeretett testvérnek — Jani.“ „Szeretett testvérnek — Testvérei.“ „Nyugodjál békében — Emma Károly.“ „Alajosnak — Antal.“ „A jó rokonnak — Meiszner Rudolf és családja.“ „A jó rokonnak — Meiszner Ede és családja,“ „A jó rokonnak — Meiszner János és családja.“ „Isten veled — Hermin és Géza.“ — „A jó rokonnak — íntzédy családja.“ „Tragor Alajosnak — váczi szaktársai.“ — „ Feledhetlen jó barátunknak — Haidfeld Gyula és neje.“ „Szeretett növendékének, Tragor Vilmosnak — Rőser János és neje.“ „Szeletelt barátjuk és társuknak —• a Rőser intézet nővén dékei.“ „Nyugodjatok békében —- Rózsi és Károly.“ „Szeretett testvérüknek — Fiiser család.“ „Szeretett öcsém és rokonomnak — Fekete Károly és Serédy Ilona“ (két koszorú). „Nyugodjatok békében — Károly“ és számos felirat nélküli koszorú. A gyászmenet 3/25 órakor indult meg, melynél azon kellemetlen inczidens történt, hogy a temetkezési vállalat gyászkocsijába fogott szürkék a szolgálatot megtagadták s Tragor Ignácz lovainak kellett a halottat kivontatni. A temetésen képviselve volt: a főgymnásiumi ifjúság a tanárok vezetése mellett, továbbá a siket- néma intézet növendékei, az önkéntes tűzoltók testületé és mintegy 5000-re menő nagy közönség. Ifjan szálltak a sírba, legyen könnyű nekik a föld. A bánatos szülőket és rokonokat pedig vigasztalja az általános részvét és a viszontlátás reménye. = A laasígvcrscBiy elmaratl. A váczi múzeum javára tegnap f. hó 19-re tervezett hangverseny közbejött akadályok miatt elmaradt s annak megtartása bizonytalan időre elhalasztatott. = Feljikasífitoí ía magút. Lipták József még néhány évvel ezelőtt a szürszabó mesterséget folytatta városunkban s meglehetősen vagyonos i# volt. Utóbb azonban rósz idők jártak reá, felhagyott mesterségével és a favágással kereste kenyerét. Már a múlt hét elején feltűnt Lipták József szállásadójának Babinecz Istvánnak Lipták zavart magaviseleté és különösen azon körülmény, hogy mindenét eladogatta. F. hó 16 án későn este kiment Lipták az udvarra. Miután hosszas künnmaradása feltűnt Babinecz- nek, kiment az udvarra, hol Liptákot rémületére | egy fára felakasztva, és megmerevedve találta. Babi- necz rögtön jelentést tett a rendőrségnél, mely a hullát a városi kórházba szállittata, honnan azt a hivatalos bonczolat megfejtése után f. hó 18-án eltemették. = Kgjlcti élet. A „váczi első általános ipartársulat“ történetében ezentúl nevezetes napot tog jelezni 1887. évi nov. hó 15-ike, mert e napon köttetett és íratott alá azon szerződés, mely által a neve- zett egylet a váczi háztulajdonosok sorába lépett. — Igen szép és nemes példája ez a szerény és öntudatos gazdálkodásnak, melyből társadalmi egyleteink nagy része tanulságos példát menthetnének ! Az általános ipartársulat nemcsak a nemes szórakozást, de a csapás által sújtott tagoknak gyámolitását is, csekély díjért tűzte ki czélul. BetegségéIj^ző pénztár mellett, temetkezési segély egyletet is létesített s ezekkel egyetemben, oly tőkét birt gyűjteni, mely- lyel a fő-utezán levő Neogrády-féle házat birtokába vehette, s ott magának kényelmes otthont létesihet. A f. hó 17-én tartott választmányi gyűlésen szép volt hallani a nemes hévtől lelkesülő elnököt, midőn megbízatásának eredményét, a szerződést, lelkes szavak kiséretében bemutatá, Az öröm általános volt s a kitörő éljenzés perczekig tartott! Azután kezdetét vette a különféle tervezgetések sora, melyek közül különösen figyelmet érdemel az elnökség részéről szóba hozott azon indítvány, hogy az elöregedett, munkaképtelen s szegény iparosok részére az új telepen menedékház biztosíttassák. Az ily nemesen felfogott társulás mellett bizton remélhető, hogy városunk józan gondolkozásai iparos polgársága tömegesebb csoportosulásra ösztönözhetik, s belátja hogy csak „Egyetértés és kitartás biztosítja a sikert!“ = Meglopott vásárosok. Stern féld Jakab helybeli rövid áru kereskedőt, Jóföldi Mihály csizmadiát és Tokodi István iparost, kik a Lipótnapi vásárra a fővárosba utaztak, s külső váczi úton ismeretlen tettesek meglopták. Sternfeld kocsijáról 100 írt értékű árut, Jóföldiéről 240 frt értékű csizmát vittek el, Tokodinak pedig lovát lopták el, mely azonban, úgy halljuk, már megkerült. = A jószívű tanács. A színtársulatok tudvalevőleg minden előadás után 2 forintot tartoznak a városi kórházalap javára lefizetni. Ezen eljárás alá esett a most itt működő színtársulat is. Miután azonban a társulatnak előadásonkénti bevétele legtöbb esetben alig fedezte a napi költségeket, a városi tanács Báródi színigazgató indokolt kérelmére a kórházalap részére fizetendő Összeget 50 kraj- czárra szállította le, sőt az igazgató által e czimen lefizetett, mintegy 25 írtra rugó többlet visszaadását is elrendelte. = A* ntezák megnevezése és a házaknak rendszeres számokkal való ellátásának eszméje, a jövő év folyamán, a legnagyobb valószínűség szerint megvalósul; úgy halljuk, hogy a jövő évi költségvetés kiadási rovatába e czélra is jelentékeny összeg fog felvétetni. = Szerencsétlenül jísrt Keszegen — mint nekünk onnan írják — egy Homolya Imre nevű fiatal suhancz. Ugyanis f. hó 16-án néhány társával kiment az erdőbe fáért. Visszajövet egy már alávágott fa mellett mentek el, melyet a dühöngő szél éppen azon pillanatban döntött le, midőn Homolya haladt el alatta. A fa Homolyára esett, ki a szenvedett sérülések következtében néhány óra alatt kiadta a lelkét. Hulláját hazaszállították s másnap részvét mellett eltemették. = Halálozások. Özv. Neogrády Józsefné, szül. csathószegi Csathó Czeczilia f. évi november hó 14-én, életének 74. évében elhunyt és f. hó 16-áu helyeztetett örök nyugalomra. — Stefan Ferencz „Csillag“ vendéglőst ismét súlyos csapás érte. Alig 6 hóval ezelőtt fiát ragadta el a halál, f. hó 17-én pedig Ida nevű 18 éves leánya szenvedett ki tüdővészben. Temetése a közönségnek osztatlan részvéte mellett tegnap délután ment végbe. Nyugodjanak békében ! = Mövezés. A kövezés városunkban eddigelé rendszertelenül lett foganatosítva; erre mutat azon gyakori javítgatás, melyre az egyes utczák még mindig szorulnak. Oka ennek természetesen a czélsze- rütlen kőanyagban rejlik. Hogy ennek eleje vétessék és utczáink végre csinos külsőt nyerjenek, a kövezés ezentúl négyszögü kövekkel fog történni és pedig akként, hogy a kövek a főbb utczákon 21/s ölnyi szélességben fognak lerakatni. Úgy halljuk, hogy a város már legközelebb 10,000 darab követ fog e czélra hozatni. Ez is a derék pénzügyi bizottság egyik müve ! = Eladott kastély. Aszódi levelezőnk arról értesít bennünket, hogy a Podmaniczky család ősi kastélyát, mely ez idő szerint Aszód város tulajdonát képezi, a napokban vette meg egy fővárosi kereskedő 27,000 írtért, és azt gőzfürdővé szándékozik átalakítani, úgy azonban, hogy a kastélynak — a mennyiben ez Aszód díszét képezi — külső alakja nem változtatható meg. = A város jegyzőjének hivatalos ez« me. A városi jegyző eddigelé hivatalosan csak a „jegyző“ aláírást használta. Miután azonban a városnak ez idő szerint több jegyzője van: Csávolszky József és érdektársai legközelebb azon indítványt terjesztik a közgyűlés elé, hogy Gajáry Géza újonnan megválasztott jegyzőnk hivatalosan a „főjegyző“ czimet használhassa. = A rendőrök létszáma jövő év elejétől fogva 2 gyalogrendőrrel fog szaporittatni. Ami annyi, mint „nesze semmi fogd meg jól.“ Talán azt hiszik városi atyáink, hogy az uj 2 szál rendőr javít valamit a mizerábilis rendőri állapotokon? Mi nem sokat tartunk felőle. Vagy vegyük a rendőri intézményt lényeges reform alá, vagy ha financziális viszonyaink I nem engedik: hagyjuk azt jobb időkre! — Legyen, teszem azt, hősnőd késő este jön haza, úgy kilencz óra tájban; mondjuk, hogy valamelyik úrnőnél kellett a báli ruhával készen lenni, azután útja éppen a te házad, azaz a regényhős háza előtt vezeti. Ekkor hirtelen megtelik az utcza néppel ; mondjuk, kortes napok vannak és a hazafiak kissé túlságosan lelkesednek, annyira, hogy az utczán a botok és kövek szerepelnek. Hallik ogypár jaj kiáltás és ablak üveg csörömpölés. A tömeg előre nyomúl, s a kis varró lány azt teszi a mit hasonló esetben a legnagyobb úri nőtől kezdve minden nő tenne, gyorsan bemegy az első kapun, melyet nyitva talál: ez a kapu a hős házának kapuja. — Jól megy, aztán? — A hősnő nem tudja, a nagy ijedségtől, hova menekült, de mindegy, ő maga remegve taszítja be a tolózárt is, hogy az utczáról senki ne jöhessen be a tömegből. A ház udvara egyébbiránt csinos, még rózsafák is vannak benne. A hős, a házi úr éppen egyedül van otthon. Családja természetesen nincs és két cseléde, a szolga és a kocsis kifutottak már előbb az utczára a kortes mozgalmakat bámúlni. — Aztán ? — A hős most kéri a hősnőt, lépjen be lakása ba, a leányka természetesen zavarba jön s nem hajlandó belépni. De az utcza felül egy pár ütés a kapura, egy pár kő berepülése az udvarra s az éktelen zsivaj elrémíti s enged, bemennek a lakásba; ez mind természetes, és most Józsi barátom folytasd, mit beszél regényed e két alakja? — Hm, ha meggondolom csiklandós helyzet! mit beszélnénk? . . . — No igen. — Hát barátom csak nem találom ki a publikumnak, hogy nyomda alá Írjam, rnit beszélnénk, ez valóságos indiskréczió lenne! Nem kell szóról-szóra leírnod, csak mégis valami folytatást kell Írni, — Folytasd te. Józsi úr valóban nem képes Írni, barátja folytatja hát mig ő szivarra gyújt és majd a varró lánykára gondol, majd a mesére, midőn a választók a kortesek elfoglalják az utczát és a hősnő bemenekül. — Itt van a folytatás, szól most barátja, azt a jeleneket átugrottam a mi a bázban történt hanem folytatom a házon kívül, azaz a népség tiz óra után nagynehezen eloszlik, szabad az utcza. most már a hősnő mehet és a hős nagyobb biztonság kedvéért el is kiséri. A szomszédoknak azonban éles szeme van másnap kész a pletyka és nem is teljesen alaptalanul. A hős most már meg van győződve, hogy a hősnő viszonozza érzelmeit s hogy minden félreértés és pletykának terjedését meggátolja, nőül veszi a hősnőt. Boldogok és midőn a kis feleség mondja, hogy : — Oly hamar ment egybekelésünk, hogy nem is tudom tulajdonképpen tetszem-e az uracskámnak vagy nem? (pedig de hogy nem tudja) Erre aztán férje megöleli és azt feleli: — De tetszel 1 — Már most a mese készen van, csak ird alá a neved Józsi barátom. — Szép szép, de egy hibája mégis van. — Mi ? — Hogy csak mese és nem igazán úgy történt. Hanem azért a mese megjelent pár nap múlva a „Helyi búvár“ czimü újságban. Józsi úr zsebre vágta és az első alkalommal át adta Katiczának. — Tudom Katicza, hogy én nem nagyon tetszem magának hanem azért már mégis csak olvassa el a mesémet. Katicza elolvasta, másnap haza küldte és azt a két szót „de tetszel“ irónnal aláhúzta, kétszer is. Józsi úr erre elszánta magát és megtartották a ! lakodalmat s mivel a házas élet gondjai mai napig elfoglalták, azóta és mindig is csak barátja irogat a i „Helyi búvár“-ba. __________
