Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-10-23 / 43. szám

hogy színészeink az ígért operettekben is derekasan megállják majd helyeiket. Tegnap, szombaton „A vasgyáros“ került színre, melynek lefolyásáról jövő számunkban referálunk. Nem mulaszthatjuk el közönségünket ezúttal színészeink pártfogására újonnan felkérni, kik annyi áldozat mellett iparkodnak azt kivívni. Sudár. Városi és vidéki hírek. = A király adománya. Ő Felsége a Kis- némedi községi iskola felépítése és belső berendezé­sére 100 frtot — az alsó-petényi Verbőczy (a tripar- titum szerzője) síremlék restaurálására hasonlóan 100 frtot magánpénztárából legkegyelmesebben ado­mányozni méltóztatott. — NzeauéSyÁ hírek. Kriszt János, a pestvi­déki kir. törvényszék elnöke a lefolyt héten váro­sunkban időzött és részt vett a kir. fegyintézetben tartott kegyelmi tanács ülésében; ez alkalommal megvizsgálta a helybeli kir. járásbiróságot is s a tapasztalt rend fölött teljes megelégedését fejezte ki. — Dr. Hirkó László, kedden f. hó 18-án meg­vizsgálta a gyógyszertárakat városunkban. — Tóth József megyei tanfelügyelő és Dr. Hó man Ottó kir. tankerületi főigazgató a lefolyt héten szemlét tar­tottak városi iskoláink fölött. = Kinevezések. A pestvidéki kir. törvényszék elnöke, a helybeli kir. járásbíróságnál Dr. Franyó Istvánnak városi tanácsossá történt megválasztatása folytán üresedésbe jött segélydijas joggyakornoki állásra Wodiáner Sándor ügyvédjelöltet nevezte ki. — Am. kir. igazságügyminiszter Zsifcsák József aszódi javító intézeti tanítót, ugyanazon intézethez családfővé nevezte ki. — Nagylelkű adakozások. A kisnémedi iskola felépítési költségeihez eddigelé hozzájárultak : Dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk 120 írttal; — Szentkirályi Albert 50 írttal, — Salz- berger József 5 írttal és Gosztonyi János 4 írt­tal. — A jótett további dicséretre nem szorul ! = iPrisniozia. Petróczy J ózsef ujmisés, kit püspökünk ő Excellencziája a múlt vasárnapon szen­telt fel áldozárrá, ma délelőtt 10 órakor mutatja be a székesegyházban első szentmise áldozatát, mely alkalommal a székesegyházi zenekar is közre fog működni. A manuduktori tisztet Csávolszky József kanonok fogja vinni, az alkalmi szent beszédet pe­dig dr. Miltényi Gyula theologiai tanár fogja tartani. = Borzasztó lialál. Puskel Pál kisváczi taligás, pénteken f. hó 21-én a gőzhajó állomásnál taligájáról egy hordót eresztvén le, a felbillant rud- tól oly ütést kapott, hogy néhány óra múlva has- hártyalobban kimúlt.J ■ - A vérengző cseléd. Horváth Karolina cselédleány ügyében, aki az év elején Zeller Nán­dor helybeli lakost, ennek fiát és leányát forgópisz- tolylyal súlyosan megsebesítette, a pestvidéki kir. fenyitő törvényszék f. hó 17-én hozta meg a vádha­tározatot. A véres eset annak idejében nagy szenzá- cziót keltett városunkban s részleteit — újonnan — a következőkben adjuk: Horváth Karolin Zellerék cselédje volt. Innét azért bocsájtották el, mert ifj. Zeller Nándornak viszonya volt vele. A leány fájó szívvel vált meg a háztól, legkivált ifj. Zeller Nán­vagy négy kis váczi asszony. És jjazok előtt nagy respektusa van a bíróságnak. Szinte restelkedve né­zett arra a három vidéki atyafira, a kiket most oda kívánt, a hol a bors terem. Hová ültesse most ő hölgyvendégeit, mikor az ottomán el van foglalva? — Hirtelen gondol egyet és megáll a három szűrös atyafi előtt: — Hát kendtek csakugyan olyan nagy parasz­tok ? Nem tudnak annyi becsületet, hogy helyet en­gednének az asszonyoknak?; És a három atyafi feltűrte a szűre gallérját, hogy meg ne lássák egymásnak a szégyentől piruló orczáját és kullogtak nagy szomorúan az ajtón ki­felé, hogy helyöket elfoglalhasssa a bíró úr kegyeit élvező újon érkezett grácziák csoportja, a kiket a biró úr szintúgy ültetett le sorjába az ottománra, mint a hogy öt perczczel előbb az atyafiakat. Most már kíváncsian várta a mondókát. Valami nagyot vélt tőlök hallani, mert Kis-Váczon szoktak a menyecskék nagyokat anzágolni. De a biró úrnak ma nem volt szerencséje. Nem jöttek azok egyébbért, csakhogy elpanaszolják, hogy a szomszéd rattler kutyája megtévedett. Az ő apró negyvenhat kijáró ludjokat patkánynak nézte és kegyetlenül agyon fojtogatta. Tehát kártérítési igényperrel él­tek a szomszéddal szemben. — A biró arcza e ki­jelentésre elkomorodott. 0 többet várt ettől a három asszonytól. — Nem csoda. Hiszen az ilyen apró ügyeket a kisváczi mennyecskék biró nélkül maguk szokták rendbe hozni. „Hatalmuk“ van hozzá elég és nyelvi tudomány is létezik ott bőségesen ! Nem is szólt hát nekik semmit. Egy kissé el­gondolkozik és — „im az ajtó szárnya lebben“ és belép,egy környékbőli földes úr. A biró úr Messiás­ként üdvözölte őt. A panaszos kompánia azalatt csak várta a biró bölcs ítéletét. Dicséretére legyen mondva a bírónak, nem soká kellett várniok. — Ha a kutya megfojtotta a ludakat, úgy az a magok baja! Mért nem vigyáztak rá jobban? Hisz a szomszéd nem tehet róla, hogy a rattlerje patkány­nak nézi a ludat?! ... És aztán mintha csak elres- telte volna magát az ott álló földesúr.előtt, hogy még helylyel sem kínálhatta őt, imigyen formed a kisváczi grácziákra: Hát kendtek sem tudnak becsületet ? Nem látják, 1 dórtól, aki megígérte, hogy gondoskodni fog róla. De nem állott szavának. Még egy sor Írással sem vi­gasztalta meg kedvesét, ki forró könyeket ontott miatta Gamásza pusztán, ahol Váczról való eltávo­zása óta lakott. Éz végtelenül elkeserítette a leányt. Elhatározta, hogy megöli kedvesét s aztán öngyil­kos lesz. Előbb Budapestre jött; itt revolvert vásá­rolt, aztán Váczra utazott Zellerékhez. A család ép­pen a verandán ült, mikor Horváth Karolina belé­pett s revolveréből egymásután háromszor rájuk lőtt. Az egyik az Öreg Zellert, a másik ifj. Zeller Nán­dort, a harmadik ennek nővérét találta, súlyos sé­rülést okozva. A fiatal Zeller szintén revolvert fo­gott s rálőtt a cselédre. Ez a golyó is talált s Horváth Karolinát véresen vitték a kórházba. Innét a pestvidéki törvényszék börtönébe került. A tör­vényszék gyilkosság bűntettének kísérlete s gondat­lanság által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt helyezte vád alá; ifj. Zeller Nándor ellen pedig megszüntette az eljárást, mivel jogos önvédelemből nyúlt fegyverhez. A végtárgyalást f. évi november hó 3-ára tűzte ki a törvényszék. = Egyházmegyei Iiirek. A napokban tör­téntek meg az őszi áthelyezések. E szerint: Bin- gerth J. Verőczéről, Túrára, — Guttmann L. Tú­ráról Czeglédre, — Tamássy P. Czeglédről Kecske­métre, — Petróczy J. Kecskemétről Lőrinczibe, — Pelczer B- Lőrincziből Szegvárra, — Frankó <1. Szegvárról Félegyházára, — Lengyel J. N.-Kőrös­ről Dorosmára helyeztettek át segédlelkészi minő- I ségben. Megbízható forrásból értesülünk, hogy az | üresedésben lévő K.-Sz. Miklós, Szőllős, Herencsény, ! Dunakesz és Mácsa, legközelebb; a Vácz-alsóvárosi pedig a tavasz nyiltával fognak betöltetni. = «fíőrgöly Márton ügyéiben a belügymi­nisztérium, hová az ügy a pénzügyi bizottság feleb- bezése folytán került, már meghozta a végérvényes határozatot is egész terjedelemben helybenhagyta az alispán határozatát. = Halálozások. György Mihály derék ipa­rosunkat és nejét súlyos csapás érte, ugyanis 3 éves Lajos nevű fiuk hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 19-én ment végbe. — Melczner József magánzó, tegnapelőtt hirtelen meghalt. Temetése ma délután lesz. — Kálmán Zsigmond, legéndi földbirtokos a múlt héten elhalálozott. Nyugodjanak békében ! = Esküvő. Izák Lajos, városunkban előnyö­sen ismert s jelenleg a fővárosban alkalmazott ev. tanító, e hó 19-én Budapesten, a kerepesi-uti ev. ref. templomban tartotta esküvőjét Bach at Emilia kis­asszonyai, Bachat Dániel ev. főesperes leányával- Áldás és boldogság kisérje e szép frigyet! = A népfelkelés szervezetének mielőbbi befejezése czéljából a honvédelmi miniszter rendele- letett intézett a törvényhatóságokhoz, hogy az egyes népfelkelési járásparancsnokságok által helyes­bítés, illetőleg kiegészités czéljából kiküldött össze­író lajstromokat október hó végéig okvetlenül terjeszszék fel, mivel a népfelkelők végleges össze­írása és nyilvántartása csak a lajstromok visszaér­kezése után eszközölhető. A honvédelmi minisztérium a néfelkelési fölhívó és behívó hirdetményeket, érte­sítőket és pótlajstromokat kellő számban kinyomatva, megküldötte a törvényhatóságoknak, hogy azokat a megszabott módon az egyes községeknek kioszszák. A pótlajstromok a községekben állandóan tartózkodó, hogy a nagyságos úrnak nincs helye, mért nem kelnek fel kendtek ? . . . Most már pusztuljanak innen ! — És a földesúr félé fordulva legmézesebb hangján kérdi: — Mivel lehetek szolgálatára nagyságodnak ! . . . Én csak arra vagyok kiváncsi, mi módon szaba­dult volna biró uram a nagyságos úr vizitjétől, ha véletlenül valami méltóságos úr — és a méltóságos úr­tól, ha még véletlenül maga az excellencziás úr ko­pogtatott volna be hozzá? ! * * * Kutyánál az egres! szokta ő volt mondani. És ő jól tudta azt, hogy miért. Hiszen akkora volt a kóbor kutyája, hogy a váczi czipóárus asszonyok még most is áldják a gazdáját ... Már úgy a maguk módja szerint. A piaczon hurkát sütögető asszonyok meg botokkal várták már a biró kutyáját, a ki a gazdája respektusának fényében sütkérezve a tálból lopdosta ki a lószőrrel varrott delikateszt. Nem merte azt bántani, se a peezér, se a pandúr. Szabad kutya volt ő ebben a kutya szabad városban. Egyszer nagy éhesen boltzáráskor egy kereskedő képét marta meg. A kereskedő nagy ijedten szalad a járás orvoshoz, kiégeti hamarjában a shbet, ki­adatja róla a visurn repertumot és becsönget a bíróhoz. — Mit keres itt? kérdi méltó komolysággal a biró. A kereskedő elpanaszolja baját. — Hát minek csavarog maga olyan későn az utczákon ? Rivallt rá méltatlankodva a felháboro­dott biró. Pedig úgy hisszük, hogy annak a szegény ke­reskedőnek mégis csak több jussa volt a boltját be­csukni, mint a biró úr kutyájának későn este csatan­golni a város utczáin. — De hát a nézetek lehetnek különbözők és a magyar ember nem szokott rezoui- rozni, hanem megnyugszik a biró bölcs ítéletében. * * * Egy úri asszonynak az volt a legnagyobb baja, hogy az adóját nem akarta fizetni Tisza aposto­lainak. De hát íázapáry nem azért finánezminiszter, hogy az ilyesmire ne gondolt volna az ő előrelátó czvikkeres nagy eszével! Tudott ő erre is káden- cziát. Egyszerűen lefoglaltatta a lakónak a házbérét adófejében. Ez igen egyszerű, dolog. A lakó az adó- 1 hivatal által értesittetik, hogy a házbért a m. kir. de ott nem honos népfelkelésre kötelezettek össze­írására szolgálnak s az elöljárók személyes felelős­sége mellett megőrzendők A népfolkelési föl- és be­hívó hirdetmények, épp úgy. mint a mozgósítási hir­detmények zár alatt őrzendők. Jövőre a szükséges nyomtatványokat a községek maguk lesznek kötele­sek beszerezni. = Hirtelen halál. Özv. Valentin Pálné f. hó 20-án a székesegyház előtt hirtelen rosszul lett s mielőtt az orvosi segély megérkezett volna össze­rogyott s kiadta lelkét. Holtestét lakására szállítot­ták, hol a rendőrorvos a szélhüdés által beállót halált konstatálta. Temetése pénteken délután ment végbe. = Ni került táncznmlatság. Az aszódi izr. ifjúság, amint minden évben, úgy az idén is az ot­tani „Beteg- és Szegénysegélyező egylet“ javára tánczmulatságot rendezett, mely a kellemetlen idő daczára fényesen sikerült. A mulatság fényét emelte Majthényi István orsz. képviselőnk megjelenésével, ki szokott jó kedvével felvillanyozta a jelenlevőket. A mulatság anyagi sikere is teljesen kielégítő ; amennyiben a tiszta jövedelem — mint ottani leve­lezőnk Írja — a 100 frtot meghaladja. = A honvédek ellenőrzési szemléje f. évi november hó 6. 7. és 8-án fog a városházán végbenmenni ; az utó-ellenőrzési szemle pedig novem­ber hó 17. 18. és 19. napján Budapesten, a fegyver­gyárban fog megtartatni. = CSyujjlógatsis bőszükéi. Lőre János vérségi lakos már régóta viszálkodásbau élt Gábor nevű fiával. A fiú boszút esküdött atyja ellen s elhatározta, hogy atyját és önmagát elpusztítja. Fel­ment tehát atyja házának padlására és az ott fel­halmozott szénát meggyujtotta ; ő maga pedig, azon határozott szándékkal foglalt helyet a padláson, hogy onnan elevenen le nem jön. A ház csakhamar lángba borult és a tűz oltására segítségül oda érke­zett falu népe, még jókor kimentette a lángok közül a veszélyes gyujtogatót, kinek néhány égési seben kivül egyéb baja nem történt és átadták a csendőr­ségnek. — "Vasari krónika. Dick Györgyné bevá­sárlás végett kiment a vásárba s mielőtt még vala­mit is vett volna, azon vette magát észre, hogy 10 frtot tartalmazott tárczája eltűnt zsebéből, és mind­eddig természetesen — elő nem került. — Pertzián Gusztáv üzletében egy 2 literes üveg szilvapálinká­val készült egy jó madár útra kelni, de még jókor észrevették és hűvösre teték, hol most az „enyém és tied“ fogalmai fölött elmélkedik ; — Hegedűs Károly korcsmájában pedig a tolongás közepette na­gyobb minőségű ételfélét tolvajoltak el. = Halálozási statisztika. Október 1—-15-ig a vácz alsóvárosi plébánia területén meghaltak: Bartos Rozália 49 éves, — Vörös Erzsébet 11 hó­napos, — Tamborszky Márton 29 éves, — Mohaupt Károly 6 hónapos, — Kis János 37 éves, — Vogel János 2 és fél hónapos, Kós Ferencz 51 éves. — A felső plébánia területén pedig a jelzett idő alatt kö­vetkező halálozások történtek: Gorgosititz Mátyás 36 éves, — Banda Erzsébet 2 éves, — Bajza János 38 éves, — Csekó Teréz 2 éves, — Csáki Ferencz 1 hetes, — Argai István 5 és fél éves, — Kenyeres István 4 és fél éves, — Nagy Rozália 27 éves és Gotschall Irma 4 hónapos. adóhivatalnál fizesse le, ellenkező esetben rajta fog­ják azt megvenni. A kereskedő, a ki nem akarta azt megreszki- rozni, hogy kétszer fizessen házbért, fogta magát és a házbért nem a háziasszonynak, hanem az adóhi­vatalban fizette le. Ott kapott is róla nyugtát, me­lyet aztán bemutatott az ő háziasszonyának. A mi úri asszonyunknak nem igen volt ínyére a dolog. Elment a biró úrhoz és beperelte a lakót. A biró rögtön beidézteti a lakót és ilyetén fo­gadja: — En magát eddig tisztességes embernek hittem, de most már látom, hogy magában is csalatkoztam! Hát maga nem tudja, hogy minden honpolgár első kötelessége, hogy a házbért pontosan fizesse ? — De kérem biró úr ... — mond a kereskedő. — Semmi kérem ! — Rivallt rá az ingerült biró. — De kérem alássan . . . bátorkodik a lakó. — Maga ne kérjen alássan semmit, hanem fizes­sen, tüstént fizessen, mert különben becsukatom ! — Hát most már azért sem fizetek! — Mond neki bátorodva a lakó. Hát miért nem fizet? kérdi a nem várt válaszra a meghökkent biró. — Lám, válaszol nagy higgadtan a lákó, ezt mindjárt megkérdezhette volna és én arra rögtön válaszolhattam volna ezzel a nyugtával. És erre elővette az oldalzsebében lévő nyugtá­ját, melyben nyugtázták, hogyK. lakó Y. uriasszony helyett házbér fejében annak adóját fizette ki, mivel az úri nő arra meg lön exequálva. — Oh édes jó barátom, szabadkozék a biró, lám én mindig mondottam, hogy maga derék becsületes ember, tudtam én azt, hogy maga jó honpolgár, hogy maga tudja a kötelességét, de most már be is bizo- nyodtam. És erre olyan jelenet következett, melyet nem merek megírni. Csak annyit árulok el az egészből, hogy az úri asszony, a ki a lakóját beperelte, vissza se mert nézni hazáig, pedig úgy tudom, hogy épen a napernyőt feledte a bírónál és mégis küldeni aligha mert érte!

Next

/
Thumbnails
Contents