Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-10-02 / 40. szám
kor még sokkal kisebb — színházat, s ma, ötven év után e darabot használták rég elmúlt időkre való emlékeztetőül. A legdicsőbb és legraagasztosabb nyilvános ünnepélyek egyike volt ez. Általános érdeklődés, általános öröm ... , Hat órakor, mikor a villanyos lámpák feher lényükkel a színház előtti tért elárasztották, az első fénysugarak hullámzó néptömegre estek. Hét órakor harsogó éljenek az udvar közeledését hirdették, s megérkezett a magyarok királya, hogy a magyarok ez ünnepélyének díszes voltat jelenlétével fokozza. Közvetlen a király megérkezése után megkezdették az előadást. Erkel Ferencz ünnepi nyitánya után, Jókai Mór „Olympusi verseny“ czimü ünnepi játéka került színre. A múlt és jelen eszményei, az orákulum jelenlétében versenyre kelnek a fölött, vájjon kettőjük között ki nyilvánította a drámai művészetet magasztosabban, a mult-e, vagy ,a jelen? A vitát allegorikus képek elevenítik . . . 0 görög színpad színészeivel, kik al- arczot viselnek, s tagjaikat a zene ütemei szerint mozgatják. — Ábrázolásra talál a jelenkori operette is . . . Offenbach vezényli a zenekart; a deszkákon pedig négy jelenkori operette alak all: Pálmái Ilka, mint „Yum-Yum“, Szilágyi, mint „Mikádó“ a hasonló czimü, Makó mint „Zsupán“ a „Czigánybáró“ czimü és Szabó Bandi mint a „Sindulfo“ a „Gasparone“ czimü operettéből ... A következő kép Budapestet ábrázolja, a XVII. században. Az ó-várost körfalak övedzik körül, elől a hatvani kapuval; szétomlott török sánczok, összedőlt sirok láthatók a színpadon, s a felkelő nap, sugaraival a budai minaretek félholdjait aranyozza. Egy magános török síron Tinódy Sebestyén fekszik, lantját kezeiben tartva. Budapest a Jánczhiddal s Buda gyönyörű látványossága a következő kép; az előtérben szabad hely van, melyet jelenlegi három színházunk szegélyez. Középen a nemzeti színház, balra a m. kir. opera, jobbra a néptszinház. A vitázó felek a nemzeti színház előtt állapodnak meg, hol a múlt eszménye e színpad meghalt művészeit vezeti a jelen szemei elé, valamennyi azon szerepekben melyek hírnevüket megálla- piták. Az előtérben Shakespeare, Katona és Szigligeti szobor művei. Az oraculum ítél és kibékíti a vitázó- kat, a szintér tágul és színházaink előkelőbb tagjai lépnek elő, kik a király középen álló mellszobrát megkoszorúzva, a Kölcsey hymnust éneklik, melynek hangjainál a függöny legördül. Ezt Liszt „Magyar rhapsodiá“-ja követte, mely után „Árpád ébredése“ került színre. Ezután következett Csiky Gergely „A színésznő“ czimü drámai költeménye, melyet Sárosi Ferencz nyitánya előzött meg. — Egy vén színésznő, ki a múlt dicső emlékeit siratja, azon költő szelleme által — kinek alakjait testesítette — megifjodva egy jelenkori színházba akar lépni, de az előítélet (különös, hogy Csiky ezt is ismeri!) útját állja; a drámairó, kinek darabját nem akarta dicsérni, tehetségét tagadja, a bírálók megsemmisítéssel rémitik. Kétségbeesetten siet vissza a múltba, hol a költő szelleme ismét megjelenik és sorsával kibékíti. Ezzel az ünnep a nemzeti színházban véget ért. E három alkalmi darabon kritikai bonczkést alkalmazni nem illő dolog, elég ha megjegyezzük, hogy Jókai munkájának volt némi sikere; Vörösmarty darabja egy ötven évvel ezelőtti alkalomra készült, s Csikynek a nemzeti szinház szolgálatot tesz, ha darabját színre nem alkalmazza. Az előadást bankett követte a Hungária szállodában. A Ferencz-József-tér, hol a Deák-szobrot állították fel szeptember 29-ikén ünnepi köntöst öltött magára. Az épületekről nemzeti zászlók lengtek, az ablakok szőnyegekkel és virágokkal voltak diszitve . . . Már két órakor óriási néptömeg állta a szobrot körül és várta a leleplezést. Három órakor megérkezett ő Felsége, s helyet foglalt a számára Schikedanz tanár terve szerint készített sátorban. U Felségétől jobbra a szobormű bizottsága foglalt helyet, élén a bizottsági elnök Tisza Lajos gróf, balra a főpolgármester, a fővárosi küldöttség tagjaival. Az ünnepélyt Tisza Lajos gróf beszéde nyitotta meg. A szónok Deák Ferencz halála emlékének szentelt néhány szót, ecsetelve az általános fájdalmat, melyet annak halála minden igazán érző magyar szivében keltett, s az általános 1 elkesültséget, mely akkor nyilvánult, midőn közadakozásra szólították föl a nemzetet, hogy dicső fiának örök emléket készítsen. Röviden elmondotta a szobormű készítésének történetét, s végül a pályája kezdetén meghalt művésznek, Huszár Adolfnak, néhány szót szentelve, felkérte ő Felségét, hogy az immár elkészült szobor leleplezését engedné meg. 0 Felsége erre megadta a jelt. „Megengedem a leleplezést!“ s a burok lehullt a szoborról. A szobor megtekintése után Tisza Lajos gróf átadta a szobrot a városi küldöttségnek, melynek nevében Ráth Károly főpolgármester szólalt fel, a szobrot a város tulajdonául véve át. Ez után Tisza Lajos gróf ő Felségének megköszönte megjelenését, mire a király harsogó éljenektől követve távozott és az ünnepély véget ért. I . . i H . . o. CSAK N O K. Tudományos apróságok.*) (A felhők különféleségeiről. — A szénsav az iskolatermek levegőjében. — A varrógépek hatása az egészségre.) Mily szép az ég, ha tiszta, felhőtlen ; ha a nap éltető sugarai földünkre minden akadály nélkül eljuthatnak, ha a távol láthatáron egy felhőcske sem mutatkozik. Ki ne örvendene a szép, derült napnak, főképen ha az borús napok után következik? Az egyhangúság azonban mindig untató! Í3 igy ki nem vágyódott már a hosszú forró nyári napokon a felhők, ezen légszellemeb után, melyek a legfantasztikusabb alakokban lebegnek s vonulnak át láthatárunkon ? Ki az, ki meg nem bámulta volna már légkörünk e játszi szülötteit; kit meg nem indított volna már a teljes komolysággal közelgő zivatar? Mily egyhangú s unalmas volna az állandóan tiszta égboltozat, mint ezt p. Athénében tapasztalni! A felhők a légkörbe változatosságot, szóval életet öntenek ; üdítő árnyékukkal az embert, állatot és növényt egyaránt óvják a nap égető heve ellen, belőlük ered a mindent fölfrissitő eső, mely után, ha már a tenyészetre nélkülözhetlen nedvesség utolsó cseppjét is kiszita, minden uj életre ébred! De miként keletkeznek a felhők? Minden folyadék, tehát a viz is, a melegség befolyása alatt, kisebb-nagyobb mértékben gőzzé változik; azaz a cseppfolyós állapotból, légnemű állapotba tér át. A folyadékokból származott gőzök körülbelül oly tulajdonságokkal bírnak mint a levegő, ettől azonban főleg abban különböznek: hogy mig ez *) E rovat alatt időnként érdekes és közhasznú közleményeket fogunk hozni a szerk. j utóbbi minden körülmény közt légnemű marad, addig a gőzök nyomás vagy a hőmérsék csökkentése által a cseppfolyós állapotba ismét visszatérnek. Földünk felületét a szárazföldek s a tengerek képezik; de az utóbbiak a földfelület két-harmadré- szét foglalják el. A tengerek, tavak- s foiyókból folytonosan párolog a viz s igy gőz alakban a levegőben fölemelkedik s ott különböző hőrnérsékü, jobbára hidegebb légrétegekbe érkezik s ismét parányi vizcseppekké sürűdik, melyek azonban csekélységük miatt a leve- gőbben függve maradnak s csak miután uj vizpárák érkeznek föl, nagyobbodnak meg s lesznek végre mint felhők láthatók. Ki nem ismeri a sűrű ködöt, mely miatt a közeli tárgyakat sem láthatjuk tisztán, mely csakhamar, majd mint finom eső hull alá, majd a nap sugárai által lassanként fölmelegitve, megritkitva, mint felhő emelkedik fejeink fölé? Köd s felhő tehát csak helyre nézve különböznek egymástól, a mennyiben azon felhőt mely a földet éii ködnek, azon ködöt pedig mely a légkörben fent magasan szállong felhőnek nevezzük. A természettudósok a felhőknek alakjuk szerint különböző neveket adtak. Fürtös felhő azon könnyű, sokszor 24 ezer lábnál is magasabban lebegő felhőket értjük, melyek mint sokszorosan megszaggatott sujtások leginkább eső előtt, de sokszor azután is mutatkoznak az égen. Ezekből nem ritkán nagy számú kisebb, gümbölyded, egymástól egyenlő távolra eső felhőcskék képződnek, melyeket a földnépe báránykáknak nevez. A tornyos felhők, legszebben s legnagyszerűbben leginkább nyáron mutatkoznak. Ezek azon terjedelmes, élesen körvonalzott, vakító fehér vagy sárgás szinti felhőgomo1 vök, melyek részben az egész égboltozaton elszórva, a láthatár szélén azonban mindenkor tömegesen feltornyosulva láthatók; mi egyébiránt csak láttani csalódás, mert ezen felhők mindig igen magasan lebegnek, de nagy távolból nézve egymáshoz közelebb látszanak lenni, épen úgy, mint két hosszú fasor túlsó végén is a fák már egészen egymás mellett látszanak állani. Ezen felhők, ha a légkör elég száraz délfelé egészen eloszlanak s igy derült délutánt s pompás naplemenetét várhatunk; ha azonban a légkör nedves,, e felhők száma mindinkább szaporodik s végtére egy nagy egészszé, az úgy nevezett eső- vagy zivatar felhővé olvadnak össze. Az utolsó főneme a felhőknek a rétegfelhő. Ezen felhők a láthatárt vízszintes fal gyanánt szokták határolni, a napot teljesen elfödik s forró nyári napokon rendes előjelei az erős zivataros szeleknek. Ezen három főfelhőalak folemlitése után még csak azt jegyezzük meg, hogy ezek között még számos igen változó átmeneti alakok észlelhetők, s hogy végtére a felhőalakok utolsóját azon esőfelő képezi, mely az egész égboltozatot elfödi s melyből a tenyészet föntartására nélkülözhetlen nedvesség, mint országos eső hull alá. * A szénsav a légköri lég lénytges alkatrészét képezi, a jó tiszta levegőben azonban csak 4/io>ooo szénsav tartalmaztatik; ha ezen arány növekszik s nevezetesen, ha a levegő szénsav tartalma l/lú0 részt tesz, ekkor az ily levegő az egészségre már ártalmas befolyással van. Hogy mennyire felszaporodik az iskolatermek levegőjében a szénsav az Dr. Breit ing által Báselben tett kísérletekből tűnik ki. Oly iskola teremben, melynek köbtartalma 251.61 köbmétert tett s melyben a kísérlet alkalmával 64 tanuló tartózkodott Dr. Breiting következő eredményekre jutott: délelőtt 3/d 8 órakor az előadás előtt a levegő szénsav tartalma 2.21 °/0 volt, mig 8 órakor az előadás ii,raekes egy dolog, Pompás história, De pompásabb volna, Ha igaz is volna. No de az már mindegy Azért csak elmondom, Mit mondott és mit tett Pál biró Korondon. * sfc * Méltó szép s illendő, Hogy egy kút mindenütt Legyen az udvarban Avagy a ház előtt. Mivel pedig új báz Épült most iziben Méltó, szép s illendő Hogy kútja .is legyen. Az új báz Bandié Tisztes neve András, K csinos házat is 0 épité, nem más. 0 fogja a kutat, is ásni egyedül, Hozzá lát erősen, Dolgozik emberül. * r * * A kút bár készen áll . . . De baj nélkül mi van ? Gyurka a bíróhoz Szalad nagy borzasam Hogy András oly merész, Hogy András oly gonosz, Hogy András neki most Mily nagy bajt okozott Hogy András kútjából A földet ott hagyá, És éppen a Gyurka Ajtajához raká. Hogy neki nem lehet Házába bemenni, Sem abból semmikép De sehogy kijönni. Hogy azért a biró Rögtön intézkedjék, Hogy Korond helységben Ilyes ne történjék Még többet is mondott, Pattogott s a többi, fagyon nehéz volna Itt mind elmondani. * * if Hosszú képpel ballá „ Biró úr a panaszt, 0, mint magam haliám Egy perczet sem mulaszt. Rögtön összehívja Az érdemes kántort, Annak a szomszédját Meg Jancsit, a pásztort. Meghívja Antalt is Az annak a rendje, No meg a kisbirót Bírói gyűlésre. * * if Tisztelt Gyülekezet! Kezd szólni Pál uram — Komoly veszedelem Vagyon a faluban. Okos ember vagyok Isten ember tudja De e dolog nekem A fejemet fúrja : András tisztelt társunk, Amint kútat ásott, Nem lehet az máskéj): Sok főidet kiásott. A földet pediglen Kapujához rakta Gyurka szomszédjának Kinek nagy a baja. Mert kérem alássan, Ha ki akar jönni, Avagy ha házába Be akarna menni, Nagyot kén’ mindenkor Ugorni szegénynek, Pedig hát ugorni Mindig csak nem lehet! * if- * Belátta a Tanács A bajnak nagy voltát, S imigy meg is tévé Bölcs határozatát: András avagy Bandi Egy gödröt fog ásni, És abba a földet Be fogja hordani. Azt a földet pedig Melyet ki fog ásni Abból a gödörből — El fogja hordani : El fogja hordani A falu végére ! Ez lesz a dolognak Igazságos vége. * * * A bölcs határozat El is fogadtatott S annak módja szerint Eöl is olvastatott. A határozatot Áldomás követte, S a biró nótáját Czirabalmos pöngette . . . — e. — Fiume és vidéke. III. (Porto-ré, Buceari. — Canal mal Tempo. — Tersatto, a Fran- gepán grófok és IV. Béla magyar király. — A^cglia és Clierso szigetek. — Sussak város. — Voloscu. — Kormos egyének.) Azon két közlemény kiegészítésére, melyeket e tárczában közöltem, nem lesz fölösleges azon helyeket, melyek e szépjövőjű városunk közelében fekiisz- nek, néhány sorral ismertetni. Fiúmétól dél keletre fekszik Porto-ré és Buceari, egymástól alig tekintetbe vehető távolságra. Porto-rét III. Károly királyunk kegyelte, szép tágas öblét kikötővé alakíttatta, s hajógyárat is építtetett, mely azonban nagyobb virágzásra nem emelkedett. Buceari a legszebb öböl, mely csak képzelhető ; minek bizonyitékául szolgáljon az, hogy a bukarii öböl minden oldalról hegymagaslatok által van körítve, csak dél-keleten van nyílása. Vizforrásokban gazdag kikötője nagyrészt ki van épülve, kényelmes és biztos. Maga Buceari városa a kikötő nyugati sarkán épült, fokozatosan emelkedő talajon. Mondják, hogy e város Betlehemhez feltűnően hasonlít. Csinos székesegyháza méltó a megtekintésre. A porto-réi és buccarii kikötők azok, melyek midőn a magyar kormány Fiume nagygyá-alkotá.sá- nak művét megkezdette, komolyan számbavehetők voltak. Azonban Fiume lön a nyertes. Részint mi\el fekvése legkedvezőbb, részint mivel a természet egyéb ajándékaiban is inkább bővelkedett versenytársainál, részint talán azért is, mert Fiúménak már múltja is volt. Porto-ré pedig elmaradt. Elmaradt azért, mert ivó-vize nincs, s e hiányon lehetetlen vala segíteni, de meg azért is, mert az u. n. Bóra-viharok alkalmával — melyek e vidéken nem tartoznak a ritkaságok közé, — a vitorlás hajók bevonulása a kikötőbe fölötte nehéz, sőt majdnem a lehetetlenséggel határos. Buceari pedig elmaradt azért, mert kikötője csak akkor kényelmes és biztos, ha a hajó már benne van, mert bejutni viharok alkalmával nem lehet, de még ki sem, a keskeny s a légáram által annál inkább ostromolt nyíláson. Porto-rében egy hatalmas erőditvény áll, melynek egy része jelenleg kórházul szolgál, néhány apá- cza vezetése alatt. E két helytől délfelé terjed a Canal mal-tempo, a viharok csatornája, hol a hajózás kevésbbé biztos. Különösen Zengg felől gyakran oly erős viharok dü- höngenek, hogy az erős Lloyd hajóknak is megerőltetésbe kerül a rettenthettem elemmel megküzdeni. Ez irányban befejezhetjük vizsgálódásunkat, for dúljunk Fiume felé. Fiume közelében, magas bérczen épült TersacL A,,VACZlÍZLlY"TARtm A köröndi gyűlés.
