Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-01-23 / 4. szám
látogatására szükség esetében. Ekkép vívta ki magának azon bizalmat, melyben részesül a legelőkelőbb aristokraták körében; kik közül csak azokat említjük, kik Argenti iránt tántorithatlan bizalommal viseltettek életük végperczeig: Scitovszky kerczeg prímást, gróf Mailáth Antalt, gróf Károlyi Istvánt stb., és nagy hazánkfiát Deák Ferenczet, ki már a pozsonyi országgyűlések alkalmával Dr. Attomyr hóm. orvos által gyógyittatott rendesen ... és biztos adatok tanúsítása szerint Pesten is honi. gyógyszerekkel és Argrenti tanácsával élt, ámbár Dr. Kovács Sebestyén Endre volt házi barátja és orvosa, ki naponkint látogatá a nagy hazafit. Elvitázhatlan tény azonban, mikép Deák Ferencz halála után elárverezett tárgyai közt találtatott Argenti könyve és hasonszenvi gyógyszertára, (!) mert Deák Ferencz, mint reális és consequens férfin, csakugyan lelkes homoeopatha volt élte végéig, ha mindjárt Argenti szerénysége mindeddig nem engedé, hogy e kétes helyzetben hitelesen informálja a közönséget, ennnek hirszerinti hibás véleményét módosítandó. Suum cuique . . . De kivívta magának a teljes bizalmat Dr. Argenti méginkább szegényebb polgártársainál is, kiket minden alkalommal igen szívesen látogat meg, kész gyógyítani mindenkit minden anyagi érdek nélkül: legnagyobb örömét abban találkán, ha szerencsésen szabadítja meg kínlódó embertársait keserves fájdalmaiktól ; leggazdagabb honoráriumának tartván, ha segédkezet nyújthatott és a halál hideg karjaiból kiragadhatja a betegeit hasonszenvi gyógymódja által. E tulajdonát mindennapi tények igazolják. Szerencsés gyógyításainak, de még inkább rendkívül gyorsasággal elterjedt hasonszenvi munkáinak köszönhető nagy részben a h. tanszék és kóroda felállítása. E munka megjelenése, tehát 40 év előtt alig ismerték hazánkban a homoeopatiát, — melynek korlátlan gyakorlata csak 1837. febr. 6-án kelt legkegyelmesebb rendelet által engedtetett meg — és igy ügybarátok pártolása nélkül a h. orvosok kérelme elhangzott volna a pusztában kiáltó vándoréként: midőn 1870-ben tartott országyülésben temes szavazattöbbséggel fogadtatott el a hasonszenvi tanszék és kóroda felállítása . . . Dr. Argenti a magyar hasonszenvi orvosegylet elnöke. 1866. január 26-án O Felsége által királyi tanácsosnak, 1886. Ferencz József-rend lovagjának, neveztetett ki legkegyelmesebben. Ugyanezen évben Váczváros díszpolgárává választatott, egyhangúlag, Kívánjuk hogy a haza, a tudomány és városunk felvirágoztatására és diszére még sokáig éljen ! Dr. Schuster Konstantin püspök válasza. Dr. Schuster Konstantin újonnan kinevezett püspökünk képviselőtestületünk határozata folytán múlt hó végén hozzá intézett üdvözlő föliratra a következő tartalmú választ küldte városunk polgár- mesteréhez •. Tekintetes Polgármester ur ! A váczi püspöki székre történt legkegyelmesebb áthelyeztetésem alkalmából nemes Vácz város tekintetes képviselő testűíete általjhozzám intézett szívélyes üdvözlő feliratért fogadja a tisztelt városi közönség meleg köszönetemet. A megtisztelő jóindulat s fiúi ragaszkodás érzelmei, melyek abban ékesszóló kifejezést nyertek, igen kedvesek előttem, mert azon nemes város közönsége részéről nyilvánulnak, melynek közvetlen körében főpásztori s hon polgári működésemet folytatni szerencsés leszek és nem kétlem abbeli hőn táplált óhajom biztos teljesültét, hogy a nemes város felvirágoztatására irányuló együttes törekvésünket, Isten segélyével, a legjobb siker koronázza. A nemes város közönségét legjobb indulatomról biztosítva és Istennek teljes áldását s minden kegyelmeit az egész közönségre szivem mélyéből kívánva, teljes tisztelettel maradok Kassán, 1886. deczember hó 28. Tekintetes uraságod legszívesebb jóakarója : Schuster Konstantin s. k. legk. kinev.’váczi püspök. Városi közgyűlés. Képviselő testületünk ez évi rendes közgyűléseinek sorát múlt vasárnap nyitotta meg. Ebben az uj esztendőben ez az első gyűlés csak annyiban mutatott fel valami újat, hogy a kiigazított virilisták névjegyzéke alapján nehány rég nem látott, de ismert alakkal spékelődött meg a képviselő testület. Egyebekben maradt a régi. A régi szenvedélyes személyeskedés mindjárt ez első gyűlésén oly tág teret foglalt magának, hogy már a jobb érzésű képviselők is megsokallották s igyekeztek hódításának némi gátat vetni. Bizony ez a kezdet nem jó ómen az egész évre, s ha igy megy ki az egész év, akkor a tárgyilagos tanácskozásokra idő sem marad, s a közügy iszsza meg majd a levét nehány képviselő feltűnési visz- ketegségből s személyeskedésből eredő szenvedélyének. Fórum az a képviselő testület, hol a tisztviselő beszámol sáfárkodásáról, s ítélhet felette az őt választóképviselőtestület, de „sunt certi denique fines“ melyeken túl menni nincs joga egy képviselőnek sem, egy tisztviselővel szemben. Nincs igazunk? Hát ugyan kit nem botránkoztat meg Udvardy Mihály tanító felszóllalási modora, melylyel a városunk szolgálatában 43 éven át megőszült öreg jegyzőnk hasznavehetetlensége ellen kikelt. Ez a jutalom, ez az érdemkereszt 43 éves köz- szolgálatért ? ! Hála istennek, hogy a visszatetszés és felháborodás nem csak több képviselő arczán látszott, hanem találkozott egy képviselő, ki felszólalt hogy kár a tisztviselők tekintélyét, mindig csak aláásni törekedni, A..VACZI KŰZLQNfTARCZAIA. „Hogy nősültek régen?‘; — Beszélyke. — Irta : "V. G-a.á.1 IKZarolixi. — Elég az hozzá fiam, itt az ideje, hogy nősülj; tisztességes évi jövedelmed van és addig nincs az embernek igazi tekintélye, mig házas emberré nem lesz. Nincs valami természetellenesebb, mint mikor az erőteljes egészséges férfi agglegény marad, valamint az is szomorú, ha a leány nem kap soha férjet. De éppen azért, mert az úristen nagy kegyelméből mi férfiak azon szabadsággal áldattunk meg, hogy ha nekünk úgy tetszik, szőkét-barnát nőül kérhetünk, e szabadságunkban nem szabad a szegény leányokat sokáig várni hagyni, miután ők nem kérhetnek maguknak férjet. — Jól van atyám, hát hisz én megnősülhetek, de kit gondol, hogy el vegyem ? — No hát fiam, én tudok egy leányt, nagy Kecskemét városában ismerek egy jóravaló családot, oda megyünk leányt nézni s ha isten is úgy akarja, megkérni. — Nem bánom, felelt a fiatal Kútgémi, hát menjünk, ha édes apám tud valakit számomra. — Szép ám a leány és dolgos, édes fiam, nagy segítségére lesz anyádnak a házi munkában. Aztán derék anyja van, jó erkölcsben nevelte leányát. Elveheted azt fiam. — Jól van édes apám, én elveszem, ha arra való derék leány. Be is fogta aztán Kútgémi Gerzson uram kocsisa azt a négy gyönyörű almás-szürke lovat, feliüt apa és fiú, indultak Kecskemétre leányt nézni. Akkori időben is volt sejtelem. Sárika azt álmodta, hogy fehér galamb repült a vállára. * Bizony kérőt várhatsz jó leányom. Mondta az anya. Ahhoz kell készülnünk, rgy kicsit szét kell nézni, nincs e valami rendetlenség a háznál. Lágy kenyerünk is legyen, sütni kell az éjjel. Szerencsére, hogy bemeszeltünk tegnap, — mintha előre érezném magam is leányom, hogy vendég jön. Sárika hátra köté szép fején a pipi-piros kendőt, hogy a liszt be ne lepje, mert az ő tennivalója volt a nyolcz vagy tiz kenyérre való szitálás. Maga elé köté fehér kötényét, mely saját fonásából készült, — bár Rimaszombaton fehérítették ; —sietett aztán az úgynevezett kamrába, (éléstárba) mellé állt a nagy sütőteknőnek s dalolgatva szitálta a saját földjükön termett, saját malmukban őröltetett lisztet. Puha kenyérre kedves vendéget várni, átalános szokás volt. Meg is jött a vendég. Nemzetes Kotondi Máté ur ott sétált a széles folyosón pipálgatva, le-le kiáltva Péter mindeneshez, ki ott fűrészelte a tűzi fát. Egyszerre csak áll egy négyes fogat a kapuban. Péter fiam, siess kaput tárni, biz ott vendég jön. Jött bizony, Kútgémi a fiával. — Anyjok 1 — Beszólt rétesnyujtó nejének az öreg ur, — aligha leánynéző nem jön. — Hát ha jön, itt lesz. — Hol a leányunk ? — Dologban, a kamrában. — Jól van a------Isten hozta kedves barátom ! Ej be váratlan szerencse. — Bemutatom a fiamat kedves barátom, elvégezte a tanulmányait, hazaza jött és embert akarunk belőle teremteni! (Megházasitjuk, la!) — Isten hozta Kari öcsém, derék egy szál ember nőtt belőle igazán ! No hát hiszen van ára Kecskemét városában annyi derék leány, hogy a ki ide házasodni jön, csakhamar kiszemelhet magának egy jó nőt. — J Nem messze akarok menni keresni ! Felelt Kari urfi, (mert az atyuskája oldalba taszitá, hogy hát „szóljon már ő is."') — Minden szándékunk csak a barátom uram tisztelt úri házához van. Mondta a szobába érve Kútgémi atyus nagy komolyan. — — Bizony mi a köpönyegünket se tesszük le addig, mig jó szót nem kapunk. Ugy-e fiam. — Ámde csak előbb szemébe néz a leányunknak Kari öcsém ! Hehehe. Csak le kel! tenni bizony a köpönyegeket, tessék helyet foglalni kérem. Úgy ni ! — — Ugyan már hol hallották hírét az én kis Sárikámnak. No hisz nem éppen oly kicsiny, de csak úgy mondom. — Már azt nem mondjuk el, hogy hallottunk holott épen a képviselő testület van hivatva a tisztviselőknek tekintélyét megóvni s fenntartani. Egyebekben a közgyűlés lefolyásáról a következőkben adunk tudósítást. Elnök a közgyűlést megnyitván üdvözölte a régi és uj képviselőket s boldog uj évet kívánt valamenyi nyinek. Ezek után olvastatott Schuster Konstantin püspök ő nagyméltóságának a hozzá intézett üdvözlő iratra adott, lapunk más helyén egész terjedelemben közlött válasza, melyet a képviselő testület általános lelkesedéssel tudomásul vett s megőrzés végett irattárba helyeztetni rendelt. A pénzügyi és adófogyasztási kezelő bizottság által közösen tett javaslat alapján a közgyűlés felhatalmazta a fogyasztási adókezelőség elnökét, hogy a napi kiadásokra szükséges költségeket ő maga utalványozhassa ki a közpénztárból, kimondta azonban, hogy ezen utalványok a közpénztár által csakis a polgármester láttamozása után fizethetők ki, s hogy a polgármesternek joga van aggályosoknak található utalványoktól a Játtamozást meg is tagadni, s ez esetben az utalványok nem érvényesíthetők. Az 1885. évi gyámpénztári számadások és mérlegek jóváhagyattak. Tárgyalás alá vétetett ezek után a város folyó 1887. évi költségvetése s a bevételi czimek egészben, a kiadások pedig a XIII. fejezetig bezárólag elfogadtattak, mikor is az idő előrehaladottsága folytán a többi czimek folytatólagos tárgyalása végett a közgyűlés folyó évi január hó 23-ig elnapcItatott. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a pénzügyi bizottság jelentése alapján utasittatott a tanács, kogy a váczi kir. járásbirósági épület után járó, s a kir. kincstár által a tulajdonjog elismeréséül fizetendő évenkinti egy-egy drb cs. kir. arany behajtását eszközölje. Á városi vagyon leltáioztatásának foganatosítása a polgármesternek meghagyatott. Felhivatott továbbá a polgármester, hogy miután tudomására jutott a közgyűlésnek, miszerint a városi rendőrkapitány a Joó István-féle bűnügyben, az illető törvényszéknek azt a jelentést tette, hogy a városi rendőrök — miután fel nem szoktak eskettetni — hivatalos közegeknek nem tekinthetők : ezen jelentést hivatalból szerezze meg s a közg}ülésnek további intézkedés végett mutassa be. Mennyiben továbbá a közrendőrök tényleg fölesketve nem lennének, azokat a városházi eddigi s szabályrendeleten alapuló viszonyának fentartása mellett, eskesse fel. Dr. Bolgár Lajos városi főorvos részére személyes pótlék czimen 200 frt azon kijelentéssel szavaztatott meg, hogy az mindenkor vissza vonható, a mikor a képviselő testület azt lenne kénytelen tapasztalni, hogy a főorvos kötelességének pontosan meg nem felel. Ezek lévén az érdemlegesebb határozóiak a folytatólagos közgyűlésről jövő számunkban teendőnk említést a mikor a költségvetési bevételek és kiadásoknak is lehetőleg egész képét ismertetni fogjuk. Városi és vidéki hírek. — Diszoklevél álnyujfiKa. Dr. Argenti Döme, orvostudor, kir. tanácsos, a Ferencz József- rend lovagjának ma délelőtt fogja a városi közgyűlés által kiküldött bizottság átnyújtani a díszpolgári oklevelet. A küldöttséget Réty Ignácz polgármester hírét, de — tudjuk azt az egyet, hogy Kari fiam csak olyanképpen nevelt leánykával lehet boldog, mint barátomuramék Sárikájok. — De hát azt se tudom ám, készek-e már a menyasszonnyi vánkosok ? Nevetett a Sárika anyja. Meg aztán barátom uram, nem adok ám én a; leányommal nagyon sokat, no de éppen keveset sem. Hál’istennek ez az egy gyermekem csak elég szép örökséget kap. — Hát kérdeztük mi a hozományt kedves barátom? Ugy-e Kari fiam, nekünk jó szív és dolgos kis menyecske kell ! Azt pedig megtudtuk ám, hogy Sárika ilyen lesz, (beszélj már Karikám,) ugy-e fiam ? — Aztán azt is hallottuk, hogy .igen szép a Sárika, szólt Kari urfi, megsodorva csinos bajuszát. Szeretném is látni, hogy hát merre van ? — Menjen öcsémuram a konyhába, ott az anyjok, majd megmondja az. Bocsánatot kérek, a feleségem ilyenkor ott nem hagyja a fazekait, de ebédnél majd együtt leszünk. Gyújtsunk hát pipára, né-né ! A Kari öcsém szót fogadott, kiosont. — Hát szeretné látni biz az a kedves Sárikát. Majd talán megtetszik neki a fiam, nem rósz gyerek ez! Okosabb, tanultabb az apjánál, de azért mégis aligha gazdálkodóvá nem lesz, ahhoz van kedve. — Jól teszi, van már elég pap prókátor, legjobb megfogni az ekének szarvát s termelni a jó kenyérnek valót! Mig a két öreg ur neki eresztette a pipázást és a társalgást, Kari urfi kilépett a tolyoso pirosrasikált téglatalajára, szétnézett s felfedezte a------kamrát egy-két ajtóval odább. Sárika jól hallotta, hogy fogat jött a ház udvarára és hallotta azt is, kik jöttek. A szomszéd városban laktak Kútgémiék, hol egy keresztanyja volt Sárikának. . . . A h i r e 1 r e p ü 1 . . . Kútgémi Kari jogot tanult, szép fiatal ember is volt. Ott állt már a kamra ajtónál. Betekintett, látta a szép leányt, de vájjon ez e Sárika. Ej ha ez volna, de helyes kis lélek ! Én rá néztem, 0 rám nézett Mimiig jobban Megigézett. 1 . . , így mondja ezt a nagy költő . . .
