Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-09-04 / 36. szám
A'Z órák történetéhez. Mindnyájan tudjuk, hogy egy perez hatvan másod perezre van felosztva, de°kevesen fogják tudni, hogy a múlt század végén voltak órák, hol egy perez 75 másodperezre volt felosztva. Ezen különös órák a porosz katonatisztek szamára voltak készítve, mert a katonának ugyan annyi lépést kelle egy perezben tennie s a gyakorlatokat tökéletesen az óra után akarták szabályozni. * .-V: * A szerelem nyilvánulásgKeleten. A japáni hölgyek vi.-zont szerelmüket egy férfi iránt foguk feketére festésével adjak tudtuk A szerelem egyik legnagyobb jele az, ha szemöldöküket tépik ki; ezt a szerelmesek rendesen esküvőjük napján teszik. — Egy-két cserkesz törzsnél szokásban van a 11 éves leány gyermekeket friss szarvasbőrbe varrni, s addig kell ezt testükön hordani, mig azt a vőlegény késével föl nem hasítja. — Ezen bőrbe való varrás a test finomságát van hivatva fenntartani. * * * Hogyan utazan k. Az angol hi veri ragaszkodik rendszeres életmódjához és csak a legnagyobb szükségben tér ettől el. —- Nem ösmer valódi élvezetet. ha gyomrát angol módra ki nem elégité, vagy kénytelen megszokott kényelméről némileg lemondani. A természet iránti érdeklődés, a táj és látni valók csak másod sorban érdeklik. — A hollandi hasonló az angolhoz, cssakhogy a lakásnál igényei még nagyobbak mint emezé, s különösen a lépcső feljáratnak ellensége. A franczia valódi megvetést tanúsít a földrajzi tudomány iránt, — város, hegyek, folyók és tavak neveit össze-vissza hányja, nem tudja soha, hol tartózkodik és tulajdonképen hová megy, humora azonban megvan s különösen a vidám társaság kedvelője. Nagyon sok kényes ügybe bonyolódik, de ügyes éle által rendesen kivágja magát s a legjobban mulat mellette. Ha egy amerikai útra kél, podgyászának egyik legfőbb kelléke az iron. — Iron nélkül nem képzelhetünk amerikait. — Minden eseményről számokban fejezi ki magát. — Minden érdekli, sokat kérdez és rendesen találóan ; az adott tanácsoknak mindig ellentétét követi s örvend, hogy ebbeli ügyes ravaszsága által fölényt gyakorolt, másokkal szemben rendesen követelő. — Egyetlen gondja a reggeli, melyre igen nagy gondot fordít. — Rendesen az elutazásról kérdezősködik már, mielőtt még megérkezett volna. — Az olasz utazásai alkalmával feltűnő nyugodt, de a francziával egyetemben osztozik a természet szépségeinek osztatlan élvezetében. — Az orosz rendesen nagyobb családdal utazik és ritkán gyorsan. — Vagy nagyon jól fizet vagy nagyon is középszerűen. — A német az utazás czéljának mindég meg akar felelni és e mellett mindent meg akar látni. — Roppant türelmetlen, ki csupa ide-oda kapkodással és sok kérdezősködés által nem jut valódi élvezethez. — Gyorsan köt Ösmeretséget. — A magyar — ho gyan utazik a magyar, azt már reád bízom kedves olvasom, te fogod azt magadról legjobban megítélhetni. 1.VACZÍ RQZCQNfTÁRCZÁJA. 3zép álmokat! Az ifjú szív remény-telten dobog Jövője boldogságból alkotott. Neki ragyogva kél mindig a nap És folyton sző ábrándokat, Szép álmokat! Majd tűnnek évek, egy a más után - Ha néha tüske nő, virág nyomán Mi mégis küzdünk, bár időnk halad Hisszük, tán uj hajtás fakad. Szép álmokat ! Vihar is jő. majd meg derül Bánat közé öröm vegyül S bár az idő gyorsan halad Remélünk jót, várunk vigaszt . . . Szép álmokat! De szenvedj, vagy élj boldogul Az óra homokja lehull Ez ősi óra úgy mutat Már-már nyugodni tér a nap . . . .Szép álmokat! lía végső óránk érkezett Velünk az „Örök-szeretet“ Jó megpihenni ott alant Fölül virágos lesz a hant . . . Szép álmokat 1 Vörös .Julianna. A harmadik bukás. Szegény Szúgyinyi Istváe. ha tudná most, hogy mily epithet ont tettem én neve elé, bizori nagyon megneheztelne rétim I)e én egész őszintén sajnálom őt s valóiéin meg is énhmli hz őszinte sajnálkozást, j Nagyon kedv. s ember volt s oly szeretetreméltó , e,lvei voltuk, hogy már csak azokért is johh sorsra ! volt, méltó. S a mellett, igazi úr, igazi gavallér volt ! a szó legszorosabb értelmében. Hogy anyai örökségét ■ szép nőkre meg kártyára, költötte, azért nem is eshet komoly megrovás alá . . . hisz oly íiatal volt még akkor! . . . S azután meg ez sem ment el hiába, mert ennek árán elsajátította, azt a nagyvilági írni Nevezetes hallgató. Hallgatni arany, be- , szólni ezüst. — Ezen mondásnak talán senki ‘sem hó- I dőlt annyira mint a nagy tudós Newton Izsák. — Mint az angol alsó háznak több évig tagja, az ülések vitáiban nem vett részt. Egyetlen egyszer szólalt fel, hogy egy eltört ablak helyre állítását kérje a | teremben. -- Ezt nevezetes tényként jegyezték fel az utókornak. — Mit szólnának a mi országgyűlési máméi ukjaink hoz, kik egész éven át hallgatnak s csak a szavazás alkalmával hallatják hangjukat. * * * A „S e g i t s é g“ albumból. Gondolatok. Ha a könnyek drága könnyek' lennének, — mint költők állítják — de szépen segítene akkor az Ínség önmagán. * * * Csak az lehet helyesen s igy igazán jótékony, ki okos szóval tesz jót. * * * A ki nem bir meleg otthonnal annak hideg az egész világ. * * A kinek erős hite van, az nem lehet gyönge. * * * A legszegényebb ember is lehet jótékony ! mert ha semmije sincs is, még mindig adhat néhány résztvevő szót, a mi szintén jótétemény. (B. Büttner Lina.) Mi kádó. Városi és vidéki hírek. = Személyi liireli. Fekete Károly, a helybeli kir. süket-néma intézet érdemdús igazgatója svajezi és bajorországi körútjáról, továbbá Vörösmarty János kir. járásbiró Dr. Rácz Béla kir. al- járásbrró nejével és Mayer Sándórné a hét folyamán városunkba visszaérkeztek. — Majthényi István, kerületünk országgyűlési képviselője néhány napon keresztül városunkban időzött, mely idő alatt több tekintélyes polgártársunkat tisztelt meglátogatásával. — Bajza István, miniszteri fogalmazó, lapunk munkatársa, ki 6 heti szabadságának egy részét városunkban töltötte, Szerbiába utazott. = SelBBisztes0 EÍOíitttanfliaB, váczi megyés püspök ur ő nagyméltósága legutóbb egy újabb bizonyítékát adta emberbaráti szeretőiének az által, hogy midőn a váczi általános ipartársulattól általa beki- vánt s részére megküldött alapszabályok és az ezen társulat kebelében alakult betegségélyző egylet szabványaiból arról győződött meg, hogy a társulat a szegényekért is létezik, s hogy humánus irányban gyakorolja működését, 50 forintot adományozott az egyletnek, s biztosította az egyletet, mely folyó évi junius 29-ig hat beteg család között 175 forintnyi segélyt osztott ki, hogy továbbra is segélyezni és azon kijelentéssel, hogy városunk szegényei az ő szegényei is egyszersmind, istápolni fogja. Megyés püspökünk’ ezen emberbaráti és nagylelkű +ette önmagát dicséri. = Temetés. Folyó évi augusztus hó 29-én ment végbe a közönségnek rég nem tapasztalt, osztatlan részvéte mellett Vörös Ivárolyné szül. Fábián dort, finom társalgást s elegancziát úgy annyira, hogy azok a másod-harmadrendű falusi urak (akikben ugyan kevés a hiúság) nem győzték őt bámulni, csodálni, s boldogok voltak, hja néha napján meglátogatta őket. Szónoki tehetsége pedig vetekedett Ugrón Gáboréval s erre aztán ő is nagyon büszke volt. Községi gyűlések alkalmával mindig ő vitte a főszerepet s midőn egy alkalommal a jegyzői fizetés fölemelésének' szükségességét fejtegeti vala, a jegyző (Vlaj- csák Vladimír, ki tót neve daczára nagy hazafi) oly lelkesedésbe jött, hogy többeknek élén felajánlta neki a képviselő-jelöltséget. (Persze, hogy függetlenségi programmal.) S ezzel vette magára Szúgyinyi István a szerencsétlenségek köpenyegét, melyet aztán nem is vetett le többé. Köztudomású dolog, hogy ily hazafias vállalat nagyon sokba kerül. Szúgyinyi István apai örökségét s igy mindenét ráköltötte és mégis — megbukott. Kétszeresen bukott meg szegény. Más ember talán fegyvert ragad és elpusztítja magát, — Szúgyinyi István ezt nem tette, az ő elvei ezt meg nem engednék. Aztán meg ha el is veszett minden, de a legdrágább kincse megmaradt! . . . Hisz otthon van az a kis aranyos feleség, aki eped ve vár ja őt — hosszas távol léte után szerető keblére . . . Aki minden nap levelet ir neki, sovárgó, epedő levelet, melynek minden sorából az a végtelen szerelem sugárzik", mely oly boldoggá teszi a férjet . . . S oly édesen, oly kedves hízelgéssel hívogatja őt, hogy a csalódások kiríja, keserve ellen az ő szerető szivénél keressen vigasztalást . . : S ő ezt a kedves teremtést itt hagyhatná nyomorban, szenvedések között? . . . Ezt egy Szúgyinyi nem teheti meg. Nem is tette meg. Hisz’ most egy uj élet nyílik meg előtte, melyben saját keze munkájával kell majd egy szerető család eltartásáról gondoskodni . . . S mily édes lesz az, majd ha a munkától, gondoktól testileg, lelkileg elfáradva haza megy a kis család körébe, a csendes, kedélyes otthonba s ott aztán a szerető feleség forró csókjai oszlatják el homlokáról a gondokozta fel legeket. Haza . . . haza, . . . ez az egyedüli vágy tolié Lillának, Vörös Károly helybeli köztiszteletben álló református lelkész korán elhunyt nejének temetése. — A szertartást a halottas háznál Szánthó János kosdi tiszteletes kezdte meg a szokásos imával, mel y a helybeli dalárdának alkalmi énekével ért véget. Erre a koporsót a templomba vitték, hol néhány zsoltár eléneklése, úgy a dalárdának ismételt éneke után Váry Sándor "tótfalusi lelkész lépett a szószékre, ki a nők hivatását és a boldogultnak erényeit ecsetelte, valóságos őrangyalhoz hasonlítván őt. Ezen kenetteljes beszéd után a beláthajdan menet a temetőbe vonult, hol Föld váry László váczhartyáni lelkész tartotta a búcsú beszédet oly megható hangon, hogy a jelenvoltaknak könyet csalt a szemébe. Erre még a dalárda énekelt egy alkalmi dalt, mire a halottat átadták az anyaföldnek. A koporsóra következő feliratú koszorúk voltak helyezve: „Boldogságomnak“ — a bánatos férj. — „Kedves, jó Édes anyánknak“ — Lilla, Károly, Iván és Ervinka — „Vásárhelyi Szeretteid.“ — „Tisztelete jeléül“ — a váczi ref. egyház. — „Sírva megyünk utánnad a koporsóba“ — szerető szüleid. — „Szeretetek és tiszteletük jeléül“ — rokonaid és ismerőseid. — Továbbá nagyszámú természetes virágkoszorú szalag nélkül. Nyugodjék békében! = Táncícstély. A helybeli lőegylet Mária nevenapján, f. hó 11-én, az egyleti pénztár javára, saját helyiségében, díj lövészetet és zártközű táncz- estélyt rendez. Belépő-dijak: Lőegyleti tagoknak személyjegy 80 kr., családjegy 2 személyre 1 frt 50 kr. több személyre 2 frt, nem tagoknak személyenként 1 frt. A dijlövészet szeptember 11 én délutáni 2 órától esti 6 óráig, másnap pedig reggeli 9 órától esti 5 óráig lesz megtartva. Fülű tűzetések köszönettel fogadtatnak. — A tánczestély kezdete esti 8 órakor. = Önmagát ííiekéretett.Gyurcsánszky J. volt nőtincsi nyug. plébános, a váczi püspökség utján 100 frtot jutatott Balás F. rétsági főszolgabíróhoz, a Nőtincsen múlt hó 9-én volt tűz alkalmával károsultak között leendő kiosztás végett. A kár nem felette nagy, s e derék pap mégis sietett nemes adományával a szükolködők nélkülözéseit enyhíteni. E nemes pap volt, ki csak pár évvel ezelőtt 2000 forintnyi költséggel iskolát építtetett Nőtincsnek, hogy abban a kisdedek Istenüket imádni, hazájukat, édes magyar hazájukat szeretni tanulják. E derék pap volt az, ki plébános korában szent kötelességének tartotta a szenvedőkön és szükölködőkön segíteni, akitől a kérő üres kézzel soha sem távozott. Legyen jutalma ezen nemességéért a község lakosainak örök hálája és sze- retete, a vidék elismerése s az Isten bő áldása. Vajha jómódú papjaink követnék példáját! = Szent beszéd. Az idei Mária névnapi búcsú alkalmával, f. hó 9-én a magyar szent beszédet dr. Kanyurszky György egyetemi tanár fogja tartani a hét-kápolnánál, melyre olvasóink figyelmét előre is felhívjuk. = A helyben állomásozó m. kir. 6-ik honvéd-huszár ezred II. osztályához ma f. hó 4-én vonul be a legénység a szabadságolt állományból. A századok kiegészítése után, az ezred-törzs, a ILik osztály törzs és a 3-ik és 4-dik század folyó hó 5-én Vácz-Kis Hartyánba vonul ki, a hol elszállásoltatik és f. hó 13-ig század és osztály gyakorlatot végez. F. hó 13-án az ezred I. osztály törzse és 1-ső s el egész valóját. Elfeledett mindent . . . mindent . . . s gondolatai már otthon révedeztek. Képzeletében már játszadozott a kedves nő aranyos fürteivel . . . s körülöttük azok a kedves gyerkmekek : a kis Fanny meg a kis Anna, akik minden áron apának ölébe akarnak jutni, hogy ők is kivegyék a jussokat az ölelésből ... Istenem! ennyi boldogság! Szúgyinyi repülni szerett volna, de mivel ez nem volt hatalmában, hát bérkocsit fogadott. Egy felsővidéki bérkocsi tudvalevőleleg sokkal lassabban halad az emberi gondolatnál, sőt a tapasztaltak tanúsága szerint gyakorta megesik a dolog, hogy egyáltalán nem is halad. Az elcsigázott, kimerült lovak megállnak az út közepén s nincs még a fővárosban se olyan bérkocsis, aki elindítaná őket, addig mig ők ki nem pihenik magukat. Ez történt Szúgyinyi Istvánnal isj. Szerencséjére azonban már nem volt messze az óhajtva várt otthontól. Ott hagyta tehát a kocsit s gyalog folytatta az utat. Szive hevesen dobogott, midőn meglátta azt a kedves lakot, hol annyi boldogság várakozik reája. Amint közelebb ért háza tájékához, füleit a zongora vidám hangjai ütik meg. Megáll, hallgatódzik s egy szerelmi kettős végakkordjai huilámzanak feléje a csendes szellő szárnyain . . . Lázas sietséggel lép az udvarra, s ott látja, hogy a kocsis útra készülődik. — Ki akar elutazni, — kérdi elfojtott hangon. A nagyságos asszony Franzensbadba megy fürdőzni, — válaszol a kocsis. — Még pedig a kántor úrral — tévé hozzá felvilágosításnak okáért! Nem érti a dolgot . . . Kétségbeejtő sejtelem fogamzik meg elméjében . . . Ha talán 6 is . . . de nem meri folytatni. Oda áll saját házának ablaka alá, hogy bizonyságot szerezzen magának . . . . . . S a szerelmi kettős ép akkor végződik egy csattanós csókban ... s az az aranyos fürtű nő a községi kántor ölelő karjaiba dől. Szúgyinyi István szivéhez kap, őrült gyorsaság gal kezd forogni körülötte minden, eszméletét elveszti és — lebukik a földre . . . . . . S akinek életkedvét a sors semmiféle csapása nem bírta elvenni, ez a harmadik bukás elvette. Szegény Szúgyinyi István . . . Fi pú.
