Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-09 / 19. szám
{általános ipartársulat, Zemanovics József 10 irtot; 'Korpás Márton 7 frtot. Bencze György, Cserny József, Fajcsik Mihály, ■ ' Fekete Károly, Filimek Endre, Fi 1 ó Pál, dr. Frey- ! í" finger Lajos, György Mihály, özv. Í1 áj assy Jánosné, ! : Huber József, Intzédy Soma, irgalmasok rendháza, ! /! Kemény Gusztáv, Leitner Sándor, Meiszner Nándor, | i; .Millmann Géza, N. N., N. N., Panek Ödön, kegyes- j ;rendi házfőnök, Pauer Imre, Schmidt Ferencz, Tragor ] Ernő, Tragor János, Tragor Károly, Tragor Mariska, jVelzer János, Windisch Ferencz 5 frtot. Bartoss Lajos, dr. Csányi János, Fölsinger Jó- ■ zsef, Haidfeld Gyula, Krenedics Ferencz, Kunst Már- o; ton, Monspart József, Merlin Zsigmond, Peskó Me- .dárd, Pécs Sándor, dr. Rákossy Béla, Trümmer István, özv. Ulrich Károlyné, Vadkerty Mihály, vácz- 1 vidéki népbank, Velzer Kálmán, Weiszbart János, i I ífj. Windisch Ferencz 3 frtot. Balázs Imre, Bayer Bernátné, özv. Csiszinszky B I Lajosné, Demeter Sándor, Gyürky Károlyné. Haid- j féld Alajos, Hollmann József, dr. Kiss József, Kompolt Ferencz és neje, Laszka Nándor, Neuser Fe- j rencz, Ni ki tits Sándor, Pentz Ferencz, Özv. Pentz Ferenczné, Pécs Ferencz, özv. Polák Jánosné, Racsek I János, Roller Armin, Spissák Gyula, dr. Szeitl Szer vácz, Uhlig Edéné, Ulrich Géza, ifj. Varázséji Gusztáv, Vida Vilmos, Vilcsek István, Vörös Mátyás, Wicha Athanáz. Zatocsil Antal 2 frtot; legifj. Kor- | pás Pál 1 frt 85 krt; Docskál Venczel 1 frt 50 krt* Adamcsek Béla, Almási János, Banyák András, Banyák Ferencz, Biringer János, Bősz Emil, Bunder József, Csekó Pál, id. Duray János, Demeczky Anna, Docskál Lajos, Emerich Lajos, Fiiser Gyula, Gutt- mann István, Győry Károlyné, Haidfeld Lajos, Hufnagel Imre, Jakabfy Károlyné, Jedlicska József, Ka lencsik István, Kalmár Endre, ifj. Korpás István, köz. Korpás Pál, Krakker Géza, Krenedics Géza, özv. Krenedics Rezsőné, dr. Krno Péter, Krezsák József, Leksza Emma, Lencsó Sándor, Mátay Gyula, Nell András, Ottó József, Pertik Gyula, Preszli Gyula, Prettenhoffer Ignáczné, dr. Pruzsinszky József, Racsek Endre, Regele Károly, Remes József, Ringauf Ottó, Ruby Miroszlav, özv. Ruff Mihályné, Simoni- desz Károly, Scherer István, Schneider György, Stefan Ferencz, Streiter József, Szikora János, Szőke József, Tariczky Ferencz, Terpitz Károly, Udvardy Mihályné, Ursziny Arnold, Vadkerty Lajos, Varsányi Szilveszter, Zomborka Ferencz, Zsidek Ignácz, sz. ferenezrendi kolostor, Karcsú A. Arzén ezen rendház főnöke 1 frtot. Bakk Domonkos, Brunner János, Csinosára . Györgyné, Fleischmann Ede, Fridrich Alajos, Forgó Antal, Horváth Ágnes, Sz. Korpás Pál, Korpás János, öregebb Lázár István, Lenhardt Ignácz, özv. Lencsó Mihályné, Moskó Pál, Néder József, Néder Károly, Néder Károlyné, Olaj Ferencz, Orszáczky József, Patta Gáspár, Prakker Ferenczné, Rada Elek, Rasovszky Márton, Stibrik Kálmán, özv. Stierba Jó- zsefné, Szalay Endre, Szuhovszky János, Túry Pál, Váczy József 50 krt. Bajza János, Maloviczky Mihály, Maricsek Ala- josné, N. N., Papp Lőrincz, ör. Pajor Márton, Rózsa Mihály, Széli József, Zapletál István 40 krt; - Borbély Jánosné, Gáspár András, özv. Nagy Ferenczné, 30 krt;— özv. Brunnerné, Lenhardt Mária, Mikuska János, Stiri Mihály, Strecskó János, Strecskó József 20 krt; — Schaub János 15 krt; N. N. és N. N. 10 krt. — Összesen 5850 frt 40 kr. Ehhez az iskolaszék részére a város által fizetett évi összegekből évek során fenmaradt, több-kevesebb járandóságot, mely összesen 4161 frt 92 krt tesz, hozzászámítva, az iskola fedezésére az iskolaszék rendelkezésére áll 10012 frt 32 kr. — Ezeken kívül Payerl Károly a kályhák alá i szükséges köveket, Cserny' József az alapkőbe elhelyezendő okmány és iratok számára szükséges rézdobozt ajándékozták. Záradékul megjegyezzük itt, hogy ezen adakozás, mely oly szent ügyet mozdít elő, csak becstileazon kőszobrokat, melyek még néhai Báthory váczi püspök alatt kerültek Váczra s a püspöki kertet díszítették s a gyűjteményeken felbuzdulva elhatározta, hogy székvárosában egy könyvtár számára fényes palotát emel s szándékát csakugyan meg is való- sjtoí&K PeitléT jelen volt a villa Borghese-ben tartott nagyszerű csapat szemlénél is. Az olasz király Victor Emmánuel akkor még Flórenczben székelt, s csak 1871. jun. 2-án vonulhatott be Rómába. Itt történt, hogy Peitlert egy fiatal ember magyar nyelven szó- litá meg: gr. Apponyi volt, a ki felkérte a püspököt, hogy lépne be azon villába, a melyre jobbjával mutatott, ez a nyaraló — úgy mond — övék s ők már hét év óta tartózkodnak benne. Pompás tó partjára volt építve ezen villa s meglepő látványt nyújtott gyönyörű gloriettejével, hol ez alkalommal éppen «egy előkelő társaság mulatott mindenféle nemzetbeliekből összeválogatva, különféle szinti és sajátszerü eredeti szabású öltözetben : érsekek, püspökök, magas rangú diplomaták, kik zeneki- ,séret mellett a legszabatosabban előadott operák énekében gyönyörködtek. 0it, 10t* szinte YíiciQcin kívül volt órÖrncoGríj xnit nagy mértékben fokozott azon körülmény, hogy tél- viz'idején a kert a legfelségesebb virágzásban, nemcsak zöldéit minden, mint nálunk májusban, hanem a eziprusok, a ezédrus- és pálmafák a magnóliák és olajfák, de sőt a famagasságnyira felnyúló ka Is tusok ég különféle bokrok oly neme pompázott, a melyet Peitler otthon az üvegházakban is hasztalan keresett volna. A gye)) mindenütt a leggondosabban ápolva s :i legritkább virágok szabadon nyíltak, így a carrte- liák és mások. téré, sőt diszére válik e nemes város közönségének ; j mert azt bizonyítja ezzel, hogy a nevelés és oktatás oly nagy horderejű ügyét, habár áldozattal is, de édes örömest mozdítja elő, s tehetsége szerint lendít azon, midőn erre alkalom mutatkozik. Jutalmazza meg a mennyei Atya ezen jótevők szívességét legbőségesebb áldásaival ! Karcsú A. Arzén, a sz. ferenezrendi kolostor főnöke. Az iskola alapkövébe letett okmány. „A teljes szent Háromságnak, az Algának, Fiúnak és ! Szentlélek Istennek nevében. Istenben boldogult püspöke a váczi egyházmegyének, Peitler Antal József, miután a vácz-városi róm. kath. iskolák növendékeinek száma az ezeret meghaladta és a három fennálló iskola épület befogadásukra elégtelennek bizonyult, a róm. kath. iskolaszéknek 1882-ben 31-ilc szám alatt kelt folyamodványára a helybeli főtisztelendő székeskáptalan- ! nak és Magjmrország herczegprimásának, valamint a j magas vallás és közoktatásügyi minisztériumnak j beleegyezését kikérvén, 1882-ik évben deczember hó j 12 én 3794-ik szám alatt kiállított adomány levelé- | vei a szent Miklósról nevezett használaton kivül állott templomot a váczi római katkolikus hitközségnek iskolai ezéiokra átengedte. — Ennek folytán az iskolaszék az átengedett templomnak helyén építendő iskola költségeinek fedezésére egyrészt évi jövedelmeiből megtakarított készpénzét 4101 frt 92 krban ajánlotta fel, másrészt pedig a vácz-városi római katholikus polgárok adakozási készségét hatá- rován igénybe venni 2850 frt 40 krezárt gyűjtött. — Ezen kettős összegből azonban a felépítendő iskola költsége ki nem kerülvén, az építkezést csak is azon szerencsés és méltán az isteni gondviselésnek tulajdonítható körülmény tette lehetővé, hogy boldogult emlékű Virter Bertalan novii választott püspök és váczi székesegyházi éneklő kanonok még életében 10000 frtnyi tőkét tett le a váczi egyházmegyénél alapítványul a római katholikus elemi iskolák mel- I lett felállítandó magasabb női iskolára és hogy az egyházmegye ezen alapítvány életbe léptethetésének czéljából 3000 frtot bocsátott az iskolaszék rendelkezésére azon kikötéssel, hogy a Virter — alapítványból fentartandó két felsőbb női iskola számára az uj iskola épületében hely engedtessék. — Ezen három összeghez előlegezvén az iskolaszék a római katatholikus temetők pénzéből a még szükséges ősz szeget Endl és Hónusz építő czéggel egy nyolez tanteremből álló emeletes iskolaház építése végett 11100 oszt. magy. értékű forintban szerződést kötött építési anyagul felajánlván a régi templom falait. Ezen díszes iskola ház épült az úrnak 1886-ik esztendejében, midőn szentegyházunkat O szentsége XlII-ik Leo római pápa kormányozta, édes hazánkban O Felsége I-ső Ferencz József uralkodott, váczi egyházmegyénk kormányát széküresedés alatt O méltósága Neszveda István phyloméliai felszentelt püspök nagyprépost és káptalani helynök vezette, alapköve pedig letétetett alólirott napon a fentisztelt káptalani helynök O méltósága egyházi áldása, a méltóságos és főtisztelendő székeskáptalannak, Vácz- város elöljáróságának, különféle intézet képviselőinek, nagy közönségnek és a római katholikus iskolaszék tagjainak résztvevése mellett. Lakot emelünk városunk leánykái részére, de az ég Ura tegye gyümölcsözővé a tanítást benne. — Isten kegyelme, az úr Jézus békéje, a szent lélek ereje, Szűz Mária és a Szentek esedezése legyen e ház zsenge lakóival örökké. A jelen okmányt kiállítottuk a váczi római katholikus iskolaszék pecsétjével elláttuk és névaláírásunkkal hitelesítettük. — Váczon, az úrnak ezer-nyolezszáz-nyolezvan-hatodik évében pünkösdhava kilenczedikén. — Csávolszky József kanonok, Miután Peitler magának mindent megmagyaráz tatott, feltette magában, hogy a váczi püspöki kertet is hasonló gonddal és figyelemmel fogja ápoltatni s a honnan előde a váczi közönséget kirekesztette, ő mindenkit örömmel bebocsát s ha ide idegenek tértek be, azokkal örömest társalkodott. Rómában az eső ezen egész deczemberi hónapban szakadatlanul esett a mint azt Secchi atya, ezen világhírű időjós csakugyan megjövendölte s a szilaj Tiberis nem egy helyen lépett ki medréből. A magyar püspöki kar, ezek közt Peitler is tisztelegni volt Haynald érsek vezetése alatt A n toli e 1 1 i de Luca s több más bibornoknál. Szállva Jekelfalussyval, a székesfehérvári püspökkel volt együtt, s közönségesen este felhatkor étkeztek az angol, irlandi és amerikai püspökökkel együtt egy étteremben. Ez időtájban fordult meg Erzsébet magyar királynő is Rómában s b. Visconti kalauzolása mellett kasonlóképen nagy figyelemmel szemlélte meg az örök város mű kincseit, decz. 22-ikén pedig a magyar főpapok hódolatát fogadta, az u. n. velenczei palota egyik rendkívül fényes és a kábító illatárral eltöltött termében, a hova estélyre is meghívást kaptak. A diplomacziai vendégeket nem számítva a monarchiából valami ötven főpap jelent meg ekkor. Ö felsége a királyné mindenkihez intézett néhány szót s a magyar püspökökhöz kizárólagosan csak magyarul beszélt, egyedül F ogarassi M i h á 1 y erdélyi püspök merészelt a királynénak németül válaszolni, de a bájos fejedelemasszony igen ildomosán átvitte a beszéd tárgyát magyarra, s midőn termeibe visszafőtanfelügyelő, iskolaszéki egyh. elnök. Siposs István iskolaszéki világi elnök. l)r. Csányi János iskolaszéki jegyző.“ Városi közgyűlés. Vácz, 1886. május 2. Városi képviselő testületünk múlt vasárnap (május 2-án) közgyűlést tartott. Olyan közgyűlés volt ez, melyről ha nem tudtuk volna hogy városi képviselők benne a szerepelek, s hogy városházi tanácsteremben tartatik : valami börzén képzelte volna magát az ember, a hol nem hallani más jelszót, mint azt, hogy pénz, pénz és ismét pénz ! A tárgysorozat is már előre gyanittatta ezt, s úgy látszik, hogy városi képviselőink is csak azért gyülekeztek össze oly vontatva, mert éltek a gyanúperrel, hogy hát ismét valami pénzt lesznek kénytelenek megszavazni egyik vagy másik czélra, a mitől a hátuk rendesen borsózik, mert könnyű ám valamit megszavazni, de keserű szokott lenni annak betartása : keserű lapdács ám az a iizetés ! És a mitől tartottak be is következett. De már nem volt ki út. — Voltak ugyan még ekkor is némelyek a kik, midőn arról értesültek, hogy mikor |az elnök a közgyűlést megnyitotta, s látta volna, hogy sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a megjelentek és sajnálkozását fejezte ki a nagy közöny fölött, melyet a képviselők zömének távol maradásában látott, azt sugdosták egymásnak : inkább száradt volna rajtunk a közöny száraz hidege, mintsem ide jöttünk, mert nagyon forró napunk lesz. Talán igazuk volt. De ezt nem vitatjuk. Annyit azonban merünk koczkáztatni, hogy ha már valaki városi képviselőnek akar maradni és kötelességeit önérzetesen akarja betölteni, hát nem szabad annak még a forró kásától sem félnie. Legyen mindenkor ember a gáton és töltse be helyét. — Hanem térjünk a napi rendre. Elnök a gyűlést megnyitván, őszinte sajnálattal jelezte, hogy nem érti, minek tulajdonítsa azt a nagy közönyt, hogy oly kevesen jelentek meg a közgyűlésre, holott a tárgysorozat fontossága látogatottabb közgyűlést is megérdemelt volna. (A közgyűlés megnyitása után a gyűlés terme majdnem egészen megtelt. Valószínűleg a távollevők értesültek az elnöki dorgatoriumról és siettek hibájukat helyre hozni. Szerk.) A közgyűlés megnyitása után fel lett olvasva a folyó évi első negyedre vonatkozó pénztár vizsgálati jegyzőkönyv, melyet a közgyűlés, miután a pénztárak állása rendben levőnek jeleztetett — tudomásul vett. A városi kövezés irányának és mérvének megállapítására vonatkozó polgármesteri előterjesztés alapján felhatalmazást nyert a tanács, hogy a kövezés tekintetében a legszükségesebb intézkedéseket a pénzügyi és gazdasági bizottságokkal egyetértőleg megtehesse; utasittatott azonban hogy jövőre nézve részletes tervet mutasson be a közgyűlésnek. Nem nagy kedve volt a képviselő testületnek azt hallania, hogy a belügyminisztérium a városi 1885. évi III. évnegyedi toloncz számadásokat, azért, mert elkésetten lettek oda felterjesztve, nem érvényesítette ; hanem hát felhívta a városi polgármestert, hogy nyomozza ki azon rendőrtisztviselőt a ki a késedelemnek oka volt, s az 58 frt 36 krnyi költségeket ezen tisztviselőn, esetleg fizetésének azonnali visz- szatartásával hajtsa be. Ép úgy határozott a közgyűlés Havas Mária szegényházi ápolt ügyében, mely ügyben a m. kir. belügyminisztérium a várost, Budapest fővárosa részére fizetendő 556 frt 60 krban marasztalta el, ugyan csak valamelyik városi tisztviselő mulasztása miatt, a ki maga idején nem intézkedett nevezett ápoltnak haza szállítása iránt; miért is megint csak a polgármester utasittatott, hogy a mulasztó közeget — megint rendőrségünkből — nyomozza ki, s további elhatározás végett a közgyűlésnek jelentse be. — vonult a magyar püspöki karnak kitörő lelkes éljenzése követte. A római főrangú világ a mi királynénkat fölötte kitüntető módon fogadta mindenütt, s a nép bár merre járt mindenfelé azt susogta ime a szép királyné s mikor a tiszteletére rendezett nagyszerű róka vadászatra sógorával, a nápolyi királylyal ki- kocsizott, kíséretében ott voltak gróf Traun né és gróf A p p o n y i n é. A mi királynénknak a nővére a nápolyi királyné nem volt Rómában akkor; ugyanis azon időtájban született leánykája s Rómában komolyan beszélték, hogy az esztergomi prímás Simor fogja megkeresztelni s emlékül a bibornoki kalapot kapja ; azonban ez mint tudjuk csak később érkezett meg Esztergomba. Karácsony ünnepén a szent Péter templomában különös okoknál fogva nem tartottak éjféli misét, az ünnep első napján azonban maga misézett a pápa. Peitler mintegy hat hetet töltött Rómában, s kedves emlékeket hagyva maga után 1870. jan. 23-án a harangok zúgása között a vácziak nagy örömére érkezett haza. A pápa Peitlert 1884. jun. 19-én midőn püspöksége negyed százados ünnepét tartotta „pápai trón- állónak“ s „római grófnak“ nevezte ki. Fiiiíliira Imre.
