Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-18 / 16. szám
egyesület mielőbbi megalakulását szóval és tettel, elősegitse. Mi hiszszük, s reméljük, hogy hitünkben nem fogunk csalatkozni! Úgy legyen ! IVsíiiieg.vo cviiegjcdcs iiö*g'ty calívse f hó 12. d. e. kezdődött S z a p á r y István gr. elnöklete alatt. Mindenek előtt fölolvastatott az alispáni jelentés, mely semmi különös jelenséget nem mutat föl a lefolyt évnegyedről. Az alispáni jelentés után következett a közgyűlés legnevezetesebb mozzanata . Káról y i Sándor gr. indítványa a vidéki hitelszövetkezetek és egy központi megyei pénzintézet létesítése tárgyában. Az ülés több csekélyebb jelentőségű tárgy elintézése után 1 órakor ért véget. A második napon a verseczi magyar nyelvterjesztő egyesület részére 50 írt szavaztatott meg, a magyar- országi tanítók árvaházára 100 frt. Az éves cselédek fölmondási és szegődési idejének megállapítására vonatkozó megyei szabályrendelet csekély módosítással véglegesen megáilapittatott. — A járási lóavató bizottságok megalakittattak. — A Marczibányi Imre- fele alapítvány kamata (420 frt) ez évben az alispán ajánlatára Jnsth Istvánnak adatik ki. — Több ke- vésbbé fontos tárgy elintézése után a közgyűlés 1 órakor véget ért. A harmadik napon több érdekes tárgy fordult elő. így városunk polgármesterének jelentése az épitendő állandó színház tárgyában. Mindnyájan tudjuk, hogy a múlt évi novemberben a város két áldozatkész polgára: Piufsich Lajos és B e n k á r Diénes együttesen 10,000 frtot ajánlottak föl az épitendő állandó színházra, azzal a föltétellel, hogy ez alaptőkéhez a közönség, a testületek és a város még 10.000 forinttal járuljanak, továbbá, hogy a színház, mint városi épület, 20,000 frt értékben ez alaptőkéből fölépittessék, s a város tulajdonát képezze; a színház várható jövedelme csakis e 20.000 frt alaptőke visszafizetésére fordittassék; a visszafizetésig a 20.000 frt után kamat ne fizettesék. Az eszme tetszett a közönségnek s nehány hét alatt a polgárság körében 8000 frt Íratott alá. A városi közgyűlés is lelkesen fogadta az eszmét s egyhangúlag szavazott meg reá 3000 frtot. E városi közgyűlési határozat ellen most fellebbezést nyújtott be mintegy harmincz városi polgár, a kiknek élén N e s z- v e d a István nagyprépost áll, azzal okolván meg a fölebbezést. hogy ez áldozatot a város vagyoni viszonyai nem engedik meg, erre a városnak szüksége nincs s hogy sokkal sürgősebb befektetések hiányoznak. A polgármester jelentéséből kitűnvén, hogy városunk a fölajánlott 3000 frt viszonzása gyanánt egy 21.000 írtba kerülő épületnek lesz tulajdonosává és vele semmi terhet el nem vállal s hogy e 3000 frt két évre lesz fölosztva, úgy, hogy e részben a pótadó alig egy száztólit fog e két év alatt emelkedni, mindezeknél fogva a megyei közgyűlés elfogadta a városi közgyűlésnek határozatát. Ezután U j pest községnek a fővároshoz való csatolása iránt több újpesti polgár által a belügyminiszterhez intézett kérvénye s a szolgabirónak erre vonatkozó jelentése jött szóba. A belügyminiszter a kérvényt a megyéhez küldte, hogy kérdezze ki Újpest képviselőtestületét I ez iránt. A márczius 11-én egybehívott újpesti képviselőtestület 28 szavazattal 11 ellenében elvetette Újpestnek a fővároshoz csatolása iránti javaslatot. A megye közgyűlése Újpestnek a fővároshoz való csatolását szintén nem pártolja és ily értelemben terjeszti föl az iratokat a belügyminisztériumhoz. A negyedik nappal, 314 ügydarab letár-gyalása után, a közgyűlés véget ért. Ezen ülésen elfogadtattak a községek költségvetései és számadásai. A költségvetéseknél a községi adók az állami adónak 0—40 százaléka között ingadoznak. Az állandó választmány által előkészített tárgyak szintén elintézést nyertek. Végül S z a p á r y István gr. főispán kinevezte A 1 m á s y Károly közig, gyakornokot aljegyzővé és Simon István tápió-szelei oki. állatorvost megyei állatorvossá. A nőkről s a nőknek. Az asszony sohasem biztosabb arról, hogy szive van, mint midőn azt már elvesztette. * * * Hány férfiút boldogíthatna valódi szerelem, ha elég szeretetreméltó lenne hozzá ! * * * Hány nő volna szeretetreméltó, ha szerelem boldogítaná ! * * * Csak egy boldogság van, a mi állandó : a kötelesség. Csak egy valódi vigasz : a munka. És csak egy igazi élvezet: a szép élvezete. * * * Ha előttünk van a boldogság, akkor olyan óriásnak látszik, hogy egész a menyországig ér s alig képes beférni kis ajtónkon. Ha nálunk van, akkor már annyira le kell hajolnia, hogy gyakran valóságos törpének tűnik föl. * * Mennél jobban szereti az asszony a férjét, annál hamarább leszoktatja hibáiról. Mennél jobban szereti a férj a feleségét, annál több hibát fog elsajátítani tőle.. * :V- * Minden hűtlen asszony örök hűséget követel a kedvesétől. * * * Kétféle nőhöz nem lehet hozzányúlni : a legtisztábbhoz s a legszennyesebbhez. * * * Egy szép nőnek nehezebb faladat ízlésesen öltözködni, mint bájosnak lenni. * :l*. * A nőt még az a szerelem is boldoggá teszi, melyet nem viszonoznak. * * * Piros női ajkak és barna férfi bajuszkák a legjobb tőszomszédok a világon. * * * Igaz, hogy a szerelemnek csak egy tavasza van ; de ennek a tavasznak rendesen sok a fecskéje. * * * Még a gyűlölet sem egyébb a nőknél, mint a szerelem fájának egy fattyú hajtása. * * * Mikor az asszonyok ördögök, akkor a férfiak nem bántják karmaikat; de ha angyalok, akkor nincs süigósebb teendőjük, minthogy szárnyaikat elnyirják. * * * A közönséges szellem követi a divatot; a hiú túlozza ; de a jóizlésü érvényre emeli. * * * A rút nő fényes toilleteben olyan, mint egy értéktelen kép drága foglalatban. * * * A boldog szerelmesnek nem elég egy szív. Kettőben kell laknia. * * * Asszony vesztette el a paradicsomot. Asszony adja is vissza. * * * A bakfiseb, mikor virágnyelven akar beszélni, olyan, mint a gyermek, mikor dadogni kezd. * * * A hallgatag természetes ellensége a csacsogónak. * * * Régi sértést megbocsátani csaknem annyi, mint újra felhatalmazni. * * * A fondorkodás tág kertjében mindent ápolni kell. Még az együgyiiek hiúságát is. Városi ás vidéki hírek. _ = A nagy-heti szertartások. A róm. kath. székesegyházban a nagyhéti isteni tiszteleteket Nesz veda István fölszentelt püspök fogja tartani. Nagy szerdán d. u. 3 órakor lamentáczió, fél 5 órakor miserere. Nagy csütörtökön reggel fél 9 órakor zenés mise, alatta áldozás és olaj szentelés, annak végén a szentségnek átvitele az oldal sekrestyébe, azután következik lábmosás és utoljára az oltárok szétbontása; délután 3 -cm.hói' lamentáczió, fél 5 órakor miserere. Nagy pénteken fél 9 órakor reggel gyászszertartás passióval, a szentségnek az Ur sírjába való kitétele és ezután B a- 1 á s Lajos püspök irodai iktató magyar szent beszédet fog tartani ; délután 2 órakor a Kálvária hegyén Kubinyi Endre (magyar), Schmid János kar-káplánok (német) szent beszédet fognak tartani, melyek végeztével körmenet tartatik a s z e n t Pere n c z - r e n-d i e k templomába, hol ismét szent beszéd tartatik; délután 3 órakor a székesegyházban lamentáczió, fél 5 órakor miserere, este 6 órakor a szentség betétele. Nagy szombaton reggel 8 órakor tűz és keresztkút szentelés, mely után a harangok megszólalásával zenés mise ; délután 6 órakor föltámadás. H u s v é t vasárnap reggel 9 órakor veskedett annak, a kit úgy hittak, a hogy az angyalokat hívják. E balladákat ugyan nem épen szerenádok alkalmára szedte rímbe jó Garay János s kissé hideg vallomásul szolgáltak oly kiállhatatlan .tűzben égő szivek részéről, nem lévén bennük, de csak egyetlen szó is, se a szerelemről, se ásóig-kapáig tartó hervadhatatlan hivségről — de a fiatal leányok igy is sokat értettek belőle. Le eleget értett belőle nemzetes Vály Tivadar uram is, hogy nyomban kiszóljon az ajtón, hogy „tessék hát öcsém uraméknak egy pohár borra beljebb is kerülni, szívesen látjuk s a leányok is mindjárt felöltözködnek !“ Hej, de jó dolog is tizenkilencz esztendősnek lenni, diáknak lenni s szerelmesnek lenni, akár hol a világon, de különösen Kecskeméten 1 „Az első fecskék.“ — Egy élvezetes kirándulás emlékére, Váczról Visegrádra. — Mesél róluk : ZEPa-rltt^ya,. Sűrű hideg permetegben hull az áldás, nem a mi fejünkre, hanem a vargákra, a kik szégyenlenek csizmadia lenni és szívesen élnek a „lábtyü művész,“ vagy „lábbeli készítő“ modern elnevezéssel ; mert hát mi esernyőt tartunk a fejünk fölé, de biz annak se a lábunk feje, sem pedig a talpa nem veszi nagy hasznát, mivel hogy az említett művészet csak arra törekszik, bogy szépet alkosson és . . . rosszul remekel. Ok az okai, hogy a nátha ez idő szerint nagyon időszerű, mert fudtómmal a jó bőr nem ereszti át a vizet Önmagán. Persze ők onnan indulnak ki, bogy a legagyonpörköltebb szerecseny is izzad, azaz a belső nedvességét á1.hoosá.tja bőrén, hanem elfeledik, hogy a. szerecseny kifelé i z z a, d, az ő remekjük pe dig befelé á z i k. Különben, mint szabad iparos állam polgára, nem akarok egy olyan kérdést bolygatni, melynek strájkkedvelő korunk követelménye szerint egy áta- lános „m e z i 11 á b a s s á g“ lehetne a szomorú viszonválasza : s daczára a kedvezőtlen tavaszi időjárásnak nem is akarok „jerémiádákat“ keseregni egy kis átmeneti hülés felett. Az általános prüszkölésből tudom, hogy sokan hütötték meg magukat a hirtelen hőmérő esés által, de ezt kevesen fogják tudni, hogy volt egy társaság, a mely örömmel ragadta meg és úgy látszik a kellő időben, a kedvezőbb alkalmat, hogy egy korán, de szerencsésen tervezett kirándulásban részt vehessen. Igen kérem, mérnökeink közül 13-an engedtek a tavasz kihajtó erejének és f. hó {11-én, vasárnap reggel egy túlságosan is megfelelő kaliberii csónakon vizi útra indulónak, czél irányul egy történelmi nevezetességet tűzvén ki, melynek neve: Visegrád. Egy szláv nevű gyémánt, mely egyik ködburokkal fedett csillaga a magyar történelmi globus bolygó naprendszerének. És ez kérem nem torzított csillagászattani nagy- mondás, hanem hű kifejezése egy absurddummá tör- pitett történelmi elkorcsosodásnak. Mert az a hely olyan, mint egy templom. Ha távolról látjuk, csak az órájára vagyunk kiváncsiak s aztán nem törődünk .vele, mert a zsebünkben a kielégítő ketyegés. De ha közelebb jövünk hozzá, egy bizonyos áhitat melegíti át kebelünket, egy igaz néven alig nevezhető erezet, olyan forma, mint az oltár előtt a szentiélektől származtatott ihlet; s a touristából szemlélőt alkot, a ki érez, lát, tudni óhajt és történelmi érzékkel foglalkozik'. Ez a történelmi érzék mesél nekünk a Kisoroszi alatt fekvő dunaparti római hídfőről ősi dicsőséget s ha e ponton a visegrádi vár ormain nem esnének a láthatárba, bizony az. ősi római virtus lenne repedt lantom zöiigemény-tárgya. Le hát! . . .! Kis-Orosziból már láttuk Visegrádot, hiszen a község határának legalább fele, nem tudom mi jogon, talán a természetes határmenetek kezdetleges paragrafusainál fogva — már oda tartozik. Láttuk és éreztük közellétét. A társalgás akaratlanul a história terére siklott s ha egy „körülmény“ közbe nem játszik, nem csak az látszott volna át egész világosan a Dunán, hogy egy darab föld*) még tavaly legelő, föl van szántva, hanem Világossá fejlődött volna a mi gyaloglási hiányunk. E körülmény, a mely nélkül bizony nagyon korán teszsziik vala le a fegyvert, az volt, hogy a nevezett község — (ki ne ismerné arról, hogy soha sincs adó restancziája) — a község értelmes és érdemes pennája amaz őskori tőszomszédsághoz méltó magyar vendégszeretettel fogadott, a melyet élvezni százszor, de leirni egyszer is alig lehet. Ez a vendégszeretet adott szárnyat, a programul- ■ szerű tovább vonulásnak. Közeledtünk szárazon és vizen, de az ö r ö m tüze ott égett már a 13 ak szemeiben. Az a pár szép diszkért sokat veszített a szemlélő előtt a fölöttünk égnek domborodó szikla oldal által, a mi úgy szólva mesés sulylyal nehezkedik a kellemes panoráma fölé. Hanem a kik tudtuk, hogy a szikla-ormótlanság alatt a tudomány és költészet ápolói és mivelői ütöttek tanyát: szívesen tűrtük a nehéz benyomást. Nem bántott a magasból integető gyászemlékü Klára kereszt; a Károly palota és Nagy Lajos európai hirü udvarát befogadó királyi lak falomla- dékainak egyes maradványai, csak emelték sziveinkben a lelkesedést. És ha e lelkesedés a mai Visegrádra nem is épen hízelgőnek rajzolható, mégis volt valami, a mit megörökíteni nem csak érdem, hanem kötelesség. E valami egy örömmel konstatálható létező tény, a korona uradalom elvitathat lan tapintatossága. * ) (iörgei tulajdona. Sxerk.
