Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-07 / 10. szám

j I törvényszékhez, Bőske elájul. E’ már baj. Mert s jőske egy kissé nehéz, de meg aztán ismét jönnek a Oi|tndurok. A mig a pandúrokat a révész áthozza a ;; ’iszán, addig csak tartogatja Pista Bőskét s motio- Sgizál egyet az érparti jelenés formájára, de a mikor jj ,tja, hogy az üldöz snek fele sem tréfa, rábízza az [is ájult leánykát a csárdás gazda földi gondviselésére neki szalad a nádasnak a pandúrok azonban egy ’«pést sem tesznek utána, hanem a csárdából kényel- esen rápuskáznak. Hogy eltalálták-e vagy nem, fi; íindjárt megtudjuk a 3 ik felvonásban. A 3-ik fel­nő onás ismét a Csonka udvara. Csonka busul — nagy baj vau. Náczi követeli a énzt, mert a váltó, mit 3 nap előtt 3 hónapra ál 1 i- ottak ki, már lejárt. Csonka ki nem tudja bizonyi- K;: ani a váltóhamisítást, kétségbe van esve, hog}7 el­fes eszi a zsidó földjét házát. Hanem van neki egy jó selédke Gyurka, kinek a Panni szeretőjén kivül van :gy kis zsellérsége is. Felajánlja ezt a kis vagyonkát ipen mint (Fodrák Miska az örökségét Sas István *• iramnak) a miben majd megélnek ők hárman — bol- iogul. Csakhogy a sors könyvébe más volt Írva, jön galambos Pista kiengesztelni Csonkát, ki időközben seresteti Bőskét, de nem találják, Csonka összeszidja mgy mérgesen Pistát sőt mikor ez elmondja, hogy Bőskével a „kuczori“ csárdában találkozott — meg is átkozza. Ugyanazt cselekszi nagy birtelenében Pis- rá fának az édes anyja is vele, ki szintén oda vetődött a színpadra. S mikor Bőske haza kerül, ötét is meg r Pistát is kiátkozzák. No de a sok átok után lesz igy kis áldás is. Jön a Náczi zsidó pénzét követel­ni, jön Kárpi urfi a famíliával, hogy Bőskét elvegye, íjon a csendbiztos, jön a czigány asszony (nini ez csak most jut eszembe, annyira se nem indít se nem lódít szerepe a darabon) és jönnek mind — kik csak jö­hetnek. Pista meggyőződik saját két látó szemével, hogy ö nem gyilkos, Náczira kisül, hogy a csendbiz­tost gyilkosságra akarta felbérelni és hogy váltót ha­misított, Kárpi urfinak kitűnik az alávalósága s Pista megkapja Bőskét, Gyurka pedig Pannit, a közönség pedig örülve a költői igazságszolgáltatásnak s a da­rab végének hazamegy aludni, amúgy is későre járván az idő. A szereplők eleitől végig a legnagyobb buzgalommal igyekeztek fárasztó feladataiknak meg­felelni. A r a n y o s s y (Csonka) Nagy Linda (Bőske) Réthy (Polykárp) Andrássy (Galambos Pista) Dobocsányi (Náczi árendás) Borossné (Panni) Boross (Gyurka) M a k a i n é (Jutka) Lorándy (Csendbiztos) játéka semmi kivánni valót nem hagyott fenn. Legjobbak voltak azonban Abafy (Kopasz Ádám) és Asztalos (Rezes Ezsaiás) s különösen az előbbi, ki a darabban legtöbbet érő jóizü eredeti alakot mutatott be. Az látszik különben az egész színdarabon, hogy észszel van Írva, de a íőalakok és a helyzetek nem vaíószinüleg a túlságosan élénk reminisczentia szüle­ményei. Hétfőn márczius 1-én S z e p e s y Paula és V i- rá^yi Jenő karnagy házassági jutalomjátékáu1 Szi­geti József kitűnő vigjátéka „A falusiak“ került színre. Virányi előadás alatt hirtelen rosszul lé­vén, zene szerzeményeit nem mutathatta be a közön­ségnek. — Kárpótlásul aztán annál jobban kitett magáért Szepesi Paula, ki Irma szerepét oly el­ragadó kedvességgel és egyszerű természetességgel játszta, hogy a naiva primadonnának is dicséretére válnék. R a i z n é (Özv. óváryné) Aranyossy (öváry) Andrássy (Gróf Érdey) külön-kiilön és együttesen játékukért többet érdemelmek a dicséret­nél. Közönség közepes számmal volt jelen. Kedden márczius 2-án a helybeli „katholikus le­gényegylet* javára Sebestyén István ur müked­Hanem azt kimondani még Gombócz Gáspár sem merészeié, pedig az ő bőrére megy vala az alku. „Bizony azt mondom, még három nap van a arsangból, s Gazsi öcsém halogatásából egy kommá sem többé. — Negyvenöt éves embernek nincs vesztegetni való ideje, mert aztán f e 1 k o p i k az álla. Micsoda élet az a magáé ? Kije van ? Mije van ? Gombócz Gáspár mosolyogva simogatta gömbölyű termetének azon részét, a melyiket végig gombolni szokott. „Az van lánczos adta, látom, de azonkívül se kicsi, se nagy.“ I Hanem — itten, e szónál, mintha csak a villám csapott volna a makacsul egyenes asszonyi alakba, három rét görnyedve tántorodott vissza székébe, és vadul villogó szemei baljóslatúig meredtek egy bizonytalan pontra. Ez volt az a chillesi sarok: e férfi-asszony gyöngéje. Fájt neki, hogy: se kicsi, se nagy. Tisztelete» uram sietve rakta össze kártyáit, s 1 nagy zavarában elkezdé barátját erősen marasztalni: ( „Soh’se siess Gazsi pajtás! van még idő!“ Valljuk meg őszintén ; nagyon félt ilyenkor sze­gény lelki atya. Bizonyosan hibásnak érezte magát ebben a do­logban. ^ompa megadással várta — a vihar kitörését, mm ezúttal kellemesen csalódott. Semmi sem fojénez, még csak pusztulni sem kellett, csöndesen oda szóll a rettegett hang a ékből. í egyik fa nem terem, a másikat azért d kivágni. — így van ez a bibliában la este az esperesné koma asszonynál esz. Kari fiam (ez a leggyöngédebb meg- Izakállas Zakariás tiszteletes úr irányában.) a ! fogass a szánkóba, Át megyünk Lépesre rpádiékhoz. Ott még három leány van a velői felléptével „A sárga csikó“ népszinmű ada­tott. Sebestyén úrról a „Falu rossza“ előadása alkalmával elmondtuk már véleményünket s most sem mondhatunk mást, mint azt hogy gyönyörű ba­riton hangjavai az országban bárhol is számot tevő népszinmű enekes lehetne. Szépen énekelt dalait a * 1 * * * * * közönség kivétel nélkül megtapsolta s nem egyet is- mételtetett is. Nagy Linda Erzsikéje csókolni való menyasszony volt s dalaiért és játékáért sok tapsot aratott. ^ Aranyossy (Csorba) Boross (Bak aj) A n d r á s s y (Gelecséry) Lorándy (Peti) Dobo­csányi (Boltos Iczig) kifogás nélkül megfeleltek szerepeiknek. A két koldus szerepében Abafy és M a k a y szintén dicséretet érdemelnek. Csütörtökön márczins 4-én „Bük o w a széke lyek hóhéra,“ történeti színmű 4 felv. dalok, tánczok és némaképletekkel. Erről az előadásról csak annyit jegyzünk fel, hogy az infámis rósz idő miatt csaknem üres volt a ház, pedig a darab nagyon ha­tásos s az előadás egyike volt a legjobbaknak. S.—S. Városi és vidéki hírek. = A rendőrség figyelmébe. Jó volna ha rendőrségünk néha napjában az „Arany hordó“ korcs- ma úgy nem különben a „Korona“ vendéglő is kinézne s a közönséget az ott ácsorgó és semmittevők még inkább pedig könnyű kereset mód után hajhászok insultálásától megóvná. Amott ugyan is valóságos semmittevők oly szemérmet sértő mó­don viselik magukat, s a szabados társalgásnak oly nemét űzik, hogy tiszteséges ember még kevésbé sze- mérmetes hölgy mellettük arezpirulás nélkül el nem haladhat; emitt meg a taligások elzárván nem ritkán a gyalog közlekedést is, ha valaki mint nem hivata­los közeg őket e miatt megszólítani meri, ki van téve annak is, hogy csupa háladatosságból ostor vagy akár korbács pattogtatással a szemét is kiverjék. — Bizony nem ártana azon a bajon több erélylyel se­gíteni. = Farsangunk ntó.játéka Farsangunk a mily hosszú volt, ép oly kevéssé bőkezüsködött höl­gyeinknek és mulató fiatalságunknak tánczvigalmak- kal s más szórakoztató vigabb estékkel. Úgy látszik, kárpótlandó minket, ezért határozta el magát Pesti Ihász Lajos szinigazgató folyó évi márczius hó 9-én bohózatos előadások, képletek, diszmenetek és tréfás tombolajátékkal egybekötött álarezos tánczvigalmat rendezni a helyi „Curia“ czimü vendéglőben. Az ér­deklődés farsangunk ezen utolsó tánczvigalma iránt már is nagyban mutatkozik, s ha a látszat után Ítélve nem csalódunk, ezen tánczvigalomnak fényes eredményt Ígérhetünk. Belépti díj személyenkint 1 frt, álarezban 80 kr. Jegyek előre válthatók minden nap a színházi pénztárnál. A táncz esti 8 órakor veszi kezdetét. = Fesz-e háború ? azt nem tudjuk és ez lapunkra nem is tartozik ; de annyi bizonyos, hogy az idei sorozáshoz a IV-ik korosztály is behivatott. G-ondoljon ebből kiki amit akar. = ,,A* ördög pirulái44 mai előadása érde­kesnek ígérkezik még azért is, mert a mint értesü­lünk, az előadás műszaki részének a vezetésére, s illetve dirigálására a budapesti „Népszínház“ gépé­sze vállalkozott, s ez jön fel Váczra e végett. Re­méljük, hogy közönségünk ezen utolsó előadását az itt működő szintársulatnak, úgy mint eddig, most is tömeges pártolásba fogja részesíteni, mert meg­érdemli. = Hiúdén részvényes és értékpapír tulajdonos figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyar háznál . . . mind a három — keresztlányom . . . Gazsi Öcsém, menjen a bundájáért, mert velünk jön ám* Hanem azt megmondom, hogy szeresse a f e 1 e- ségét: de úr maradjon a háznál, mert az elké­nyeztetett asszony olyan, mint a fékevesztett. Nem fejezte be mondatát. — Pedig épen a böl­cselet utján volt. — Fölugrott és futott ki a kony­hába. — S mintha elfojtott megvetésének mérgét (egy bizonyos tárgy iránt) a cseléden okvetlenül ki kellett volna öntenie: olyan csattanás hallatszott be a szobába, hogy a két férfi — a jelen és a jövő papucshősei — a hirtelen felragadott boros poharat koczintás helyett kölcsönösen egymás orrához kop­pintottá, tele öntvén egymásnak szemet-száját^ vörös borral, a mit — úgy latszik — mindkettő jobban sajnált, mint egymás ügyetlenségét. No hiszen meg is eredt odakint. A tűzhelyen sütkérező czicza ijjedtében fölugrik a polezra, leüt egy tejes köcsögöt. Az rá esik a tiszteletes asszony fejére, a ki ijjedtében hátra lépve, a komondor far­kára hág. — A szegény allat vonitva szalad neki a konyhaajtóban röfögő malaczoknak. A malaczkák, a mint megretirálnak, feldöntik a falhoz támasztott létrát, s az dőltében letöri a rudat, melyre a füs­tölt kolbászok vannak kiaggasztva fagyasztás végett. A meggubalyodott állatok zavarukban egyet-egyet elcsípnek a magyar szalámikból, s futnak ki merre lát. A nagyasszony egy nagy piszkafával — azon tejesen — ugrik utánok,^ de, mert annyi felé _ egy­szerre nem szaladhat: férfias erővel dobja feléjek a piszkafát, és — óh szerenesétlenség koronája! — két bóbás jérezének, és a szép vörös kakasnak, a kévén ez Miskának — ezzel a dobással úgy lesodoritja a fejeit; minta jámbor tollasai fej nélkül jöttek volna e nyomorult világra ! Elhült a vér dühöngő ereiben! Oda rohan a rángatózó szárnyasokhoz. Ölébe kapván ily szeren­csétlen halállal kimúlt kedvenezét, a lefejezett vör ö s kakast, megcsókolja annak csonka nyaktorzsáját. Pénzügj7 közgazdasági, pénzintézeti- és iparügyi szaklapban (hatodik évfolyam) minden fontosb tőzsdei és gazdasági kérdésről érdekes közleményt találhatni, mig a magyar érdekű pénzügyi és közgazdasági mozzanatok, különösen pedig a pénzintézetek és biz­tositó társulatok viszonyai, kiváló alapossággal be­széltetnek meg. Tárgyilagos czikkei által, melyek állandó értékkel bírnak, a Magyar Pénzügy belbecse egyenlő mérvben növekszik korával. A legutóbbi számban megjelent czikkek és felsőbirósági fontos döntvények, pénzintézeteink és az érdekelt felek kö­reiben bizonyára élénk visszhangra fognak találni. Külö nősen felhívjuk még olvasóink figyelmét a Ma­gyar Pénzügy rendes ingyenes mellékletére az Álta­lános Sorolási Értesisőre, mely minden fontosabb hú­zás után jelenik meg. Mindkét lap előfizetési ára: fél évre 5 irt (Előfizethetni a kiadóhivatalnál posta- utalványon Budapesten, Fürdő-utcza 4. és minden könyvárusnál. Mutatványszámok készséggel kül­detnek.) N y i 11 -1 é r. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok legmélyebb köszönetemet, a kik felejthetlen férjem néh. Eberl Bernát temetése alkalmával a megboldogult iránti kegyeletüknek és irántami részvétüknek a temetésnél való személyes megjelenésük által kifejezést adni szívesek voltak. Vácz, 1886, márcz. 5. Özv. Eberl Bernátné. A váczi egyházmegyei irodában egy arra alkal­mas egyén mint napidijas azonnal alkalmazást nyer­het. A föltételek megtudhatók az iroda igazgatónál a püspöki residencziában. Vácz, márcz. 6. 1886. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázséji Gusztáv. Hirdetmény. 354/1886. Melynélfogva Vácz város tanácsa ré­széről, ezennel közhírré tétetik, hogy a város terü­letére nézve a nmltságú közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által 44211/1885. szám alatt en­gedélyezett kövezetvám szedésének a városi vámso­rompóknál a folyó 1886-ik év végiig bérbeadás utján leendő biztosítása végett árverési határnapul folyó évi márczius hó 10. liánjának délutáni 4 órája tűzetett ki Vácz város háza tanács termében. Minélfogva vállalkozni szándékozók azon további kijelentéssel hivatnak meg az árverésre, hogy az árverési határnap délutáni 3 órájáig ezei város pol­gármesteréhez benyújtandó és 300 frt bánit pénzzel ellátandó zárt ajánlatok is elfogadtatnak, tuváóoá, hogy árverezni kívánók a megtartandó szóbeli árve­rés kezdetén bánatpénz gyanánt ugyancsak 100 irtot letenni kötelesek, azonkívül, hogy az árverés ered­ménye árverezők és ajánlat tevőkre azonnal a város közönségére nézve pedig csak a városi képviselő tes­tületi közgyűlés jóváhagyása után válland kötele­zővé, végre, hogy az árverés részletes feltételei a városi jegyzői irodában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Kelt Váczon 1886. év márczius hó 3-án tartott tanács ülésben. Réty Ignácz s. k. polgármester. Persze ettől csupa vér lett az ábrázatja, — de lehütötte fellázadt dühét. Sírni nem sirt, csak egy czifra mondatot sza­lasztott ki a száján. „No hát az Áldóját! így is jól van ! Ne mond­ják, hogy üres kézzel megyünk lánynézőbe ! Panni! ezt a három baromfit azonnal megtisztítod, mert elvisszük.“ Ez alatt a két „pernahajder“ nagy merészen megjelent a konyha ajtóban, s a mint vértől-tejtől — és epétől nemzeti színművé tarkított ő tiszteletes asszonyságát megpiHanták olyan hirtelen elszármaz­tak onnan, hogy a haragvó amazon egészen megju- hászodott annyi tiszteletre. Oda ment szépen megszeppent urához. Arczá­rói elvonult a zimánkós felhő. Kezet nyújtott neki, hogy felébressze benn az urat! Oda vonta gyöngén, (nem kebelére, az t e m p i p as s a t i) hanem azon helyre, hol drága kakasa vére folyott széjjel, s hol a süldő urfik végig húzogatták fagyó kolbászait a csillámló havon. Rá mutatott szendén saját ábrázatja véres vonásira: gazdasága s élte vádló romjaira, s ezélzatos lemondás tompitá mély hangját. „Látod, jó Karikám, ha te nem vagy olyan fér- fiatlanuljó, én sem volnék mostan kedvesim gyilkosa. Még akkor is jobb szerette megboldogult szár­nyasait, de ... egy elmosódott múlt k i k i c s il­lám 1 ó képe azt az elhatározást érlelé meg avar födte szivében, hogy ha sikerül a „Gáspár öcsémet“ jobb útra terelni, a fiatal menyecske köteles leszen a tiszteletes ur számára egy : félremagyaráz- ha ti an papucsot hímezni; egy olyan papu­csot, a melyikről szívesen fog el-el mesélgetni kilátásba helyezett kereszt gyermekeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents