Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-12-19 / 51. szám
VIII. évfolyam. HELYI É Előfizetési ára s évnegyedre............................1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssé . Egv^s szám ara : 10 kr Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) és MILLMANN GÉZÁNÁL (kis piacz.) Nagyméltóságú és főtisztelendő SCHUSTER KONSTANTIN volt kassai megyés püspök, a Ferencz József-rend nagy keresztes vitéze, valóságos belső titkos tanácsos, szent joobi apát stb. 1886. évi deczember Iá-én VÁCZI MEGYÉS PÜSPÖKKÉ neveztetett ki. A váczi egyházmegye hiveinek 16 hónap óta táplált reménye s óhaja nyert teljes kielégítést a f. évi deczember 14-én világgá bocsátott legfelsőbb kézirattal. A kormány a váczi püspöki szék betöltésénél legnagyobb tekintettel a vagyonkezelésre volt. Ez különben nem csak Váczon,de másutt is igen fontos théma, s a kormány előtt nem lehet közömbös, mint kezeltetik a papi vagyon mely többnyire nagy fekvő birtok. Elhunyt püspökünk vagyonkezelése szomorú példa a múltból, melyet egy gazdaságilag is fényes példa, Schuster Konstantin kinevezése által akar elfeledtetni a kormány. Mi üdvözöljük a kormányt e kinevezésért, mert Schuster általános műveltsége, alkalmazkodó modora, körültekintő tapintata s rendkívüli szorgalma folytán nem csak díszére, hanem hasznára is válik egyházmegyénknek. Nem az állás ad neki tekintélyt, hanem az ő személye ad az állásnak. A VÁCZI KÖZUŰNf TARCZÁJA. Csaba füve.*) Irta: X3Za.n--u.sz István.. Azon javas hatású növények közé, melyekhez népünk költői ere nemzeti mondákat fűzött, nemcsak a „Szent László király füve“ tartozik, hanem a Pimpinella saxifraga is, melynek népies neve részint a latinból átalakított bipenella, részint „földi tömjén“, valamint a „rákfarkfű“ szintén. Olaszországban azonban Pimpinella néven olykor előkerül a vele nem is rokon Sanguisorba (vérfű), mi ha ugyan nagy hiba volna, megesett Csapó József múlt századbeli magyar füvészünkÖn is. Ő t. i. a P. saxifragátkBába ire (írja, kenőcse) fűnek nevezi és ez elnevezés jogosultságát oly módon okolja meg, hogy a mely dajkának a teje elapadt, ha csak keblében hordozza is ezt a füvet, 6 óra alatt annyira megnevelődik a teje, hogy a füvet kénytelen magától elvetni. Sőt j Adanson fiivész a régibb Tournefort (élt 1656 — 1708.) után indulva a Poteriumot (vérfü) nevezi Pimpinellának és úgy lehet ezen az alapon. Diószegi füvészkönyve ugyanazt csábairnak. De PimpenelIának hívja még Tournefort a Sanguisorbát, miért a német szerzők falsche, welsche Bibernelinek nevezik a Pimpenellát. Van különben eltérő nézet elég, de ngm czélunk i velők vitázni, nekünk Beythe István tekintélye elég, í */ Mutatvány a szerzőnek „Kópék a növényvilágból“ czirn aki ti Ií ii rácson y ra megjelenő művéből; Nyitrai és Társa kiadása Léván, ehrorno czirnkóppel, 24 iv, ára RlzVe 2 írt 40 kr, diszkóién ben •'{ írt 20 kr. s 51. szám. Váoz, deczember VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora............................ 30 kr. i s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményhen részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. S eh u s te r Konstantin született 1817, július 31-én Szakolczán Nyitramegyében. A kegyes tanitórendbe 1831. szept. 20-án lépett be Privigyén, s pappá szenteltetvén mint gimnáziumi tanár és mint a Pálffy gr. család nevelője több éven át. sikerrel működött. 1857-ben Kunszt József, a nagy alapítványairól nevezetes kalocsai érsek, egyházmegyéje papságába vette őt fel, s rövid káplánkodás után Bajára szentszéki jegyzővé, majd Kalocsára érseki titkárrá és könyvtárossá nevezte ki, s igy a maga közvetlen körébe vonta, hogy éles eszét, gyakorlatias érzékét s egyházi igazgatási képességeit érvényesíthesse. Schustere minőségében oly érdemeket szerzett, hogy az érsek közbenjárására és fölterjesztésére 1865 ben székesegyházi kanonokká nevezték ki. Uj állásában élénk tevékenységet fejtett ki a tanügy terén ; ő volt Kalocsán az első kanonok-tanfelügyelő, ki az egész nagyterje- delmü érseki megye népiskoláit kivétel nélkül mind meglátogatván, azok állapotáról kimerítő, terjedelmes jelentést tett az érseki hatóságnak. Kunszt s az utána kinevezett, de be nem igtatott Lonovics érsek halála után Haynald Lajos ülvén az érseki székbe, Schuster sokoldalú képzettségével és szívós munkaképességével any- nyira megnyerte e kitűnő főpap bizalmát is, hogy ez 1869-ben az/összes érseki jószágok igazgatását reá bízta. 1877. évben kassai püspökké neveztetvén ki, minden gondját a kassai egyházmegye szellemi és anyagi ügyeinek felvirágzására fordította. Adja Isten hogy mielőbb körünkben üdvözölhessük őt, s hogy a mi egyházuiegyénknek is szellemi és anyagi felvirágoztatására még sok éven ót éljen ! utána indult Clusíus is, ki Csaba füvéről a nemzeti mondát föntartotta. Thaly Kálmán ez alapon „Hunn utódok“ czimü költeményében következőleg emlékezik meg Csabáról és füvéről: „És hogy népét hadra intse, Példával is lelkesítse : Kitesz czélul egy fűszálat . . . S idegével messze állott. Péndül a nyil . . . oda suhan . . . A kis fűszál találva van ! Csaha, Csaba hős vezérünk. Veled halunk, veled élünk ! Csaha füve lett a neve Az átszegett fű fajának S a vezér és kis serege Újra a hadba indulának . . .“ Olyan világos reminiszczencziát visel magán e vonatkozás a tárnics növényről kelt mondából, hogy szinte valódibb gyanánt tűnik felyama variáns, melyet Clusius latin nyelven őrzött meg részünkre s mely magyarul körülbelül következőleg hangzik: „Német vagy tömjényes pimpinella, Csaba ire (írja) vagyis Csaba flastroma. Midőn egész Magyarország belső háború folytán rázkódást szenvedett és kemény csatát vívtak volna azért, mivel egymás közt meg nem egyeztek, hogy Attilának melyik fiáé legyen az ország és azon csatában minden magyar elesett volna, mondják, bogy Csaba király, Attila királynak ifjabbik fia, ki Honoriusz császár leányától való, atyja halála után egy maga maradt életben 15,000 férfiúval, de azok mindnyájan meg lévén sebesitve, őket e füvei gyógyította meg, a honnan történt, hogy nevét utóbb attól vette.“ Ezt a népmondát Csapó a vérfő (Sanguis A váczi káptalan küldöttsége uj püspökünknél. Folyó hó 15-én tisztelgett Neszveda István felszentelt püspök, káptalani helynök és Jung János kanonok, uradalmi igazgató, a váczi székes káptalan nevében uj püspökünknél Budapesten az „Angol királynő“-ben. Schuster Konstantin uj püspökünk ő exciája a legkegyesebben fogadta a küldöttséget, melynek szónoka Neszveda István volt, ki ékes latin beszéddel üdvözölve uj püspökünket, kiemelte beszédébe, hogy a káptalan és város óhajtva várja már, hogy fogadhassa az uj fepásztort, kinek ünnepelt neve a váczi püspöki széknek fényt, emelkedett nemes szelleme, tevékeny szeretete a megyének boldogságot fog hozni. A beszéd után az uj püspök a szónokot megcsókolván, egy remek latin beszédben válaszolt a küldöttségnek, melyben a többek közt arról bizto- sitá a váczi káptalant, hogy habár teljesen ismeretlenül jön a megyébe, de a káptalan támogatása mellett minden erejét és tudományát a váczi egyházmegye szellemi és anyagi felvirágoztatására fogja fordítani. Ezzel a hivatalos üdvözletnek vége lévén a küldöttség tagjait maga mellé ülteté s kikérdezte őket nemcsak az egyházmegye anyagi viszonyai felől, hanem a nevelés, közművelődés és humanisztikus intézmények mikénti állásáról, a székesegyház, rezi- uenuzia, Migazzi-kastely állapotáról stb. Neszveda felszentelt püspökünk ezek után engedélyt kért az áldozárokban ievő hiány tekintetéből 2 papnövendéknek évközben való felszentelésére. Mire püspök ő exciája azt válaszolá, hogy mindaddig, mig ő széket el nem foglalja, a káptalani helynök teljes joggal és hatalommal intézheti bölcsessége és lelkiismerete szerint az egyházi ügyeket. A püspöki szék elfoglalását február elejére helyezte kilátásba. Ezzel a fogadtatás véget ért s a küldöttséget egész a folyosóra kikisérve vett tőlük búcsút. A küldöttség azon tapasztalattal és meggyőződéssel távozott el az uj püspöktől, hogy az eddig is országszerte ünnepelt nevű főpapban oly főpásztort nyert a megye, kínéi szív és ész is helyén van, ki azért, a mit igaznak és jónak, mit a gondjaira bízottak földi és örökké tartó javára szive szent meggyőződése szerint hasznosnak tart, azért törhetlen erővel, lelke leikéből, magát feláldozni kész. Adja Isten ! orba) ismertetésével adja, melyet Csaba üröm, dinnye szagu fii nevekkel is illet és hozzá teszi, hogy Isten szakála fűnek nevezni vétek. Történeti hűség szempontjából a mondának emez alakjához is szó fér, mert Honorius a már megosztott birodalom nyugoti felének volt császára, nem pedig a keletinek, melylyel Attila a közelebb szomszédságnál fogva is sűrűbb érintkezésben volt és más verzió szerint is a byzanti császárnak volt leánya az a Honoria, kitől Csaba született. Honoria III. Velentinián -nyugoti császárnak nővére küldött bár jegygyűrűt Attilának, de neje a nagy hunu királynak nem lett. A ki népünk e mondáját a történeti adatokkal összehangzatba kívánná hozni, nagy dologra vállalkozna és még is siker kilátása nélkül, mert a népregék és a komoly történeti kutatás nem igen szoktak egy és ugyanazon az utón haladni. Annyit azonban igazol a néprege, bogy a Pimpinella növény, mely alföldünk szárazabb rétjein egy nyáron kétszer is szokott virítani, első ízben t. i. május—júniusban másodszor meg augusztus—szeptember hónapokban, hozzánk, mint bevándorló igen régen érkezhetett, Bár az egész Pimpinella nem, ez ernyős virágú, inkább olyan dombos vidékek kedvelője, mint hazánk dunántúli része és kevésbé gyakori tagja a puszták (Steppen) flórájának, mely oknál fogva nem lehetett a régibb időkben annyira ingoványos Duna-Tisza köznek belyes-töves (autochthon) növényalakja : itt való megtelepülése mégis túl esik népünk öntudatos emlékezésén, — pedig reflektál az olykor olyan növényalakok behozatalára is, melyekre nézve alig várnék, így a főzelék-káposztáról ekép szól az Erdély Jánosié le népdal-gyűjtemény:
