Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-24 / 43. szám

vesen játszott, ép oly hamisan énekelt ; igazan kar ezen különben jeles színésznőt oly szerepkörbe vonni, mely egyáltalában nem felel meg egyéniségének. — Maga az előadás meglehetős diszharmóniában folyt le ; a főszereplők minden igyekezete hajótörést szen­vedett az énekkarnak bírálaton aluli működésén, he­lyébe talán a súgót lehetett volna kiállítani, ki ez­úttal terjedelmes hangját a maga valóságában ra- gyogtatta. — Az előadást szép számú közönség nézte végig és nem mulatott a legkellemesebben. Vasárnapon f. hó 17-én „Budavár megvé­tele“ énekes népszínmű, Rákosi Jenőtől került zsú­folt ház előtt előadásra. A közreműködő tagok, mintha az előbbi estét akarták volna kárpótolni, mindnyájan serényen működtek igyekezettel és jókedvvel játszot­tak és nem múlt rajtuk, hogy a gyönge darabbal és az összetákolt szerepekkel hatást nem tudtak kel­teni. — Ferenezyné ezúttal is megmutatta sze­repkörének sokoldalúságát; mély érzéssel játszott és szépen énekelt. K ö v i (Feriz) Viola (Pista) és Köviné (Hedvig) korrekt játékukért elismerést ér­demelnek. Jelentékeny szerepeket játszottak még: Ferenczy. B a g h i, Hódi J usztin és K ö m 1 e y mindannyian jól igyekezettel. Kedden, f. hó 19-én „Az arany ember“ Jó­kai Mór nagy sikert aratott drámája adatott. A tár­sulat ezúttal istanujelét adta életrevaló­ságának, mert az előadás — egyes kisebb hibák leszámitásával — teljesen kielégített bennünket. Oly drámai erők, mint Raizné, Kovácsicsné, Timárné és Köviné, — továbbá, Ferenczy, Kövi és Andrásy lehet­ségessé teszik a legkomolyabb természetű drámai műfajoknak sikeres előadását is. — Andrásy a czimszerepben nehéz feladatának teljesen meg­felelt. Raizné Athália szerepét megkapó erővel játszotta és Kovácsicsnéval (Timea) együtt oly mélyen átérzett művészetet produkáltak, mely előtt mindenkor tiszteletteljesen hajolunk meg. A közönség mindkettejüket több ízben — különösen azon jelenetben, midőn Athália régi boszuját végre akarja hajtani és a védtelen Timeát megakarja gyil­kolni — zajosan hívta a lámpák elé. Ferenczy, Brá- zovics személyében ismét egy kitűnő alakot muta­tott be. Noémit Köviné nagy odaadással és azon hű természetességgel játszott a mely őt minden sze­repében jellemzi. Megemlítjük még Kövi (Krisztyán Tódor) és Timárné (Teréza) művészi játékát, to­vábbá Hódi Jusztint (Zsófi), B a g h i t (Kadisa) is, kik mindannyian közmegelégedésre oldották meg fel­adatukat. Szerdán, f. hó 20-án Szigligeti Edének „A czi- gány“ czimü népszínművét adták, melyet a buda­pesti népszínház is az imént elevenített fel. A há­rom főszerepet Pesti Ihász Lajos, Kovácsicsné és Viola játszották. A nehéz czimszerepben Pesti igazi humorral, megkapó erővel és teljesen eredeti felfogással játszott; minden mozdulatán meglátszik, hogy még a régi jó színészek gárdájából való. K o- vácsicsné Rózsi drámai szerepében remekelt, és tehetségének kiváló jelét adta. Játéka tele volt a szív igaz bensőségével és ha szavallatába nem önt annyi pát.hoszt, játékát talán művészi magaslatra is emelhetné. Kovácsicsnénak ezen sikeres estéjéből azt következtetjük, hogy egyéniségének inkább a komoly szerepek felelnek meg. Néhány szépen énekelt dalát a közönség megtapsolta. — Gyurit Viola József játszotta. Szépen énekelt, de bágyadtan játszott. F e- r e n c z y az öreg Kurta szerepében egy pompás ala­kot mutatott be ; kár hogy e jeles színésznek oly ritkán nyílik alkalma, tehetségét kifejteni. Feren­czy n é (Évi) ezúttal is megmutatta, hogy minden szerepében érdekessé tudja magát tenni. — B a g h i (Peti), Timárné (Rebeka), Réthi (násznagy) Kövi (Márton gazda) jól kiegészítették az ensembiét. Az feleséget, mint a színpadon. De vigasztalja magát Timárné Róza. Hiszen ami késik: el nem múlik. Adott az Isten — akarom mondani a „kai end á- rium-csináló“ — minden évnek egy — far­sangot. Ez a farsang pedig nem késhet soká. Ki tudja, hátha Timárné ebben a jövendő farsangban nem marad már Timárné! Adja Isten! V. Amilyen fiatal és kedves a színpadon Kovyné Julia, a társulat naivája, ép olyan igyekező is. A direktor lelke rajta, hogy eddig alig néhány neki való darabban léphetett föl. Neki való — mondom — mert az énekes darabok brrr . . . brrr ... és még egyszer brrr . . . Amilyen ügyesen, ke- re’-'VtL ül játszik: ép oly rosszul, gyalázatosán éne­kel. Rosszul esik az embernek reá nézni, mikor énekel; megijed az erőlködésétől. Hiába! igaz marad az a régi mondás, hogy „ahol nincs, ott ne keress.“ Már pedig Kövynének hangja — értem az éneklésre — abszolúte nincsen és — bátran ki merjük mondani — sohasem is lesz. Ne is erőltesse magát. Maradjon ő csak naivának. Hiszen az Isten jó kedvében őt csakis ennek teremtette, és nem — énekesnőnek. Már a termete is egész naivára vall. Minden mozdulata keresetlen, természetes. Hogy néha-néha túlzásba esik : ezt az egy hibá­ját elnézzük neki. Szerintem nincs nehezebb szerep­kör, mint a naiváé, ha igazán úgy akarja azt be­tölteni, amint kell. Mert mesterkélt afféktálással sohasem lehet állandó sikert elérni. Az affektálás jól állhat a kaczér, czéda szerepkört betöltőknek, de egy naivának sohasem. És ezt, amint eddigi játé­kából kitűnt, tudja jól Kovyné is és iparkodik az afftíktálásoktól szabadulni. Mi, ezt a törekvését jó szemmel nézzük. előadást, mely egyike volt a legsikerültebbeknek a csekély számban jelen volt közönség élvezettel hall­gatta végig. Csütörtökön f. hó 21-én Plauquette regényes nagy operetteje: „Rip van Winkle“ került szinre. Amily szerencsétlenül kezdődött ép oly szerencsésen végződött az est. — K ö v i és Köm leynek hirtelen beállott rekedtsége folytán az előadás kezdetén lénye­ges szerepcserék történtek, amennyiben Kövi (Rip) szerepét Andrásy, Köraley (Van der Bilt) sze­repét Abaffi, Andrásy (Derick) szerepét pedig Pesti Ihász Lajos vették át, kik jóllehet egészen készületlenül léptek a színpadra, feladatukat mégis meglepő sikerrel oldották meg. Különösen An dr á- s y t kell e helyütt kiemelnünk, ki drámai hévvel produkált játékával — különösen a kutjelenetben — és korrekt énekével nyílt jelenetben is zajos tapso­kat kapott. Az est hősnője ezúttal is Ferenezyné (Lisbeth, Alice) volt, ki nehéz feladatát oly meglepő sikerrel oldotta meg, hogy a közönség tetszése jele- netről-jelenetre fokozódott és minden egyes áriájánál lelkes tapsviharban tört ki. Mint tündér is olyan aranyos volt, milyet az Isten csak jó kedvében te­remthet. Ferenezyné az egyedüli, ki minden szerepének becsülettel felel meg. Abaffi (Van der Bilt) olyan ügyetlen orvos volt, hogy méltán ide­genkedett tőle a közönség. A többi szerepek is többé- kevésbbé alkalmas ábrázolókra találtak. — Az ének­kar azonban még mindig a régi. Végül nem mulaszt- hathatjuk el az igazgatónak melegen ajánlani, hogy karmesterét előbb a konzervatóriumba küldje és csak aztán bizza meg egy nagyobb operette dirigálásával. Tegnap, f. hó 23-án „Az utolsó szerelem“ vígjáték, Dóczi Lajostól, került szinre; erről azon­ban csak jövőre szólunk. Aeskulap. Városi és vidéki hirek. = A herczegprimás jubileuma alkalmából csütörtökön f. hó 28-án ünnepélyes isten-tisztelet lesz a székesegyházban. Vasárnap pedig az egész váczi egyházmegyében ünnepélyes hálaadó isteni tiszte­letek fognak tartatni. = A váczi felsőjárás ínségesei javára f. évi november hó 20-án a löház termében — a váczi felsőjárási szolgabiróság tiszti személyzete által — zártkörű „Katalin bál“ rendeztetek. — A bál tekintve a nemes czélt — és érdeklődést, mely úgy Váez, mint a váczi felsőjárás lakossága, különösen a nagy­birtokosság ré zéről tanusittatik fényes sikerre ad kilátást. — De valóban minden tekintetben dicsé­retre méltó a rendezőség azon igyekezete, hogy az ínséges s dolgozni testi fogyatkozás vagy aggkor miatt képtelen egyéneket a közelgő télen az éhségtől kívánja megmenteni. Vácz felső járás 8 — 9 községében az idei rósz gazdasági év és a phylloxera kimond- hatlan rombolásai folytán a többnyire amúgy is sze­gény sorsú lakosságnak még vető magra való termése sem volt, annál kevésbbé fizette ki a termés a mun­kát •— s ez az oka az ínségnek. A törvényhatóság nyújt az ínségeseknek téli munkát, és ad Ínség köl­csönt is ; — de kinek adhat munkát s kinek kölcsön? Munkát egészséges erős embernek, — kölcsönt elég biztosítékot nyújtó ingatlan vagyonnal biró egyén­nek adhat! S mit csinál a beteg vagy agg — a több gyermekekkel biró özvegy, ki dologra kora — betegsége vagy állapota miatt nem képes —- de vagyona sincs, hogy erre Ínség kölcsönt kaphasson? koldulni nem mehet, mert ehhez szokva nincs ; de meg kÖz- ségbeli társainak sincs segélni valójuk ! A z i 1 y ín­ségeseket kívánja a rendezőség a bál VI. H ó d y Jusztin. Vagy nem akar, vagy nem tud tanulni. Szerepeit még ez ideig legalább egyszer sem tudta s kiváncsiak vagyunk reá : vájjon mikor f o g j a t u d n i. Ha „Hold i“ lenne : egy cseppet sem csodálkoznám azon, hogy a szerepét soh’sem tudja. Azzal vigasztalnám magamat, hogy hiszen a „holdból“ való, talán ott feledte szerepeinek — megtanulását. Láttuk már őt sokféle szerepben, és mindegyikben — egyformán: akadozva, dadogva, ügyetlen mozdulatokkal . . . Spongy át rá ! VII. Méltó társa a szere p-n emtudásban a fonnebbinek R é t h y n é. Pedig kár ezért a szép asz- szonyért! Kovácsicsné után nemcsak a színpadon, de az életben is a legcsinosabb. S ha olyan lenne a já­téka, amilyen a termete : elsőrendű színésznő — le­hetne ! Lehetne, kérem, de igy — csak kardalnoknő, azok között sem az — első . . . VIII. Kovács.Karolát meg Tolnay Mariskát egy képre vettem le. Összeillenek. Olyan inczi pinczi kicsi a szerepkörük, hogy hat ilyen, mint ők, bátran ráférne egy • • • fotográfiára. Ügyes mozdulataik, bátor megjelenésük után Ítélve azonban idővel még felvi­hetik dolgukat, ha ugyan addig bele nem unnak abba a „keserű kenyér“ élvezésébe, amit — színész-kenyérnek neveznek. Ha a jó szót szívesen veszik : én mondanék nekik egyet. Tanuljanak men­nél többet. Lessék el az ügyesebbek minden mozdu­latát, s biztosan boldogulnak, ha van tehetsé­gük. Azért, hogy valakitől a Teremtő a szépséget — ha nem is minden tekintetben — megvonta : le­het az még jó, sőt elsőrendű szülésznő is. (A férfiak arczképeit e lapok terének szűk volta miatt jövőre adjuk ki.) jövedelméből segélyezni s épen ez okból bármi csekély feliilfizetést készséggel elfogad ! Mint halljuk bálanyául Szapáry Vera grófnő ö méltóságát, Nemeskéri Kiss Miklós nagybirtokos úr nejét s gróf Szapáry István úr megyénk főispánja leányát volt szerencsés megnyerhetni a rendezőség, mi magában már eléggé biztosítja a sikert. = Vak tlízi lfiriun zavarta meg hétfőn f. hó 18-án esti 8 órakor az alsó város lakóit, mi ugyan­csak fölösleges volt, mert a veszély korántsem volt oly fenyegető, mint a minek azt a harangok konga- tása jelezte, csak egyszerű kéménytűz volt a főut- czán levő Rozmanith féle házban, melyet a házbeliek még mielőtt a tűzoltók a helyszínére érkeztek volna ideje korán elfojtották. — Áthelyezés. S é 11 e y László a helyben állomásozó 6. honvéd huszár-ezredbeli főhadnagy ez­red segédtiszte Ó-Gyallára az ezred 1-sö szá­zadához csapatszolgálatra, ellenben Wichmann Gyula hadnagy a 9-ik honvéd huszár-ezredtől a hely­beli ezred törzséhez segédtisztül helyeztetett át. = A kitüutetett tudós. Dr. Argen ti Döme kir. tanácsosnak a múlt héten szolgáltatták át a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét, mely alkalom­mal az irók segélyegylete javára 200 forintott ado­mányozott. Nem hagyhatjuk szó nélkül közönségünk részvétlenséget, melyet kitüntetett tudósunk iránt tanúsít. Dr. Argenti bizonyára szerzett már annyi érdemet városunkban, hogy kitüntetését városunk közönsége is megünnepelje. Még nem késtünk el, ad­juk mi is meg a tudósnak az őt megillető tiszteletet. = A kolera áldozatai. Sajnos a kolera egé­szen komolyan grasszál városunkban és egész járvány alakot kezd ölteni. A múlt héten ütötte fel fejét és azóta már 5 eset fordult elő, melyek közül kettő halállal végződött. Az áldozatok között vannak eddigelé: Rá ez Istvánná Kis-Váczon (erről már la­punk múlt számában emlékeztünk meg) Szefcsek Mária 3 éves leányka a Burgundiában. Mindkettőnél a bonczolás alkalmával ázsiai kolerát konstatáltak. — Miután ekként a kolera városunkban komoly jel­leget öltött alispáni utasítás folytán a járvány bi­zottság permanenssé vált és naponta esti 5 órakor tartja a városház tanácstermében üléseit. A városi hatóság is dicséretes buzgalommal működik, 3 dezin- fektens tart, kik a rendőrkapitány felügyelete alatt városszerte végzik a fertőtlenitést. Újólag figyelmez­tetjük városunk lakosságát a járvány komoly voltára, és reméljük, hogy saját érdekükben lelkiismeretesen fognak hozzálátni a kellő óvintézkedések megtételéhez ! = Iskolák bezáratása. A városunkban elő­fordult kolera esetek és az uralgó különféle járvá­nyok (himlő difteritisz) következtében, mint halljuk az összes népiskolákat úgy az ipariskolát is az igazgatóság 21 napra be fogja záratni. Helye­sen lesz ! — = Gyógyszertár vizsgálat. Dr. H i r k ó László megyei t. főorvos, csütörtökön f. hó 21-én városunkban időzött és megvizsgálta városi gyógy­szertárainkat, hol miután mindent teljesen rendben talált, még az nap este visszatért a fővárosba. = A bérletek. Városunk főközjövedelmi for­rásait képező bérletekre, f. hó 19-én hétfőn tartatott meg a nyilvános árverés a városház tanácstermében. Az érdeklődés nagy volt, mert számos vidéki árve­rező is jelent meg. Az eredmény a városra nézve igen kedvezően ütött ki. A vámsorompóknál sze­dendő vám és kövezetvámot Lencso Sándor bé­relte ki 8400 írtért, az országos és hetivásárokon, úgy szinte a naponta szedendő piaczi helypénz sze- dési jogot szintén Lencso Sándor bérelt ki 11125 írtért; (mind a kettő együtt tavai 13502 frt volt.) A vizi jármüveken feladott áruk után a kövezetvámot Csizmadia Jánosné 602 írtért, (múlt évben 285 frt.) A sörregálét U h 1 i g Ede 8600 írtért, (múlt évben 5352 frt.) Kis sörkázi épületet Reiser Ede 430 írért, (tavai 526 frt;) az arany hordó vendéglőt Korpás József 351 írtért, (tavai 170 frt.) E sze­rint a bérletek a következő hat év alatt évenkint 9673 írttal többet fognak jövedelmezni közpénztá­runknak, mint eddig. = Halálos zuhanás. Iklad községben f. hó 12-én egy Rosenberger nevű földmivelő, midőn saját kéményét javította oly szerencsétlenül bukott le a földre, hogy rögtön szörnyet halt. = Hymen. Aszódon Auernyik György csendőrhadnagy jegyet váltott mándoki M á n d o k i Károly volt 1848/9-iki honvéd százados kedves leá­nyával Irén kisasszonynyal. Nyilt-tór. Ániliár Európának legfőbb orvosi tekinté­lyei megvizsgálták s melegen ajánlották és a legtöbb orvos ma­napság ezt rendeli : még is akadnak kétkedők, kik nem bírják magokat arra elhatározni, bogy a sokkal költségesebb szerek helyett, mint Rhabarbara, keserüviz, sulzbergi cseppek stb. tegye­nek egy kísérletet Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsaival (egy doboz ára Í0 kr. a gyógyszertárakban) pedig meg vagyunk győződve, hogy legérzékenyebb természettel birót is meg fog lepni s kielégíteni. A gyógyszertárban mindig Brandt R. Bvájczi labda­csait kell kérni s figyelembe veendő a doboz czimlapján levő fehér kereszt vörös mezőber s Brandt R. névaláírása. Nyilvános köszönet. Fogadják mindazon rokonok, jóbarátok és isme­rősök, kik felejthetlen drága nőmnek f. hó 12-én végbement temetése alkalmával megjelenésükkel ^fáj­dalmamat enyhíteni igyekeztek, ez utón is hálás köszönetemet. Vácz, 1886. október 23. Cserni József bádogos mester. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázgéji Gusztáv.

Next

/
Thumbnails
Contents