Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

= Bérmálás Újpesten. Újpesten ezelőtt négy évvel P e i 11 e r Antal volt váczi megj'és püspök szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, most Neszveda István káptalani helynök váczi nagyprépost és philomelai fölszentelt püspök. Újpest közönsége a kedden d. u, 6 órakor érkezett püspököt nagy ünnepélyeséggel fogadta. A váczi utón egész a dunakeszi .határig 'fogatokon a püspök elé mentek, a hol a község részéről Uhlyarik Károly községi biró üdvözölte. Újpesten bevonulván, a templom előtt Bossányi László orsz. képviselő üdvözölte a főpapot, a templom bejáratánál pedig a helybeli plébános Illek Vincze. Az egyházi áldás megadása után a püspök kíséretével együtt a plébánia-lakba vonult, a hol a küldöttségeket fogadta. — Másnap Kisasszony napján d. e. 8 órakor Neszveda István püspök tar tóttá a nagy misét fényes segédlettel ; a zenés misét Doria karmester és Groll János énektanár vezényelték. Mise végeztével a főpap beszédet intézett a bér- raálandókhoz, kik mintegy 600-an voltak. A rekkenő hőség miatt a templomon kivül történt az egyházi szentség kiszolgáltatása, a templomi ünnepély végeztével Illek Vincze plébános vendégszerető házánál nagy ebéd volt, melylyen jelen volt az értelmiség, köztük Bossányi László országos képviselő, T ó t h József tanfelügyelő, Kaprinay Gábor K á- r o 1 y i-fé 1 e uradalom felügyelője, Kemény Gusztáv főszolgabíró, összesen mintegy 70-en. Ebéd alatt számos felköszöntőben ünnepelték a püspöki helynö- köt, többen pedig Illek Vincze Újpest derék plébános érdemeit emelték ki ; ebéd végeztével a püspöki helynöktől őt megillető tisztelettel búcsúztak el harang zúgás és mozsár lövések között.

= Kulim ugrott szerdán f. hó 8-án Kohlmann István ruhafestőnek cselédje. — Úgy halljuk, hogy a cseléd lopott és tettén rajta érték ; e miatti szégyenből felkereste a ház kertjében lévő kutat és öngyilkossá akart lenni. De szerencsére még jókor észrevették és kihúzták a kutból. A leány esés közben súlyos sérüléseket szenvedett miért is a városi kórházba szállították ; ha felépül a rendőrség fog vele bizonnyára elbánni.

= Az ipariskolai bizottság által jelen tanév tartamára következő iskolalátogatók küldettek ki: szeptember és októberre: Vitt Manó; novemberre : 0 1 g y a i János ; deczemberre : P é c s Sándor ; januárra: Vörös Mátyás; februárra: Kre- sák Ferencz ; márcziusra : R e i 11 e r István ; áprilisra : I n c z é d y Soma ; májusra F r i d r i c h Alajos.

== Gyilkos forgópisztoly. Azon régi elv, hogy nem jó a töltött fegyvereket szabadon hagyni a szobában, szerdán, f. hó 8-án Tóth János gazdaember szomorúságára ismét bebizonyult. Tóth János felesége a kofa prózai, de jövedelmező mesterségét gyakorolja; az emlitett napon ép ezen czélból Buda- nesten időzött. Tóth János pedig fuvaros lévén 7-éu éjjel érkezett haza, de a magával hordani szokott töltött forgópisztolyt feledékenységből nem akasztotta a rendes helyére, a mely hely az ő ágya fölött szó kott, lenni, hanem ott hagyta az asztalán. Tóth, a végzetes nap reggelén korán eltávozott hazulról, hogy szent misét hallgasson. E közben fölkelt kis fia és leánya. A kis fiú deák lévén, szintén templomba

Ha volt egy üres félórám, amit „agyon kellett ütni“ : hol az egyik, hol a másik helyen véltem azt megte- hetőnek. Én komolyan soha, de soha nem szerettem, sőt még nem is vonzódtam senkihez.

Ez kezdett boszantani ! De hiába ; nem volt az Istennek olyan teremtése, aki képes lett volna arra, hogy engem ezen átkozott „letargia“-ból kiszabadítson.

Ezen időtájban kaptam gróf B.-nél nevelői állást. Oda utaztam. A gróf már élte alkonyán levő férfiú volt; de azért „gavallér“ a szó teljes értelmében. Megjelenése, modora, leereszkedő nyájassága, művelt lelke: mindjárt rokonszenvet ébresztett bennem. A grófné arrogáns, orrát magasan hordozó, ki- álihatatlan egy teremtés volt. A nevelőt még annyiba sem vette, mint a komornáját. Az első percztől kezdve gyűlöltem e nőt. A kis fiú, akit nevelésemre bíztak : beteges, vézna, affektáló volt; de azért szófogadó, engedelmes.

A családot kiegészítette még leányuk, Mariska akinél kedvesebb teremtést még nem láttam.

Hazudnám, ha azt merném állítani, hogy remek-szépség volt. Nem ! De volt valami ebben a kis aranyos teremtésben, ami minden eddig általam ismert leány fölé helyezte őt, s ez kedvessége volt.

Ez a kis aranyos az, aki annyira lebilincselt; ő volt az egyedüli, akinek a kedvéért újra kedvet kaptam az élethez.

Megszerettem őt lelkem leikéből, szivem szivéből !

Én, a szegény nevelő és egy grófnő! Mit gondoltam én az óriási válaszfallal, amely közöttünk volt?! Mit bántott volna engem az, hogy soha egy- gyé nem lehetünk ? ! Én szerettem őrüléssel, s ez nekem üdvöt adott.

Az igaz, hogy sokáig küzdöttem magamban, | hogy elnyomjam ezen érzelmet. Nem sikerült. Megvallottam neki.

Eí voltam reá készülve, hogy kinevet, hogy kilókat, hogy gúnykaozaj közt fogja mondani : „maga

ment. A kis leány ott setytyenkedett a lakóné körül. 1 A lakóné, a forgópisztolyt helyére akarván tenni, • fölvette az asztalról, miközben az véletlenül elsült s j a golyó a mellette álló kis leány'- hasüregébe fúródott.

A megrémült asszony a veszélyesen megsérült leánykával az orvosokhoz szaladt, de egyet sem talált otthon. Kénytelen volt a leánykát hazavinni ; később megjelentek az orvosok, s most gondos ápolásban részesítik a szegény szerencsétlen kis teremtést.

= Varíizsóji Béla, vácz-egyházmegyei uj- misés, í. hó 19-én d. e. 10 órakor fogja első szent miséjét a Mindenhatónak bemutatni a székesegyházban.

= Iskolai rendelet. Nem régen azt irtuk la-' púnkban, hogy Pestmegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén T ó t h József tanfelügyelő a falusi iskolákban előforduló mizériákról és azon akadályokról tett jelentést, melyekkel az oktatás őszszel és nyáron az ily iskolákban össze van kötve. Ugv halljuk, hogy Neszveda István püspök, a tanfelügyelő kérelmére elrendelte, hogy a váczi egyházmegye területén lévő összes iskolákban az oktatás szeptember 1-én megkezdődjék és május előtt semmi esetre be ne fejeztessék.

= A* uj leánj tanoda megnyitása tényleg tegnap történt meg. Az ünnepélyt megelőzőleg szent mise tartatott, mely után az iskolaszék, a tanítótestület és a tanulók az uj tanoda helyiségeibe vonultak és Tanács János kanonok, alvárosi plébános az iskolát megáldotta.

= A-/, táj iskola ünnepélyes átadása alkalmával f. hó 11-én reggel 10 órakor az iskolaszék néhány tagja, s városi tanitó-testület a „nagy s Ö r h á z“ helyiségében villás reggelit rendezett. A jó kedv, a sziporkázó élez megeredt, s folyt a toasztok árja, melynek mindannyija az iskolai gondnokra, Filimek Endre tanítóra voltak irányozva. A kedélyes mulatság a déli órákig fesztelenül tartott.

= A vigyázatlanság következménye.

Kedden f. hó 7-én Funk János helybeli kereskedőnek Imre nevű 8 éves kis fia a szomszédságukban lakó Kohn Viktor gyorssajtója szerkezetével játszadozott, miközben a gép megindult és a fiúcska jobb kezének 3 középső ujját, melyeket az mire sem gondolva a gépfogas kerekei között tartott, teljesen szétroncsolta. Dr. Szeitl irgalmas-rendi főorvos rögtön kezelése alá vette a sérült fiút és daozára annak, hogy zúzodás nagyobb fokú remélhető, hogy a gyermek ujjai meg lesznek menthetők, de azokat használni aligha lesz képes.

= ínség Pestmegyében. Pestmegye köz- igazgatási bizottsága tegnapelőtt, f. hó 10-én gróf Szapáry István főispán elnöklete alatt ülést tartott. A tárgyalásra előkészített tárgyak elintézése előtt Földváry Mihály alispán a megye területén észlelt ínséges gazdasági állapotokról megemlékezve, azt indítványozza, miszerint kerestessék meg a pénzügyminiszter, hogy az adóvégrehajtásokat a megye területén függeszsze fel és hogy a községi elöljárókat e részbeni felelősségük alól mentse fel. A főispán nem az egész megye területén, hanem csak azon helyeken tartja szükségesnek a végrehajtások korlátozását, a hol csakugyan ínség uralkodik. Jóllehet, Bossányi és még többen az alispán indítványa

bolond“. El voltam rá készülve, hogy fényes ábrándjaim abban a pillanatban fognak semmivé törpülni, a midőn kimondom e rövid, de sokat-jelentő szót: „szereti ek“ !

És nem tette.

Ráhajtotta szöszke fejecskéjét vállamra; átölelt hévvel két karjával; ajka oda tapadt ajkamhoz s oly édesen, annyi kéjjel és boldogsággal susogta: „örökké a tied vagyok“.

Én hittem.

Hittem azért, mert még sohasem csalódtam ; hittem, mert az elsőszerelem szent tüze fogott szikrát szivemben ; hittem mert nem is gondoltam, hogy ez másként is lehet.

Ez épen névnapján történt : Mária-névnapon. Ekkor adta azt a rózsát is.

Játszi gyermekkorom édes napjai nem voltak olyan boldogok, mint amilyeneket én most éltem az ő angyali körében.

Miért is nem tartott ez örökké !

Viszonyunkat a grófné megtudta, s egy szép reggel arra ébredtem fel, hogy kijelentették előttem, miszerint a házat rögtön el kell hagynom. Nem tudom, hogy és miként jöttem el a háztól, de annyit tudok, hogy tőle el nem búcsúztam. Nem láttam sehol.

Én világgá mentem. Nem volt nyugtom, nem volt éjszakám. Megpróbáltam mindent csak azért, hogy őt még egyszer viszontláthassam.

Sokáig nem sikerült. Egyszer a sors, jó-vagy bal végzetem, megadta érnem a viszontlátás pillanatát. Amit ekkor tapasztaltam : keserűséggel tölté el lelkemet.

* *

*

Itt elhallgatott barátom. Mert megjegyzem, hogy az eddig leirottakat egy jó barátom mondotta el nekem, mint egy kis epizódot nagyon is regényes életéből. Sokáig faggattam, míg ráadta a fejét arra, hogy befejezze a megkezdett kis epizódot. Mert megvallva az igazat, engem roppantul érdekelt ez a kis

mellett kardoskodtak, a bizottság mégis a főispán indítványát fogadta el. E szerint tehát az adók behajtásának felfüggesztését ezélzó kérvények fölött a bizottság esetről-esetre határoz és a kérvényeket a szerint, amint az szükségesnek bizonyul, pártolólag, vagy elutasitólag fogja a pénzügyminiszterhez felterjeszteni.

== ifiária névnapi bncsfi. A helybeli lövő egyesület által a mai napra rendezett dijlövés, dij- tekézés és tánczmulatság előre is biztos sikernek néz eléje. Különösen fényesnek ígérkezik a hétfői társas vacsora, melyen, mint az aláírási ivekből meggyőződtünk, városunk hölgyközönsége is szépen lesz képviselve.

— Fogolt a sok felszólamlás már egy

szer rendőrségünkön is. Nem tudjuk meddig tart a buzgalom. Elég az ahhoz, hogy rendőrségünk vala- hára felocsúdott édes álmaiból, kihúzatott egy ócska lajtot a városház lomtárából és reggel óta serényen öntözteti főutezánkat. Igaz, hogy még ekkor is nehéz tisztába jönni rendőrségünk jó aka- tának őszintesége felett, mert tudtunkkal más években Mária neve napja alkalmából több gond forditta- tott a főuteza felöntözésére.

Irodalom és zene.

== A művelődés emelkedésének legbiztosabb

mértéke a sajtó. A milyen a nemzet, olyan a sajtója. Ez okból örömmel tölthet el mindenkit ama nagy élénkség, mely a hazai sajtó életében mutatkozik ; különösen örömet keltő akkor, a midőn oly jelenséget vet fölszinre, mint a „Remény“ szép- irodalmi képes hetilap. E lap nemcsak az irodalomnak válik díszére és javára, hanem a hazai nyomdászoknak is. Oly fényes kiállítást, milylyennel a „Remény“ pompázik, eddigelé csakis diszmüv éknél tapasztalhattunk, az időszaki kiadványoknál soha. S daczára e pazar fénynek, a nagyterjedelemnek, a számosmüvésziilluszt- rácziónak s a tartlom kiváló irodalmi becsének, a „Remény“ mégis a legolcsóbb szépirodalmi lap. De a mi mindezekné 1 jobban ajánlja e lapot, azon czél, melyért e lap küzd. E lap magasabb irányú szépirodalom művelésére, az e r kö 1 c s i élet nemesbítésére úgy van szerkesztve, hogy az a maga s arisztokracziát, szóval a legkövetelőbb ízlést is kielég itse. Tartalma a következő: 1686—1886 (vezérczikk) dr. Kars eh Lolliontól. Remény (költemény) Enndrödy Sándortól. Isten (költemény) Rudnyánszky Gyulától. A görcs (elbeszélés ) Maszlaghy Ferercztől. Vihar után (beszély) Balázs Sándortól. Két vándor (költemény) K o 11 a y Virgiltől. Budavár visszafoglalása. (Történelem leírás) Keleti emlékeimből Svez. (Útleírás) dr. M o r a v i t z M,-töl. V a 1 b r i a n t, (Regény Chlaven Ágostnétól) Francziából dr. R a d a István. Heti krónika (humoros heti szemle) Krónikástól (K o m ó c s i Lajostól). Irodalom. Különfélék. Hymen. Gyászrovat. Talányok. Szerkesztőségi telefom. Illusztrá- c z i ó k : XI. Incze pápa, Lipót király, Miksa fejedelem, Lajos ürgróf, Buda bevétele, egy régi török okmány. — A „Remény“ előfizetési ára egész évre 8 frt. A „Remény“ minden héten vasárnap jelenik meg 16 oldalon. Munkatársai hazánk legjelesebb irói. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest IV. k. ferencziek hazára.

— „Józsi és Erzsiké“ A gyakorlati paedagogia egy uj

vállalattal gyarapodott a folyó tanév elején a „Józsi és Erzsiké“ czimü gyermeklap megindulásával. Hézagpótló lap ez, mely a

történetbe. Tudja Isten ! Van nagyon sok dolog az életben, ami oly nagyon nagyon megegyező a rokon szivekkel.

Engedett kérésemnek, s igy végezte be:

Hazugság e földön minden. Hazudik kedvesed, amidőn azt súgja neked, hogy szeret. Csak hiúságát elégiti ki, amidőn lábai előtt térdelsz, s örök hűségről beszélsz neki. Hazudol magad is, amidőn ezeket teszed. Hazudol, mert te jobban szereted, mint a hogygn mondod ! Lásd, igy voltam én is. Amig közelében voltam én: játékszerül használt fel. Mulattatta őt az, hogy a rajongásig szerettem. Istenem ! hányszor hazudott hűséget ajka! Amint eltávoztam a háztól, még emlékemet is kiirtotta szivéből. A télen találkoztam vele az opera-bálon. Meg sem ismert. Férjhez ment.

— „És boldog-e?“ kérdém barátomtól.

— „Ő legalább azt mondja, hogy igen !“ vála- szolá barátom. „Sohasem volt boldogabb. Gazdag, előkelő férje van. Amit csak szeme, szája kíván : ott hever bőségben előtte!“

— „Gondolod?“ kérdém.

— „Furcsa! Ha ő mondja, miért ne hinném? Még most is hiszek neki, mert még most is szeretem s szeretni is fogom mig élek!“

— „Ne higyj a nőnek! — mondám — Emlékezel-e „Rigolettó“-ból erre az áriára: „Az asszony ingatag“ ! ha nem, figyelmeztetlek reá. Sok igazság van ebben, ha nem is minden esetben. Feledj ha teheted s hidd meg, ha boldog nem is, de megelégedett lehetsz még !“

* *

*

Ilyen párbeszéd folyt közöttünk.

Iparkodtam őt, minden rábeszélő tehetségemmel, rá bírni, hogy feledjen. Sikerült e ? Alig hiszem- Mert mikor eltávozott a rózsáról mondott el egy verset s szomorúan sóhajtotta: hej, ma egyéve!