Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

i többi érdemek mellett jutalmazni lehetne az igazi magyar vendégszeretete is.

= Kifogott holttest. Fonóth Ferencz péklegénynek holttestét, kinek f. hó 4-én végrebaj tott öngyilkosságát lapunk múlt számában megírtuk, csak hétfőn f. hó 9-én fogták ki a füzesben a Dunából. A holttesten másnap a hivatalos bonczolatot megejtették és nagy részvét mellett eltemették.

= Aszódi hírek. Folyó hó 8-án temették el Aszódon nagy részvét mellet a köztiszteletben álló és müveit Valentény Ilonkát, életének 21. évében. Ugyancsak Aszód mellett, Héviz-Györkön elhunyt M i c s i n a y Imre ev. tanítót, ki szintén köztiszteletben állott és csaknem 50 évig viselte a tanítói tisztet. — Baghon, Aszód mellett f. hó 5-én, Horváth János földmivelő felakasztotta magát ; mikorra észrevették már halva volt.

= „Teheti, mert vasúti.44 Az ezen czim alatt legutóbbi számunkban megjelent közlemény nagy port vert a városban. Nagyon megharagudtak a vasútiak. Pedig nem volt nekik okuk. Azzal, hogy közhírré tétetett, hogy a vasútiak egy nyári mulatságról elmaradtak, senkinek személye nem sértetett. Hogy tömegesen szoktak mindenkor megjelenni, az tény; hogy a lövőházban mindenkor szívesen láttattak, az is tény. Arról pedig, hogy ép úgy észre veszik azt hogy ott vannak, mint azt, hogy nincsenek ott, — még ők maguk sem tehetnek. — A vasúttársaság egyik helybeli tisztviselője és a helybeli lövő-egylet főlövésze által e tárgyban szerkesztőségünkbe küldött alábbi nyilatkozatnak a vasútiak megnyugtatására szívesen engedünk teret azon reményben, hogy jövőben hasonló észrevételekre nem lesz okunk időt fogyasztani. „Teheti — mert vasúti!“ A „Váczi Közlöny“ f. hó 8-iki számában ezen czim alatt közzétett czikk rólunk nem a leghi- zelgőbben szólt. De megnyugvásunkra szolgál azon körülmény, hogy az abban kifejezésre jutott föltevés ismerőseink körében viszhangra nem talált. Eltekintve attól, hogy a személyes szabadság ezen téren korlátozást nem szenvedhet, feltehető, hogy az estélyen hiányzott családok mindegyikénél forgott fenn egy vagy más ok, mely azokat a megjelenésben gá- tolá; hogy azonban ezen okok között a belépti dijak is szerepelnének, azon kételkedünk ! Az itt lakó vas- ut-társasági hivatalnokok között oly szellem uralkodik, mely távol áll mindon kicsinyes sziikkeblüségtől — aminek a lefolyt télen is jelét adták, midőn társas estélyeik jövedelmének fölöslegét — önkéntes adakozásokkal gyarapítva — a város szegényei javára forditák. Végre ha megemlékezünk arról is, hogy az itt lakó vasúti hivatalnokok évenként jelentékeny összeggel járulnak a város forgalmához s ily módon gazdasági tényezőként is számba veendők és hogy hasonló közlemények soha sem alkalmasak arra, hogy másokban kedvet ébreszszenek a megtelepülésre és társas köreinkbe való beolvadásra, akkor jelen válasz sem igényel további com- mentárt. Több vasúti hivatalnok. — N y i 1 a t k o- zat. A „Váczi Közlöny“ múlt vasárnapi számában „teheti mert vasúti“ czimmel egy közlemény jelent meg, melyben a Váczon lakó vasúti tisztviselők ellen egy a lőházat érdeklő valótlan állítás foglaltatik. Nevezetesen valótlan, hogy a lőházban eddig családjaikkal rendesen megjelenni szokott vasúti tisztviselő urak tagdij fizetése nélkül látogatták volna az egylet helyiségeit, mert azok járuló tagokul vannak az egyleti tagok sorába beírva s mint ilyenek joggal látogatták az egyletet, hol bizonyára jövőben is mindenkor szives látásra találnak. Vácz, 1886. augusztus hó 13-án. Dr. Freysinger Lajos főlövész, Csillon Izidor e. jegyző.

— A budapesti állami közép-ipartauodában a beiratások f. évi szeptember hó 1-ső napjától 10-ik napjáig tartatnak; a tanulóknak a behatásnál szüleikkel vagy gyámjaikkal kell megjelenniük.

sok érezhetően megviseltek volna , de kész volt bármily áldozat árán is azt^ meghozni. Talán érezték ezt városunk derék polgárai s jobbszivü papjai, s iparkodtak a szerzetre ránehezedett terhet ameny- nyire tehetségük engedte megosztani. Gyűjtést, majd jótékonyczélú mulatságot rendeztek, s mint az alább közölt iratból ki fog vilaglani, 12^6 foiinttal járultak a költségek fedezéséhez. A rövid idő — alig egy hó lefolyása — alatt begyült összeg szép tanúbizonysága annak, hogy sok-sok tanítványt a hála és kegyelet erősen fűzi e szerzethez. ,

Az ügy élére erélyes és tapintatos férfiú allvan, manap már az uj toronytetők megaranyozott keresztjei ott díszelegnek méltó helyükön. A keresztek ünnepélyes megáldása e hó 12-én ment végbe Panek Ödön, házfőnök által. Az okmány, amit ilyenkor szokás az utódok számára egy pléh dobozba orok- emlékül eltenni, szószerint így hangzik : „Az Egy és Oszthatatlan Szentháromságnak, az Atya, fim es Szentlélek Istennek nevében. Amen. E toronytetóket Isten nagyobb dicsőségére, a keresztény katholika hit fölvirágoztatására, Vácz városának díszére a régibbeknek helyébe, melyeket meg 1753-ban boldog emlékű Káló Ferencz vaczi kanono* készíttetett es Bodonyi Miklós szinte váczi kanonok 1831-ben ^kijavíttatott, emeltette újból a Vácz városi papság es polgárság szives adakozásának 1296 forintig való hozzájárulásával a kegyes-tamtó-rend 6420 forinton Filzer Ferencz ács, Cserny József bádogos es Hajdú József kőműves mesterek munkájával 188b-ik esztendőben, midőn a római katholika anyaszentegyhaz feje volt XIII. Leo pápa ő Szentsége; midőn Magyarország koronás apostoli királya volt dicsőségesen uralkodó I. fi’erencz József ő Fölsége; midőn a vaczi egyházmegyét a betöltetlen püspöki szék ideje alatt

— Rendőrség, hol alszol az éji homályban ? Van városunkban egy polgártárs, aki rongy- ■ szedéssel iparszerüleg foglalkozik és a város kellő 1 közepén rongy-gyüjtő telepet tart. Ezt fa Ián tudja a rendőrség is? Hogy ne tudná, mikora rongy-gyüjtő-telep felállitásához telepengedély kell, a városi iparhatóság pedig telepengedélyezés kérdésében meg szokta hallgatni a rendőrséget. De azt talán még sem tudja a rendőrség, hogy annak a bizonyos polgártársnak senki sem szeretne szomszédja lenni, ha csak a rendőrség nem. Annyi dohos piszok, annyi büdö3 rongy és annyi egészségtelen szemet, mint amennyit ez a polgártárs a Duna mellett levő Hub er-féle házban összehalmoz, talán még kvintesszencziában sem fér a rendőrség képzeletébe. Mit ő neki gondolja magában ! — elég ha arra van tudománya, hogy ismert gazdák kutyáit lelöveti; majd a rongyszedő batyuja után is még ő néz. Nézzen utána, akinek nem tetszik. Az a bizonyos polgártárs pedig naponkint kocsi számra kordatja a rongyot. Végig viszi a városon, széthinti annak illatját és élteti a kolera termő anyagot. És hogy annál bizto sabb legyen a felett, hogy mindenüvé jut ronda szemétjéből, fedetlenül vonszoltatja kocsiját, rongyait kitakarja. Aztán ha haza ér a négy keréken járó nyitott batyuval, megáll a háza előtt, lehányja rongyait a különben is vékonyszűk utczára, hogy a mi megmaradt még az egészségrontó apró férgekből batyujában, azt még itt a saját háza előtt ereszsze szélnek a szomszédok és arra járók végtelen örömére és a rendőrség érdemteljes megelégedésére. Úgy van. Nem azért huzza a rendőrség a fizetést, hogy a piszok után nézzen. Aztán meg vannak olyanok is a kik abban találják jól magukat. Hadd töltsék a kedvüket. Ha a rongyszedő abból kenyeret tud magának teremteni, nem lehet az valami nagyon rossz.

= Tűzvész Kádon. Folyó hó 7-én délelőtt tűz ütött ki Kádon és szerencsére csak Krav- jár János zsellérnek a háza égett le. Hogy nagyobb veszedelem nem volt azt a szélcsendnek és azon körülménynek lehet tulajdonítani, hogy a lakosság a község 2 vizipuskájával rögtön megjelent a vész színhelyén és erélyesen hozzálátott a tűz megfékezéséhez. — Ebből is látjuk, hogy mennyire szükséges, miszerint minden község kellő oltó eszköz fölött rendelkezzék !

= A Virter-íéle sirkápolna építését már elkezdették az alsóvárosi temetőben. A góth stílben épülő kápolna a temetőnek a város felé eső szegletében fog állni s homlokzata a kegyes-rendiek temploma felé fog irányulni. A kápolnához, mely kissé emelkedett helyen épül, a temető bejáratától egy 4 öl szélességű meneteles út fog vezetni, mely idővel be lesz fásitva és parkírozva, s így nagyban fogja emelni a sirkert díszét. A kápolna építési költségei a háromezer forintot meghaladják, s minhogy a hagyományozó néhai Virt er Bertalan novii választott püspök s székesegyházi éneklőkanonok e czélra csak kétezer forintot hagyott, a hiányzó Összeget dr. Virt er Lajos székesegyházi prépost-kanonok pótolja.

= Hogyan kell desinficziálni ? Ez a czi- me egy hézagot pótló művecskének, melyet magyar és német nyelven Pozsony sz. kir. város egészség- ügyi bizottságának megbízásából szerkesztettek Dr. P á v a y és Dr. Dobrovits az egészségügyi bizottság tagjai s országos kórházi főorvosok. E müvecskét, mely népies, könnyen érthető modorban tárgyalja a helyes desinfectió szabályait, a legmelegebben ajánljuk a nagy közönség figyelmébe. E művecskének hasznát veszi mindenki, a ki meg akarja magát védeni a fertőző betegségektől, s véleményünk szerint e műnek egy családból sem volna szabad hiányozni. A sikerült dolgozat értékét jelentékenyen emeli az a körülmény, hogy a kolerával szemben való védekezés is tüzetesen le van benne Írva. A mű

Méltóságos és Főtisztelendő Neszveda István nagyprépost és philomelai fölszentelt püspök kormányozta; midőn a magyarországi kegyes-tanitó-rend tartományi főnöki tisztét Nagyságos és Főtisztelendő Kalmár Endre királyi tanácsos viselte; midőn a váczi kegyesrendi társházat és fogymnasiumot Főtisztelendő Panek Ödön igazgatta; s midőn Vácz városa polgármesterének Tekintetes Kéty Iguáczot tisztelte. Kelt Váczon 1886-ki augusztus hó 12-én.“

Ez szószerinti szövege az uj toronytetőkbe betett okmánynak. Hogy a régié — amit az öreg tetők lebomtásával találtak — mi volt? azt nem lehet még elképzelni sem. Megtalálták ugyan a bádog sze- lenczét, de az abba rejtett iratot elolvasni senkinek sem sikerült, annál kevésbé, miután a doboz elzárása nem jól történvén, az abba bejutott levegő és nedvesség a papirost százharmincz év után egészen tönkretette.

Százharmincz év, nagy idő ! Ennyi ideig daczolt az idő viharával, ennyi ideig büszkélkedett tetején a kettős kereszt, s hirdette a vallásosság, a haladás és a hazafiság eszméit.

Adja Isten, hogy ez uj torony tetők, amelyeknek csúcsán az egyszerű megaranyozott keresztek fénylenek, századokon át hirdessék városunk polgárainak jótékonyságot s ama szoros kapcsot, amely e szerzet tagjai és közöttük a mai napig fennáll. Adja az Ég, hogy századok múltával — dédunokáink — boldogabb magyar hazának legyenek boldogabb magyarjai, és szeressék — ha jobban nem — legalább úgy, mint mi az Istent, a vallást és imádott magyar ha zánkat!

Stampfel Károly kir. udvari könyvkereskedésében kapható. Ára 20 kr. Postával 25 kr.

= „A Tizenkilenczedik Szíwad“ czimü

elbeszélő költeményére hirdet előfizetést Rud- n y á n s z k y Gyula. A felhívás következőleg hangzik : „Fényben Árnyban“ czim alatt összegyűjtött, s ez év elején megjelent kisebb költeményeimet a közönség kitüntető tetszéssel fogadta, a kritikai méltatás jutalmában pedig bőven részesített a sajtó egyhangú Ítélete. Ez a siker biztat „A t i - zenkilenczedik század czimü nagyobb epikai költeményem önálló kiadására. E tiz énekre osztott költemény tárgya, egy hős körül fonódó egységes mesében, maga XIX. század. Tárgya az ember a XIX. században ; az ember szellemi növekedése, testi satnyulása ; az ember haladása tudományokban, művészetekben és sülyedése erkölcsében. A bölcselő vallástalanság és az örök Isten, a hatalmi vágy és a nemzeti erő, a pénz és a nyomor, az élvezet és a munka, az élet és a természet küzdelmei folynak e történet medrében. A könyv 12—15 ivén, merített papiroson, remek ízlésű s rendkívül díszes kiállításban az ősz elején fog megjelenni. Előfizetés ára : fűzve 2 frt, kötve 3 frt, amateur-kiadásban 5 frt, japáni papiroson bőrbe kötve 12 frt. A pénz a szerzőhöz Nagy-Marosra (Hont-megye) küldendő legkésőbb e hó végéig. Gyűjtőknek 6 előfizetőért tiszteletpéldány jár.

= Nem les* böjt Szeut-Istvau napján

a jelen évben, mivel a pápa ő szentsége a herczeg- prirnás kérelmére az általános nemzeti ünnepre való tekintetből — mely az idén péntekre, tehát böjti napra esik — eme böjt alól Magyarország kath. lakosságát fölmentette, de oly kötelezettséggel, hogy az előtte való napon vagyis csütörtökön böjt tartassák.

= Nyári mulatság; Nagy-Maroson. A

mai napon hangversenynyel egybekötött tánczvigal- mat rendez a nagy-marosi fiatalság az ott nyaralók tiszteletére. A hangversenyben első rangú művészi erők működnek közre. A Budapestről és Nagy-Maros környékéről érkezők számára a rendezőság magán házakban kényelmelmes szobákról gondoskodik. A mulatság tiszta jövedelmét Nagy-Maros mezőváros szépítésére fordítják.

= Pestmegye közigazgatási bizottsága

gr. Szapáry István elnöklete alatt f. hó 12-én ülést tartott. A jelentésekből kiemeljük Tóth József tan- felügyelő jelentését, mely szomorú képet fest a megyei községekben a tanügy elhanyagolásáról. Az iskola év végén, már május közepén a tanítás majdnem teljesen megszűnik, évzáró vizsgát se lehet tartani gyermekek hiányában, szeptember és október hónapban pedig tanítás egyáltalán nincsen. A közigazgatási bizottság elvárja a tanfelügyelőtől, hogy a legszigorúbb intézkedéseket fogja életbe léptetni. Eután Leypóld Kornél adófelügyelő tett jelentést a befolyt adókról. E szerint az év eddig lefolyt időszakában elért eredmény határozattan kedvezőtlenebb a múlt év ezen időszakához képest.

= A vörös-kereszt egylet ma délután 3 órakor a nőegylet helyiségében választmányi gyűlést tart, melynek tárgyát a kolera elleni óvintézkedések és folyó ügyek fogják képezni.

= Kókusz uapján azaz holnap, mint a város fogadott ünnepén, a székesegyházból körmenet vezettetik a Kókusz-kápolnához hol ünnepélyes sz. mise és ünnepi szentbeszédek fognak tartatni.

= Egy veszett kutya áldozatává lett majdnem Hartmann János, műkertész, Blaskovich Miklós nézsai uradalmában. Az eset — mint lapunkat értesítik — következőkép történt. Hartmann egy vizslát vett magához idomitás végett. Miután a vizsla sokszor naphosszant kószált, e miatt f. évi julius 21-én a vizslát megverte, miközben a vizsla bal karját és balkezének hüvelykujját megharapta. Hartmann mindennek eleinte nem tulajdonított semmi fontosságot, mert a seb nem okozott neki fájdalmat és a vizslát ezentúl megkötve tartotta. De miután a vizsla ezentúl gyanúsan viselte magát, sőt f. évi julius -28-án megveszett és agyonlövetett, Hartmann, talán a veszettségtől való félelmében roszul érezte magát, úgy hogy enni sem tudott. Dr. Való János körorvos utasítására, Hartmannt Buda- dapestre, a Kókusz kórházba szállították, hol, miután az esetet előadta rögtön kiégették sebeit és ápolás alá vették. Jóllehet Hartmann most már jobban érzi magát, mindamellett egyelőre nem bocsátják ki a kórházból.

Irodalom és zene.

= Megjelent az „Önügyvéd44 czimü mű pótfüzeteinek 3. száma. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó könyv- kereskedése Budapesten, a nemzeti színházi épületben.) E fü zetben a szerző folytatja az iparra vonatkozó 1884. évi 17. tör- vényczikk ismertetését, különösen közli az engedélyhez kötött ipar üzésének feltételeit, azok egyes nemeit és azt engedély megszerzésének módját — ezután áttér a telep engedélyt igénylő ipar üzletekre, felsorolva ezeket, közli a telepengedély kieszközlésének módját — az üzlettelep átalakításának feltételeit és az egészségre ártalmas üzletmegszüntetésének eseteit ismerteti az ipar gyakorlásának módjait és feltételeit, az iparczikkek vég eladásának vagy árverésének szabályait, az üzlet áthelyezés módját, ezekkel kapcsolatosan közli az építő mesterség gyakorlásának feltételeit szabályait, ezen iparágak gyakorlásához szükséges vizsgálat tárgyait és módját; ismerteti az ipartestületeket és ezek hatás körét az ipartestület közgyűlésének tárgyait, az ipartestületi elöljáróságot és ennek hatáskörét a békéltető bizottságot és ennek hivatását, a segélypénztárak létesítésének módját, az ipartestület és békéltető bizottság alapszabályainak tervezőt, közli az ipartársulatok alakításának szabályait, — ismerteti az ipari kihágásokat és ezek büntetését az iparhatóságokat az iparhatósági meghízottak választásának esetét és módját, végzi az ipartanács alakításának módját és ezzel áttér az ipar ügyek körüli eljárás szabályai ismertetésére. Ezen érdekes tartalmú tüzet ára 30 kr,