Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

got látott, s ama kisebb hírlapi czikkei, a mik el­szórtan megjelentek: az igazi keresztény huma- nismus méltó kifejezői, s a valódi keresztény liivónek sokkal többet ér, mint amazoknak könyvtárat kitevő munkássága. O, Váry, min­den izében magyar és keresztény. Az er­kölcsi alaptól még hajszálnyira sem eltérő ; az igazságot emelt fővel hirdető. S talán épen ez az, a mi a mai „föl világosul!“ kritikusoknak nem tetszik; talán ép ezért hallgatják őt agyon. De nem csak prózai dolgozatai ilyenek, ha­nem a költőiek is. Mert néha napján, ha a Mú­zsa ellátogat hozzá, áldozik ez istenasszonynak is. Dalaiban, a melyek nem a holdvilágnál epe- kedő és sóhajtozó sentimentalismus viszhangjai, a sziv mélyéből fakadó hazaszeretet hangjai és az Isten dicsőítése hangzanak fel. Egyszerűek ezek a dalok, a milyen egyszerű maga a szerző ; de igazak és őszinték s melegségükkel meg­hatnak. Mert nem elég ám dalolni; úgy dalolni, a mint a szív érez : ez az, a mi megbecsűlhetet- lenekké teszi a dalokat; ez az, a mi meghat; ez az, a melyről azt hiszszük, hogy saját szivünk viszhangja. Nem akartam méltatást, annál kevésbé kri­tikát Írni. Az ünnepelt szerénysége, a melyet nagy on jól ismerek, nem engedte. Pedig tehet­tem volna. Én csak rövid vonásokban akartam Váryt bemutatni, milyen volt ő eddig, a 25 évet megfutott pályán. S hogy ő ilyen marad: mun­kás, erkölcsös, szerény, igaz hazafi és jó pap fél­százados jubileuma alkalmával is : mi, hálás ta­nítványai, erősen meg vagyunk róla győződve; kívánjuk az Egek Urától, hogy ezt megérje, mert megérdemli. Mi erősen hiszünk és reményiünk! Kapás Lajos. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed alkalmából bátorkodunk felhívni olvasóink szives figyelmét, miszerint az előfizetéseket megújítani szíveskedjenek. A ,,VáczÍ Közlöny“ előfizetési ára hely­ben házhoz hordással, vagy vidékre postakül­déssel í*viiogtye<l?’e .... I írt í>0 lUr. A helybeliek a lap kihordójánál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek postautalványon esz­közölhetik legczélszeriibben az előfizetéseket. A kiadó hivatal. Városi és vidéki hírek. = Váry Geliert, kegyes-tanitórendi áldozó­pap, főgyranásiumi rendes tanár, az ujoncznövendé- kek mestere stb. stb. június hó 28-án ünnepelte ta­nári működésének 25-ik évét. Az ünnepélyről bőveb­ben lapunk mai vezérczikkében szólunk. Mi szivünk­ből hozzájárulunk jó kívánóinak csapatához s legfor­róbban kívánjuk, hogy az Egek Ura az egyház, imá­dott hazánk és a tanitó-rend díszére és hasznára az emberi életkor legmagasabb határáig éltesse! = A kegyesreuriiek fogyíiisiúsiiimáltai! Péter-Pál napján ünnepélyes „Te Deum“-mai zárták be a tanévet; azután következett a bizonyítványok Gyorsan csendesítő szereket rendeltem neki. Az őrjöngési roham el múlt és nem sokára magához tért felnyitá szemét, meredten rám bámult. — Én a sze­rencsétlenben azon embert ismertem fel, kivel múlt­kor a városligetbe kocsiztam. — Ah! ön az, orvos ur 1 lássa sejtelmem akkor- ról nem csalt meg. — Mit ? ismét Kincsem ? — Igen ! . . . ismét Kincsem, mely engem akkor újólag szerencsétlenségbe sodort, és mely tegnap ha­lálával nekem is a halálos döfést adta. Én kétkedve néztem rá, de ő igy folytatá tovább : — Ón tudja, hogy akkor mily gonosz sejtelmek kel hagytam el az omnibuszt és mint teljesültek azok már a kiszállásnál is; de a tulajdonképeni sze­rencsétlenségnek még csak jönnie kellett. — Mind­járt akkor dologhoz fogtam, mely abból állott, hogy téglákat kellett egy magas állványra felvinnem. De midőn először felmentem, az állvány közepén le,het­tem, elvesztettem az egyensúlyt, lezuhantam és ka­rom eltörött. — idogy is történhetett volna ez más­kép? Hiszen Kincsemmel mentem ki, mely engem negyedszer vitt szerencsétlenségbe. A. kórházba szállítottak, hanem öt hét után fel­épülve bocsátottak ki, — fölépülve — — — de ke 'jyér nélkül és munkaképtelenül; mi maradt egyéb látra, mint koldulni. Koldultam tehát s örültem, ia egy nap annyit iisszekéregetliettem, hogy este a aezi konyhában egy pár krajezárért egy kis levest s húst vehettem. Tegnap is oda mentem. Borjú szel ette! kínál- \ ik, árát kérdezem, nyolez k raj ezár volt az. Gon- I kiosztása és az ifjúság elbocsátása. A főgymnásium- nak kezeinkhez vett értesítőjéből következőket emel­jük ki. A csinos kiállítású értesítőben Matter János k. r. tanár közöl olvasmányul egy tanulmányt „az attikaiak házasságkötése és felbontású“-ró!, melyben szerző a régi görögökkel, nevezetesen az attikai nép házasságkötésével és felbontásával behatóbban iog- lalkozik. A íogymnásiumot a lefolyt tanévben ösz- szesen 249 tanuló látogatta. Vallásra nézve: 190 kath., 1 gör. keleti, 10 ev. reform , 9 ágost. hitv. és 39 mózes vallása. Rendes tanár 13 működött; még pedig 3 világi, 9 kegyesrendi és 1 világi rendes rajztanár. — Az egész értesítőből azt látjuk, hogy a főgymnásium hivatásának teljesen megfelel, és hogy a tanuló ifjúság épugy felkeresi gymnásiumun- kat, mint évekkel azelőtt. — ^árviy.wguí. Az idei vizsgák sorát Krene- dics Matild jónevű leánynevelő intézetének zárvizs­gája fejezte be. A vizsgák Csávolszky József, kanonok és iskolai igazgató jelenlétében tartattak meg; és pedig a felsőbb osztályokban junius 28-án, az alsóbbakban junius 30-án. Azon számtalan szép felelet, melyeket az egyes tantárgyakból hallottunk, csak megerősít benünket azon nézetünkben, hogy ezen intézet a modern nő nevelő intézetek színvona­lán áll. Megszerezhetik ott leányok mindazon ismerete­ket, melyeket egy müveit nőtől az életben elvárunk. A melléktantárgyakban való ügyességüket az intézet növendékei a jun. 29 én megtartott diszviz.sgán mu­tatták be. Ezen alkalomra a műsor, ének, zongora és szavalatokból volt ügyesen összeállítva. A kis Palkovics Olga a „ledőlt szobrot“ oly hévvel és ügyes taglejtésekkel szavalta el, hogy a szép szám­mal egjfbegyült közönséget elragadta; — az igazgató úgy szabatos feleleteiért, mint az egyes melléktan­tárgy akbani ügyességéért egy darab arany nyal ju­talmazta őt meg. Ugyanekkor voltak a kézimunkák is kiállítva, melyekről szintén csak a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. Az intézetben a le­folyt tanévben a tulajdonosnőn kívül 3 tanár és 2 tanítónő működött. = Kljcgv*és. Kozák y Gyula, penczi föld- birtokos és fővárosi mérnök junius hó 24-én jegyezte el G 1 o d i á k Teréz kisasszonyt Pankotáról. = A íisBiy.eaísas egylet részére Kozáky Dániel Penczi földbirtokos egy középkori nagy lovag- sarkantyút ajándékozott. = Uj levelez«lí5|>ok. A m. ki:’, postahiva­talokban uj zárt levelezőlapokat árusítanak, melyek épen azon szolgálatot teszik, mint a levelek, A meny­nyiben a levelezőlapok összehajthatok és ragasztó szerrel bevont szélei összeragaszthatok. Egy lap ára 5 krajezár. = A Sírnia gőy.liíyóy.áiNS Sárgásáig minden ünnep- és vasárnapon egy személyszállitó hajót indít Budapestről Visegrád és Nagy Marosra. A hajó reg­gel 7 órakor 'indul Budapestről és a szent-endrei Duna ágon közlekedik. Kiköt az összes közbeeső állo­másokon. igy Tótfalun is. Visegrádiul a visszaindulás esti 7 órakor történik. — Egyes társaságok, ha a hajón akarnak étkezni, ez iránt a hajó-vendéglőssel szabadon egyezkedhetnek. = Ej ref. sogeil-leIliA helybeli refor­mátus egyház presbyteriuma F á b i á n Jánost, váro­sunk szülöttét, ki az imént végezvén be Budapesten theologiai tanulmányait pappá szenteltetett fel, az üresedésben levő segéd-lelkészi állásra egyhangúlag megválasztotta. Gratulálunk ! = A vásár. A lefolyt héten megtartott orszá­gos vásár nem volt oly látogatott, mint azt előre hittük ; pedig az idő is elég kedvező volt. Ennek oka azon körülményben rejlik, hogy a vásár az ara­tás előtt lévén, a nép ilyenkor a pénz dolgában a legválságosabb időben él és bevásárlásoktól tartóz­kodik. — Esküvői*. Scherer István, siketnéma in­tézeti tanársegéd folyó hó 1-én vezette oltárhoz a szép és kedves Á d á m Miczi kisasszonyt. Sok sze­dolhatja, hogy a borjuszelettel nem kináltattam ma gam másodszor is, hanem mindjárt jóízűen elköltém. Kíváncsiságomat nem fékezhettem s kérdezem a korcs- márost, hogy mikép adhatja ő a borjuszeletet nyolez krajezárért. Ez cynikus nevetéssel rám förmedt : csak nem képzeli, hogy nyolez krajezárért borjusze­letet eszik' ?! Tegnap az omnibusz részvénytársaság lovakat árverezett és én ott két darabot vettem, tudja ... a Kincsemet és egy szürkét. Kincsemet ma vágtam le és a szeletek, melyeket ön evett, an­nak czombjából valók. Orvos ur ! tudja ön mit tesz az, hogy én Kin­csem busából ettem? Az azt teszi, hogy egész életem szerencsétlenségét, végzetemet testembe vettem, bu­sómmá, véremmé alkottam. Tudja ön Kincsemet testemből, Kincsemet bu­sómból, véremből kivenni ? Nem! Azt ön nem tudja! tehát magam akarom azt tenni, ki akarom azt tépni, ha bár lelkem rongy- gyá is lesz ! Es ismét kezdett dühöngeni, őrjöngni és ipagát marczangolni. — ifin ismét az alkalmas szereket akartam neki beadni, hogy leesendesitsem, de már késő volt, mert szegény összerogyott és soha többé föl nem ébredt. — Meg kell vallanom, hogy ezen ember esete engem iszákosságával és „Kincsem“ rög­eszméjével egy kissé elegikus hangulatba hozott; de a józan tudománynak számot kellett adnom sa halotti levélre ezt írtam : „Delirium tremens potatorum“. rencsét és tartós boldogságot kívánunk az uj párnak! — K e s z 1 e r József Hód-Mező-Vásárhelyi hivatalnok holnap, hétfőn reggel vezeti oltárhoz a székesegyház­ban a kedves és müveit Imrey Rózsa kisasszonyt. Fogadják szerencse kivánatainkat ! = A római kaíli. elemi népiskolák ez évi értesítőjéből következő statisztikai adatokat kö­zöljük. Az elemi népiskolák, a középvárosi 6 osztá­lyú, a felső és alsóvárosi 3 — 3 osztályú iskolákból állanak. A tanulók száma az összes tanodákban: 1022 volt, és pedig: 501 leány és 521 fitanuló. Val­lásra nézve : 1000 róm. kath. 5 helv. hitv., 3 ág. hitv. és 12 mózes vallásu. A tanító testület 19 tagból állott, és pedig 9 rendes tanító, 4 hitoktató, 4 irgal­mas nővér, kik a középvárosi összes JeánytanodáU ban tanítottak és 2 kézimunka tanítónőből, a felső- és alsóvárosi iskolákban. Az elemi népiskolák ez évi költségvetése 7649 fit 12 krnyi fedezetlen kiadási többletet tüntet fel. Az iskolaszék a jelen évben 145 szegény tanulót látott el tankönyvekkel és egvéb szükséges tanszerekkel, 101 frt 47 kr. értékben. Vé­gül megjegyezzük, hogy a középvárosi leányoktatás a jövő tanévre a szt. Miklós-téren emelkedő, 8 tan­teremmel ellátott uj épületben veendi kezdetét s igy a nagyszámú leány növendékek kiképzésére még na­gyobb gond lesz fordítható. = Faps*enlelcs. Nesz ve da István, félsz, püspök, káptalani helynök úr ő méltósága e hét fo­lyamában fogja felszentelni a végzett hittudományi hallgatókat a kegyesrendiek templomában. És pedig július hó 7-én azaz szerdán adja az alsóbb rendeket és az alszerpapi rendet, 9-én a szerpapi, 12-én pedig az áldozári rendet. A felszentelendők a következők : Baksay Károly, D r o p p a Károly, J a k u b o- v i c s Sándor, Kaldenecke r Márton, K l á r i k László, Ivresák Géza, Polákovics Mihály, T r u m m e r Ferencz és Varázséji Béla vácz- egyházmegyei növendékpapok; továbbá a kegyes-ta- nitórendiek közül: Fiiul orovics János Debre- czenből, Kapás Lajos Aurél. Idán Sándor, Ta kács Sándor, Budapestről. Wagner Antal, Si­mon i d e s z István és Király Gáspár Kolozs­várról. = Fürdőre iiüzüiB.ségünk közül ez ideig a következő fürdő helyeken vannak városunk­ból : Al bért y Eerenczné és Dr. Csányi Jánosné Vihnyén, P o d l u s á n y i Ilka Lublón, I n t z é d y Soma és leánya írnia Balaton Füreden. = isméi a Járda!? A járdák miatt, sajnos, még mindig kénytelenek vagyunk felszólalni. Úgy hiszszük, hogy a városi tanács által kitűzött batár­idő, mely alatt a szabályrendelet értelmében az illető háztulajdonosok a kövezést foganatosítani tar­toztak volna, már lejárt. Mindamellett sok ház előtt haladhatunk el. hol a kövezésnek nyomát sem talál­juk ; pedig a késedelmeskedő háziurak között városi képviselők is vannak. Elvárjuk, hogy a városi tanács által újabban kitűzött batáridő lejártával hatóságunk erélyesen fog fellépni és a rendeleteket nemcsak kiadni, hanem azokat érvényre emelni is fogja tudni. = A helybeli Uir. járáshiróságuá! folyó hó 1-én vette kezdetét a törvénykezési szünidő, mely ju 1 ius és augusztus hónapokra terjed ki. Ezen idő alatt a biróság szünetel és csakis a sürgősebb ügyek tárgyaltainak és intézteinek el. A szünet alatt, és pedig augusztus közepéig, Dr. Rácz Béla, kir. aljá- rásbiró, ezentúl pedig Vörösmarty János kir. járás- biró vezetik a bíróságot és intézik el a sürgősebb ügyeket. = A vörös-keresKl-egylet váczi fiókja ál­tal f. é. junius hó 14 én rendezett tánczestély jöve­delmét fe 1 ü 1 fizetés által utólagosan gyarapították : Nemeskéry Kiss Pálné és gr. Szapáry Vera 5 írttal, Mayer Prokopné 2 Írttal, az estély tiszta jöve­delme tehát 142 frt 54 kr. A feliilfizetőknek hálás köszönetét nyilvánítja az egylet elnöksége. = úvsislal Yácxon. Krec s á n y i Katalin és társai 25 tagból álló színtársulatának a A végzetes klakk. — Schőnthan humoreszkje. — Egy napon a következő sorokat intéztem egyik jó barátomhoz : „Kedves Vilmos! Jóllehet ismered a bálok iránti ellenszenvemet, mind a mellett kénytelen vagyok a mai esti jogászbálon megjelenni. Könnyen ki is ta­lálhatod miért? Mert „0“ is ott lesz. — Igen lekö­telezel tehát, ha klakkodat nekem ez alkalomra kölcsön adod. Sértetlenül fogom azt visszaszármaz­tatni.“ Barátom erre a következő választ küldé: ..Kedves barátom! Szerfölött megtisztelted Mak­komat. Meglehetsz győződve, hogy azt szolgáddal rögtön el is küldtem volna, ha éppen magam is nem készülnék a jogászbálra. De mint tudod, a táncz előttem nem lévén valami kedves mulatság, lehető- lehetőleg korán fordítok hátat a tánezteremnek és visszavonulok az étterembe, hol az embernek klakkra egyáltalában nincs szüksége ; igy aztán azt rendel­kezésedre bocsáthatóm. Tehát a viszontlátásra!“ Történetesen mindjárt a ruhatárban találkoztunk, hol az én Vilmos barátom letette kényelmes nemez kalapját és frakkja alól vette elő a mi közös lilák kunkat. — Bölcs elő vigyázat 1 volt a jelszavam. Egyelőre a melléktermék egyikében időztem és ott vártam barátomra, ki szentül megígérte, hogy egy fél óra eltelte után a szükséges kelléket nekem át fogja szolgáltatni. Ez alatt már áthangzottak a tánczteremból a. keringő, majd a lengyelke és tipegő csábitó hangjai is. — Un sóvárogva gondoltam „0“ reá, ki talán

Next

/
Thumbnails
Contents