Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

várhattatok volna, hanem inkább szelídséggel párosult jósággal biztassátok, s higyjétek el, hogy ezzel több embert csináltok gyermekeitek­ből, mint megemészthetlen dorgatoriumokkal. Önökhöz tanár urak nem sok szavunk van, mert meg vagyunk győződve, hogy nehéz mun­kájukat lelkiismeretesen és becsülettel megol­dották. Egy szavunk azonban még is van : hozza isten önöket szeretett tanítványaikkal egyetem­ben a legjobb egészségben vissza körünkbe ; a viszontlátásig is tehát vegyék valamennyien az őszinte: Isten veletek-et. Levél a szerkesztőSiöz. Tekintetes szerkesztőség! Becses lapja amit számában „A szab. osztrák-ma­gyar államvasút társaság és Yácz város közönsége“ czimü közleményével tanúságot tett arról, hogy a sajtó a közvélemény tolmácsa, mert bátran merem állítani, hogy annak tartalmával, nem csak a bent érintett kereskedő és iparos osztály, hanem a társa­dalomnak többi osztálya is, kivétel nélkül egyet ért és igy ezt egyhangú általános óhajnak mondhatjuk, mert nagyon helyesen emelte ki azt, hogy mai napon már, nem csak az angol, de mi is elfogadtuk azon elvet ,,hogy az idő pénz“, de ezen tétel fontosságától eltekintve, sokszor más körülmény is irányadó, pél­dául, bog}' az ember a délelőtti időt, foglalkozásánál fogva nem áldozhatja fel és igy — ha csak 3-szo- rosnál többet nem hajlandó fizetni — azaz 1 írt 50 kr. tour retour jegy helyett az expresz vonaton csak Budapestre 1 frt 71 krt, nem mehet a fővárosba teendőjét azon napon elvégezni és ez oly abszurdum hogy alig hiszem miszerint a mostani korszakban, midőn a külföldnek annyi számtalan dolgát utánozzuk, hogy a külföldön lehetséges volna-e az hogy a fővá­rostól a vasút mentén egy órányi távolságban fekvő város reggeli 8 órától, délutáni 5 óráig ne legyen közlekedési összekötetésben, ennélfogva mi is elvárjuk, hogy az idézett társaság magyar igazgatósága, a ma­gyar polgárok méltányos óhaját, nem csak ezek, de a társaság saját érdekében is teljesíteni és a déli órákban Váczról—Budapestre egy omnibusz vonat menesztése felett mi hamarább intézkedni fog. Vácz, 1886. junius hó 23-án hazafias tisztelettel Vitt Manó, városi képviselő. Városi és vidéki hírek. = A foiicsíajárási Sí ííe’üií esset mult vasár­nap az esős idő miatt meg nem tarthatván, a julius 4-ére kitűzött sem fog megtartatni. Mind a két kör­menet ünnepélyesen majd csak az őszszel lesz meg­tartva. = Májsolaiaszeistelés MágmszíáMBaiiegye­s’ess. Nesz ve da István, felszentelt püspök és káp* talani helynök ő mlga múlt vasárnap szentelte fel Káposztásmegyeren a budapesti angol-kisasszonyok kolostora által a ferenczvárosi templom mintájára 22,000 forint költségen épittetett kápolnát. A szen- telési szertartás végeztével ő mlga sz. beszédet tartott, mely után kezdetét vette az ünnepélyes pontifikális mise. melyben az összes jelenlevő paság segépdkezett, s mely alatt a fővárosi nőnevelde növendékei éne­kelte szabatosan, fiatal csengő hanggal. 0 méltósága a délutáni 5 órai vonattal jött haza. == Adakozás a tornyokra. VII. kimutatás Sipos István 50 frt, Plank Elek, helybeli ktr. má­sod házfőnök 25 frt. Fogadják a kegyesrendnek kö­szönetét. Eddig begyült 528 frt. = A S’ÍBzes Jiget eddigi elhagyatottságából ismét kezd kiemelkedni. Mint értesülünk a városi hatóság a név volt női, a többi pedig mind sátáni. — De mit tegyek, gondoltam. Az éhség fáj s én ráálltam a lélek alkúra ! Az esküvő napja elérkezett, vendégeket hívtak, bérkocsikat rendeltek, melyeken templomba voltunk menendők. — A lépcsőn lementünk a ház elé, hol én és menyasszonyom az első kocsiba ültünk, melybe azonban Kincsem volt befogva. Kincsem mint fiakerló ! Kincsem, mely „engem másodszor is szerencsétlen­ségbe vitt! — Ót évi boldog házasság után — bol­dognak azért mondom, mert midőn már vagyonún­kat elprédáltuk, nőmnek az a szerencsés gondolat villant meg agyában, hogy jobb lesz — egy boldo­gabb hazába 'átköltözni, és engem mint szerencsés, de koldus Özvegyet hátrahagyott. — Főnököm, ille­tőleg sógorom szintén tönkrejutott. Ismét következett egy év — a szükség és nyo­mornak, egy éve, míg végre egy bankintézetben, mint háziszolga kaptam foglalkozást. Főnököm bizalmát annyira megnyertem, hogy az kisebb 3 ..-4 száz forintot túl nem haladó Össze gek behajtását rám bízta. — Egy napon — épen egy évnegyed vége volt — egy jelentékenyebb, 6000 forintból álló összeget kellett beszednem. Ez iigy huzamos!) időt vett igénybe s estefelé egy bérkocsiba ültem az indóházba menendő. Oh csak gyorsabban mellettem volna, úgy a trieszti vonatról le nem ké­sem, és a, 6000 forinttal biztonságban vagyok. Kocsi­éin na k megígértem, hogy ha gyorsan hajt, jó borra valót kap tőlem. A ló azonban a szokatlan, sza ladá ban ö.-ize rogy ott. Kn kiszálltam a kocsiból, megtudandó a íönnakadás okát s mit látok? Kin esőmet! Kincsemet, mint sovány konfcrtablis lovat, a kövezeten feküdni! Mig az állat fölkelt és tovább kitisztította a ligetet és a sétáló közönség kényel­mére padokat helyeztetett el. Csak aztán ne szolgál­janak e padok a szabadban fürdők öltözőjéül. = A néplclkelés í‘s «az Saiztositás. Az „ Assicurazioni Generali“ igazgatósága arról értesít bennünket, bogy az állami jóváhagyás fen- tartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közé felvenni, különösen a legmesz- szebb menő engedményeket teendi a népfelkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfelkelésre kötelezett biztosított irányában^jog- érvényét minden pótdíjfizetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna behívatni és pedig 15,000 frt erejéig terjedő biztosításnál a teljes összegre és az egy és ugyan­azon egyén életére szóló nagyobb biztosításnál 15,000 frtig. Ezen kedvezményben a társaságnál már bizto­sítottak is részesülnek, a mennyiben azoknak meg­engedtetik, hogy mostani kötvényeiket kicserélhessék az újabb feltételeknek megfelelőleg kiállított kötvé­nyekkel. — Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánal­mainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőinek kétségtelenül nem csak üzleti feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy lehetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. — A nép­felkelési törvény az életbiztosítási intézményt ily kötelességgé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztositó társaságok kötelezvék. — Hogy az „Assicurazioni Generali“ tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vala, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. = A kajla, legéisy egyletnek Pünkösd má­sodnapján kedélyesen lefolyt nyári- mulatsága 20 frt 73 kr. jövedelmezett; a legutóbbi időben pedig a házalaphoz járultak : Özv. Muzslay Bertalanná ő nagysága 5 frt, özv. Dora Ferenczné 3 frt, Hegyi Antal 3 frt, Balás Lajos 2 frt, Virter Lajos 1 frt és Schmidt János 1 írttal. A nagylelkű adakozók fogadják ez utón és az egylet hálás köszönetét. = Toenavizsga. A helybeli kegy. rendi fő- gymn. növendékei f. hó 23-án mutatták be a szép számmal összegyülekezett vendégek előtt a torná­szaiban tanúsított ügyességüket. Ott láttuk a főgymn. tanári kart teljes számban s az érdeklődő szülék nem kis csapatát; a hölgy koszorú is képviselve volt. A feltüntetett eredmény dicséretére válik a torna-ta­nító Fodor Imre úrnak, kinek buzgalma és ügy­szeretete egyrészt lelkesedést, másrészt odaadó szor­galmat öntött az ifjakba. Az ifjak minden mozdula­tán meglátszott a vezető-kéz ügyessége. Valóban saj­náljuk, hogy a főgymnázium növendékei közül olyan kevesen iratkoztak be ezen testet és lelket egyaránt fejlesztő tárgyra; de erősen hiszszük, bogy a fel­tüntetett í é nyes eredmény a jövő tanév kez­detén többek bátorításául fog szolgálni. A magas ugrásban és a szergyakorlatoknál kitűntek Stei­ner Aladár VII. oszt. tanuló, Rády József VI. oszt. tanuló, I n t z é d y Géza és Rappensberge r József IV. oszt. tanulók. = A pestiuegyei hitelszövetkezet szer­vező bizottsága ma tartotta gyűlését Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt. Az alapszabálytervezetet a bizottság tagjai általánosságban elfogadták s azonnal a részletes tárgyalásra tértek át. Az 1 — 6. §§-ok ész­revétel nélkül fogadtattak el, csak a 7. §-nál volt némi vita. A 8. §-nál Szivük Imre azt indítványozza, hogy a megye csak 20,000 frtos alapítványt tegyen, 20,000 irtot pedig betétképen helyezzen el a hitel- intézetnél. Rudnyánszky Eerencz, Tisza Lajos gróf és az elnök az indítvány ellen szóltak. Tisza Lajos gróf indítványa fogadtatott el, mely szerint a megye fizessen be 20,000 irtot azonnal, a többi 20,000 fo­mozgott, annyi idő telt el, hogy éppen a vonat el­indulásakor értünk az állomáshoz. — En épen tuda­koztam a következő vonat elindulási idejét, midőn két férfiú, kik polgári ruhában voltak ugyan, de daemoni arczkifejezésük elárulta, hogy a titkos rend­őrök közé tartoznak, velők menésre felszólítottak. Én ártatlanságot színleltem, de mindhiába, hat évi börtönre ítéltek. Látja, uram, harmadszor volt ez, hogy Kincsem szerencsétlenségbe vitt. Fogságom ide­jét kiállottam. E télen bocsátottak szabadou Én ke­nyeremet mindenfelé módon, de különösen napszá­mos munkák által kerestem. — Végre ma kaptam állandó foglalkozást egy kőműves mesternél, ki a városerdőben egy kéjpalotának fölépítését vállalta magára. Ott fogok téglákat hordani. > Teendőim a városban fönntartottak és gondol­tam omnibuszba ülök, hogy hamarabb jussak czélhoz és ime mit látok a kocsiba fogva? Kincsemet, mely nékem ismét szerencsétlenséget hozand. — De már czélnál vagyok. Isten önnel, uram ! Az idegen ki akart szállni, de a szeszek mak- ranezos szellemei nagyon csontjaiba hatoltak — s hozzá még Kincsem sem állt meg egész csendben — és igy szegény oly szerencsétlenül szállt ki, hogy arczczal egy pocsolyába esett. A mennyire bírta, ki segítette magát onnan és egy félig kétségbeesett, félig diadalmaskodó tekintetet vetve rám, morrnogá eltántorodásában: <)h Kincsem? — Kincsem! tehát mindég végzetem maradsz é ? (f'olytiltása küviáko//.\k.) rintot pedig oly részletekben, mint a többi alapítvá­nyok. A többi módosítás csupán stiláris volt. = A sűk(űnémák /árvizs^ája tegnap tar­tatott meg Kárffy Titusz miniszteri tanácsos III. osztályú vaskorona rend lovagja és az érdeklődő nagy közönség jelenlétében. A süketnéma tanulók szabatos és meglepő feleletei, melyek a közönséget a vizsgálat folyama alatt nem egyszer ragadták bámulatra, meg­győztek mindenkit a süketnéma intézet üdvös és hu­mánus voltáról. A miniszteri kiküldött évenként szokta teljes megelégedését kifejezni az intézetben uralkodó tanmódszer és rend fölött. És méltán. Ha tekintetbe veszsziik azon nehézségeket, melyekkel a tanítónak a süketnéma gyermekek tanítása körül meg kell küzdeni, úgy azon rövid 10 hónap alatti eredmény, melyet a vizsgálaton bemutattak, csakis meglephet mindenkit. A süketnéma gyermek tanítása a legfáradságosabb és a legnagyobb türelmet igénylő munka. Mert a gyermek nem csak néma, de a mellett süket is. Tehát a munka is kettős. Mert nem csak a gyermek beszédszervét kell a hangok kiejtéséhez tehát a beszédhez idomítani, hanem azt bizonyos utón a növendékekkel meg is értetni. A kitűnő módszer segélyével, mely a váczi süketnéma intézetben ural­kodik, azon szinte hihetetlen eredmény éretik el, hogy a végzett növendékek a mellett hogy tisztán és világosan képesek magukat kifejezni, még a kép­zettség azon fokán állanak, melyet a mindennapi élet megkíván. Előttünk fekszik az intézet ez évi értesí­tője, melyben hasznos olvasmányul Fekete Károly igazgató közöl az ember beszédszervezetére vonatkozó szép ábrákkal illusztrált adatokat. E közlemény kü­lönben egyik részét képezi a szerzőnek munkába vett s befejezése után nem sokára nyomtatásban megjelenő ily czimü munkájának: „Vezérkönyv a süketnémák oktatásához a szóhangok fejlesztésére műszaki keze­lésekkel, élettani kutatások alapján.“ Különösen ki kell e helyütt emelnünk a növendékek rajzkiállitását. Ruby Miroszláv rajztanárnak azon módszere, hogy a régi sablonszerű rajzolási módszert mellőzve, főleg az ipari használatra való, s dekorativ rajzolást ho­nosította meg az intézetben, mely módszerért a ne­vezett tanár az országos kiállításon is bronczéremmel lett kitüntetve, igen fényesnek bizonyult. Az inté­zetben a lefolyt évben az igazgatón és hitoktatón kívül 3 rendes és 3 segédtanár; továbbá 2 tanár segéd, 4 tanár gyakornok és egy munkatanitónő mű­ködött és összesen 93 növendék nyert oktatást az intézetben, kiknek legnagyobb része egyes iparágak­ban is nyert kiképzést. = Fel világításul. Lapunk múlt számában az ipariskola vizsgájáról és iparmű kiállításról szóló czikklinkben felemlítettük, hogy nem tudjuk mi ok­ból nem olvasta fel az igazgató úr az ipartársulat majálisán adakozók neveit; mely felszóllalásunkkaí szemben jelenleg kijelentjük, bogy Dr. Mi 1 tényi Gyula igazgató úr a gyűjtött 26 irtot minden névjegyzék nélkül kapta kezeihez az ipartársulat elnökségétől, s igy az adakozók neveiről tudomása sem lévén, azokat fel sem olvashatta. — Az ipartársulat elnök­ségének kellett volna tehát az adakozók neveit kö­zölni az igazgató úrral, mit jövőben tenni soha el ne mulaszszanak mert ily csekélységek befolyással lehetnék hasonló ezélú adakozások alkalmával. = Fodorné Nagy ISciia magán nőnevelő intézetében f. hó 22-én tartatott meg az évi zárvizsga K a n d a István kanonok plébános felsővárosi igazgató, s szép számú közönség jelenlétében. A vizsgát vezető igazgató teljes megelégedését nyilványitá az eredmény felett. Kivált az olvasás és számolásban elért ered­mény volt várakozáson felüli. A terményraj/, szem­léltető oktatása czéljából beszereztetett és bemutat- tatott mintegy 40 drb kitömött madár. Az Írásbeli dolgozatok is csinosak s dicséretre méltóak voltak. Egyátaljá’oan a vizsga eredménye e magánintézet haladásáról és pártolásra érdemes voltáról győzött meg bennünket. = Köxbixloiiíiág Yáezoii. Ily czimmel kö­zölt a „Budapesti Hírlap“ junius 24-iki száma egy vidéki levelet saját levelezőjétől, melyet nem esak, nem hagyhatunk megjegyzés nélkül, de kötelessé­günk az igazság érdekében kijelenteni, hogy nem csak óriási nagyításokat, de valótlanságokat is tar­talmaz, s kérjük a „Budapesti Hírlap“ igen tisztelt szerkesztőségét, hogy a lap érdekében megbízhatóbb levelezőről gondoskodjék. Ha e levelet olvassa az ország közönsége, azt kell hinnie, hogy Váczon valódi ostrom állapot van, a hol az embereket világos nappal üldözik és leszurkolják, a mi valóságos arczul csapása az igazságnak. Hogy mily alaposan van értesülve az illető levező úr, kitűnik abból, hogy a Rákóczy fiukkal késeket meg egy mesterlegényt, s nem tudja azt, bogy a mesterlegények verték meg az egyik Rákóczy fiút, mire aztán viszonzásul a paraszt legények akarták megverni a mesterlegénye­ket. Ennyi az egész ! Korcsmái verekedés, melyben bizon senkit se késeitek meg és lődöztek le s a milyen verekedés a világ minden városában előfordul. Ha a levelező úr még azt sem tudja, hogy a vasár­napi itt-ott előforduló korcsmái verekedéseket, még Budapesten az államrendőrség se képes megakadá­lyozni, akkor sajnáljuk őt, s kérjük tegye le a tollát, s ne csináljon légyből elefántot, s ha váczi szegye Ije magát azért, hogy saját városáról egy országos- lapba ily gyalázólag irt, ha pedig idegen, akkor előbb tanulja ismerni viszonyainkat s több. igazság­érzettel írjon, ha már épen olyan nagy kedve van városunkról Írni. — jU kiríni iskola fiiiiiilóinak íorna vizsgája tegnap d. u. ment végbe Csávolszky József kanonok s iskolai felügyelő jelenlétében. Ezen apróságok ügyes mozdulatairól ép oly dicseröleg szol hatunk, a mint tettük azt a főgymnasium növendő keinél. Az a fegyelmezettség, az a szabatosság, a melylyol a növendékek gyakorlataikat, végezték :

Next

/
Thumbnails
Contents