Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-06-14 / 24. szám

= Halálozás. Máj er Já nos kiérdemesült herédií plébános, a ki a közel múltban városunkban létesí­tendő kis szemináriumra 25 ezer forintos alapítványt tett, s múlt évtől fogva városunkban lakott, e 1ió 6-án elhalálozott, 87 éves korában. Temetésén, mely 8-án ment végbe, jelen volt a főgymnásium tanári kara és ifjúsága, a növendék papság és számosán leginkább a papság közül. Ny. b.! = Halálozás. Mészáros Miháty, Kresák Ferencz városi képviselő nevelő atyja e hó 10-én élte 72 évében elhunyt, temetése közönségünk részvétele kíséretében f. hó 11-én ment végbe. Ny. b. ! = Esküvők/Goldberg Gutman jónevii helyi fake- reskedö leányának, Mariskának, esküvője Noth Lipót tál Szolnokról, ma tartatik meg d. u. 5 órakor az izr. imaházban. — Rosenberg Jakab leányát, Hen­riettét e hó 21-én vezeti oltárhoz Brüll Manó Komá­romból. = Tudomásul! E lapok múlt számában felve­tett ama kérdésre, vájjon a vörös kereszt-egylet pün- köst hétfői hangversenye után a löegyletet illető terembér be lett e fizetve az egylet pénztárába. 01- gyai János löegyleti pénztárnok kijelenti, hogy a harmincz forint utólagosan be lett fizetve. Sp A löegylet közgyűlése A váczi lőegylet ma junius hó 14-ik napján saját helyiségében d. u. 4 órakor közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. főlövészi jelentés és számadások előterjesztése 2. Indítványok 1. főlővész, 2 allövész és 12 választmányitag vá­lasztása. = Pestmegye közigazgatási bizottságának f. hó 8-án délelőtt tartott gyűlésén több apróbb ügy elin­tézése után, örvendetes tudomásul vették Tóth József tanfelügyelő abbeli jelentését, hogy a közoktatásügyi miniszter e tanév végén az oklevéllel nem biró ide­gen ajkú tanítókat el fogja mozdítani. Fegyelmi el­járás indíttatott a jenei tanítónő ellen, ki a gyer­mekek templombavezetését a tanfelügyelő egyenes rendelete ellenére megtagadta A sági zugiskolát a bizottság 50 frt birságra ítélte. = Tornavizsga. A gymnasiumi ifjúság ez évi tornavizsgája f. hó 15-én, azaz hétfőn délután 6 órakor fog — a Kert-utczai nyári tornahelyiségben — megtartatni, melyet úgy a szülők, mint azoknak, kiket a tornászat érdekel, figyelmükbe ajánlunk. = A vácz-hartyáni rablógyilkosság gyanúja kevéssel ezelőtt majdnem kétségtelenül a győri fog­házban letartóztatott Diósi nevű rabra háramlót!, ki­ben több tanú is fölismerte a tettest. A vizsgálatot illetőleg illetékességi kérdés támadt a győri és pest­vidéki törvényszék közt, mert ez ügyben az utóbbi kezdte - a vizsgálatot, mig Diósinak egy másik ügyét a győri törvényszék vizsgálta. Az illetékességi pör e napokban dőlt el. E szerint . a vizsgálatot a 1 pestvidéki törvényszék fogja folytatni, melynek az idevonatkozó iratokat Győrből már megküldték. = Czirkusz. A városháztéren tegnap Schneller Henrik lovardát állított fel melyben 3 előadást tart. A társulat 17 idomított lóval bir, ezenkívül egy 5 lábú tehenet, 3 lábú kakast, s többféle állatokat is mutogat. Egy úgynevezett kigyónő mutatványai is fogják szórakoztatni a közönséget. Vasárnap két elő­adás lesz. Ajánljuk közönségünk figyelmébe, — Keresztény szövetkezeti értekezlet. A bu­dapesti keresztény-önsegélyző és fogyasztási szövet­kezet föügynöke Tömösváry István ma d. u. a Bodendorfer-féle veneéglőben értekezletet tart, szö­vetkezeti fióktelep szervezése czéljából.-j- A siketnémák helybeli országos intézetében f. hó 25-én lesznek megtartva az évi vizsgálatok K á r f f y Titusz miniszteri tanácsos s a III- oszt. vaskoronarend lovagja jelenlétében. Ez alkalommal ft u b y Miroszlav intézeti rajztanár a növendékek rajzait közszemlére fogja kiállítani, melyek megszem­lélését kiválólag iparosaink figyelmébe ajánljuk. Ne mulaszszák el iparosaink tanonczaikkal e kedvező al­kalmat s szemléljék meg e rajzkiállitást, melyből sokat tanulhatnak. V A Duna titka f. hó 5-én Pénteken a fegyház í táján egy hulla fogatott ki, mely valószínűleg szobi munkásé volt; f. hó 12-én afüzes táján'ujólag egy hulla fogatott ki, mely valószínűleg azonos a nyerges uj- falusi Dunába fűlt molnár hullájával. ^ A szabatlfürdés áldozata f. hó 11-én a Derecskénél a szabad Dunában fürdő Boriszek szabónak 9 éves fia a Dunába fűlt s állítólag már Dunakeszinél ki is fogatott. E szomorú eset intöpéldául szolgálhat közönségünknek arra, hogy gyermekeiket ne engedjék a szabad Dunában fürdeni, annál is inkább mert Rassovszky Márton Duna-fürdő tulajdonosunk az esti órákban a szegényebb sorsuaknak 10 krért engedi át az uszoda használatát, = Önkéntes tűzoltóink közül Krene- d i c s Ferencz főparancsnok, s a többi parancsnokok vezetése alatt 16-an vettek részt Kempele.n Béla budapesti tűzoltó főparancsnok múlt vasárnapi teme­tésén s díszes koszorút tettek ravatalára. = Krenedics Matiki leánynevelő intézetében a vizsgák f. hó 21-én kezdődnek a mely napon regg. 10 órakoi az ének és zene azaz az úgynevezett disz- vizsga lesz megtartva; az osztály vizsgák pedig 26-án a felsőbb osztályban, 27-én a 3 alsóbbosztályban fog­nak megtartatni s kezdődnek mindenkor reggeli 8 órakor. = lij járásid ró. 0 felsége a király az igazság- iigyminister előterjesztése folytán a váczi kir. járás bíróságnál üresedésben levő aljárásbirói állásra Dr. H u z e I 1 a Mátyás budapesti kir. törvényszéki al- jegyzőt nevezte ki. gondviselői, hová lett a kis Lajos, az a kedves gyer­mek, ki czukorral etette őt, hová lett a kis Mari, ki szájából itatta őt, mindezt elmondja majd, ha visz- szajő és én majd vigasztalom őt, a kis hontalant. Nem gondolt ezután semmire, nem érdekelte őt semmi, csak mindig madarát várta, s szemei örökké az ablakra voltak szegezve, Lassanként mindinkább ködbe merült előtte a múlt; kétkedés, fájdalom, té- pelődes mind eltűntek . . . csak az őrült remény, hogy madara visszatér, tartá elfoglalva egész valóját. A napok és évek múltak, szomorú nyomokat hagyva a rab tisztes arczán, de a remény nem hagyta el. El­jött a hervadó ősz és a szép daliás alak helyett egy törődött agg várja a madarat, kinek reszkető kezei már alig birják ajkához emelni a kőkorsót, hogy szomját enyhítse . , . és ő még mindig vár. Képzele­tében látja, hogy kedves madara el van fogva, látja, hogy az az átkozott lövés, mily nagy kínokat oko­zott neki s ez a gondolat őszító öt meg idő előtt s ez zavaró meg értelmét, de a remény azért nem hagyó el. A kelő nap már az ablaknál találja őt, a mint zavaros szemeivel a távolba néz, ősz fejét kezére tá­masztva. a szelíd hajnali szellő pedig vígan játsza­dozik zilált fürteivel suttogva neki szép regéket a dicsőség napjaiból ... de azokat már nem érti meg, csak madarát várja. . . . A madár nem jön... de eljött a szabadság órája. Megnyílik börtönének ajtaja s reszkető kezeiről leve­szik a lánczot. — Szabad vagy Pető Bálint, vissza mehetsz ha­zádba, rabságod véget ért, a legfelsőbb kegyelem visszaadta szabadságodat, menj és élvezd okosabban hátralevő napjaidat!! .. A rab nem érté e szavakat, reszkető kezeit föl­emelte s halk hangon suttogó : — Csendesen... csendesen, mindjárt ide röpül, oly régen várom őt s előérzetem azt súgja, hogy nemsokára itt lesz. Ne zörögjetek ! mert elriasztjátok. Szegény úgy panaszkodott mikor itt volt, hogy párt­fogói mind elhagyták, fészkét feldúlták ... és én nem vigasztalhattam meg őt. Oh, az a lövés . . . verje meg a ... — Szegény, elvette eszét a nagy öröm, mondó a porkoláb társainak. — Ha tudnátok, folytató Pető Bálint, mi volt nekem az a madár, ti is velem együtt sírnátok. Ö volt nekem mindenem, érte éltem, szenvedtem és vár­tam ely sokáig, s még sem akarjátok őt visszaadni. Megérdemelném, kigyjétek el, megérdemelném, hogy még egyszer — ujjaimon tartva őt — beszélhetnék vele, hogjr együtt sirhatnánk ... de csitt, csendesen ... mindjárt itt lesz... És a vad marezona alakok ott körülötte mereven néztek e meggyötrött lényre s megrendité bensöjöket a sors ilyetén eljárása. Kezdték érteni őt, az őrültet. Az a hús darab, melyet az érzelmek fészkének ne­veznek, hevesebben dobogott kebleikben és elfordultak nehogy az az örült ember észrevegye szemeikben a kicsordult könnycseppeket. * Pető Bálintot pedig elvitték abba a házba, me­lyet élőhalottak házának hívnak s melynek lakói előtt megszűnik a múlt, jelen és értelmök láthatárán egy csillag se gyűl többé, mely fényével kivezetné az iszonyú sötétségből, melybe az indulatok rohama döntötte. Ott aztán biztatták őt, hogy nemsokára visszajő madara, s ő ezután is várta, várta sokáig, mig végre megunta a várakozást, itt hagyta madarát és elment oda, a hol megszűnik a fájdalom, szenve­dés és a remény — megvalósul. Irodalom. Megjelent az „0 niigy véd“ czimű mü harmadik kiadásának 1. pótfüzete (kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten a Nemzeti színház bérházában.) Ezen pótfüzetek — mint az első füzet boritékán levő ér­tesítésben olvasható — az Ön ügyvéd czimii terje­delmes gyakorlati munka folytatásé, melyek a fő­munka harmadik kiadásának megjelenése óta alkotott törvényeket és rendeleteket tartalmazzák, hogy ezek által a törvényhozás tevékenysége következtében előállott változások a főmunkában pótolhatók legye­nek, a közérdekű tárgyakra vonatkozó uj törvények és rendeletek pedig a főmunka kiegészítésül szolgál­janak. A czél, melyet a pótfüzetek kiadásával akiadó elérni kíván, nem csak azok előnyére szolgál kik az „Önügyvéd“ harmadik kiadását már birják, hanem az által, hogy minden a törvénykezés és közigazga­tásra vonatkozó újabb törvényeket és rendeleteket ismertet, gyakorlati megjegyzésekkel kisér és példák­kal felvilágosit, magának a főmunkának használha­tóságát is fokozza és biztosítja. E füzetben a szerző ismételt a legfőbb biró hatóságoknak u. m. a kir. Curia és kir. pénzügyi közigazga­tási bíróság hatáskörét, közli a törvény­kezési szünidőre vonatkozó szabályokat felsorolván a pereket és nem peres ügyek, melyek az első és felsőbb bíróságok által elintézés alá vehetők — Tárgyalja a szerzői jogot —■ ennek tárgyait, az irói müveket, milyenek a szem értelembe vett iróimüvek, zenemüvek, színmüvek, a tudományos czélokra szánt ábrázolatok, milyenek a föld és tan­képek, természet tudományi, mértani, építészeti és más műszaki rajzok és ábrák, a képzőművészet, mi­lyenek a rajz, festés, metszés-, szobrászat, és a tech­nikai készitményekeket, milyenek a fényképek: is­merteti a kézi zálog kölcsön ügyletek szabá­lyait, tárgyalja a szolgálati szerződések közül az iparos és segédei közti viszonyt, a gyári f — A fegyveradót, fizetőknek tudomására hozatik, hogy a birtokukban levő vadászatra használható fegy­vereket szám szerint, s annak megjelölése mellett, vájjon egy vagy kétcsövüek-e, bejelenteni, és a beje­lentést lakásuknak pontos megjelölése mellett saját- keziileg aláírni, és az adóévet megelőző junius hóban a városi számvevő jegyzői hivatalnál benyújtani kötelesek, CSARNOK. ra/b madara. Irta: Droppa Károly. Még kívülről is oly komor kinézése van annak az épületnek- a hová a törvény húsz évre elszállá­solta Pető Bálint uramat, világos bizonyítékokkal lévén a lázadás borzadalmas bűnténye rásütve. Távol hazájától, a hová már nem hallatszik szeretteinek jaj kiáltása, a hol az élet, eltemetve egy odúba, csak kin és gyötrelemből áll, messze..,. messze, kietlen s már sokak által megátkozott vidéken van ez az épület. Belseje meg éppenséggel oly Ízléstelenül van be­rendezve, hogy kényelemhez szokott emberben vissza­tetszést szülhet az aesthetikának ily szembetűnő mel­lőzése. Az egyszerű primitiv butorozat, az ablaknak csúfolt lyuk nedves czelláján' melyen még a nap is oly szűkén méri azokat a kedves sugarakat, mind­ezek gyakran gondolkozóba ejték őt s eszébe hozták ama problémát, melyen ő már eddig is sokat törte fejét —lévén elégséges ideje az ily foglalkozáshoz — hogy tudniillik szebb-e becsületesen szenvedni, meg­fosztva a szabadságtól; az élet és gazdaság élvezésé­től, vagy bűnös öntudattal az élet mámorába me- i rülve öröm és vigság közt evezni át a lét rövid per- 1 | czein ? ... S ha megunta a gondolkozást, oda állt a kis ablakhoz, kitekintett a szép kék égre s ekkor úgy érzé, mintha jótékony melegség árasztaná el szive tájékát s szemei forró kényükkel teltek meg. Ugj^an mit érze,t ekkor szive?.., Ez ismét oly probléma volt előtte, melyet nem tudott szavakkal kifejezni, s mely fölött korunk ideálistái és realistái bizonyára vitába elegyedtek volna. Azonban a mo­sol v, mely ajkai körül játszodozott, elárulá azt, hogy kellemes volt az az érzelem, mely szivét eltölté. S a mint ily érzelmek között szemlélte a szűk nyíláson át a létért küzdő munkás világot, s látnia 1 kellett a küzdelem folyama alatt oly jeleneteket, midőn testvér-testvér ellen kel harezra az önzés fogy- 1 vérével, s midőn látnia kellett, hogy a kor, mely a haladást tűzte zászlajára, mikép szorítja háttérbe az ] emberi kebel nemesebb érzelmeit, — önkéntelenül el- ; hagyott családja, kis gyennei jutottak eszébe, kik- - nek nem hagyott mást vigaszul, mint szeretetét és a letűnt boldog perczek emlékét. 1 Undorral fordult el az ablaktól. Kezdé megutálni ^ a világot, a megromlott társadalmat, s annak fél- szegségeit, melyre alig ismert reá, oly nagy válto­záson ment át fogsága alatt. Ö, a rab érzett igy, ki ' a társadalom javító intézetében volt elhelyezve!!!... ( Pedig ő szerette az embereket, szerette őrülten * hazáját, de az a magány, az a börtön, az a javító ; intézet ...... De im- „ . . gondolatait kedves csicser- * gés szakitá félbe, megfordul s csodálkozva látja, h°gy ablakának rácsozatán egy kis madárka pajzán- 1 kodik, gyönge csőrével feszegetve a hozzá képest ( óriási vaspálczákat, nem törődve a törvény szigorú ( paragrafusaival, melyek az állami épületek rongálá­sát szigorúan tiltják. Pető uram arcza gondolatai nak daczára földerül a kedves jelenetre, s barátsá­gosan közéig a kis rendháboritókoz, gyönyörködve annak pajkosságán. S az okos madárka nem ijedt meg a közeledő rabtól, hanem mintha biztatást olvasott 1 volna le arról a bánatos arczról, fölhagyott állam- 1 ellenes cselekedetével s oly édesen kezdett ott da- 1 lolni egy szép jövőről szabadságról boldogságról.,. 1 ... hogy Pető Bálint elragadtatva kiáltott föl: ( — Kedves madaram, téged a jó isten küldött > ide, hogy vigasztalj szomorú magányomban ! 1 És a kis madár ezen szavakat megértette, hisz í oly ismerős volt előtte a hang, mely azokat kiejtette £ . . . . S ezután éneke megváltozott, szomorú dolgok- i ról kezdett búsan dalolni, véres csatákról- földult £ otthonról, elrablott szabadságról ... j — De hiszen ez az én madaraim — ez a hang, ez e a feledhetetlen kedves hang, kiáltottt föl Pető Bálint, , hogy kerültél te ide? Tán elvesztek gondviselőid, £ kikre bíztalak, kedves feleségem, .. . gyermekeim . . . t óh . . . s itt megszakító szavait egy lövés, mely a i szegény madárnak volt szánva. Valószínűleg valami 1 svalizser-féle tanúja lehetett a jelenetnek, s megso- t kálivá a madárka vakmerőségét, elrettentő példát i akar adni, nehogy a törvény bármi módon megsér-» a tessék. Czélját azonban nem érte el, mert csak lábát t találta a szegény madárnak, mety kínos nyögések 1 közt elrepült, hátrahagyva a kicsordult vércsöppeket... f S a rab, mintha szivét érte volna a golyó, álél- e tan rogyott fekhelyére. Hisz elvesztett mindent, még - utolső örömétől, kedvencz madarától is megfosztó az a önkény, a vadság. Csak egy mély sóhaj tört ki ke- i beléből s ebbe benne volt összes fájdalma, keserve. . c * k Pető Bálint e jelenet után nem törte többé fe- n jét a problémákon, hanem egész nap az ablaknál ál- 1 lőtt, várva a kedves madár visszatértét. D — Visszajő ő, bizonyosan visszajő, — mondo- n gatá macában, elcsicsergi majd nekem feldúlt fészke 1 miatti bánatát, elmondja majd mikép pusztultak el i

Next

/
Thumbnails
Contents