Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-06-07 / 23. szám

VII. évfolyam.

23. szám.

Vácz junius 7. 1885.

lEIöíiy.elési árak :

Évnegyedre

................................................................1 frt 50 kr.

házhoz hordás vagy postai szétküldéssel.

Egyes szám ára : 10 kr.

Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.)

Hirdetések:

Nyilt-tér

a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek.

sora

.......................... 30 kr.

Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr.

A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

Vácz, Gasparilc-utcza 151. sz.

Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen tetlen leveleket nem fogadunk el.

A Gombás patak. !

Az a patak, melyet „Gombás patak“ néven, ismerünk, s a mely Vácz felett az úgynevezett, „Nagyszál“ hegyéből eredve, érinti Kosdot, Nógrádmegyei Rádot, Pestmegyei Duka község határát s a váczi határon átszaladva — városunk alatt az úgynevezett füzesnél a szőke Dunába ömlik,majdnem olyan életünkben, mint a tengeri kígyó : évenkint felmerül megrendszabályozási kérdése, s évenkint nem csekély gondot okoz azon birtokosainknak, kiknek a véletlen ezen patak mentében földtulajdont adott; mert szabálytalanul hagyott medrénél fogva őszszel úgy mint tavaszszal de sőt kisebb nyári záporok alkalmával is nem férve el keskeny, sáros medrében — mint a fékevesztett ló neki megy a réteknek, szántóknak s a mit útjában talál vagy el- iszapolja vagy pedig magával sodorván a Dunába kergeti. Mi tűrés tagadás hát ha a városi p képviselőtestületi közgyűléseinknek sem hágy békét, s azokat is magával ragadván, ha nem is a Dunába, de mindenesetre oly vitákba sodorja — a melyek nem ritkán iszapos nyomokat hagynak hátra, mint történt az a múlt vasárnapi közgyűlésen is, midőn egyik városi képviselőnk níegboszankodva a miatt, hogy az'emlitett patak a legutóbbi időben szabályoztatott; — szabályoztatok pedig a képviselőtestületnek minden előleges engedélye nélkül: megakarván leczkéz- tetni a városi polgármestert és tanácsot: rettentő hangon s a „megfogtalak“ dicsekvés érzetével: kérdést intézett a város polgármesteréhez, hogy mi jognál fogva merészkedett bátorkodni az emlitett patakot megrendszabályozni, a bősz elemnek szabadabb utat nyitni, s ezáltal ezrekre menő vagyont megmenteni, mielőtt erre a közgyűlés engedélyét ki nem eszközölte?

A mely kérdés épen úgy hangzott, mint mikor ha a szomszédháza ég: a pusztító elemet valaki eloltani siet, mielőtt erre az álmos tűzoltó parancsnoktól engedélyt vagy utasítást kapott volna.

No hát jól van. Alkotmányos világban élünk, s nem szeretjük azt, ha valaki —- legyen az magán személy vagy közhatóság — reánk bár mi jót is akar tukmálni, — és rendelkezik rólunk nélkülünk, ez már magyar természetünkben van. — De hát szabad-e az eljárást, ha még oly szabálytalannak tetszenék is, a sikeres és áldásos eredmény fölébe helyezni, és valakit csak azért kárhoztatni akarni, mert az illető a czopf slendriánjait nem respektálva: a mit üdvösnek, hasznosnak tartott, — tisztán a közjó iránti előszeretetből és számosak vagyonának meg mentésére, — előlegesen kieszközölt engedély nélkül megteremtette.

Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy az ily eljárás nemcsak helyeslendő, de követésre méltó is; és úgy vagyunk meggyőződve, hogy nem az eszközök a fő, nem az eljárás „mikéntje“ hanem becsületes és tisztességes eredmény az, a mit kárhoztatni, vagy dicsérni kell első sorban.

8 mert ez meggyőződésünk, szükségesnek találtuk azt a jobban való megfontolás végett — a gombás patak ügyét is városi képviselőinknek szivükre kötni; szükségesnek találtuk ezt azért, mert a képviselő testületnek nem sokára alkalma lesz a fölött érdemileg — kárhoztató vagy helyeslő Ítéletet mondani — s igy nagyon is óhajtandó lenne, ha a képviselő testület ebbeli határozatát „sine ira et studio“ hozná meg.

Tessék rajta gondolkozni annak a ki akar, mi megtettük a magunkét.

A Pázmány-Egylet zárünnepélye.

Lélekemelő ünnepélynek voltak tanúi mindazok, kik a vácz-egyházmegyei növendék-papság „Pázmány- Egylete“ által rendezett ünnepélyen május 31-én megjelentek. A vendégkoszorú, mint minden évben, úgy most is díszes volt, összefűzve az intelligenczia szine-javából. A gyűlést Léva y Mihály IV. é. h. li. egyleti elnök nyitá meg szónoki hévvel előadott beszéddel. Egész lényét áthatotta a meggyőződés szent lángja, midőn az egylet magasztos czéljait fejtegette. A derék, fiatal növendék-papot megtapsolták, megéljenezték. Utánna Révész István IV. é. h. b., titkár lépett föl, s elszavalta az elnök pályanyertes költeményét „A hit dalnokáét. A tapsból mind a szavaiénak, mind a szerzőnek bőven kijutott, ki ezzel bebizonyító, hogy a mily ügyes szónok, ép oly jeles költő. Nunc venio ad . . . Varga Mihály IV. é. h. h. állt. a felolvasó asztal mellé, s bemutatta saját pályanyertes értekezését: „Csakugyan majomtól származik-e az ember?“ A felolvasás mindvégig érdeklődésben tartá a hallgatók figyelmét, lebilincselte azt a szatirizáló nyelvezet, mely leplül szolgált a helyes érveknek.

Ezután Kresák Géza III. é. h. h. Mindszenty Gedeon tartalmas és szép „Meliton és anyja“ czimü költeményét szavalta el. A hang jól volt alkalmazva a tárgyhoz, míg az egészen a páthosz ereje vonult végig. Midőn az éljenzés elhangzott V a r á z s é j i Béla Ili. é. h. h. olvasta föl a jegyzői jelentést, melyből megértettük, hogy az egylet mind anyagilag, mind szellemileg a haladás zászlóját bontá ki, hogy az idén volt 8 pályázat. Előzőleg Neszveda István fölszentelt püspök, káptalani nagy prépost és püspöki helynök ő méltósága fölbontá azon pályaművek jeligés levélkéit, melyek mindig e gyűlésen szoktak kihirdettetek A költemény pályázaton L é v a y (1 arany) a prózain pedig szintén Lévay (6 arany) és Varga Mihály (2 arany) nyerték el a babért; dicséretet nyert költemények szerzőit Révészt és Varázs éj it az elnöklő felszentelt püspök ur 1—1 arany jutalom ban részesité.

A tagok buzgalma ez évben 125 részint kötött, részint kötetlen munkában nyilvánult. Az ünnepély programmját bezárta a titkári záró beszéd, tartotta Révész István, kinek gyönyörű előadása, valamint a szavalásnál, úgy most is teljesen érvényesült. Emelték az ünnepély fényét az énekkar által előadott „Dalszabadság“ és „Honfidal“, valamint a V a rázséji Béla és Varga József által eljátszott. „Barcarole“ zenemű. De úgy hiszem, hogy minden jelenlevővel egy érte Imii leg nyilatkozom, midőn azt állitom, hogy az ünnepély fénypontja Révész István 2 szólója volt, melyet harmoniumon V a- rázséj i Béla kisért. A gyönyörű, csengő hang még bizonyára sokáig fog viszhangzani a jelenvoltak lelkében. Majd Neszveda István fölszentelt püspök káptalani nagyprépost és püspöki helynök úr intézett lelkesitő szavakat az egylet tagjaihoz, mire a szép számú közönség éljenzés közt oszlott szét.

Egy jelenvolt.

Városi közgyűlés.

Városi képviselőtestületünk múlt vasárnapon (május 31.) hosszas szünetelés után közgyűlést tartott s ezzel megnyitotta a nyári évadra eső közgyűlések sorát. — A közgyűlés a nagy meleg daczára is igen látogatott volt s a napirendre kitűzött tárgy- sorozatot talán a legsimábban intézte volna el, ha Kresák Eerencz városi képviselő uem veti fel az | úgynevezett „Gombás patak“ tisztítása ügyét, s azt Bábel tornya építésével párhuzamba nem állítja, és nem intéz a polgármesterhez egy dörgedelmes interpel- látiót és a közgyűlés az ügy tárgyalásába bo- csájtkozni meg nem kisértette volna — annélkül, hogy az ügyállás részleteibe is be lett volna avatva. — Hanem voltak aztán képviselőink közt olyanok is, a kik — belátván azt, hogy kárba veszett idő lenne és üres szalmát csépelnének, ha az ügyet minden

tárgyismeret .nélkül már ezúttal érdemileg tárgyalnák : polgármester felvilágositó és megnyugtató vá- lásza után : az interpellatiót a napi rendről levenni segítették és azt egy jövő közgyűlés elé utasitván, áttértek a napirendre s a tárgysorozatot rövid 3 óra alatt szerencsésen lemorzsolták a mint következik :

A pénztárak vizsgálatára vonatkozó polgármesteri jelentés tudomásul vétetett.

A pénztári jelentés tudomásul vétele után Kresák Ferencz interpellálja a polgármestert az iránt, hogy miután azt kellett megérnie és tapasztalnia, hogy az úgynevezett Gombás patak szabályoztatik, tisztittatik, s azon oly árok ásások eszközöltetnek, melyek Bábel tornyára emlékeztetnek vissza, anélkül, hogy mindezen munkálatok foganatosítása előtt a képviselőtestületi közgyűlésnek előzetesen bejelentettek volna, adna a polgármester úr felvilágosítást, hogy kinek a költségén eszközöltetnek ezen, ezerekre menő munkálatok ? — mert tudomása szerint az emlitett patak tisztítása vagy akár szabályozása és rendezése — senki másnak előnyöket nem biztosit, hanem csakis az illető partbirtokosoknak ; már pedig hiszi és feltételezi, hogy vele a nem érdekelt partbirtokosok is egy értelemben vannak : — az egész város nem érdekelt polgársága nem kötelezhető arra, hogy például Krakszelh u b e r e k ért, Pál és Péterekért fizessen.

Mire, miután polgármester úr megígérte, hogy a közgyűlésnek legközelebb kimerítő jelentést fog tenni az ügyben a mikor is alkalma lesz a tárgyhoz higgadtan és tárgyilagosan, hozzászólhatni, az interpel- látió tárgyalása az ígért jelentés beérkeztéig elnapoltatok.

Ezen nem kevés port felvert interpellátió sorsának eldöntése után:

Kellemesen örvendeztette meg a közgyűlést a város polgármesterének abbeli előterjesztése, melyben tudatta, hogy sikerült a városi üresen álló és régi idő óta használatlanul heverő nagy laktanyára bérlőt fogni, még pedig olyant, a ki bérhátrálékával meg nem szökhet s a várost bucsuzás nélkül a faképnél nem fogja hagyni, mert ezen bérlő nem más, mint a magy. kir. kincstár képviseletében a m. kir. honvédelmi minisztérium, s a ki egy honvéd osztályt szándékozik az emlitett laktanyába elhelyezni —• fizetvén évenként 1000 frt lakbért.

A közgyűlés polgármester úrnak ezen a város érdekében tett fáradozásaiért köszönetét mondott, megéljenezte, javaslatait elfogadta — s egyszersmind elnöklete alatt a további tárgyalások megejtése, a szerződési feltételek végleges megállapítása és magának a szerződésnek 15 évre leendő megkötése végett — elnöklete alatt egy három tagból álló teljhatalmú bizottságot küldött ki a képviselő testületből.

Kozma Eerencz és társának 153 frt 73 kr. követelés iránt kérelmi ügyben hozott belügyminiszteri rendelet — az ügynek esetleg békés utón leendő kiegyenlítése és véleményes jelentés tétel végett kiadatott a pénzügyi bizottságnak.

A kövezetvám behozatalára vonatkozó szabály- rendelet — jóvá hagyás végett ismételten is az illető szakminiszterhez felterjesztetni határoztatott.

Az aljegyzői állás rendszeresítésére vonatkozó szabályrendeletnek megyehatóságilag történt helyben hagyása tudomásul vétetett; egyszersmind ezen állás betöltése elhatároztatván, a vonatkozó pályázati hirdetmény közzé tétele azzal rendeltetett el: hogy a pályázni óhajtók — pályázati kérvényeiket f. évi junius hó 30-ig a város tanácsához benyújtani kötelesek legyenek. Az aljegyzői állással 500 frt évi javadalom jár.

Az ipariskola részére 1884-ik évre megszavazott 300 írtnak a kiutalványoztatása elrendeltetett.

Az első magyar birtositó társaság főügynökségének — úgy a váczi takarékpénztárnak az árvatárt érdeklő ingatlanok biztosításánál, illetve a letéti és árvapénzek elhelyezésénél adandó kedvezmények iránt tett ajánlataik elfogadtattak.

Kisfaludy Károly, mint a magyar nemzeties müköltészet megteremtőjének Győrött felállítandó emlékszobrára a képviselő testület 10 forintot szavazott meg.

A városi közpénztárnok, ellenőr és közgyám tiszti óvadékaiknak szabályszerű biztosítására a tanácsnak kellő utasítás adatott.

Csizmadia János dunai rév-bérlőnek, révszabály-