Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-05-24 / 21. szám
(léken avassa babérait társulatával. Ali C sorba d- z s i szerepét kár volt Szelesnek adni, mert ő sokkal hamarabb balt meg, mintsem hogy kivánnók, 0 olyan színész, a kinek játékát élvezi a közönség és nagyobb szerepet kívántunk volna neki. Tímea szerepében Báthory Hónt láttuk. A kisasszony csakugyan iparkodó színésznő, eléggé átértette a szerepét. Játéka ugyan kissé hideg, de hisz- szük, hogy nem mindig olyan márványszobor, mint a milyen volt mint Tímea! Noémit a világtól elzárt s csakis szerető anyja által nevelt ártatlan kis leányt, valamint a serdülő szerelmes leány tiszta érzelmeit s később a szerető anya szerepét kitünően oldotta meg Ku- tassy Janka. Terézia szerepét Kissné Irma jól átgondolva és átérezve adta. Zsófiát Vinezéné Alojzia élethűen alakította s kivált a 2-ik képben a tönkre jutás jelenetében tűnt fel kitűnő alakitó tehetségével. A t h a1 i á t, a féltékenység s bosszú érzetével telt szerelmes leányt Ver es né Matild alakitá s drámai alakitó tehetségének fényes jelét adta. F e h é r v á r y sikerült Brazovics volt, a ki nem egyszer derített mosolyra bennünket. L u b i n szky igazi tiszt volt Kadis a szerepében. C s i s z é r pedig olyan igazi Krisztyán volt mint a milyen igazi Tímár volt Gerőfy, a ki amúgy isten igazába meg is fojtogatta őt gazságaiért. Mindkét estén keresztül zsúfolásig telt meg a Curia terme és a közönség azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Grerőfy né 1 jobb társulat még nem volt Váczon. Kedden „Üdvöske“ Duru és Chivot közkedveltségül mulattató operetteje került szilire; a czimszerepben Gerőfyné Ilka asszonynyal, ki pulykapásztori és Panada herczeg kisaszony szerepében játékával és énekével kitűnt. A kedves kis pulyka duettel számos tapsot aratott és énekét ismételnie kellett Kis Jánossal, ki szintén teljesen megfelelt a kivá nalmaknak. Szép bariton hangja, jól átgondolt játéka és sikerült alakításával megnyerte a közönség tetszését. Szeles mint Korán fejedelem és Kendy mint Rokko remekeltek, s a közönséget mind végig derültségben tartották. Kenedics Kálmánt Fritelini szerepében ezúttal először volt alkalmunk látni, s erőteljes szép hangjában gyönyörködni. Fiametta szerepében P r i e lie Cornélia tűnt ki, mint kedves hangú koloratur énekesnő. A karok különösen a férfi kar dicséretet ér- demlőleg jól összetanult s összevágó volt. Az öltözetek díszesek s minden kívánalmat kielégítők voltak. Szerdán Szigeti Józsefnek énekes bohózata a „Csókon szerzett vőlegény“ került színre. E darabban Grerőfyné Ilka asszony ötször öltözik át. Először sza- móczát áruló asszony, majd kriváni t ót fin, házaló fiúcska, és végül mint hárfás leány adja tudtul Cson- tai Lőrincznek (Szeles) hogy öcscse (Csiszár) őt szereti és hogy még Csontai Lőrincz uram áldását várják mindketten a frigy megkötéséhez. Mindegyik álruhában Gerőfyné dalaival valósággal elragadja a közönséget a mely hálás is érte mert a tapsokkal igazán nem fukarkodik. Futaki (Berényi) és Ripacs (Kendy) különösen jól csinálták mókáikat és Nefelejts színésznő (Vinezéné) is kitűnő alakítás volt. Prí e lie Kornélia A.VÁCZ1 KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. Pünkösd napján. Szép rózsákkal ékes piros Pünkösd napja Üdvözöllek százszor, ifiu kedélylyel, S boldogan elnézem, a mint langyos szélűid Enyelegve játszik fakadó levéllel. Zúgj te erdő, zúgjon sok ezernyi ágad. Örvendezve búgj, te erdők vádgalambja, Pompázzatok büszkén kifakasztott rózsák, Felvirradt, felvirradt piros Pünkösd napja ! Piros Pünkösd napja ! Te a természetnek Űj éket teremtett, élő czifraságot, Szent nap, nem tudnád-e újra megalkotni Ezt a satnya, ezt a törpe nagy világot! Te, kinek varázsló kezed érintése Pompát ad a földnek, éltet a virágnak, Miért nem simítod el sok ezernyi baját Rajongva szeretett imádott hazámnak ? . .. Király Kálmán. Ä kék szemek. — Rajz a vasúti életből. — Irta: IMIa-lom.ib.egfjri Ist^váen.. Sokat álmodozott az én Laczi barátom a szolga- bíróságról, de elfelejtette megszerezni a hozá való tudományt, s úgy történt, hogy bizony a körmére koppintottak neki mindenből, ha valami hivatal után „Az árva vagyok én“ kezdetű dallal aratott tapsokat. A mi a többi szereplőket illeti, azok is megfeleltek az igényeknek. C s ü t ö r t ö k ö n Erkman Chatrian nagyhatású darabját „A Rantzauk“-at adták Kűrty Emil fordításában. Rantzau Jean nagybirtokost Gerőfy adta és ő eme szerepében valósággal remekelt. Mi minden hízelgés nélkül állíthatjuk őt Szigeti bácsi mellé és Gerőfy igazán nem vészit vele, ha nem nyer. Rantzau Jaqnes Szeles volt. Jó pendent. Florence apót a rendező nem adhatta volna jobb kezekbe, mint Eehérváryéba. Csiszár jó Georges volt és Luiseban Kutassy Janka is megfelelt várakozásunknak. Eddig a Rantzauk volt alegsikerülebb előadás. A darabbban minden egyes szereplő kitett magáért és mi a direktor urat, azok nevében a kik még meg nem nézték, arra kérjük ismételje a darabot, mert különb alakítást mint a Gerőfy Jeanja [aligha lát Vácz egyhamar ! Olcsó lakások a kiállítás alatt. Az országos kiállítás tömeges látogatásától sokakat visszatartott és tart még ma is az a légből kapott híresztelés, bogy a fővárosban csak túlesigázott áron kaphatni lakást. Ennek a híresztelésnek alaptalanságáról szándékúnk meggyőzni a t. közönséget, hogy aztán köny- nyebben elhatározhassa az országos kiállítás meglátogatását. A főváros tanácsa ugyanis, úgy az országos kiállítás mint az ezt látogatni szándékozó vidéki közönség érdekeit tartva szem előtt, megbizta a jóbirű Drózsa és társa budapesti ezéget több iskola épület bebútorozásával, hogy így a vidéki közönség kényelmes, tiszta és mindenek fölött olcsó lakást kaphasson. Ezek az olcsó lakások május 21-én nyíltak meg s e naptól kezdve napi lakás jegyek, ruha- és lábbeli tisztítási szelvénynyel 40 krért kaphatók minden budapesti pályaudvaron és a fővárosi lakás irodákban. Ezekben a lakásokban 8—12 személyre külön hálótermek rendeztetvén be, azok külön zár mellett bocsáttatnak rendelkezésre, minélfogva már ebből az okból is ajánlhatjuk azokat. Minden épületben külön női háló terem áll rendelkezésre, a ruhatárban pedig podgyász, értéktárgyak vagy pénz szelvény mellett a vállalkozók felelősségére helyezhetők el. A Drózsa és társa ezég minden lehetőt elkövetett — s erről személyesen volt alkalma a sorok írójának meggyőződni, — hogy az olcsó árak daczára minden igénynek megfelelő, kényelmes lakást nyújthasson. Ennélfogva immár nincs oka a vidéki t. közönségnek a kiállítás tömeges látogatásától tartózkodni, minthogy az olcsó és kényelmes lakás mellett a fővárosban létező nyilvános étkező csarnokokban az olcsó és jó ellátás is biztosítva van. Egyletek, társulatok és tömeges látogatók előre is megrendelhetik a lakásokat az olcsó lakás vállalatnál, Drózsa és társa cziin alatt, V. József- t é r, 14. sz. —y. nyúlt, végre is tehát mit tegyen ? felcsapott vasúti pénztárosnak. S nem igen bánta meg, mert tetszett neki ez a mesterség, úgy járt az arany-zsinóros sipkájában fel s alá mint a szemétdombon a kakas, a pénz ugyancsak oly mértékben alkalmatlankodott nála, hogy csak czigarettlit szívhatott a jámbor, de azért boldog volt, a jövő egének egész rózsapirosságával ragyogott lelki szemei előtt, a kezdet meg van, a többi jön, talán még lóvasúti direktor is leket belőle ! . . . Hej, csak ne tették volna ilyen messzire az isten háta mögé, ebbe a rongyos városkába, a melyet még nem is látott, mert olyan sártenger terült el közte és az állomás között, bogy a minap a Náczi zsidónak dereglyén kellett idáig hozni a dögbőröket a feladáshoz. Laczi oda állott a marharakodó ponk szélére és nézte, hogy nem halásznak-e valakit félholtan a sárból, midőn a kisegítő bakter egyszerre valami írást nyomott a kezébe. Majd beadja kend ezt az írást a protokollumhoz, hé, — kiáltott Laczi s oda dobta a földre, de azután ismét csak fölvette, hogy mi jajveszékelése lehet megint annak a másfél lábú árendásnak, talán bizony ismét elhurczolták a borát Kalonda helyett Rádra. Hát a mint nézi, egyszerre csak azt látja, hogy — szinlap. — Szinlap, színi előadás Kalondán? Ez lehetetlen ! — Még pedig utolsó! Honi iparművészetünk. Országos kiállításunkon honi iparmüvészetünk is szépen van képviselve a honi iparművészeti vállalat által csupán magyar nemzeti ízléssel művészileg berendezett külön szobában, melyet gyönyörrel és belső megelégedéssel szemlél a belföldi és kellemes meglepetéssel az idegen, ki nem mulasztja el őszinte csodálatával párosult elismerésének alkalommal kifejezést adni nemzeti iparunk előhaladott volta fölött. Kétszeres örömmel jegyezzük föl, bogy a rövid idővel ezelőtt alakult „honi iparművészeti vállalat“ feladatának minden irányában nemcsak dicséretesen megfelelt, de az irányában támasztott igényeket is messzetulszárnyalta, valódi nemzeti motívumok szerint készített művészi kivitelű tárgyaival. Valóban érdemes a megtekintésre úgy a kiállításon berendezett szoba, mint a vállalatnak VI. Andrassy ut 28. sz. levő telepe s a dalszínházzal szemben, a magyar államvasutak polotájában ugyancsak a vállalat által berendezett vendéglő helyiség, hol a vállalat tagja és képviselője Morzsányi József úr mindenkor szeretetreméltó modorban teljesiti a kalauz tisztjét. A honi iparművészeti vállalat főfeladatául tűzte ki, hogy mindenféle műipar tárgyat készít, fa-, bőr-, fém- vagy bármi nemű anyagból, különös tekintettel a magyar jellegű kivitelre. Eme tárgyak tervezeteit és részletes rajzait részint hírneves művészek, részint müiparososok készítik, kivitelről pedig a vállalat tagjai gondoskodnak, kik az önálló m a g y a r iparművészet megalkotásán fáradoznak, illetőleg az a törekvésük, hogy az összegyűjtött hajdani és mostkori magyar hímzésekben szövésekben, faragváuyokon, festésekben stb. található eredetiséget a magyar műipar megteremtésére felhasználják. Ezen a téren mind szélesebb-szélesebb körben működik a vállalat, készit magyar jellegű apró pipere-tárgyakat, minők: kézi tükrök, keretek, kis tulipántos ládikák, továbbá bútorok, szoba berendezések, u. m. székek, asztatok, szekrények, lóczák, polezok stb. dió-, tölgy-, juhar-, körtefából s más nemes fanemekből. Mindezek a tárgyak nemcsak ebédlő, pipázó, ivó vagy hálószobában is bízvást fogják pótolni az eddig külföldről behozott drága bútorokat. Annyival inkább ajánlhatjuk a legkülömbözőbb nembeli előkelő művészek által támogatott vállalat telepének látogatását, mert itt kívánatra bármilyen ízlésű bútorzat terveit elkészítik és azok kivitelét is eszközük. Készitnek itt alkalmi ajándékokat s azokról tervrajzokat, mintákat, kivitelre is elvállalnak. Szóval oly intézet az, melynek szükségességét lehetetlen el nem ismernünk. Ugyanazért az országos kiállítás látogatói ne mulasszák el a gyönyörűen berendezett műtelep fölkeresését s látni fogják, bogy a vállalat a nemzet pártolására s bizalmára érdemes. Városi és vidéki hírek. = Boldog piros Pünkösdi ünnepeket kívánunk lapunk minden olvasójának! = ISéi'imilllis. N e s z v e d a István fölszentelt püspök, a bérmálás szentségét a székesegyházban a — Hát hogy merték ezek a színlelők az állomást a többire meg nem invitálni, — no megálljátok naplopók, adjátok csak fel a holmitokat a vasútra, olyan illetéket sózok a szállító levélre, hogy ki nem váltja a párisi opera sem. De azért mégis csak föltette, hogy elmegy erre az utolsóra. Estefelé kicsipte magát, átadta a távírdát az öreg raktárnoknak, fölkuporodott a k i s e g i t ő bakter nyakára és benyargalt a városba. Kalondán a vendéglőben nagy volt a mozgalom, gyűlt jobbról-balról a sok bámész ember, az igazi publikumnak megdagadt a könyöke, míg keresztül tudta vetni magát rajta, s elérhetett a kasszához, a hol ugyan nem igen árulgatták a jegyeket, de annál inkább hordták az üres székeket a terembe, a melyben öt-hat füstölgő petróleum-lámpa fénye mellett derekasan pengették a brugót, mig hátul a színpad ácsor- gott, kékvörös kordinájával mint szemérmes leány takargatta Hej ! nem sokáig mutatandó bájait. Laczi épen nézegette, hogy mely falhasadékon jusson be a terembe, midőn karon ragadta őt egy pók hasú, alacsony öreg ur. — A téns urnák erre méltóztassék besétálni, itt vezet a leg is legkényelmesebb ut egyetlen támlás székünkhöz, melyet ez első és utolsó előadásunkon a ténsurnak rezerváltunk. 8 lenyomta őt a székbe. Laczi csak bámult, — hogy mégis csak nagy ember ő Kalondán.
