Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-05-03 / 18. szám
* mosolyog az előbbi. Ha valakit dicsér, pártoskodó- nak mondják a lapot ; ha nem dicsérjük, azért mégis pártoskodó marad. Ha a nőket dicséri, a férfiak gyalázzák a lapot; ha megfordítva a férfiakat dicséri, akkor meg a nőkkel gyűlik meg a baja. — Azt hisz- szük, hogy ezen félj aj du lás nem c s a k az angol lapszerkesztő sok-sok baját körvonalozza. = Mymen. Orczy Seraf báró huszárfőhadnagy e hó 23 án vezette oltárhoz Diós-Jenőn Piret Eugénia bárónőt. — Siittő Antal főt ni földbirtokos s a gödöllő kerületi függetlenségi párt alelnöke, a napokban vezette oltárhoz néhai firey berger Alajos fővárosi kereskedő özvegyét, Freyberger Katalint. — Szegzárdon e hó 25-én vezette oltárhoz Rasaovsz'ky Paula kisasszonyt Baross Kálmán baranyamegyei árvaszéki jegyző. = A kataszteri mérmokük közül elhelyeztettek D o mj án György III. osztályú mérnök Nagyváradra, Székely Ferencz III. oszt. mérnök Szegedre, Mayer Vilmos II. osztályú mérnök Aradra, Kovosecz István segédmérnök Eszékre. — „Az országos IclcncxSaAzat létesíti» egyesület“ tagja^ közé beléphet bárki ki évi 10 kr. tagdij fizetésére kötelezi magát; külön adományok is elfogadtatnak. E czélra gyűjtésre alkalmas tárgyakul ajánltatnak: szivar végek, papír, Virginia szivar-szalma, ón pecsét, bélyegzett levél jegyek, staniol hüvelyek stb. Ezen tárgyak a fiók egyleti, illetőleg megyei szövetkezeti főnök utján Otto Herrmann úrnak Bpest sugár-út 13. sz. küldendők. = Előléptetések a kataszterinél. A helybeli állomásozó kataszteri felmérési felügyelőségnél előléptettettek : L o k o t a Adolf I. osztályú, H o- ley Ferencz, Cerha Antal II. osztályú mérnökükké. = A váezi jótékony nőegylet, által a „magyar gazdasszonyok egyletének budapesti árvahaza javára elhelyezett perzselyeket a nőegyleti választmány a múlt héten nyilvánosan felbontván s a begyült összegeket összeszámlálván a gyűjtés eredménye a következő volt az egyes perzselytartóknál: Almássy Albertné 5 frt 7ü kr., Jakabffy Ká- rolyné 5 frt 33 kr., Krenedits Matild 4 frt 44 kr., A lberty Ferenczné 3 frt 95 kr., Ulrich Ká- rolyné 2 frt 97 kr., Karcsú Arzén 2 frt 73 kr., Dobró czky Jánosné 1 frt 88 kr., Ugyanaz 68 kr., Nőegyleti ovo da 2 frt 53 kr., Funk Jánosné 1 frt 70 kr., Dr. Freysinger Lajos 1 frt 18 kr., Korpás Jánosné 1 frt 14 kr., Gyíirky Károlyné 1 frt 09 kr., Trag or Ignácz 1 frt 5 kr., Heiser Edéné 73 kr. Összesen 37 frt 10 kr. mely összeg rendeltetési helyére a nőegylet titkára utján elküldetett. A szives gyűjtők pedig fogadják a nemes czél érdekében gyűjtésűk eredményének ezennel történt nyilvános nyugtázása mellett az érdekelt jótékony egyletek legmelegebb elismerését. = Veszelt eb. czim alatt lapunk legutóbbi számában azt irtuk volt, hogy valami kőbőr eb utón útfélen szaladgálva több embert és kutyát is megharapott ; s téves informaczió folytán azt is állítottuk, hogy az eb veszett volt. Ezen hírünk kapcsában most örömmel konstatáljuk, hogy noha igaz az, hogy az eb csakugyan többeket megharapott, s kutyákat is mardosott, azonban mint ezt az idő közben megejtett orvosrendőri vizsgálat kiderítette, az eb veszett nem volt, hanem valami mezei egeret nyelt le elevenen, s valószínűleg ez okozott a kutyának oly harapási ingert melynél fogva nem csak embereket, hanem kutyákat is megharapott. Egyébként dicsérőleg kell A nő elfödi arczát. — Oh, mennyire megvethet engem! sóhajt föl kétségbeesetten. — Miért hivatott magához, miért akart velem találkozni? Miért nem hagyott magamra; hiszen én kerültem volna, és egyetlen szemrehányó szavamat se hallotta volna sohasem! — Mert szeretlek, még mindig szeretlek ! — szól a nő kitörő szenvedélylyel, s oda omlik kedvese lábai elé, kit egykor ő taszított el magától. — Mit érne, ha a múlt örömeinek én is megnyitnám a szivemet ? — válaszol a férfi, fölemelve a térdelőt. — Mi erény volt akkor, bűn volna ma. Te jóvá akarod tenni mindazt, mit ellenem vétettél, s nem gondolod meg, hogy amely pillanatban keblemre veted magad, eszményi szerelmünk tisztaságát éri szenny ............Váljunk el itt. Ma csak boldogtalan vagyok, de e sebbel szivemben még találok nyugalmat. Szerelmünk emlékét tisztán, fényesen látom ragyogni a múltban, s e hideg sugár oly jól esik az én szemeimnek. Ne csábíts most arra, hogy sárba tiporjam az eszményt; mi marad nékem, ha ezt is elvesztettem ? — Én boldogságot kérni jöttem hozzád, — mond a nő. A férfi arczán az első gúnyos mosoly jelenik meg egy pillanatra. Aztán elsimul az is. — Tévelygő boldogtalan, — szól szánalommal. Azt hiszed, én az asszonyt szerettem benned s nem az eszményt? Hogy engem egy élet boldogtalanságáért kárpótolsz, ha karjaimba veted magadat ? Nem pillanataim megédesitéseért szerettelek én, de szived dobogásának szakadatlan vallomásaira, szerelmednek lelked mélyéből fakadó kiapadhatatlan forrására voltam én szomjas, m i n d e n szavad hallására, minden mosolyod látására. Ezért küzdöttem én álmatlan munka mellett átvirrasztott éjeken, s ezért jutottam oly közel a bukáshoz. Ha ettől megfosztottál, váljunk el, kerüljük egymást; látásod csak veszteségem nagyságát juttatja eszembe, s e veszteségért nem kárpótolsz — soha többé! kiemelnünk rendőrségünk azon eljárását, hogy az alkalmat felhasználva mintegy 18 kőbőr ebet agyonlövetett. = Színészet. Gerőfi Andor a legjobb vidéki színtársulat igazgatója járt városunkban a napokban s előadások tartására kért concessiót a várostól. A „Curia“ terme szakértőiig megvizsgáltatván jelen állapotában nem bizonyult alkalmasnak az előadások tartására, s csak is uj lépcső s szélesebb ajtók készíttetése után engedhető át színteremnek. Úgy halljuk Gerőfi hajlandó az átalakításokat megtenni, s ez esetben kilátásunk lesz a legújabb színdarabokban a vidéki legjobb színtársulattól előadva gyönyörködni. = A vAczi első isItalÄBBOS ipartársiaiat folyó hó 17-én nyári mulatságot rendez a cselőtei erdőben, melyre a meghívók jövő héten szét bocsáttatnak. = Tiíos kavics szedés. A Duna parton a füzes alatt egész szokássá vált már, hogy mindenki kénye-kedve szerint hordja a kavicsot, s oly éktelen gödrök támadnak ennek folytán a Duna parton, hogy azoknak elegyengetése a városnak tetemes költségébe kerül, figyelmeztetjük tehát közönségünket, hogy kivált most a fürdő idény közeledtével tartózkodjanak a füzes alatti Duna partról hordatni kavicsot, mert a támadt gödrök a fürdő gyermekekre nézve életveszélyesek, s a hatóság által szigorú pénzbírsággal fognak büntettetni az ily tilos kavics gödör ásók, annál is inkább, mert a hizlalók mellett ott áll mindenkinek rendelkezésére a kavics bánya. Irodalom. = A spártai erkölcsökről46 czimmel mai lapunkban Domaniczky István honvéd őrnagy úr tollából közlünk egy érdekes czikket, mely szerző szívességéből egyidejűleg jelenik meg a „L u d o v i c a Akadémia Közlönye“ IY. füzetében s lapunk hasábjain. Érdekesnek találjuk e czikket a közlésre, hogy minél szélesebb körben legyen ismeretes azon irány és szellem melyben a magy. kir. honvédségnél a hadi ismeretek terjesztése a sajtó utján kultiváltatik. Tudnivaló. Egy csodálatos orvosi műtét története. Egy amerikai nagykövet Kasson ur Bácsben, kormányának nemrégiben egy csodálatra méltó orvos sebészi műtét érdekes tudósítását küldte meg, mely ezelőtt nem rég Billroth professor ur által lön végrehajtva Bécsben; ez egy csodálatra méltó módon történt gyomorkivágásból állott, melynél a gyomornak csaknem egyharmad részét kelle eltávolítani, s a mi még csodálatra méltóbb a beteg ismét felgyógyult, oly eset, milyen eddig még soha elő nem fordult. A betegség, mely miatt ezen műtétet alkalmazni kelle, gyomorrák volt, mely az alábbi kórtünetektől kisértetik : Az étvágy felettébb rósz; a gyomorban valami sajátságos, leírhatatlan, felettébb gyötrő érzés uralkodik, melyet leginkább valami meg nem határozható zsibbadásnak lehetne nevezni; a fogakra különösen reggelenkint bizonyos tapadós nyák rtkódik le, mely igen kellemetlen utóizt hagy maga után ; táplálékok élvezete nem látszik ezen sajátságos zsibbadt érzést eltávolítani, sőt ellenkezőleg azt inkárb még fokozzák ; a szemek beesnek, s megsárgulnak, kezek és lábak hideg s tapadósakká válnak, mintegy hideg verítékkel fedve. A beteg folytonos bágyadtságot érez s az álom nem ad neki uj erőt; uemsokára rá a beteg ideges, ingerült s roszkedvüvé válik; balsejtelmek gyötrik; ha fekvő helyzetéből hirtelen felemelkedik, elszédül, fülzugást kap s meg kell fogóznia valamibe, hogy össze ne rogyjon : belei eldugulnak, bőre legtöbbnyire száraz és forró lesz, vére megsürüdik és olva- dékossá válik s nem czirkulál rendesen. Későbben a beteg az ételt evés után csakhamar ismét kihányja, melynek olykor sava- nyús poshadt, néha pedig édeses ize van ; gyakran szenved szívdobogásban s azon hiszemben van, hogy szívbajban szenved ; végre azonban már semmiféle táplálék nem marad meg benne, miután a bélcsatorua nyilasa vagy már tökéletesen vagy legalább nagy részt egész el van dugulva. De bármily eleiasztó legyen is ezen betegség, mind a mellett a fenti kórtünetekben szenvedők még ge csüggedjenek el, — Ha úgy meghűlhetett a szíved, akkor én mégis forróbban szerettelek! válaszol a hölgy szenvedélylyel. —- Forróbban-e ? Ezt bizonyítja kegyetlen tetted, mire metitséget nem találsz, ha még bűnÖsebb lettem volna is, százszor és ezerszer, mint a minőnek hittél. Mert érted küzdöttem s ha buktam volna is, neked volt legkevesebb jogod, követ dobni reám. — Hiszen nem én tettem, esküszöm neked, nem én! Kényszeritettek rá s a megcsalt, kijátszott csak ezen az áron adták bocsánatukat. Én gyönge leány voltam, kinek sem akarata, sem ereje, s úgy elhagyatva éreztem magamat mindenkitől! Téged veszve hittelek, s nem volt, ki részvéttel forduljon hozzám, de mindenki gunynyal figyelmeztetett a meg nem hallgatott intő szavak igazságára s mert minden ellened bizonyított, én azt hittem igazuk is van. — És elitéltél — in eghallgatás nélkül . . . De ha kívánták is, szerelmedet megőrizhetted volna számomra titokban. Hinned kellett volna, hogy egykor lesz idő, midőn megtisztulva léphetek eléd, én nyugodtan vártam volna e pillanatra, ha éveken át hirt sem hallottam volna is rólad. — Szüleim áldását sohasem nyerhettem volna meg. Én ösmerem szivüket. Soha sem bocsáthatták volna meg, hogy egykor megcsaltuk őket s titkolt szerelmünk bűnéért, örök átkuk kisért volna . . . s ez úgy el csiiggesztett. — Kellett nekem az ő áldásuk, beleegyezésük ? Ha zárva tartanak, éjjel raboltalak volna el s másnap vissza küldtem volna nekik a ruhát, mit magadon hoztál. Hiszen egykor azt ígérted, hogy akaratjuk ellenére is követnél s én oly boldog voltam, hogy értem el tudtad volna hagyni az ő gazdagságukat, a fényt, pompát, kényelmet; érettem, kinek oldalán küzdelmes élet várt reád. Vagy csak az mondva volt ? — Oh, csak ama vallomások őszinteségében ne kétkedjél ! Ha valaha megtudhatnád, hogy elválásunk óta titkon mennyit szenvedtem. Mikor inoso- lyogni láttak, rejtett bánatom ott rágódott életem i mert ezer közül kilenczszáa kilenczvenkilencz esetben nem szen- I vednek gyomorrákban, hanem pusztán csak emésztetlenségben, [ oly betegségben, mely igen könnyen gyógyítható, lia helyesen gyógykezeltetik. A legbiztosabb s legjobb , szer ezen betegség ellen a „Shäker-kivonat“ növényi készítmény, mdly az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Ezen kivonat a bajt alapjában támadja meg s azt gyökeresen kiirtja a testből. Oly egyéneknak, kik dugulásban szenvednek, a Seigel- féle Sajssíija.ji«'* labdiiesokríi is van szükségük, a „Shäker- k ivón at tál “ kapcsolatban. A Seigel-féle hashajtó lahriacs«k meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt es' a meghűlést, megszabadultuk a főfájástól s elfojtják az epekiöinlést. Ezek a legbiztosabb legkellemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készíttettek közt. A ki ezekkel csak egy kísérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédében s minden legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára egy palaczk „Shitker-féle kivonatnak,“ 1 frt 25 kr. 1 doboz „Seigel-féle hashajtó labdacsoknak“ 50 kr. — Magyarországi főraktár: Budapest, Török Jözseí gyógyszertára Király-utcza 12. Vácz : Irgalmas renn «5 gyógy- szertílra. N y i 11 -1 é r.*) = layers selyem bast rssbAk (egész se lyem) 9 frt 30 kr. egy egész ruhára való, úgy szin- tim^ nehezebb minőségben, legkevesebb két ruhára való bérmentesen házhoz szállítva kapható Henne- ^ e, (k‘r- oda vari, s a német császárné udvari szállítója) selyem gyári raktárában Zürichben. Minta kívánatra ingyen. Levelek bérmentesítése Schweiczba 10 krba kerül. A falun vagy pusztán lakóknak nem ajánlható eléggé, hogy a háznál mindig készletben légyen egy doboz Brandt R. gyógyszerész-féle svájezi labdacs, hogy a rögtön föllépő bajoknak (székrekedés, kólika, vértolulás, máj- és epebajok stb) e biztos és legkisebb fájdalmat sem okozó házi gyógyszert (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) azonnal használhassák. Minthogy Magyarországban Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan figyelni, hogy minden dobozon ezégjegyül, egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása meg legyen. Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik boldogult férjem Bállá Istvánnak temetése alkalmával mély fájdalmamat részvétük és szives megjelenésük által enyhítették, forró köszönetemet. Vácz, május hó 2-án, 1885. özv. Bállá Istvánná. Vendéglő-kert megnyitás! Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni miszerint az azelőtt Síöscb Mö- berí-féle vendéglő udvarát KERT - IIIÓILYI- SÉGOÉ alakítottam át s azt f. évi május hó 4-én ünnepélyesen BANDA MÁRTON zenéje mellett fogom megnyitni, mely megnyitási ünnepélyre a n. érdemű közönség számos látogatását kérem. — Jó ételek, italok s kellő kiszolgálásról gondoskodva leend. SSodendorfer Rélu vendéglős. Szerkesztői üzenet. = &t. íáy. egy hss olvasóim!*. Szíveskedjék nevét megírni, akkor helyt adunk közleményének lapunkban nevét titokban tartva. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : VARÁZSÉJI GUSZTÁV. gyökerén — nélküled nem lehettem boldog. Hogy el nem emésztett a szenvedés, csak egy remény akadályozta. Reményem, mely a találkozással biztatott.. . — S én e találkozáson csak arra kérhetlek, ha akkor lemondhattál, mikor még lehetett volna remélned, mondj le ma, mikor a jövőtől nem várhatsz semmit. Váljunk el, térjed azóta vár reád ! — Te gyűlölsz, Sándor! kiált fel a nő kétség- beesetten. — Szánlak, és szánom magamat — válaszol reszkető szavakkal a férfi. Aztán felállva folytatja. Ne kínozzuk egymást tovább... Váljunk el örökre... A nő szemben áll vele s kezeit Összekulcsolva nyújtja felé. — Isten veled, feledj el — mondja amaz, búsan intve s megfordul, hogy távozzék. — Sándor!! — hangzik a nő velőkigható sikolya, mire visszanéz és szemben fogadja az utána rohanó nőt, kinek kikelt arczán a könyek egész patakja omlik alá. E látvány megrendíti, s pillanatra meglágyítja szivét, s karjait kitárja, hogy magához ölelje a bűnbánó hűtelent. De a másik pillanatban már alália- nyatlik mindkét keze. Aztán még nehány kinos másodperczig mereven, szótlanul nézik egymást. — Nincs kegyelem? kérdi végre a nő a kétség- beesés fuldokló hangján. Soha többé! felel a férfi s a következő pillanatban kinyitja a szoba ajtaját. Egy sikoltás, egy zuhanás, hátra néz s eszméletlenül elterülve látja a földön a nőt, kit oly nagyon szeretett mindig. Hirtelen odasiet az elalélthoz, nyaka köré fonja karjait s szenvedélyes hosszú csókot nyom ajkaira. Aztán fölemeli, ölében oda viszi a puha pamlagra, még egyszer megcsókolja ajkát, bezárult szemeit, piczi kezét . . . egy künycseppet letöröl arczárói . . . Aztán sietve elhagyja a szobát, hogy ne lássa a nőt soha többé, akit szeretni fog mindörökké.