Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-04-19 / 16. szám
ságában idáig fölülmúlta volna. A beszédre megható hangon válaszolt az ünnepelt mely után Kemény Gusztáv szolgabiró és J-ung János kanonok uradalmi felügyelő mondottak beszédeket. Délután 4 órakor Mácsára indult ö méltósága kíséretével a hol 13-án bérmála és mintegy 76u lelket erősített meg a szent hitben a hol a szilágyi és kis-némedi hívek is megjelentek. Itt is hasonló iinnepélylyel fogadták őt, innen V er es egyházára indult — a hol igen nagy fénynyel és szép üdvözlő beszéddel várta őt Szta- r i 1 1 Sándor szadai számtartó 25 tagból álló bandérium élén. Talpon volt az egész község valláskü- lömbség nélkül. Másnap vagyis 14-én 260-at erősített meg a hitben a bérmálás szentségének kiszolgáltatása által. Délben fényes ebéd volt a plébánia lakban, a házi gazda úgy látszott mindent elkövetett, ismert vendégszeretetét különösen ez alkalommal bebizonyítsa voltak is toasztok, hosszúk és szépek. Az ebéd végén szóba jött az ország fennállásának ezredéves jubiliuma, a mely néhány év múlva megtartandó lészen. Neszveda István püspök felvetvén ugyanis ama kérdést volna e szebb és maradandóbb emlék ezen ünnepélyre nézve, mintha Budapesten egy önálló r. kath. püspöki szék káptalannal együtt fenállitatnék. Ezen elvetett szikra csakhamar tüzet fogott és oly nagy lelkesedésbe hozta a jelenlévőket, ez eszmét felkarolva egyhangúlag oda nyilatkoztak, miszerint ezen dicső eszmét — mely habár már a fővárosban meg is penditetett — örökítsük meg és siesünk elősegíteni a megvalósuláshoz. Neszveda erre, -— oda nyilatkozott, hogy ő e czélra azonnal hajlandó 1000 frtot aláírni. Nem kellett több rögtön egy aláírási iv készítetett és utána Villásy István: p.-hatvani 500 frtot ÍSpehtenhauser Eerencz mácsai 200 frtot, Odray János gödöllei 200 frtot, Vozarik Antal v.-hartyáni 100 frtot, Demka János veresegyházi plébános 100 frtot, Tragor Antal püspöki szertárnok 200 frtot, Igaz Péter mácsai káplán 10 frtot Krakker Kálmán számtartó 50 frtot Starill Sándor 25 frtot Eúnay Gyula 10 frtot összesen 2485 forintot írtak alá azon esetre általuk lefizetetni, ha az óhajtott terv megvalósulna. Fölkérték egyúttal ez alkalommal Neszveda ő méltóságát, hogy útjában több lelkes egyházi és világi férfiút szólítson fel e nemes czéi megvalósítása tekintetéből adakozás illetőleg előleges aláírás végett. Mit ő megígért, azon hozzáadással, hogy majdan visszatérve apostoli útjáról, a. aláírásokat bemutatván megyei főpásztorunknak személyesen, átadja az ország prímásának. Ezen érdekes s tán a jövőbe kiható kezdeményezés után azon óhajjal zárom be soraimat, hogy az elvetett szikra gyúlékony anyagra találjon országszerte. Délután 4 órakor, Eóth-felé kisérték ki Neszveda ő méltóságát, a hol másnap vagyis f. hó 15-én fóthi híveket volt megbérmálandó. Ä közönség köréből. Lapja utolsó számában „egy égető szüksége városunknak“ czim alatt lakbérleti szabályzat alkotását sürgeti, s a sürgetés szükségét a helyben székelő t. m. k. felmérési tisztviselői kar által, a t. városi tanácshoz benyújtott kérelmével indokolja. Erre vonatkozólag van szerencsém tudósítani, hogy a még múlt évben ez irányban a városi közgyűléshez beadott indítványom elfogadtatott, csak hogy ennek a végrehajtásával is úgy áll a dolog, mint több más, általam beadott, s a közgyűlés által elfogadott indítványokkal. Nevezetesen: az utczák s terrek rendes megnevezése, az utczák seprés alkalmával törI tűnendő öntöztetése — a járdák kövezésére vonatkozó indítványokkal — mely utóbb említett indítványom valósításához közeledik ugyan de több erély- lyel, úgy hiszem ez évben már előbbre haladhatott volna. — Egy ízben azt is mondtam már, hogy: m i n- I den akaratunktól függ, és egyesült erővel t. a képviselőtestület és a t. tanács erélyes öszraüködé- sével sok szépet és üdvösét lehetne létre hozni. Vitt Manó. A fenti levelet egész terjedelmében közöljük azért, mert az is indokolja, a lábbérleti szabályrendelet megalkotásának múlt számunkban történt meg- sürgetését. Közöltük ezen levelet minden commentár nélkül — s csak azon ismételt óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy vajha városunk képviselő testületé is mint egy ember ügyet komolyan szivére venné — s a közohajnak a sürgetett szabályrendelet megalkotása által mielébb eleget tenne ! Szerkesztő. CSARNOK. A protekczió. *) — Karczolat. — Volt egyszer egy bűvös sip, — úgy mondja a mese, melybe, ha valakibelefújt, rögtön „oda jutott, a hová akart.“ Csak hogy az már régen volt. Ma már a sip sincs meg, hanem találtak föl helyette egy másik eszközt, melynek segélyével szintén oda juthat az ember, a hová vágyik, ügy hívják, hogy — protekczió. Ez már nem valami s i p a szerencsétlen fiótások számára, hanem inkább szemüveg a miniszter urak részére, melyet ha valaki a kegyelmes ur szemei elé tarthat, azon keresztül mindjárt a világ legderekabb emberének mondja azt, a kinek a nevét előtte kiejtik. E jeles eszköznek feltalálója elfeledvén találmányára „kizárólagos szabadalmat“ kérni, azt most már széltiben használják. Olyan, mint a mindennapi kenyér, nélküle talán meg sem élhetnénk már. Ez általános szükségessége miatt czélszerü vele bővebb ismeretséget kötni. Olyan „ismeretség“ lesz az, melynek, mint mondani szokták, hasznát lehet venni. Természetrajzilag hü leírását adni a protekczió- nak kissé nehéz dolog, mert többnyire látatlanul működik s a világ nem is annyira őt magát, mint inkább csak eredményét látja. Annyit azonban bizonysággal állíthatunk, hogy az eredmény létrehozásához eleven három tényező szükséges : egy miniszter, a ki hallgat a szép szóra, egy befolyásos ember, a ki nem fukar a szép szóban, — és egy szerencsés pályázó a kit érdemén felül agyon dicsérnek. A hivatali állás, vagy valamely állomás meg- üresedése: az nem éppen szükséges dolog hozzá, s azt úgy hirtelenében is megteremtik néha, ha például a tisztelt protektor ur vagy nagyon rózsás kedvében, vagy a szavazási saisonban találja a kegyelmes urat! A protekczió eredménye rendesen épp olyan ünnepélyes körülmények között jelenik meg, mint pl. valami ujdonszülött királyi sarj, a mennyiben amannak is mind a leendő, mind megtörtént érkezését a hivatalos közlöny hirdeti. Először a pályázati felhívás, utóbb kinevezés alakjában. Hazája a protekcziónak ma már az egész világ, * 1 *) Mutatvány Futó Ferencznek: „A zöld asztal mel1 ő 1“ czimeu megjelent könyvéből. íme a legújabb! budapesti utazásról olvashatjuk a „B u d a- p e s t“ ápril 15-iki számában a következőket : * „A váczi fegykázi fegyenczek tanára Bakk Domonkos, a ki nagy szenvedéllyel tanulmányozza a nagy bűneseteket, Váczról- Budapestre jött s itt a helyszínét bejárta, megtekintette a korcsmát, a hol Gazdag utolsó estéjét töltötte, beszélt az agg honvédekkel, a kik vele együtt voltak, s általában mind azokkal, a kikhez hozzá férhetett. A hallottakból és látottakból ezután mint a bűnügyek vizsgálatában járatos ember, következtetéseket vont s ezeket el is mondta (a „Budapest“) szerkesztőségünkben. Sok érdekes dolgot talált már azon néhány adatból is, melyhez eddig hozzá juthatott s valószinüleg a rendőrség is azon nyomon halad most, melyet ő is követendőnek tart, a melyeket azonban, nehogy a rendőrség intézkedései elé vágjunk, ezúttal nem közölhetünk.“ * * Ebhői megérthetjük azt, hoay Bakk urnák, jelenlegi szenvedélye, a nagy bűnesetek tanulmányozása, s megérjük még hogy a soroksári úti rablógyilkost az ő utasításai alapján fogja el a fővárosi rendőrség; s akkor lesz csak igazán hires ember belőle! Hja ! sok féle ut visz a magasba ! * * * Csodáljuk hogy mint hírneves franczia barát tétlenül szemléli a franczia-khinaí viszályt, s nem áll be a Tonkingba menő franczia önkéntesek csapatjába. * * * r Különben van még egy mellékes tulajdonsága rettenetes nő- gyülölő. Azt tartja hogy a nő vagy angyal, vagy ördög. Ha a kettő közül egyik se, akkor hétköznapi teremtés. S miután <> mint buzgó vallásos ember az angyolokat csak az égben szereti, az ördögöktől pedig fél, a hétköznapi teremtések pedig nem az ő szelleméhez valók-------kerüli a nőket. Különben némileg igaza is van, hisz rég megmondta Saphir, hogy „a hölgyek csak akkor becsülik meg az okos embert, ha már az ostobához férjhez mentek.“ Úgy ám! Figaró. Neszveda István felszentelt püspök bérmálás! körútja. Folyó hó 11-én indult Váczról Neszveda István nagyprépost és felszentelt püspök apostoli útjára a váczi egyház megye híveinek bérmálás szentségét kiszolgáltatni. Délután 5 óra tájban érkezett a Püspök-hatvani határba hol Kemény Gusztáv járási szolgabiró úr fényes községi küldöttség és nagy számú lovas bandérium élén fogadta őt. Eövid és szives megindító beszédében kiemelé, hogy nem idegen s nem ismeretlen földre lépett e perczben hanem arra, a melyen született, a hol kiskorában nevelkedett, később pedig 10 év leforgása alatt mint plébános működött, és azért, ha apostoli útjában valahol — nagy örömmel és lelkesedéssel várni és fogadni fogják őt — Püspök-Hatvan községének összes hívei — a legszivélyesb óhajjal és örömmel üdvözlik — őt és csakugyan úgy is lön, mert a midőn a községbe lépett — az egész község nagyja apraja talpon volt — a harangok szóltak a mozsarak durrogtak s valódi ünnepélyes ruhában volt minden, maga a templom, a melybe kocsiról leszállva először belépett oly ünnepélyes és fényes színben volt, hogy annak tisztaságától és csinosságától áthatva mindenek előtt kifejezé örömét és megelégedését a helybeli plébános előtt e szavakkal: „ily csinos és tiszta templomot még nem láttam, elmondhatja magáról „Domine delxi decorem domus tuae et locum habitationis glóriáé tuae.“ Másnap 360-at avatott föl a szent hit bajnokaivá mely után rövid de fényes ebéd következett, mely alatt a helybeli plébános ur, megköszönvén a püspöknek fáradozását s apostoli kegyeit maga és hívei részéről elmondta, miszerint ő a nestora a községnek, mert nincs már senki a szülöttek anyakönyvében a ki előtte született és jelenleg is élne, elmondta továbbá, hogy ha az országban első magyar ember király Püspök-Hatvanán első ember Neszveda mert nincs senki a ki őt itt, akár érdemeiben akár korában — akár rangjában vagy méltómért nemcsak a légző szerv és a vérkeringés, hanem a táplálkozási rendszer is csorbát szenved. A gyomornak és májnak összeszoritása emésztési zavarokat okoz. Azon ifjú korban, midőn a test növekedése leginkább megkívánja a mellkas szabad működését, épen akkor legjobban gátoltatik, a mit aztán a későbbi kor sinyel meg. Az erős fűzés állandó nyomait még a máj külalakján is felismerhetjük : mint erős, mély barázdát. A régi bonezolók, a midőn erősen fűzött egyének testét bonczolták, meglepetve tapasztalták, hogy az illetőknek a rendes májon kívül még egy kisebb májok is volt. Kezdetben ez rejtélynek tűnt fel, mig később behatóbb vizsgálat után kitűnt, hogy az az erős fűzésnek állandó hatása. Ily körülmények között a máj működésében csorbát szenved, melynek következménye a szervezetre kihat. • Sömmering, a múlt században élt anatómus, a betegségek egész légióját említi fel, melyek az erős fűzés folytán származtak. Ilyenek a tüdő- és gyomorbajok, soványság, sápadtság, vérszegénység és sorvadás, a melyek bizonyára mind a betegségek ijesztő alakjai közé tartoznak. Bár ezek visszatetszőn hangzanak, de a tűző elmaradhatlan keretébe tartoznak. A medencze alkatát a szoros fűzés szintén módosítja, szűkre változtatja; s e miatt hány gyenge lény hervad el Örökre, midőn anyává lesz . . . Engedelmet kérek, hogy oly térre vezettem a figyelmet, mely tán a divatnál nagyon is szokatlan. Szervezetünk ismerete az élet titkaiba vezet, melyről tudomást szerezni nagyobb kötelesség, mint a divatujdonságot mohón bövetni. De tekintsük a női termetnél a külső változást is. Milyen a mi lói Venus, — milyen a fűzős párisi nő termete IV Erre minden szó felesleges. Nem is fárasztom becses figyelműket száraz számtani adatokkal, csupán egy érdekes eredményt akarok felemlíteni a fűzés titkaiból. Száz hölgy között — kort nem említek, mert hölgyeknek koruk nincs, csak annyit mondhatok (s ez a szabók állítása) még hálóz ók — a fűzés kerülete a csípők felett minimum 39 cm. a maximum pedig 57 cm. De az adat tovább megy és igy szól, ha a 39 cm.-nyi összefűzött hölgy leoldja szűk fűzőjét, akkor dereka 46 cm. — az 57 cm.-é pedig 62 cmnyi kerülettel bírt. Tehát a hölgyek derekukat 5—7 cm.-rel szü- kebbre képesek összeszoritani. És mi a legkülönösebb a dologban, hogy épp a gyengébb termetűeknél, a kiknek éppen leginkább szükségük volna egészség szempontjából a szabadabb légzésre, ép ezeknél — mondom — legnagyobb mérvű a fűzés. Kérdezzük csak: miért e túlságos fűzés ? A válasz kissé furcsán hangzik, de ilyfonnán kezdődik: „Hisz a mama . . .“ Igen, legtöbbször a mamák erőszakolják a divatot leányaikra s a „jó“ példával maguk szoktak előljárni. Goethe is megmondta, hogy a hölgyek inkább maguknak, mint a férfiaknak öltözködnek. Régi közmondás, hogy a nők a divatban törekednek egymást túl Hezitálni. A gonosz nyelvű Karr Alpbons még azt is ki meri mondani, hogy a hölgyek nem a férjeknek öltözködnek, hanem másnak, mert a férjek úgy is tudják: hányat ütött az óra! Azt szokták mondani, a férfiak tetszése és Ízlése igy kívánja, (óh, azok a férfiak, milyen követelők!) pedig nyilvánvaló, hogy a tetszés meg az ízlés nem bíró a szép felett, mert nagyon is egyéniek, változók. Legtöbbnyíre a társadalmi és a kor szellemével szokott összhangzatbu jönni. Francziaországban a XVII. században legszebb hölgynek tekintették azt, ki testes, friss, üde, hozzá még erős is volt; a következő században már, a ki „mignon,“ majdnem vézna termettel birt. Később a ki sápadt, érzelgős tekintetű, gyenge, szikár termetű volt; mig ellenben a kinek arczán az élet majd kicsattant, mint egy fakadó rózsabimbó, azt igen közönséges arcznak tartották. így változik a férfiaknál a szépség eszmeképe az ízlés hullámzásaiban, divat szerint. Azt mondják, a testtartás kívánja. Hiszen szép törekvés a testet egyenes tartásra szoktatni, de ne a szűk fűzés által történjék az, mely egészségtelen. Mások mindent a divatnak rónak fel. Elég szomorú, hogy ez igy van. A divat szeszélye s az uj iránti láz gyakran megölője a legjobb és legszebb alaknak. Gyakran a ruha — mondja Karr Alpbons, — bogy a divatnak hódoljon, a helyett, bogy a női test kecses, szép görbületeit és hullámzásait követné, egészen megváltoztatja formáját s természetellenesekké teszi. Ha egy ízlésesen öltözködő asszony este ruha nélkül olyan alkatúnak találná magát, mint a milyennek feltűnni akarna naphosszat, szeretem hinni, hogy úgy őt másnap reggel egészen könnyeinek árjában elázottan találnám. És mégis a divat zsarnokságának oly könnyen engedelmeskednek ! Igen, azt a mentséget hozzák fel, hiszen a többség igy hordja, mi nem akarunk kivételt tenni. Ez etiquette elleni illetlenség volnál Furcsa felfogás! De ha tudnak annyiféle enquete-et tartani, gyü- lésezzenek ez ügyben is, lépjenek sorompóba az egészség s az ép test érdekében ! Tiltakozzanak a divat-túlzás ellen, hiszen tudnak uralkodni! Hát a mellkas nem szenved-e az erős tűzésnél ? Nézzük csak a Mi lói vénus mellkasát és egy a fűző
