Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1885-04-12 / 15. szám
VII. évfolyam. HELYI S Előítxelési árak : Évnegyedre ................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) Egy égető szüksége városunknak. Nem egyszer, de számtalanszor hallottuk már annak szükségességét hangoztatni, hogy városunkban — miután magyar hazánk fővárosához — Budapesthez annyira közel fekszik, hogy — a nagy közlekedést tekintve — úgyszólván annak egy külvárosát képezi, — ha egyelőre más irányban nem is, legalább arról történnék intézkedés, hog'v annak a fővároséhoz hasonló lak- bérleti szabályzata legyen. — És úgy tudjuk, hogy városunk tanácsa, felfogva ezen a városra nézve égető kérdést képező szükségesség nagy korderejét meg is tette a maga részéről a szükséges intézkedéseket, hogy a kor igényeinek megfelelő lakbérleti szabályzatunk legyen. Úgy tudjuk, hogy a tanács egy ilyen szabályzatot elkészített, tervezetét a város képviselőtestületének bemutatta: a képviselőtestület annak bemutatását tudomásul vette; a törvények értelmében netáni észrevételezések végett az előirt napokon a városházánál közszemlére kitétette, egyszersmind pedig a képviselőtestület kebeléből kiküldött úgynevezett „szabályrendeleti bizottságnak“ véleményezés végett kiadatni határozta. — Ezzel aztán úgy szólván feledé- kenységbe ment az ügy, s örökálmát aluszsza — legalább azt kell hinnünk, mert hogy egy év óta majdnem ez irányba mi se történjék, mást hinnünk nem lehet. De hát szabad-e ennek megtörténnie ? szabad-e az igen fontos ügyet egy a város érdekével úgy látszik nagyon keveset törődő bizottság 15. szám. Vácz április 12. 1885.------------^ f ( * VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora .......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték ményhen részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat rém adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. szeszélyétől függővé tenni ? Mi úgy hiszszük, hogy nem. És megvagyunk győződve, hogy minden józan gondolkozáséi embere ezen városnak velünk egy véleményen van. Nem akarunk mi kákán csomót, keresni; nem kedvtelésből inszultálni; sőt inkább soha el nem mulasztottuk, és el nem mulasztjuk városi hatóságunk és 120 tagból álló képviselőtestületünknek, mindannyiszor — ezen lapok hasábjain elismeréssel adózni, valahányszor észlelni alkalmunk volt és bármi irányban csak törekvést láttunk is — városunk érdekeinek gyors előmozdítását illetőleg; de úgy hiszszük, hogy a mint szívesen fogadtatik elismerésünk ép úgy nem vehetik zokon azt sem, hogy ha esetenkint ujjal vagyunk kénytelenek mutatni azon fogyatkozásokra is, a melyek talán egyesek közönyösségében lelik forrásukat Úgy hiszszük, hogy sem a t. városi tanács sem városunk képviselő testületé nem fognak az érzékenykedés pontjára állni, s felszólalásunkat pusztán csak opponálni akaró hírlapírói viszketegből származó felszólalásnak venni; hanem az ügy komolyságát annyival is inkább szivökre veendik, és e tekintetben a szükséges intézkedéseket megtenni nem késendenek, mivel ennek elmulasztása már is — és pedig a legközelebb jövőben — ha nem is érzékeny, de mindenesetre figyelmet érdemlő veszteséggel fenyegeti a várost. Városi közönségünk előtt nem titok ugyanis, hogy a magyar kir. 7-ik számú felmérési fel ügyelőség személyzete egy pár év óta városunkban székel. Ezen hivatalnoki személyzet évenkint 30 — 35 ezer forintot hozván forgalomba, miután az évnek felét városunkban töltik — könynyen állítható, hogy évi fizetésüknek felét mindenesetre városunkban hagyják. — Mi történnék hát, ha ezen csekélynek látszó jövedelemtől is — ha más körülményt nem vennének is figyelembe — megfosztatnék városunk. — Már pedig, hogy ezen eshetőség igen könynyen be is következhet, igazolja azon körülmény, hogy az említett, felmérési felügyelőség személyzete legutóbb a lakbérleti szabályzat sürgős megalkotása iránt városunk tanácsához kérvényt adott be, mely kérvényt, miután az ügyhöz kellő helyi ismerettel és alapossággal szól hozzá — s tetszés szerinti használat végett kérvényezők által szivességből rendelkezésünk alá bocsájta- tott, — el nem mulaszthatjuk egész terjedelmében nyilvánosság elé is hozni, a mint következik: A helyben székelő magyar királyi felmérési tisztviselöi- har kérelme Vácz város tekintetes Tanácsához! Ha egyedül saját érdekeink szem előtt tartása volna a jogi alap, a melyre támaszkodva a kezdeményezés érdeméből egy korszerű változás, jobban mondva előrehaladási mozzanat még nagyon ingatag, szellős hajlékának tető szerkezetén iparkodnánk felállítani a jelentőségteljes bokréta jelvényt: már is eléggé indokolt volna azon kérelem, a melyet a tekintetes városi képviselethez intézni bátorkodunk. Be, mert tudjuk azt, hogy kérelmezésünk tárgya már évek óta foglalkoztatja a nemes Tanács haladás kedvelő tagjainak körültekintő figyelmét, sőt ez irányban a kezdeményezés pálmája a nagyérdemű Tanács buzgólkodáA „VÁCZI KÖZLÖNY“ TÁRCZÁJA. Szeretlek. Nem zengek picziny, hófehér kacsodról, Mint tették sokan, százan, ezeren, Nem énekelek susogó zefirről, Nem kérdem tudod mi a szerelem ? Nem dicsérem az égig bihor ajkad’, Ragyogását nem bámulom szemednek, Egyetlenegy szóban öntöm ki szivem’, S ez egy szó, lányka ! többet mond : Szeretlek! Király Kálmán. A fűző divata.*) Irta: JDx. lPerén.37-1 József. Francziaország egyik szellemes költője, Musset Alfred, azt állítja, hogy az újabb kor divatai leginkább a testi hiányok fedezése czéljából jöttek létre. A deli krinolin, a tágas pantallón, a vastag felöltők a test soványságának elpalástolására találtattak fel a divatkészitők által. Már, t. olvasóim, akármilyen szellemes lett légyen is Musset ur, de tévedett, mert a fűző divatának eredete ép az ellenkezőjét mutatja. Ez okból lapozgassunk egy keveset a fűző történetében. *) Mutatványul a szerzőnek „A divat mint az emberi test eltorzít,ója“ czimíi müvéből. Ára I frt. Kapható Grimm Gusztáv könyvkereskedésében Budapesten. A fűző ős alakja az öv volt, melynek nyomait az őskorban találjuk fel. Homer is említ két ilyet, a midőn leírja Junót, a ki a csapodár Zeust el akarja csábítani ; Zeus is elragadólag szól ezen két övről, melynek egyike arany rojtokkal volt szegélyezve, míg a másikat Ve- nustól vette kölcsön, s oly gazdag ékességekkel volt díszítve, a milyent csak az Iliász költőjének fantáziája volt képes leirni. Junó az övét mindenesetre nem azon czélból viselte, mint azt Musset magyarázta. Ennek egyszerű oka — cherche l’homme. A görög mythologia Herakles hős tettei között felemlíti Hypolite övének megszerzését. Ezen öv aranynyal és drágakövekkel dúsan ki volt rakva, melyet Heraklesnek kellett megszereznie Eurystheus leánya számára. Hogy mennyire becses és kedvelt ékszerük volt ez az amazonoknak és királynőjüknek, mutatja, hogy Herakles ezen övét az amazonokkal vívott harcz utján szerezhette csak meg. A legrégibb irók közül is többen szóba hozzák az övét. Azon jelenetet, midőn Theseus tengerre szállva, elhagyja Ariadnét, s ez a parton kétségbeesetten ruháit tépi Catullus következőleg Írja le: „nincs háló fején, mely szőke fürtjeit együtt tartaná, nincs fátyol, mely mellét elfedné, ninc3 öv, mely lihegő keblét fékezné: kivetkőzött minden ékességéből; lábaihoz hullottak, és a tenger habjai, mint hiú ékességekkel játszadoznak velők.“ Athén és Róma hölgyei leginkább a széles termet ellen használták az övét. Augustus alatt az öv kis ruhaformává vált — melyet castulának hívtak — melyet szorosan illesztettek a testre. Serenus Sammonicus, a III. században élt orvos, dúsgazdaggá lett ezáltal, hogy a sugár termet megalkotására egy hathatós gyógyszert talált fel. A kíváncsiság érdekében nem lesz érdektelen, ha ezt a hathatós recipét felemlítjük, a mely következőleg hangzik : Azon nők, kik karcsúk kívánnak lenni, repkény- ből készült füzérrel szorítsák körül többszörösen testűket, s azt levéve, dobják tűzbe, azután hamvát langyos tejjel vegyitett lúdzsirral, vagy lármás röptű fogolytojással keverjék össze, s ezzel esténkint kenjék be testüket. Probation est. Az ilyen hathatós recipét jelenleg csak a lourdesi viz múlja felül. A füzőszerü ruha később annyira hódított, hogy lassanként a férfiak is kezdték használni, de a mely hársfalemezzel volt kibélelve. Ilyent viselt Cinesias athéni költő is, a kit Aristophanes e miatt nem hárfásnak, hanem hárs- fásnak gúnyolt. Capitolinus Antoniusnak életirója említi, hogy ezen császár szintén hordott ilyen füzőöltönyt, hogy magas termete meg ne görnyedjen. A későbbi korban ezen kisebbszerü fűző mindinkább nagyobbodott, miglen a nyaktól egész a csípőig terjedő és testhez álló ruhává alakult át. Ilyent látunk a íSaint-Devis-i sírboltokban és az akkoriban épült templomok dombor müvein. így vala felöltözve Richilda, Kopasz Károly felesége, a midőn férjét a pont-sur-yonne-i tanácsba kisérte. Az egész középkorban a fűző egy testhez álló
