Váczi Közlöny, 1885 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1885-02-22 / 8. szám

Még fontosabb ezeknél, a szellemi erők eltompulása és iszákosságra való bajiam. — Ezen károk együttes hatásai folytán az egész test rugékonysága mintegy elhasználódik, elkopik, mi által az életerő a munka- képesség s igy az élet tartalma is megrövidül. Hogy tehát az elősorolt bajok be ne következze­nek, vagyis hogy testi és szellemi rugékonyságun- kat megőrizzük, több más közegészségi tényezőn kí­vül főszerepet játszik a vasárnapi munkaszünet. (Folytatása következik.) Az egyesült kaszinó-kör közgyűlése. Az „egyesült k a s z i n ó-k ö ru f. évi ren­des közgyűlését február hó 2-dik napján délután 2 órakor saját helyiségében tartotta meg a következő tárgysorozattal : 1. Az igazgató évi jelentése. — 2. Az évi számadások és leltár előterjesztése s a szám- vizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvény megadása vagy megtagadása. — 3. Az 1885. évi költ­ségvetés megállapítása. — 4. A netalán beadandó illetve előterjesztendő indítványok tárgyalása. — 5. Az egyleti igazgató, aligazgató, jegyző, pénztárnok és könyvtárnok, 16 válaszmányi tag, 2 póttag és 3 számvizsgáló választása. — A közgyűlésen Majthényi Péter közfelkiáltással megválasztott k o r e 1 n ö k el­nökölt, a közgyűlési jegyzőkönyvet az alapszabályok értelmében Dr. Csányi János egyleti jegyző vezette. — A közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal. (Alapsz. 9. §.) csak azon rendes tagok bírván, kik a megelőző naptári évre eső tagsági dijaikat lefizették, az egyesült kaszinó-körnek ezen közgyűlésen 235 rendes tagja birt szavazati joggal, kik közül azonban a közgyűlésen csak 68 tag jelent meg, 167 tagot pedig a város első rendű társadalmi körének közgyűlése nem érdekelt. Fekete Károly igazgató jelentést tevén az egylet állásáról felhozza, hogy az egylet 1884. év végén 279 rendes és 49 vidéki összesen 328 tagból állott, bevétele 3854 frt 72 kr., kiadása 3648 frt 83 kr., pénztári maradványa 205 frt 89 krt tett; a könyvtár 1259 önálló müvet foglal magában ezek- közül 1059 magyar, 200 német munka 1884. évben (65 frt 60 krt) vásárolt 35 önálló munka az összeg­ben szintén benfoglaltatik; — az egylet járatott ll napi lapot, 7 heti lapot, 6 szaklapot. — Jelenti to­vábbá, hogy a választmány midőn az egyszer va­gyonát ekként a költségvetés tételeinek megfelelőleg kezelte, midőn a szellemi élvezetek eszközeiről az egylet tekintélyes állásának s bevételeinek megfele­lőleg gondoskodott, midőn az egylet tartozásainak törlesztése körül annyira előre haladt, hogy a jelen évi költségvetésbe felvett 749 frtnyi összeggel az egylet összes tartozása kifizetve leend, s hogy igy módjában álland az egyletnek tőke gyűjtésre for­dítani figyelmét, — akkor meg nem feledkezett arról sem, hogy a mindennapi szórakoztatáson fe­lül felolvasással összekötött estélyek rendezése ál­tal a tagok családjai számára is nyújthat — él­vezetes órákat. — Az igazgatói jelentés örvendetes tudomásul vétetett. Felolvastatott ezután a szám- vizsgálók jelentése, s miután a pénztáros száma­dási könyvei rendben találtattak, s a felmentés megadása javasoltatott, — Udvardi Mihály pénztá­rosnak 1884. évi pénztárosi számadásaira nézve a szokott óvások fentartása mellett a fel ment vény megadatott. — A költségvetést dr. Csányi János egyleti jegyző s előadó felolvasván s tételenkint in­dokolván az 1885. évi költségvetés a választmány által beterjesztett javaslat alapján következőleg ál­lapíttatott meg: Oh mert ezerszer szebb a remény, mint a tel­jesedés ! * * * Margitot a legnagyobb boldogsággal töltötte el Gyula szerelme, és mióta mátkája lett, úgy képzelte, hogy az égen ezer nap áraszt fényt és a levegő tele van bóditó illattal és bűvös zenével, mint a tündé­rek országa . . . A menyegzőre nem tűztek ki a szülők hosszú határidőt. Minek tartani a sziveket oly sok ideig lázas izgatottságban ?! Ha szeretik egymást; miért legyenek egymástól sokáig elválva ? Hiszen a szerelmes szívnek olyan drága minden perez! És milyen nehezükre esik a várakozás, ha legfőbb vágyaink, legszebb reményeink teljesítéséről van szó! És a napok anélkül is milyen lassan telnek! Mindegyik egy-egy század ! Pedig Margit mindennap talált még valami szó­rakozást, mely elfeledteté vele milyen rokonságban áll az idő a csigával. Ma az erdőben kóborolt s fölkereste legkedve­sebb helyeit, melyekhez boldog emlékek fűzik, és úgy el tudott ott merengeni . . . Ki tudja mikor jár ő megint erre?! Másnap nehány távolabb lakó ismerősnél tett látogatást: úgy sem ér ő már rá egyhamar idejönni! Harmadnap szemlét tartott virágai fölött, meg- Jocsolgatta őket és gyöngéd szavakkal beszélgetett velük, mintha azok megértenék az ő gondolatait, az ő szavait. Majd régi emlékeit szedte össze: hervadt virá­gok, fakult szalagok, névjegyek, kotilion-jelvények stb. stb. A) Bevétel: 1. Pénztári maradvány 1884. decz. 3l. napján.................................................. 208 frt 89 kr. 2. 258 rendes tag évi tagdíja á 0 frt 1548 „ — 3. 50 vidéki tag évi tagdija á 4 frt 200 „ — 4. hátrálékokbóL ................................. 150 — 5. hírlapok elárusitásából .... 80 „ — 6. házi kezelésből............................ 1000 — 7. 12 darab váczi takarékpénztári részvény osztaléka .... 324 „ — összeg: 3510 frt 89 kr. B) Kiadás: 1. házbérre ....................................... 575 frt — kr. 2. hírlapokra ...................................... 400 71 n 3. szolgabére és ruházata . . . 400 77 4. teke asztalok fentartása . 100 n 71 5. kártya............................................ 170 „ — 71 6. világítás....................................... „ — 71 7. tisztelet dijak .......................................... 125 „ — v 8. fűtés .................................................................. 150 „ — 71 9. tisztogatás .......................................................... 65 ?? 71 10. irodai szerek .................................................. 10 n r 11. nyomtatványok.......................................... 80 „ — 71 12. egyleti dijak.................................................. 25 „ — 71 13. könyvtár .......................................................... 200 „ — „ 14. kezelési kiadások ...................... 40 „ — 71 15. bútor igazitatás ...................... 20 n 71 16. teher törlesztés............................ 749 n 17. rendkívüliekre............................ 101 „ 89 „ Összeg: 3510 frt 89 kr. Ezt követte az indítványok előterjesztése: 1. A választmány előterjesztése folytán az 1883. évi feb­ruár 2-ik napján tartott közgyűlésnek a sakkjátékra vonatkozó rendelkezése — azon reményben, hogy jö­vőben az ezúttal felsorolt játéknemek használatának dija a tényleges használat mérvéhez képest szapo­rodni fog, — akként módosíttatott, hogy a sakk-, I domino-, és ezekkel rokon játéknemek használatának : czimén ezentúl minden egyszeri használat után nap­pal 5 krt, világítás mellett pedig 10 krt szedetik. 2. A választmánynak pártoló véleményével előterjesztett „könyvtári szabályzat tervezete“ elfogadtatott, köz­gyűlési határozattá emeltetett s foganatositás végett a választmánynak kiadatott. — Ezen szabályzatból kiemeljük, hogy az az eddigi pongyola kezelés meg­szüntetését és az egyleti könyvek házról-házra sa- lonból-konyhára, vidékről-vidékre való vándoroltatá­sának korlátozását czélozza. — 3. Scherer István kettős inditványnyal lépett fel: a) m o n d j a ki a közgyűlés, hogy azon c z é 1 b ó 1, hogy az egylet sajátjaként házat épít­tethessen, tőkéjének szaporítására minden megengedhető eszközt meg ragadhat; b) válaszszon a közgyűlés egy állandó vigalmi bizottságot, melynek tagjai legyenek: az egyleti aligazgató, mint elnök, pénztáros és jegyző, j ugyanezen minőségben s a közgyűlés által évről- évre választandó 10 rendes és 2 póttag, a vigalmi bizottság felelősséggel csak aközgyii- lésnek tartozzék, a vigalmi bizottság k ö- telessége pedig az legyen, hogy es­télyek és mulatságok rendezése ál­tal az egylet részére épitendő ház tőkéjének sza­porításán fáradozzék. — Dr. Miltényi Gyula az indítvány első részét elfogadja, de második részének elfogadását ellenzi, mert nem látja helyén levőnek, hogy az egyletben még egy — az alapszabályok értelmé­ben megválasztott igazgatóságtól és választmánytól —• tüggetlen közeg intézkedjék az egylet rendes igaz­Ki tudja micsoda bohó, gyerekes emlékek teszik ezeket becsessé annak a gyönyörű teremtésnek, hogy úgy félti őket! Piros ajkaihoz emeli sorra és elhalmozza csók­jaival. (Boldog virágok, boldog kotillion jelvények!) És ez igy megy napról-napra. A szív hatalmas ösztönével sejti, hogy egészen uj élet vár rá ezentúl s búcsút vesz mindentől, még eddigi szokásaitól is. * Utoljára marad kis szobája. Az a kis hajlék, hova idegen szem be nem ha­tolt, idegen láb be nem lépett a melynek minden zugához, minden bútorához ezer meg ezer emlék fűzi. Itt szőtte gyermekkora arany álmait. Itt ábrándozott a serdülő leányka. E párnák fölött hullatott forró könyeket, hajjnem birt többé az érzelem árral. Ehhez az imazsámolyhoz futott, ha szive teli volt s megnyugvást akart keresni. Itt áll kis munka asztala. Oh mennyi mindent tudna ez beszélni, elkezdve attól a kortól, mikor báburuháit szabdalta, egész a legutolsó napokig, mikor kelengyéjéhez hímezett. A varrógép, melynek zakatolása elcsititá a szív heves dobogását s mely sebes hajszával futott ver­senyt a kis fejecskében egymást kergető gondola­tokkal. Amott a tükör, mely látta a mosolygó gyer- mekarezot és melybe kaczéran pislangatott a serdülő leányka. Egy sarokban a kis könyvtár. A díszes kötésű könyvek oly szépen sorakoznak egymás mellett. Ezeket a gyermekmeséket mily repes szívvel ol­gatásához tartózó ügyekben, — s ép azért az esté­lyek és mulatságok rendezését továbbra is az igaz­gatóságra és választmányra kívánja bízatni. Dr. Frey singer Lajos elfogadja Scherer indítványá­nak első részét, azon módosítással hogy az egyletnek minden rendkívüli bevétele e 1 k ü- lönittessék és ház építés czéljából tőkesittes- sék, — egyebekben az eddigi gyakorlat alapján ra­gaszkodik Dr. Miltényi ellen-inditványához Krene- dics Ferencz a gazdálkodás túlkapása ellen biztosí­tandó az_ egyletet, minthogy annak nem lehet egye­düli czélja a ház építés, elfogadja ugyan Scherer indítványának első részét a Dr. Freysinger által, felállitott módosítással, második része helyett pedig Dr. Miltényi indítványát, de határozottan kijelentetni óhajtja, hogy^ az egylet a megtakarítások terén a ház építést egyedüli czéljának nem tekinti — Dr. Csányi János minthogy a rendkívüli bevételek csekély ösz- szeget képviselnek, Scherer indítványát akként kéri módosítani, hogy a mi az egjdet rendes bevé- t ® l,e \ közül is a mellett, hogy az „Egyesült Ka­szinó-kör egyéb szükségletei megfelelő kielégítést nyernek, megtakarítható, az tőke gyűjtésre for* * * dittassék, egyebekben ragaszkodik az eddigi gyakor lathoz és Dr. Miltényi ellenindityányát pártolja. Ha­tározat: Tekintve hogy az egylet tartozását az 1885. évi költségvetésbe előirányzott 749 írttal végleg le- törleszté, s hogy igy jövőben már ezen tételnél ugyan ily összeg megtakarítható lesz, tekintve továbbá, hogy az egylet tőkéje jelenleg körül belül 4000 frt értéket képviselő 12 darab váezi takarékpénztári részvény­ből áll, kimondja a közgyűlés, hogy azon eszmét, ö°gy tulajdon háza legyen, magáévá teszi és elrendeli, hogy e czélból az egylet rendkívüli bevé­telei és a rendes bevetelek feleslege tőkésittessék és soha más czélra mint a majdan épí­tendő ház költségeire ne fordittassék ; az estélyek, és mulatságok rendezésének ügyét azonban jövőre is az igazgatóságra és a választmányra bizza. — Végre miután Fekete Károly igazgató a maga a tisztikar és a választmány nevében lemondását bejelentette, miután Csávolszky József indítványára a lekö­szönő tisztikarnak es választmánynak jegyzőkönyvi köszönet nyilváníttatott és miután Dr. Freysinger Bajos indítványára elrendeltetett, hogy jövőre ale­lépő tisztikar választmány és számvizsgáló bizottság tagjainak neve a tagok számához képest kellő meny- nyiségü lapokon kinyomattassék és a közgyűlés alatt a tagok rendelkezése alá bocsájtassék elfogadtatott: akkor jóllehet, hogy az alapszabályok értelmében a tisztikar választmány és számvizsgálók megválasztása szavazatlapokkal ejtendő meg, ez úttal kivéte­lesen a lelépett tisztikar választmány és szám- vizsgáló bizottság tagjai közfelkiáltással újabban megválasztattak. — Minthogy azonban Sipos István számvizsgálói állásáról még a múlt évben irásbelileg lemondott, számvizsgáló bi­zottságba helyébe közfelkiáltással Rassovszky Márton választatott meg. Ekként az egylet tisztikarának választmányának és számvizsgáló bizottságának tagjai: I. Tisztikar: Fekete Károly igazgató. Dr. Mil tónyi Gyula aligazgató. Dr. Csányi János jegyző. Udvardi Mihály pénztáros. Krancz Ferencz könyv­táros. — II. Választmány: Alberty Ferencz, Krene- dics Ferencz, Bartos Imre, Dr. Pauer Béla, Csávolszky József, Kemény Gusztáv, Dr. Freysinger Lajos, Dr. Rákosy Béla, Vida Vilmos, Meiszner János, Sárközy Zsigmond, ifj. Varázséji Gusztáv, Péts Ferencz, Vel- zer Lajos, Meiszner Ede, Kresák Ferencz rendes ta­gok. — Havas Adolf, Meiszner Rudolf póttagok. — III. Számvizsgálók: Spissák Gyula, Gerzsely Vilmos, Rassovszky Márton. vasta egykor s mily érdeklődéssel kergette a soro­kat ebben a regényben. E költeményt akkor ked­velte meg, mikor Gyulájával megismerkedett, ezt az írót pedig idylljeiért imádja. És odább áll a zongora, az a kedves jószág, melybe oly gyakran lehelt életet és ihletet. Vigasz­talója a bubán, hű társa, ha bánat emésztette lelkét s ha az ábrándok világában kalandozott. Oh ! hányszor játszotta el rajta az esti félhomály ban az „őu kedvencz dalát. Az ablak nyitva volt. A nap alkonyra szállott Pajkos szellő szőkéit be és enyelgett fürteivel, lelke pedig a zene hangjaival elrepült messze messze... Meg nem állhatja most sem, hogy mesés habuj- jaival végig ne fusson a fehér billentyűkön és egy pár motívumot el ne játszék abból a kedves ábrán­dos dalból. És a zene bús hangjai megint eszébe juttatják, hogy neki mindezektől a kedves holmiktól búcsút kell vennie, örökös búcsút; hogy rá bizonytalan jövő vár, melyről még nem tudja, mit rejt méhében. Gyönyörű szeméből köny pereg szép hamvas arczára, melyet azonban siet letörülni. 8 mikor körül tekint, hogy nem vette-e valaki észre, megpillantja íróasztalán Gjuila arczképét, amint féléje mosolyog szép szelíd vonásaival, melyek annyi jóságot, őszinteséget fejeznek ki. Odarohan, fölkapja, össze-vissza csókolja és szive megtelik bizalommal és reménynyel. Nem fáj neki többé a múlt emléke * s nem fél többé a jövő bizonytalanságától. Ez a szelíden mosolygó arcz bizalmat önt belé. Igen, igen ő boldog lesz vele 1

Next

/
Thumbnails
Contents